Új Szó, 2006. november (59. évfolyam, 252-275. szám)
2006-11-15 / 263. szám, szerda
1! Közügy ÚJ SZÓ 2006. NOVEMBER 15. www.ujszo.com DUMASZERDAHELY Ma pályaválasztási börze Dunaszerdahely. Pályaválasztási börzét tart ma reggel 9-től délután 3 óráig a körzeti munka, szociális és családügyi hivatal a városi művelődési központban. A börzén a járás középiskolái és más tanintézményei vesznek részt. A rendezvény célja, hogy a pályaválasztás előtt álló alapiskolások, azok szülei, pedagógusai számára megfelelő információt nyújtsanak a képzési lehetőségekről, (und) Holnap Galántán lép fel a Honvéd Táncszínház Régiók találkozása GAÁL LÁSZLÓ Galánta/Nagyfödémes. A már hagyományosan gazdag őszi program megvitatása volt az egyik témája a Csemadok Galántai Területi Választmánya november 9-én, Nagyfödémesen megtartott elnökségi ülésének. A Régiók találkozása keretében november 8-án a komáromi Jókai Színház a Doktor úr című darabot mutatta be a Galántai Városi Művé- lődési Központban. Az egy évtizedes hagyománnyal bíró Régiók találkozásának többször volt vendége a világhírű budapesti Honvéd Táncszínház, amely november 16- án három előadással is szerepel majd Galántán. Délelőtt fél tizenkettőkor és délután egykor iskolásoknak mutatják be Petőfi Helység kalapácsa című szatirikus eposzát. A választmány titkára örömmel újságolta, hogy az előadás iránt a környező településekről is nagy az érdeklődés, mindkét előadásra nagyjából 700 jegyet adtak el elővételben, amire az iskolák nagyrészt az oktatási minisztérium által nyújtott utalványokat vagy a Pázmány Péter Alapítvány által közvetített támogatást használták ki. Holnap 18 órakor a Bartók útjain című nagyszabású előadással lép fel a Honvéd Táncszínház. Előre tudni, hogy a műsort telt ház előtt adják elő, hiszen már most minden jegy elkelt. Igaz, a jegyekhez ingyen lehetett hozzájutni, mivel az előadás az MKP választási kampánynyitó akciójának része, és ajegyek árát a párt állja. „Az előadás közönsége közt már ott lesznek azok a vendégek is, akik a másnap, november 17-én zajló Kodály Zoltán Nemzetközi Hégedűverseny 6. évfolyamán vesznek részt” - tudtuk meg Mézes Rudolftól. November 18-án Deákiban kerül sor a már szintén hagyományos regionális nótaversenyre, november 25-én pedig Alsószeliben zajlik a tánccsoportok regionális seregszemléje. Ezen az alsószeli Varsás, a felsőszeli. Mátyus és Fikusz, a nemeskosúti Berkenye tánccsoport lép fel, majd táncház is lesz, ahol a talpalávalót a Bendő és a Kisbicskás zenekar szolgáltatja. November 26-án Nagyfödémesen Dalolj velünk! címmel felnőtt tehetségkutató seregszemlét tartanak, és több településen rendeznek a Régiók találkozása programját színesítő bálokat. A daganatos megbetegedésben szenvedő gyerekekért Jótékonysági vásár is lesz ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Nagymegyer. Néhány hete lapunkban is beszámoltunk róla, hogy jótékonysági estet szerveznek Nagymegyeren a daganatos megbetegedésben szenvedő gyermekek megsegítésére. A rendezvény december 1-jén (pénteken) este hétkor a városi művelődési központban (vmk) lesz. A műsorban többek között Martin Malachovsky neves operaénekes lép fel. Mindazok, akik jegyet váltanak az estre, egyben adományoznak, hiszen a szervezők a teljes bevételt a jótékonysági számlára utalják át, amelyre természetesen további felajánlásokat is várnak. Nagy Ági, a szervezőbizottság tagja elmondta, az est hírének hallatán már eddig is sokan megmozdultak, és felajánlották segítségüket. Többen tárgyi adományokkal támogatták a nemes célt: egyebek között műalkotásokat, egyedi kézművestermékeket ajánlottak fel. Ezekből rendeznek vásárt a szervezők november 17-én (pénteken) 18 órakor a nagymegyeri vmk-ban. A vásár és az est bevételét, valamint a további adományokat három intézmény vagy szervezet kapja meg: a pozsonyi gyermekonkológiai klinika, a mobü gyermek hospice, amely a betegség végső stádiumába jutott gyerekek otthoni ellátását teszi lehetővé, továbbá a komáromi székhelyű Kantba Dóra Alapítvány, amely a beérkező adományokból és megpályázott forrásokból egyebek között daganatos beteg gyermeket nevelő családokat is tud támogatni, (as) A VÁSÁR ÉS AZ EST PROGRAMJA November 17. (péntek) - 18.00: Nagymegyeri Városi Művelődési Központ. Jótékonysági