Új Szó, 2006. november (59. évfolyam, 252-275. szám)
2006-11-10 / 259. szám, péntek
4 Régió ÚJ SZÓ 2006. NOVEMBER 10. www.ujszo.com Megvannak a kábeltolvajok Rimaszombat. Kiderítették a rendőrök, ki lopkodta a telefonkábeleket a Rimaszombati és a Nagyrőcei járásban. Július és szeptember között hat kábelt is elloptak a környéken, mintegy kétszáz előfizető maradt hosszabb-rövidebb időre telefon nélkül. A tolvajok a begyűjtőbe adták le a lopott holmit, a rendőrség négy rimaszombat környékbeli férfit gyanúsít. Az anyagi kár 184 ezer korona, két tolvaj vizsgálati fogságban van. (SITA) Szállodai szarkát keresnek Bajmóc. Összesen 560 ezer koronás kárt okozott az a tolvaj, aki három napon át fosztogatta a hotelszobákat egy helyi szállóban. A betörő november ötödiké és nyolcadika között az egyik szobából 400 ezer koronát vitt el, nyoma veszett egy számítógépnek, egy videokamerának, egy fényképezőgépnek és több arany ékszernek is. Az elkövető után a rendőrség nyomoz. (TASR, SITA) Lebukott a drogdíler Léva. Rendőrkézre került egy kábítószerárus. A 31 éves férfit huzamosabb ideje figyelték a rendőrök, végül kedd este, „munka” közben fülelték le. A férfinál 15 fehér porral teli zacskót és némi szárított kendert találtak, a lakásából további bűnjelek is előkerültek. A düer zavartalanul kínálgatta portékáját egy középiskola és egy stadion előtt is, a kiszabható büntetés négytől tíz évig teljed. (TASR) Megtámadtak egy 14 éves fiút Újhelymogyoród (Kysucky Lieskovec). Eljárás indult négy fiatal ellen, akik kifosztottak és megvertek egy 14 éves fiút. A támadók nyolcvan koronát vettek el az áldozattól, majd fél óra múlva ketten visszatértek és ismét elverték a fiút, sérülései miatt orvoshoz kellett mennie. Az erőszakoskodók szabadlábon védekezhetnek. (SITA) Csalókat engedett a házába Rozsnyó. Csalók fosztottak ki egy 79 éves asszonyt. Míg a nyugdíjas a házaló árusok által kínált portékát vizsgálgatta, a tolvajok felforgatták a konyhát és 30 ezer koronát emeltek el az egyik fiókból. A rendőrség nyomozást indított az ügyben. (SITA) Öt koronát zsákmányoltak Kassa. Mindössze öt korona a zsákmánya azon három rablónak, akik kifosztottak egy 46 éves férfit. A támadók elvették az áldozat pénztárcáját, de abban mindössze öt korona volt. Az incidens során személyi sérülés nem történt. (SITA) Belső vizsgálatot rendeltek el Csejte. Viktor Plézel rendőrségi szóvivő elmondása szerint belső vizsgálattal tisztázzák majd a csejtei tragédia körülményeit. A községben egy elmebeteg férfi lefogása közben egy rendőr halálos sérüléseket szenvedett, egy másik pedig kórházi ápolásra szorult. A szerencsétlenül járt férfi temetése ma délután két órakor lesz Vágúj- helyen. A1993 óta szolgálatban levő rendőrt in memóriám előléptették, a temetésen Robert Kalinák belügyminiszter is ott lesz. (SITA) KÖZLEMÉNY Lezárják a komáromi hidat Komárom. A javítási munkálatok miatt három egymást követő éjszakára lezáiják a komáromi határátkelő hídját. A forgalom mától vasárnap éjjelig szünetel majd. A teljes útlezárásra a hídhoz tartozó radaroszlopok felállítása miatt van szükség. (TASR) Olasz, francia és osztrák vállalatok is érdeklődtek Ipari park épülhet TASR-HÍR Nagykapos. Ipari park épülhet a város mellett, a környékbeliek ettől a mintegy 28 százalékos munkanélküliség csökkentését remélik. Bodnár Tibor polgármester szerint a hónap végére befejeződik a tanulmány előkészítése, később pedig a programtervezet részleteit is kidolgozhatják. Az ipari park létesítésének terve a közeli Kelecsény (Kapusianske KTacany) és Budaháza (Bu- dince) községekben is felmerült. Bodnár elmondta, egy magyarországi alapból 345 ezer koronás hozzájárulást szereztek az ipari park létrehozásához, a lehetőség felől olasz, francia és osztrák vállalatok is érdeklődtek. Bodnár előnynek tartja, hogy a kijelölt terület a vasút közelében húzódik, a város főként a mezőgazdasággal kapcsolatos befektetéseket tartaná kívánatosnak. A szakemberek szerint fontos, hogy a hagyományos nemzeti