Új Szó, 2006. november (59. évfolyam, 252-275. szám)
2006-11-08 / 257. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. NOVEMBER 8. Szülőföldünk 31 Az almágyi Alabán Barnabás négy évet töltött börtönben, s két éven keresztül Gustav Husák cellatársa volt Akit 1956 miatt ítéltek el nálunk „A Füleki Járásbíróság ítélt el, a tárgyalás után nem engedtek haza, elvittek, miközben napokkal később megkaptam a határozatot, amely szerint ártatlan vagyok." (A szerző felvétele) A Medves-hegységben legeltető 32 éves juhász 1956 őszén esténként a rádióból hallott a magyarországi eseményekről, de meg sem fordult a fejében, hogy abba akár ő is belekeveredhet. FARKAS OTTÓ A fennsíkon húzódik a szlovák-magyar határ, a szlovák oldalon van egy mély, bozóttal benőtt gödör. Egy hideg novemberi reggelen, amikor a nyájat arrafelé legeltette, kívácsiságból átgázolt a vadszilváson, a gödör aljában egy kolibát fedezett fel. Élő lelket nem talált benne, de az egyik sarkában üres konzervdobozok sorakoztak. Az ideiglenes lakóhelyet hamarosan az egyházasbásti csendőrparancsnok is felfedezte, és jelentést tett róla Füleken, a járási székhelyen. Alabán Barnabás, a medvesi juhász azonnal első számú gyanúsítottá vált, merthogy a básti csendőrparancsnok elképzelései szerint a fiatal bacsó élelemmel látta el a magyarországi felkelőket, akik a „Húsúkkal két évet töltöttem egy cellában. Nem volt rossz ember, de nem is volt igazi kommunista, ahogy tartották róla.” határ innenső oldaláról szervezték akcióikat. Máig sem tudja senki, valójában kiknek a búvóhelye volt az a koliba. A Medves-fennsík tíz kilométerre van a falutól, a juhász általában kint éjszakázott a hegyen. Éppen a juhokat készült bezárni, amikor repülőgép húzott el az akol felett. Csomagok hullottak ki belőle. A hat csomag ejtőernyővel ért földet, az utolsó az akoly közelében landolt. Amikor biztonságban tudta a juhokat, elindult, hogy megnézze, mi hullott az égből, de alig bontotta ki a papírdobozt, ott termett mellette a básti csendőrparancsnok azzal az öt adóvevővel, amit az öt csomagból szedett ki. „A hatodik dobozban nem volt semmi, üres volt, csak ki volt bélelve faforgáccsal. Ezt persze a csendőrparancsnok nem hitte el nekem, és feljelentett. Napokig éreztem, hogy figyelnek, várták, mikor fogom használni a titkos leadót, de nálam valóban nem volt ilyen készülék” - magyarázza ötven évvel a történtek után az almágyi Alabán Barnabás. A Füleki Járásbíróság ennek ellenére bűnösnek találta, és négy év börtönbüntetésre ítélte. A politikai foglyok közé került, a kettő közül az egyik cellatársa Gustáv Husák volt. „Husákkal két évet töltöttem egy cellában, az ágyunk is egymás mellett volt” - emlékezik az egykori elítélt. - Ennyi idő alatt, főleg üyen helyen, meg lehet ismerni az embereket. Husák nem volt rossz ember, de nem is volt igazi kommunista, mint ahogy azt később tartották róla. Több nyelven beszélt, biztosan tudott magyarul is, de előttem soha nem szólalt meg az anyanyelvemen. Az sem derült ki róla, hogy valójában cseh lett volna-e vagy szlovák. Leggyakrabban egy losonci ügyvéddel társalgóit: nem értettük, miről, mert előttünk mindig ismeretlen nyelven beszéltek, egy katolikus pap szerint héberül. Nem volt se jobb, se rosszabb sora, mint a többi rabnak, pedig már akkor gyakran kapott látogatókat a minisztériumból.” Alabán