Új Szó, 2006. november (59. évfolyam, 252-275. szám)

2006-11-09 / 258. szám, csütörtök

8 Külföld ÚJ SZÓ 2006. NOVEMBER 9. www.ujszo.com Az ENSZ Biztonsági Tanácsa sürgős összehívását kérte Iszmáil Haníje palesztin kormányfő; megdöbbenését fejezte ki az EU Izraeli mészárlás: tizennyolc civil halott Az áldozatok szinte kivétel nélkül polgári személyek voltak (Reuters-felvétel) RÖVIDEN Újoncokat robbantottak fel Pesavar. Legkevesebb 42 halottja volt szerdán a Pa­kisztán észak-nyugati részén fekvő Dargaiban egy katonai tábor ellen elkövetett öngyil­kos merényletnek. Az első je­lentések szerint egy magát csadorral álcázott „magányos támadónak” sikerült a tábor­ban kiképzésen részt vevő ka­tonák közelébe férkőznie, majd felrobbantotta magát. A 'merényletben legalább hú­szán megsebesültek, köztük többek állapota súlyos. A tá­borban a hadsereg toborzó- központja működik. (MTI) Tigrisek: sok a civil áldozat Colombo. Legkevesebb 45 civil meghalt és 125 megsé­rült abban a tüzérségi táma­dásban, amelyet a Srí Lanka-i hadsereg intézett szerdán egy menekülttábor ellen az ország keleti részében. Kato­nai források szerint a tamil „tigrisek” kora reggel óta lőt­ték a kormányerők katonai táborait, a hadsereg ennek megtorlására indított tüzér­ségi támadást Batticaloa kör­zetében. A hadsereg szóvivő­jének nincs információja civil áldozatokról. (MTI) Merénylet a kávéházban Bagdad. Már 21 halottja és 25 sebesültje van annak az öngyilkos merényletnek, amelyet egy bagdadi kávé­házban hajtottak végre. A bűntény Bagdad egyik észa­ki, síiták lakta kerületében történt kedd este: az öngyil­kos merénylő egy kávéház­ban robbantotta fel magát. Ez volt az első öngyilkos me­rénylet azóta, hogy vasárnap ítéletet hirdettek Szaddám Húszéin volt iraki elnök el­len. Az Irakban állomásozó amerikai csapatok szerdán közölték, hogy a Bagdadtól 115 kilométerre nyugatra fekvő Ramádi településen végrehajtott kedd délutáni razziákban megöltek négy lázadót, és 48-at őrizetbe vettek. (MTI) Újabb tömegsírt találtak Szarajevó. Tizenegy évvel a szrebrenicai vérengzés után Bosznia északkeleti részén újabb tömegsírra bukkantak, amely feltehetően további ál­dozatok földi maradványait rejti. A tömegsírra a várostól ötven kilométerre északra fekvő Snagovo falu mellett akadtak rá, névtelen bejelen­tés alapján. A buldózerek szá­mos összeroncsolódott embe­ri koponyát emeltek ki a ki­lencszer háromméteres üreg­ből, ami a szóvivő szerint ar­ra enged következtetni, hogy a holttesteket először máshol földelték el, majd később gé­pekkel kihantolták és átszál­lították oda, ahol most meg­találták őket. Az 1992 és 1995 közötti boszniai háború utolsó évében történt szreb- renyicai mészárlást a máso­dik világháború utáni legsú­lyosabb európai háborús bűncselekményként tartják számon. (MTI) Gáza/Brüsszel. Az ENSZ Biz­tonsági Tanácsa sürgős összehívását kérte Iszmáil Haníje palesztin kormány­fő szerdán a Gázai övezet északi részén fekvő Bét- Hanún elleni, aznap hajna­li izraeli bombázás miatt, amelynek - nem végleges adatok szerint -18 palesz­tin civil esett áldozatul. MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Amír Perec izraeli védelmi mi­niszter vizsgálatot rendelt el az ügyben. Elítélte az akciót és szin­tén a BT összehívását kérte Mah- múd Abbász palesztin elnök is. A miniszterelnök a kormány rendkí­vüli ülése előtt jelentette