mítoszokat felváltsa egy objektívabb szemlélet Kassán ülésezett a magyarszlovák történészbizottság Kassa. A kelet-szlovákiai nagyvárosban ülésezett a héten a magyar-szlovák történészbizottság. KOZSÁR ZSUZSANNA A háromnapos tudományos konferencia alaptémája a 18-20. századi regionális és nemzeti identitásformák alakulása volt a magyar és szlovák történelemben. Az előadás-sorozat mellett a bizottság munkaértekezletet is tartott, melynek legfontosabb célja a különböző álláspontok közelítése a közös történelmi múlt megítélésében. A történészbizottság 1993-ban alakult, összesen húsz, szlovákiai és magyarországi történészből áll, a komisszió tagjai évente egyszer gyűlnek össze. A bizottságnak két elnöke van, Stefan Sutaj, az Eperjesi Egyetem mellett működő Nemzetiségi és Kisebbségi Intézet igazgatója, valamint Szarka László, az MTA Kisebbségkutató Intézetének igazgatója. Az együttműködés legfőbb célja a közös kiadványok megjelentetése, és egységes álláspontra szeretnének jutni a történészek a történelem „kényes” pontjainak megítélésében is, a Nagy-Morva Birodalomtól egész a kommunista időszakig. A bizottság két elnöke szerint nem a történészek teremtik a nemzetiségi konfliktusokat, és fontos, hogy a hagyományos, nemzetiségi szemléletű történelemírást és a nemzeti mítoszokat felváltsa egy objektív szemlélet. Éppen ezért a gyakori féligazságok helyett - ha új tankönyveket anyagiak hiányában nem is - legalább tanszövegeket szándékozik kiadni a bizottság, illetve a megfelelő történelmi adatokat az internet segítségével is hozzáférhetővé teszi az oktatás számára, mind magyar, mind szlovák nyelven. A bizottság elnökei fontosnak tartják a magyar-szlovák „megbékélést” is, ám ez nem merülhet ki egy egyszeri politikai aktusban, hanem szisztematikusan, éveken keresztül munkálkodva kell az emberek szemléletét megváltoztatni. A mostani konferencián főleg a nemzeti identitás és asszimiláció kérdését feszegették a szakemberek. A történészek szűk körén kívül a kassai magyar gimnazisták is részt vettek az előadásokon. A rendszert bővíteni szeretnék, 5-7 kamerával Királyhelmec szinte teljes területét lefedhetnék Kamerákkal figyelik a város közterületeit LECZO ZOLTÁN / Királyhelmec. A Bodrogköz központjában a héten üzembe helyezték azt a térfigyelő rendszert, amelyet a belügyminisztérium támogatásával építettek ki. Tipcsák Géza, a városi rendőrség parancsnoka elmondta, egyelőre két kamerát helyeztek el a közterületeken: egyet a Fő utca és a Stefánik utca kereszteződésénél, egyet pedig a kórház feletti lakótelepen. Az elmúlt hetekben a városi hivatal földszintjén alakították ki a térfigyelő központi irányítóhelyiségét. A kezelőpultnál szolgálatot teljesítő rendőrök és segítőik a kamerákat egyébként innen irányíthatják. A rendszer lehetővé teszi, hogy azokat 360 fokban elforgassák, le-fel mozgassák, vagy az általuk felvett képeket az eredeti többszörösére nagyítsák. Ezeket a felvételeket egyébként a rendőrparancsnok a saját számítógépén akár az irodájában is megnézheti. A királyhelmeci városi hivatalban a fejlesztést követően négy új munkaerőt alkalmaztak, akik egyéb feladatokat is ellátnak. A város köztereire kihelyezett kamerák napi 24 órán át működnek, s a rögzített felvételeket a központi számítógép 14 napig tárolja. Időközönként a képeket digitális adathordozókon archiválják, hogy szükség esetén bármikor felhasználhassák. A királyhelmeci térfigyelő kiépítéséhez A biztonságos város elnevezésű program keretében sikerült állami támogatást szerezni, s a tervek megvalósításához a helyi ön- kormányzat szintén hozzájárult. A rendszer 658 ezer koronába kézi rendőrök a kamerákat akár a városi hivatalban lévő központból is irányíthatják (Szabó Bernadett felvétele) rült, a pályázati támogatás a költségek felét fedezte. A központi helyiségek kialakítása mintegy 100 koronát emésztett fel, ezt a kiadást teljes egészében a város költségvetéséből fedezték. Tipcsák Géza tájékoztatása szerint Királyhel- mecen a térfigyelő