Barnabás szerint a börtönben annak a rabnak volt a legjobb sora, aki elsajátított valamilyen szakmunkát. Ő kitanult kőművesnek, bent hamarosan inasiskolát vezetett, ahová Husák is bejelentkezett. „Kedveztem a cellatársnak, nem osztottam be kemény munkára: a felvonót kezelte, teát főzött és hasonlókat csinált” - meséli az idős ember. - Eljött a vizsga napja, Husák nem felelt meg, és mindjárt feladta. Igyekeztem meggyőzni, hogy próbálkozzon, ne adja fel azonnal. Azt mondta, minek neki a bizonyítvány, ha kijut miniszter lesz, annak meg nem kell kőművespapír.” Husáknak végül igaza lett, néhány évig mégis hasznát vehette volna a „kőművespapímak”. Egy 1989-ben megjelent kiadványban ugyanis a következőket olvastam róla: „1954-ben egy koncepciós perben életfogytiglani börtönre ítélték. 1960-ban amnesztiával szabadult, de csak három évvel később rehabilitálták. Addig építőipari munkásként dolgozott.” Gustáv Husák 1968-ban tért vissza a politikai életbe. Riportalanyom azt mondja, őt soha nem rehabilitálták, holott a hatalom nagyon jól tudta, hogy ártatlanul zárták be. Erről akkor győződött meg, amikor négy év fogság után szabadulva munkát keresett. „Megtudtam, hogy a básti csendőrparancsnokot a történtek után hamarosan menesztették. Mivel az orvos nekem könnyű munkát javasolt, a füleki Kovosmaltban kaptam állást, felvettek kapusnak. Csak hát az őrnek pisztolyt adnak az oldalára, a fegyvertartáshoz pedig már akkor is szükség volt a feddhe- tedenségi bizonyítványra. Magam is meglepődtem, amikor gond nélkül megkaptam, mert hivatalosan állítólag sehol nincs nyoma a börtönben töltött négy évemnek. A Füleki Járásbíróság ítélt el, a tárgyalás után nem engedtek haza, elvittek, miközben napokkal később megkaptam a határozatot, amely szerint ártadan vagyok. Hogy ezek után miért nem kértem később kártérítést ? Mert minden dokumentumom a tűz martalékává vált. Az első feleségem számára hosszú volt a négy év, nem maradt hű hozzám, ezért elváltunk, ő pedig bosszúból eltüzelte a papírokat. Husák bizonyíthatta volna nekem, hogy valóban letöltöttem a négy esztendőt, és szavai nyilván eloszlatták volna az esedeges kételyeket is, de nem kértem tőle segítséget - kint nem is találkoztunk soha.” Alabán Barnabás csupán néhány évet dolgozott le a füleki gyárban, újra juhásznak állt, és még a hetedik ikszen túl is kiballagott a nyája után. Azon kevés juhászok közé tartozott, akik nem vásárolt, hanem otthon készített orvosságokkal gyógyították a juhokat. Gömörben és Nóg- rádban emiatt is sokan ismerték és tisztelték őt. A meredek lejtők próbára tették Gömör és Nógrád legjobb lovasait, akik között sok volt a fiatal Hubertus-lovaglás Almágyon FARKAS OTTÓ Gömör egyes tájain régi hagyománya van az őszi tereplovaglásnak, amelyet rókavadászatnak vagy Hubertus-lovaglásnak is neveznek. Almágy korábban nem tartozott azon vidékek közé, ahol rendeztek Hubertus-lovaglást, ám az október végén megtartott sikeres rendezvényt követően elképzelhető, hogy a Medvesalja kapujában is hagyománya teremtődik. A meredek lejtők próbára tették Gömör és Nógrád legjobb lovasait, akik között sok volt a fiatal. A mintegy húsz kilométeres nehéz terepen a közönséget hintókon és traktor vontatta pótkocsin szállították a lovasok után, bár ez nem minden esetben sikerült. A természetes akadályokkal teli hegyeken a járművek nem