Új Szó, 2006. november (59. évfolyam, 252-275. szám)
2006-11-15 / 263. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. NOVEMBER 15. Pénzvilág 37 Aki a befektetési alapok egyikét választja, az hosszú távra tervez Alapos döntést igényel A befektetési alap nem misztikus termék. Olyan eszköz, amely azt teszi lehetővé, hogy az egyes befektetők megtakarításaikat egyszerű, biztonságos és költséghatékony módon, a kockázatok megosztásával fektethessék be az értékpapírok és az ingatlanok piacán. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Idén Szlovákiában a befektetési alapok vonzereje némileg megcsappant, mert a hagyományos banki termékek kamata némileg nőtt, miközben az alapok teljesítménye visszaesett. De ez csak átmeneti helyzet, hiszen aki az alapokba helyezi megtakarításait, annak tudnia kell, hogy hosszabb távra szóló, legalább 3 éves (a standard 5-6 éves) ügyletről van szó. Az alapok sokasága zavarba ejtő, dióhéjban foglaljuk össze a kínálatot. Az alap a befektetők közös tulajdonában lévő vagyontömeg, melyet az alapkezelő (egyéb intézmények közreműködésével) hoz létre és kezel. Az egyes befektetők részesedését ebből a közös vagyontömegből a befektetésijegyek testesítik meg. Az, hogy a közös vagyontömegből adott pillanatban mennyi jut egy befektetésijegyre, az egy jegyre jutó nettó eszközérték (a befektetési jegy árfolyama) mutatja meg. Ennek kiszámításához az alap vagyonának értékét - az egyes eszközök aktuális piaci értékét alapul véve - folyamatosan meg kell állapítani, ez az alap nettó eszközértéké. A befektetési jegyek értéke közvetlenül függ az alap tulajdonában lévő befektetések értékének» változásától. Ez egyben a legszemléletesebb különbség pl. bankbetétekkel szemben, mivel utóbbiak esetében - szemben az értékpapír-befektetésekkel - a befektetők nem viselik a mögöttes befektetések kockázatát, ennek a kockázatmentességnek ugyanakkor természetesen ára van. Fontos tudni a befektetések alapvető törvényszerűségét: a hozamok jellemzően együtt járnak a kockázattal, mely utóbbi gyakorlatilag a befektetés értékének változékonyságával ragadható meg. Magasabb kockázatokhoz jellemzően magasabb hozamszintek párosulnak, ezért a befektetőknek befektetési döntésük meghozatalánál mindig a két tényezőt együttesen kell figyelembe venniük. A befektetési alapokat működtető intézményi háttér legfontosabb szereplői: Alapkezelő: Az alapkezelő társaság feladata az alap létrehozatala, a befektetési döntések meghozatala, végrehajtása és adminisztrálása, továbbá a befektetők tájékoztatása. Fontos, biztonságot növelő szabály, hogy az alapkezelő az alap számára értékpapírszámlát nem vezethet, így közvetlenül nem rendelkezhet az alap eszközei felett, e feladat a letétkezelő bankra hárul. Letétkezelő: A letétkezelő bank legfontosabb feladata az alap eszközeinek őrzése, az értékpapír- ügyletek technikai lebonyolítása, az alap nettó eszközértékének megállapítása és közzététele. Feladatainak ellátásával egyúttal ellenőrzi is az alapkezelő tevékenységét. Forgalmazók: feladatuk a befektetési jegyek forgalmazása, a befektetők információkkal, tájékoztatókkal való ellátása. Könyvvizsgáló: feladata az alap éves beszámolójának audi- tálása, nyilvántartásainak ellenőrzése. Felügyelet: Engedélyezi az alapok létrehozatalát, folyamatosan ellenőrzi az alapkezelő és a letétkezelő tevékenységét. Ingatlanértékelő: feladata az ingatlanalapok tulajdonában lévő ingatlanok értékének megállapítása. Tanácsadók: az alapkezelő a befektetési alap portfoliójának kialakításához egyéb tanácsadókat is igénybe vehet. A tanácsadókat szintén be kell mutatni az alap tájékoztatójában. Ahány befektető, annyi befektetői igény merülhet fel, ezért az alapkezelők is a különböző befektetési politikájú alapok széles körét kínálják, valamint ezen túlmenően a törvényi szabályozás is az alapok különböző fajtáit, típusait különbözteti meg. A különböző fogalmak közötti eligazodást segítendő az alábbiakban röviden áttekintjük az alapok főbb típusát, kategóriáit. A befektetési jegyek likviditása (visszaválthatósága) szempontjából