rendszert a következő évek folyamán szeretnék továbbfejleszteni, hisz további 5-7 kamerával a város szinte teljes területét ellenőrizni tudnák. A bővítésnek egyelőre leginkább az anyagi lehetőségek szabnak határt, hisz egyetlen kamera több mint 100 ezer koronába kerül. Ez a beruházás azonban megtérül, a tapasztalatok azt mutatják, hogy azokban a városokban, ahol ilyen működik, a bűncselekmények és a kihágások száma 40 százalékkal csökkent, és a rendbontások bizonyítása is jóval egyszerűbbé vált. A kamerák által rögzített képeket ugyanis a munkájuk során az állami rendőrség is igénybe veheti, valamint a bírósági eljárások során bizonyítékként használhatják. Királyhelmecen a lakosoknak nem kell attól tartaniuk, hogy a kamerák által rögzített képekkel bárki is visszaél, a rendszer működtetését ugyanis szigorú előírások szabályozzák. A személyiségi jogok védelmében még azt is meghatározzák, ki léphet be a központi irányítóhelyiségbe, és arról is pontos kimutatást vezetnek, hogy ki és milyen céllal tekintette meg a felvételeket. Természetesen a rendszer kezelőit titoktartás kötelezi, munkájukkal kapcsolatos információt csak a hivatalos szerveknek adhatnak. A kamerák működtetésével a helyi önkormányzat személyiségi jogokat nem sért, a rendszer ugyanis hangot nem rögzít. Arról azonban, hogy a város egyes részeit napi 24 órában kamerák figyelik, természetesen a törvényben előírt módon tájékoztatni kell a polgárokat. Az első két hétben az új berendezések csaknem harminc százaléka nem működött megfelelően Próbaüzemben a jegykezelő berendezések JUHÁSZ KATALIN Kassa. Úgy tűnik, az utazóközönségnek több időre van szüksége, amíg megszokja a tömegközlekedési eszközökön üzembe helyezett új jegykezelő berendezéseket. A városi közlekedési vállalat október elején helyezte üzembe a piacon legkorszerűbb technológiának számító, jegylyukasztóval kombinált információs terminálokat, és egy hónapos próbaidőt határoztak meg, azaz november elejéig szándékoztak leszerelni a régi, mechanikus jegylyukasztókat. A terv azonban időközben módosult, az első két hétben ugyanis az új berendezések csaknem harminc százaléka nem működött megfelelően. Az illetékes cég képviselője szerint egyeden esetben sem meghibásodásról volt szó, egyszerűen rosszul programozták be a terminálokat a közlekedési vállalatnál, ezért rossz dátum és időpont került a jegyekre, több gép pedig egyáltalán nem ismerte fel a résen bedugott jegyet. Mivel az új menetjegyek szélesebbek a régieknél és nem férnek bele a hagyományos lyukasztókba, az utasok egy része kénytelen volt feketén utazni. A vállalatnál egyelőre nem számolták ki, mekkora veszteségük keletkezett emiatt október folyamán, ám biztosak benne, hogy a kezdeti nehézségeket követően megtérül ez a veszteség. „Nem csupán emiatt döntöttünk úgy, hogy egy hónapot várunk a teljes körű áttéréssel. A kassaiak ugyan mára megszokták az új berendezéseket és megtanulták kezelni őket, a vidékről városunkba látogatóknak azonban túlságosan nagy meglepetést okoztunk. Azok, akik ritkábban járnak Kassára, és korábban nagyobb meny- nyiségű vonaljegyét vásároltak, nem fogadták kitörő örömmel a változást” - számolt be a tapasztalatokról Nagy Róbert, a közlekedési vállalat illetékese, hozzátéve, hogy a rendszerrel való alaposabb ismerkedés után általában mindenki elégedett. November végéig azonban egészen biztosan nem szerelik le a régi jegylyukasztókat, hogy mindenki elhasználhassa korábban vett vonaljegyeit. A számítógép vezérelte terminálok legnagyobb előnye az úgynevezett „elektronikus pénztárca”, amely egy bérletként is szolgáló csipkártya. A kártyát a kijelölt helyeken kredittel lehet feltölteni, a megfelelő összegű kredittel rendelkező utas pedig egy másik utasnak is vásárolhat jegyet a járművön, illetve nagyobb csomag, vagy élő állat szállításakor sem kerül nehéz helyzetbe. A bérlettulajdonosok számára további előnyt jelent, hogy csipkártyájukat a megfelelő helyre illesztve leolvashatják, meddig érvényes a bérletük.