tudták követni a lovasokat - egy hintónak a rúdja is eltörött. Az almágyi rendezvényen a legügyesebb és legvakmerőbb lovasok a losonc-fabiankai lányok voltak. Szent Hubertus a vadászok védőszenije. A legenda szerint Hubertus könyörtelen vadász volt, nagyvilági életet élt. Egy alkalommal szarvast pillantott meg az erdőben, amely agancsai közt vüágí- tó keresztet viselt. A jelenés után megváltozott, és szent életre tért át. Később püspökké választották. Elképzelhető, hogy a Medvesalja kapujában is hagyománya teremtődik az efféle rendezvényeknek szerző felvételei) POSTALÁDA _____ Ág csernyői kórustalálkozó A pap prédikál, a kis falu közössége figyel. Még nem tudja, hogy megtörténik a csoda, amely szellemi, lelki megtisztulást hoz. Ritka pillanat rohanó világunkban. Amikora Cserfaág női kar fellépett az idei Bodrogközi Fesztiválon, a közönség meghatódva, elvarázsolva vonult ki a templomból. A hangversenyen a sátoraljaújhelyi Intervox, a kassai református gyülekezet énekkara, a ladmód református énekkar és a már említett ágcsernyői Cserfaág női kar adott műsort. Elgondolkodtató, miként köthető le, ragadható meg a mindig siető, elfoglalt emberek figyelme is. Hogyan érték el e kórusok és karnagyaik, akik a szabadidejükben együtt énekelnek, hogy mindenkiben megtörténjen a katarzis, hogy jósággal, emberszeretettel feltöltődve térhessünk haza. A fesztivál hivatalos részét követően elvonultunk a helyi kultúr- házba, ahol kedves vendéglátásnak lehettünk részesei. Ágcsernyő nemcsak tisztaságáról és rendezettségéről híres, hanem a vendégszeretete is példamutató. A kórusfesztivál főrendezője, Fedic Valéria szerényen elmondja: azért lett ilyen sikeres a rendezvény, mert sokan segítették, (ih) A találkozón öt kórus lépett fel (A szerző felvétele) Gyöngyösi-emléktábla Gyöngyösi Istvánnak, a kései barokk magyar költészet kiemelkedő alakjának helyeztek el emléktáblát a nagybalogi (Vefky Blh, Rima- szombati járás) kultúrház falán. Gyöngyösi 1653-ban Gömör megye táblabírája lett, 1668-ban pedig Balogvár várkapitányának nevezték ki. Csetneken hunyt el 1704-ben, ottani síijánál a község képviselői is tiszteletüket tették. A nagybalogiak őrzik a költő emlékét, irodalmi kört is elneveztek róla. Homoly Erzsébet KQXommmmmm SÉMI [M^^^Kgyí^ífánygtwt! (A szerző felvétele) PÁLYÁZATI FELHÍVÁS Az Ekopolis Alapítvány a Slovnaft társasággal együttműködve meghirdeti a Zöld oázisok elnevezésű pályázatot, amelynek célja a települések környezeti szempontból értékes olyan övezeteinek kialakítása, felújítása vagy gondozása, amelyek a lakosság és az iskolák igényeit szolgálják. Támogatást kérhetnek a nonprofit szervezetek, az alap- és középiskolák, a szabadidőközpontok, valamint a helyi ön- kormányzatok. Az Ekopolis Alapítvány a program keretében összesen 1,6 millió koronát oszt szét. A támogatott projekteknek legkésőbb 2007júliusáig meg kell valósulniuk. A program keretében például az alábbi célokra kérhető támogatás: fásítás vagy egyéb növényzet kiültetése, tereprendezés és -takarítás, szerszámok és segédeszközök vásárlása, kisebb parkok, közterek növényzetének felújítása. A projekteket december 11-ig kell eljuttatni az alapítvány besztercebányai irodájához. A programmal kapcsolatos további információk, valamint a pályázati űrlapok megtalálhatók az alapítvány honlapján: www.ekopolis.sk . (as)