be szán­dékát újságírók előtt. Egyúttal kö­zölte, hogy a palesztin egységkor­mány létrehozására teendő erőfe­szítéseket felfüggesztik. „Rettenetes, iszonyatos mészár­lásnak” nevezte a bombázást a pa­lesztin elnök, aki nyilatkozatában hangsúlyozta: a támadást gyer­mekek, nők és öregek ellen követ­ték el. „Felszólítjuk a Biztonsági KOKES JÁNOS Prága. Václav Klaus cseh állam­fő szerdán újra kormányfővé ne­vezte ki Mirek Topoláneket, a júni­usi képviselőházi választáson győztes Polgári Demokratikus Párt (ODS) elnökét. Topolánek el­ső kormányalakítási kísérlete megbukott. Az általa létrehozott polgári demokratikus kisebbségi kormány október elején nem kap­ta meg a képviselőház bizalmát és ezért benyújtotta lemondását, amelyet az államfő elfogadott. Az új kormányfőnek most egy hónap­ja van arra, hogy megalakítsa kor­mányát és bizalmat kérjen számá­ra a képviselőházban. Döntésének indoklásakor Vác­lav Klaus kifejtette: az ODS meg­nyerte az októberi helyhatósági és a részleges szenátusi választást, amit a lakosság részéről jövő egy fajta jelzésként értékel, amelyet nem lehet figyelmen kívül hagyni. „A kormányelnökök többségé­nek második megbízatásukhoz legalább négy évre van szükségük. MT1-HÍR Brüsszel. Az Európai Bizottság szerdán úgy határozott, hogy egy­előre nem javasolja a Törökország­gal folytatott EU-csadakozási tár­gyalások felfüggesztését, de nem zárja ki egy ilyen lépés későbbi meghozatalát, ha Ankara továbbra sem tartja be Ciprussal kapcsolat­ban vállalt kötelezettségeit - vált is­mertté brüsszeli európai uniós for­rásból. A brüsszeli testület szerdai ülé­sén vitatta meg, hogy Törökország milyen előrehaladást ért el az el­múlt egy évben az EU-felkészülés során, s a hírek szerint úgy döntött, hogy egyelőre nem élezi ki a kér­dést, nem javasolja már a mostam szakaszban a tárgyalások felfüg­gesztését. Ugyanakkor állítólag ab­ban is egyetértés volt, hogy ha Tö­rökország továbbra sem nyitja meg kikötőit a ciprusi hajók előtt, akkor Tanácsot, hogy sürgősen üljön össze, és állítsa le ezeket a mé­szárlásokat. A világnak azonnal cselekednie kell” - jelentette ki Abbász. Közben a Hamász szélső­séges iszlám szervezet vezette kormány Gázai övezetbeli szóvi­vője ugyancsak a sajtó előtt kije­lentette: „Izraelt el kell törölni a föld felszínéről.” Gázi Hamad sze­rint Izrael „állatok állama, amely nem ismer el semmilyen emberi értéket, rákos daganat, amelyet ki kell irtani, és ebben mindenkinek részt kell vennie”. Nizár Rajan, a Hamász parla­menti frakciójának tagja a Bét- Hanún közelében lévő Bét-Lah- jában rendezett tüntetésen felszó­lította a palesztin harcosokat, hogy hajtsanak végre öngyilkos robbantásos akciókat Izrael terü­letén, „Tel-Avivban, Jeruzsálem­ben, Haifában, Jaffában és má­sutt”, megtorlásul a bombázásért. Ugyancsak kamikáze-akciók elkö­vetésére tett közzé felhívást Abbász pártja, a Fatah, fegyveres szervezetének, az al-Aksza Már­tírjai Brigádoknak és a többi jáa- lesztin mozgalom katonai szár­nyának címezve. Sürgős vizsgála­tot rendelt el a hadseregnél a Beit Az a tény, hogy három hónap alatt immár másodszor kaptam (kor­mányfői) megbízatást azt jelzi, hogy a helyzet nálunk (Csehor­szágban) nem egészen normális” - nyilatkozott Topolánek, aki ed­dig ügyvezető kormányfőként irá­az EU-bizottság még a december 14-15-i EU-csúcs előtt elfogadja majd a „szükséges