az alapok két fő csoportra oszthatók. A nyíltvégű alapok esetében a befektetési jegyek folyamatosan vásárolhatók, illetve visszaválthatók, míg zártvégű alapok esetében a visszaváltásra csak a futamidő lejártával, az alap megszüntetésével kerülhet sor. Ez utóbbi alapok gyakran sajátos befektetési célra jönnek létre, mely esetében a likviditás korlátozása szükséges lehet. Nyilvánosság szempontjából vannak nyilvános és zárt körű alapok, ez utóbbiakat a befektetők egy előre rtieghatáro- zott köre számára hozza létre az alapkezelő. A leginkább általánosnak tekinthető értékpapíralapok mellett, illetve ezeken belül vannak ún. index alapok (ezek gyakorlatilag lemásolják egyes tőkepiaci indexek összetételét), alapok alapjai (kizárólag más alapok befektetési jegyeit veszik) és származtatott ügyletekbe fektető alapok. Ez utóbbiakra jellemző, hogy sokkal szabadabban köthetnek ún. származtatott ügyleteket, melynek célja vagy a magasabb hozam/kockázati szint elérése, vagy épp ellenkezőleg, az értékpapír-piaci kockázatok csökkentése (ilyen formában jön létre a garantált hozamokat ígérő alapok többsége). Külön kategóriát képviselnek az ingatlanalapok, amelyek közvetlenül ingatlanbefektetéseket valósítanak meg, értékpapírokat kizárólag likviditási célból vásárolnak. Likviditási alapok: a korábbi pénzpiaci alapokon belül azon alapok tartoznak ide, amelyeknél a portfolióban lévő kötvényjellegű eszközök átlagos hátralévő futamideje nem haladhatja meg a 3 hónapot. Pénzpiaci alapok: azon alapok tartoznak ide, amelyeknél a portfolióban lévő kötvényjellegű eszközök átlagos hátralévő futamideje nem haladhatja meg az 1 évet. Rövid kötvényalapok: azon alapok tartoznak ide, amelyeknél a portfolióban lévő kötvényjellegű eszközök átlagos hátralévő futamideje 1-3 év. Hosszú kötvény alapok: azon alapok tartoznak ide, amelyeknél a portfolióban lévő kötvényjellegű eszközök átlagos hátralévő futamideje meghaladja a 3 évet. Kötvénytúlsúlyos vegyes alapok: a portfolióban lévő részvény-típusú eszközök aránya nem haladja meg a 30%-ot. Kiegyensúlyozott vegyes alapok: a portfolióban lévő részvény-típusú eszközök aránya 30- 70% közötti. Részvénytúlsúlyos alapok: a portfolióban lévő részvény-típusú eszközök aránya 70-90% közötti. Tiszta részvény alap: a portfolióban lévő részvény-típusú eszközök aránya meghaladja a 90%-ot. Garantált alapok: hozamot, illetve tőkemegóvást ígérő, illetve garantáló alapok. Származtatott alapok: olyan származtatott ügyletekbe fektető alapok, amelyek nem tartoznak a garantált alapok közé. Az ingatlanalapok is két kategóriába sorolódnak: Ingatlanforgalmazó alapok: olyan ingatlanalapok, amelyeknél az építés alatt álló ingatlanok maximális aránya 30%. Ingatlanfejlesztő alapok: olyan ingatlanalapok, amelyeknél az építés alatt álló ingatlanok maximális aránya 60%. A Szlovákiában működő alapok kritériumai különböznek, egyes esetekben a minimális befektetési összeget sem állapítják meg (például a Szlovák Takarékpénztár SPORO Programjában, a Tatra Asset Management, az Istro Asset Management és a Volksbank alapjában), a VÚB Asset Management esetében 1000, az OTP Asset Management esetében 10 ezer korona. A minimális havi befizetendő összeg 500-1000 korona, a Volksbanknál 25 euró. A futamidő is különbözik, többnyire legalább 36 hónapos időtartamot ajánlanak, a minimális célösszeg változó (például a Szlovák Takarékpénztár, az OTP Bank, az Istrobanka, a Tatra banka alapkezelője ilyet nem is tartalmaz), a Volkshank esetében 30 ezer, a VÚB esetében 100 ezer korona, (shz, ú, pv) AZ EGYES ALAPOK ISMERTETŐJEGYEI Alapok Befektetés időtartama Belépés költsége Éves kezelési díj Pénzpiaci alap 1 év 3%-ig 0,35-1,4% Kötvényalap 3-5 év 5,25%-ig 0,5-1,95% Részvényalap Min. 5 év 5,25%-ig 1,15-3,2% Vegyes alap Min. 3 év 5,25%-ig 0,75-3,08% Alapok alapja Min. 3 év 5,25%-ig 0,3-1,84% A belépés költségét a befektetett pénz nagyságából számolják ki. Az élet néha véletlenek gyors egymásutánja... KOMUNALNA poist'ovna Vienna Insurance Group www.kpas.sk Infovonal: 0850 111 850 Nálunk megtalálja a biztonságot. BP-6-14745