vásár a daganatos megbetegedésben szenvedő gyermekek megsegítésére. December 1. (péntek) - 19.00: Nagymegyeri Városi Művelődési Központ. Jótékonysági est ugyanilyen céllal. A rendezvény szervezői az adományokat az alábbi számlaszámra váljak: 192632378/0900 (a számla már él, 2007. január végéig elérhető). Farkas László: „A települések fokozatosan rájönnek arra, hogy az együttműködés anyagilag kifizetődőbb" Nagymagyar - érdemes összefogni (Képarchívum) Farkas László dunaszer- dahelyi körzeti elöljáró egyike az utolsó mohikánoknak, akik még az előző kormány idején kerültek funkcióba, de egyelőre nem váltották le őket. Igaz, a napokban már kapott jelzést, hogy „nem feledkeztek meg” róla. Beszélgetésünkhöz ez adott apropót. KISS IRÉN Mik a tervei a jövőre nézve? Szeretném közveden környezetem hasznára tovább kamatoztatni a közigazgatásban szerzett tapasztalataimat. Nagymagyaron, ahol a családunk nyolc évszázada honos, az MKP színeiben indulok a polgármester-választáson. Bárki lesz is a nagymagyari polgármester, nem kevés problémával kell majd szembenéznie. Én inkább úgy tekinteném, mint izgalmas kihívást. Nagymagyar rendkívül érdekes település, megérdemelne egy szociológiai tanulmányt. Körülbelül 3600 lakosa van, s megközelítőleg 55 százalék a romák aránya. Nem tudok Szlovákiában még egy olyan községről, ahol bizonyos szocializációs folyamatokat olyan következetesen próbáltak volna megvalósítani, mint itt. A hatvanas évek végétől amolyan mintafalunak számított, annak köszönhetően, hogy a roma családokat - úgyszólván ingyen - 4-6 áras telkekhez juttatták, amelyeken különböző kedvezményes kölcsönökből felépíthettek egy szerényebb kockaházat. Ilyen módon sikerült elérni, hogy 85 százalékuk lakáskörülményei szinte azonosak a lakosság nem roma részének lakáskörülményeivel. A hetvenes évek elején még egy ún. roma kul- túrház is létesült, ahol kitűnő programokat szerveztek, - nem csak kulturális jellegűeket. Ahogy a megváltozott körülményeket ismerem, ma már aligha telik meg a kultúrház. Sajnos, így van, és nemcsak a kultúrházzal. Nagymagyar mint központi község sok középülettel rendelkezik, amelyeket működtetni kellene, de nincsenek megfelelően kihasználva, nincsenek megtöltve tartalommal. Ennek talán a lakosság sokfélesége is az oka. Az őslakosok már nagyon kevesen vannak, a panelházak lakói részben nagymagyariak, részben a környékről települtek be, és még nem zajlott le az a folyamat, amely ezt a heterogén tömeget valódi közösségé kovácsolta volna össze. Pedig erre lenne szükség, hiszen csak egy összetartó, egymásra odafigyelő közösség képes olyan célokat kitűzni, amelyek megvalósítása mindenki számára hasznot hoz. Ezért elsősorban az emberi kapcsolatokat kellene építeni, feszültségmentessé tenni. Tüdomásul kell venni, hogy senkit sem lehet kitoloncolni a faluból, mert üyen vagy olyan az anyanyelve, ilyen vagy olyan etnikumhoz tartozik. Mindannyiunknak együtt kell élni, ki kell alakítani a közös életforma játékszabályait. Összefogásra van szükség, és nem csak a falun belül. Milyen külső összefogásra gondol? A környező falvak együttműködésére gondolok, amely tapasztalataim szerint egyszerűen nélkü- lözheteden, főként az iskolák és az útkarbantartás esetében, de sok más területen is. Volt például Nagymagyaron egy ún. községi vállalat, amely 1989 előtt több mint száz embert foglalkoztatott. Ezek építkezéseken dolgoztak, karbantartási munkákat és javításokat végeztek. A vállalat aztán teljesen leépült, pedig most, hogy a községre hárul a tulajdonába került iskolák, hivatalok, sportlétesítmények, a tűzoltószertár és sok más egyéb létesítmény fenntartása, nagy szükség lenne rá. Ezt a környező falvakkal közösen lehetne működtetni, ami minden félnek gazdaságos megoldást jelentene. Gondolja, hogy másutt is van hajlandóság a szorosabb együttműködésre? Szilárd meggyőződésem, hogy igen. A települések fokozatosan rájönnek arra, hogy érdemes ösz- szefogni, mert anyagilag kifizetődőbb. Elég, ha a vesszőparipámat, a környezetvédelmet említem, mert ez az a terület, ahol különböző közhivatali funkciókban hosszú éveket töltöttem el, és rendkívül hasznos tapasztalatokat szereztem. A bársonyos forradalom után, amikor nagy koordinálatlanság mutatkozott a környezetvédelmi beruházások