javaslatokat”. Törökország tavaly októberben kezdte meg a csaúakozási tárgyalá­sokat az Európai Unióval, ám ezek csigalassúsággal haladnak. Rész­ben azért, mert a törökök maguk sem tesznek meg mindent a szük­Törökország tavaly októ­berben kezdte meg a csat­lakozási tárgyalásokat az Európai Unióval, melyek lassan haladnak. séges reformok végrehajtásáért (az EU-bizottság által készített jelentés a kiszivárogtatások szerint úgy fo­galmaz, hogy a törököknél a politi­kai reformok lelassultak, minde­nekelőtt az emberi jogok és a szó­Hanúni bombázás ügyében Amír Perec izraeli védelmi miniszter, hogy mielőbb megállapítsák: mi okozta a 18 palesztin civil halálát - jelentette be szerdán az izraeli védelmi minisztérium. Perec egyúttal elrendelte az gázai öve­zeti célpontok elleni izraeli táma­dások leállítását. Mélyen megdöbbentette az Eu­rópai Unió illetékeseit a Gázai övezetben szerdán végrehajtott izraeli tüzérségi támadás, amely tizennyolc palesztin halálos áldo­zatot követelt. Benita Perrero- Waldner külügyi EU-biztos Brüsszelben közleményt adott ki, amelyben jelezte: Izraelnek joga van megvédeni magát, de nem ár­tatlanok élete árán. A közlemény­ben emlékeztetett arra, hogy a tá­madásnak civilek, köztük gyer­mekek is áldozatul estek. Javier Solana, a EU-tagor- szágok közös kül- és biztonságpo­litikai képviselője ugyancsak el­ítélte a támadást. Egyúttal leszö­gezte, hogy a folyamatos támadá­sok helyett legfőbb ideje lenne megtörni az erőszak láncolatát a térségben. Solana a katonai mű­veletek leállítását sürgette a Gázai övezetben annak érdekében, nyitotta az országot. Kinevezése után a napi munkája mellett az új kormány megalakításán is dolgoz­nia kell. Elképzeléseiről Topolánek egy­előre semmi konkrétumot nem árult el, csupán kijelentette: az lásszabadság terén, de problémák mutatkoznak a nők és a szakszer­vezetek jogainak tiszteletben tartá­sánál, valamint a hadsereg feletti polgári ellenőrzés követelményé­nek megvalósításánál is.) Emellett az EU fogadókészségénél is gondok vannak, a nyugati közvélemény je­lentős része ugyanis ellenzi a 71 milliós iszlám ország felvételét. A legégetőbb probléma azonban je­lenleg az, hogy Törökország nem tartja be az EU-val kötött vámunió kiterjesztéséről szóló tavalyi meg­állapodást, azaz akadályozza az EU-tag Ciprusi Köztársaság hajói­nak kikötését, repülőinek leszállá­sát török területen. Ankara azt állít­ja, hogy csak akkor hajlandó vál­toztatni álláspontján, ha a nemzet­közi közösség feloldja az általa tá­mogatott Észak-ciprusi Török Köz­társaság elleni embargót. Az Euró­pai Unió viszont ezt az álláspontot elfogadhatatlannak tartja. hogy folytatódhassék a paleszti­nok közti megbékélés folyamata. Egyúttal ismét támogatásáról biz­tosította Mahmúd Abbász palesz­ODS elnökségének döntése alap­ján haladéktalanul megkezdi a kormányalakítási tárgyalásokat, mégpedig minden parlamenti párttal. Az ODS elnöksége úgy vé­li, hogy az államfő döntése alapján Csehországban teljesen új belpoli­tikai helyzet alakult ki, amely lehe­tővé teszi úgy a régi elképzelések leporolását, mint az új elképzelé­sek felvetését. Néhány polgári demokrata poli­tikus úgy nyilatkozott, hogy Topo­lánek elsőként megpróbálja fel­mérni, lehetséges-e a kormányala­kítás a korábbi hármaskoalíció (polgári demokraták-keresztény- demokraták-zöldek) alapján. Egy kérdésre válaszolva Topolánek megjegyezte, hogy a nagykoalíciót nem tartja reálisnak. A Cseh Szoci­áldemokrata Párt (CSSD) azt java­solta az ODS-nek: lépjen a két párt nagykoalícióra. A szociáldemokra­ták ugyanakkor jelezték: elképzel­hetőnek tartják azt is, hogy bizo­nyos feltételek mellett támogassa­nak egy kisebbségi polgári demok­rata kormányt. Konzervatív vereség Daniel Ortega újra elnök Managua. Dániel Ortega volt sandinista gerillavezér, korábbi el­nök nyerte meg az első fordulóban a nicaraguai elnökválasztást. A va­sárnapi elnökválasztáson második helyen végzett Eduardo Montea- legre, a konzervatív Nicaraguai Li­berális Szövetség jelöltje elismerte vereségét. Dániel Ortega a szavaza­tok 38,07 százalékát, míg a konzer­vatívjelölt a szavazatok 29 százalé­kát kapta. Az első fordulós győzelem létfon­tosságú volt Ortega számára a jobb­oldal megosztottsága miatt, amely a másik fordulóban várhatóan egy­ségesen felsorakozott volna a leg­esélyesebb jelölt mögött. Az új vá­lasztási törvény értelmében Orte­gának az elnökválasztási győze­lemhez csak a szavazatok 35 száza­lékát kellett megszereznie, továbbá legalább 5%-kal meg kell előznie a második helyezettet. (MTI) tin elnök tevékenységét e téren. Az „áldozatok szinte kivétel nél­kül” polgári személyek - mutatott rá Solana. Korea félt az USA-tól Jó alap a robbantás Phenjan. Az Észak-Korea által végrehajtott atomrobbantás jó ala­pot teremt a tárgyalásokhoz - je­lentette ki a phenjani külügymi­nisztérium magas rangú képviselő­je. A robbantással hivatalosan is de­monstráltuk a világnak, hogy atom­hatalom vagyunk - fogalmazott Kim Csőn Guk, hozzátéve: hazája ezáltal jó pozíciókkal rendelkezik a jövőbeni tárgyalásokon. Ezeken minden olyan probléma megoldha­tó, amelyek a Koreai-félsziget atomfegyver-mentesítésének útjá­ban állnak - jelentette ki, hozzáté­ve: „Kezdettől fogva reméltük, hogy mindez párbeszéd útján ren­dezhető.” A külügyminisztérium szakértő­je szerint országa azért fejlesztett ki atomfegyvert, mert az Egyesült Ál­lamok a múltban több alkalommal nukleáris támadással fenyegette meg. „A jelenlegi amerikai elnök, George Bush hivatalba lépése óta úgy érezzük, hogy létünket fenye­geti veszély” - tette hozzá. Az észak-koreai diplomata elmondta: hazája a tárgyalások felújítása ese­tén sem függeszti fel a nukleáris kí­sérleteket. (MTI) Iráni atomprogram Moszkva betartja Kijev. Szergej Lavrov orosz kül­ügyminiszter szerint az iráni atom­program ügyében Moszkva tartja magát a hathatalmi tárgyalások ke­retében elért egyezséghez, s éppen ezért teijesztett be módosításokat az EU-trojka által javasolt határo­zattervezethez. Az orosz politikus kijevi látogatása alkalmával beszélt erről. Leszögezte, Oroszország a to­vábbiakban is tartja magát a megál­lapodáshoz, utalva arra, hogy az egyezségek lényege éppen az, hogy közelebb vigyenek a megoldáshoz. A moszkvai politikus nyüvánvalóan arra reagált, hogy John Bolton amerikai ENSZ-nagykövet kedden az ellenkezőjét állította, mondván, Oroszország eltér az iráni atom­program nemzetközi megítélésére vonatkozó egyezségtől. (MTI) Elsőként megpróbálja felmérni, lehetséges-e a kormányalakítás a korábbi hármaskoalíció alapján Mirek Topolánek a régi-új cseh kormányfő Van oka mosolyogni? (CTK-felvétel) Nem tartja be az EU-val kötött vámunió kiterjesztéséről szóló megállapodást Tovább tárgyalnak Törökországgal

Next

/
Thumbnails
Contents