terén, és néhány polgármester kijárta a minisztériumi hivatalokban saját települése számára egy-egy ilyen beruházás- például a biológiai tisztítóállomás - engedélyezését, nem mindig az ésszerű megoldások valósultak meg. így amit közösen remekül lehetett volna működtetni, mára szét van szabdalva. Arra kell törekedni, hogy a jövőben ilyesmi ne fordulhasson elő. Akkor minden résztvevőnek több pénze marad egyéb célokra. Nagymagyaron környezetvédelmi szempontból mire lenne szükség? Elsősorban a szemételszállítás és -tárolás rendezésére, mert ez jelenleg inkább csak papíron működik. Ezt rendbe kell hozni, hogy elkerüljük a talajszennyezést. A másik probléma a szennyvíztisztító állomás, amelyet olyan szerencsédenül építettek meg a nyolcvanas és kilencvenes évek fordulóján, hogy a kiengedett „tisztított” víz minősége rosszabb volt a befolyó vízénél. Itt nagyon érzékeny biológiai folyamatról van szó, amelyet jó szakembereknek kell irányítaniuk. Mi annak idején találtunk is ilyeneket, de a szerződésük már lejárt, nem lett felújítva, és bár a környék legjobban működő szennyvíztisztító állomásáról van szó, a környezetvédelmi ellenőrzés jelentős összegű büntetést rótt ki a község terhére. Nem a kiengedett szennyvíz minőségét kifogásolta, hanem azt, hogy az állomás működtetése nem felel meg bizonyos jogi előírásoknak. Ezek kimondják, hogy csakis a szakmai kritériumoknak eleget tevő és erről a környezetvédelmi minisztérium bizonylatával rendelkező cég vagy személy működtetheti. Ez a büntetés fölösleges terhet ró a községre, amit egy kis odafigyeléssel el lehetett volna kerülni. Csaknem harminc évet töltött el a közigazgatásban. Van valamilyen közigazgatási aranyszabálya? Lehet bármilyen jó egy elképzelés, más az íróasztal melletti tervezés, és más a reális élet. Minél következetesebben gondolunk át egy tervet, annál könnyebb kivédeni az elképzelés és a valóság óhatatlan összeütközésének következményeit. Harmadszor rendeztek Kárpát-medencei Folklórfesztivált a múlt hét végén a csallóközi városban Márton-napi vigalom Dunaszerdahelyen ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Dunaszerdahely. A néphagyomány azt tartja, hogy aki Márton napján libasültet eszik, annak egész évben tele lesz az asztala. Az újbor is Mártonra forr ki. Híres volt valamikor a dunaszer- dahelyi Márton-napi vásár is. E régi hagyományok felelevenítésére fogott össze a Dunaszerdahelyi Városi Művelődési Központ a Kondé Miklós Polgári Társulással. A város önkormányzata és a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériuma támogatásával immár harmadik alkalommal rendezte meg a Kárpátmedencei Folklórfesztivált, a Márton-napi vigalmat november 11-én, a városi művelődési központ (vmk) épületében. Az érdeklődőket - akiket Ibolya Ildikó, a vmk igazgatója és Ibolya Olivér, a Kondé Miklós Polgári Társaság elnöke, köszöntötte - gazdag programmal várták a szervezők. A fesztivál kiállítások megnyitójával kezdődött, amelyek közt előkelő helyet foglalt el a Felvidéki népviseletek babákon című tárlat. Itt 42 község népviselete látható, falunként egy-egy 7 tagú családon- nagyszülők, szülők és három gyermek-bemutatva. Ez a kiállítás péntekig megtekinthető a vmk- ban. Mészárosné Varjú Angyalka kartali csuhé- és szalmafonó művész, Buják Vince tardoskeddi kosárkötő és Sidó János galántai fafaragó gyönyörű munkáit is megcsodálhatták a résztvevők. A további műsor is a folklór jegyében folytatódott. Fellépett a Tiszta Forrás Népdalkor, az Október utcai óvodások csoportja, az Ágacska Gyermek-néptáncegyüt- tes, a Csallóközi Néptácegyüttes, a Kartali Népdalkor, a Nyékvárkonyi Népdalkor, a Megyer Táncegyüttes, a Csókái Rákóczi Férfikórus, Bőgi Ferenc, a Csallóközkürti Népdalkor, az Univer Bács-Kun Dalárda és a Padányi Népdalkör. Hogy nemcsak kettő, hanem három dudás is megfér egy csárdában, bizonyította Istvánfíy Balázs, Garaj Bemard és Nagy Iván, akik az esti táncházban a Gyeplős zenekarral együtt muzsikáltak - fújták a dudát. A kísérő- rendezvények közt libasütőverseny, libalakoma, borkóstoló és borbemutató, valamint kézművesfoglalkozások sora várta az érdeklődőket. (la) A Felvidéki népviseletek babákon című kiállítás péntekig tekinthető meg a dunaszerdahelyi városi művelődési központban (Lőrincz Adrián felvétele)
