Új Szó, 2006. november (59. évfolyam, 252-275. szám)
2006-11-07 / 256. szám, kedd
fj agrárkörkép 2006. november 7., kedd ___________________________________ 10. évfolyam n. szám A kukoricatermesztésben vált be A modern talajkímélő technológia alkalmazása Amerikából indult hódító útjára 16. oldal Szántás helyett mélylazítás A minimalizációs technológia a nedvességtartalom megőrzésére is kedvező hatással van 17. oldal 18. oldal Zsírok a takarmányozásban A laktáció elején a zsírok etetésével javítható a nagy termelésű tehenek energiaellátása Az előző időszakban megítélt 2,8 millió euró támogatást a jogosult termelők már harmadik éve nem tudták teljes mértékben kimeríteni Gondot okoz a támogatások merítése miközben az uniós rendtartásban 22 ezer hektárnyi szőlő van bejelentve. Sajnos, a nyilvántartott területnek napjainkban csak mintegy fele termő, a felújításoktól egyelőre szintén nem várhatók számottevő változások. Sőt, fennáll a veszélye annak, hogy az erre az idényre megítélt 2 millió euró támogatást sem fogják tudni teljes mértékben kimeríteni. A támogatást a termelők az állomány besűrítésére, új fajták telepítésére használhatják ki. Érdekképviseleti szerveik révén most tárgyalnak arról, hogy a fel- használásra szánt összeget egyéb aktivitásokra is kihasználhassák, esetleg a merítés az osztrák kollé: gáikhoz híven folyamatosan történjen. Ismeretes, hogy az Európai Unióban a nyár közepe óta élénk vita folyik az európai borpiac reformjáról. Az EB júniusban olyan javaslatot terjesztett elő, amely 400 ezer hektár szőlő önkéntes felszámolásával számolt, miközben 2,4 milliárd euró kompenzációt juttatott volna a termelőknek. Az európai borpiacon fennálló feszültségek kezelésére ugyanis már eddig is mintegy 1,2 milliárd eurót költöttek évente azon szőlőültetvények támogatásra, amelyeknél a felesleges bortermést desztillálják. A szőlőültetvények felszámolására vonatkozó javaslattal azonban egyelőre a nagy bortermelő országok sem értenek egyet. Egy további tervezett lépéssel szemben, nevezetesen a mustok cukorfokának répacukorral való emelésének megtiltása ellen a kisebb bortermelő országok tiltakoznak, (sz- w) Irányelvek a kárrendezésre A szaktárca vezetése az elmúlt napokban újabb irányelveket adott ki a 2006-ban keletkezett mezőgazdasági károk rendezésére benyújtott kérvények mellékleteiről. A hazai rendelkezések alapján ugyanis a termelők kárrendezés iránti támogatási kérvényt nyújthatnak be a 806/2004-es számú minisztériumi rendelet és módosításai alapján a növénytermesztésben keletkezett károk kárpódására. Egyebek között a növényi betegségek és károkozók, a talajvizek és belvizek, valamint a szárazság okozta károk rendezéséhez nyújthat támogatást az állam az erre a célra meghatározott forrásokból. Mint ismeretes, az agrártermelőknek idén is komoly gondokat és anyagi károkat okoztak a tavaszi árvizek és az ezt követő belvizek, majd az egyes térségekben különböző betegségek és az aszálykárok tizedelték meg a termést. Az október végén kiadott új irányelvek a kérvények benyújtásához követelt mellékletekkel kapcsolatban egyértelműsítik, hogy az igénylésekhez csatolt mellékletekben elegendő a növénytermesztésben keletkezett kár kimutatása. Az említett betegségek és károk nem biztosíthatók, így a kárbiztosítási igazolás csupán a biztosítható károk esetére vonatkozik, (w-apa) Az Európai Bizottság október közepén döntött a szőlőültetvények felújítására és átalakítására vonatkozó támogatások elosztásáról. A 2006/2007-es időszakban a szőlőtermelők között ösz- szesen 450 millió eurónak megfelelő összeget oszthatnak szét a feladat végrehajtására az egyes tagországokban. ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Szlovákiának erre az idényre 2 millió euró jutott, ami összességében 73,44 millió koronát juttat 400 hektárnyi szőlőültetvény átalakításához. Az agrárkamara szóvivője által közzétett információk szerint a hazai szőlőtermesztési ágazat problémáira utal, hogy az előző időszakban megítélt 2,8 millió euró támogatást a jogosult termelők már harmadik éve nem tudták teljes mértékben kimerítem, ezért született meg a brüsszeli döntés a támogatás csökkentéséről a már említett 2 millió euróra. A ki nem merített összeget ugyanakkor visz- sza kell utalni Brüsszelbe, és olyan országok számára utalják át, amelyeknek ezen a területen nincsenek gondjaik. Az okok a hazai szőlőültetvények tulajdonjogi rendezetlenségére és a támogatási igényekhez kapcsolt szigorú követelményekre vezethetők vissza. Az előző tárcavezetés ugyanis a támogatások merítését a szőlőültetvények teljes felújításához, annak befejezéséhez kötötte, így próbálta rákényszeríteni a termelőket arra, hogy a támogatásokkal beindított felújításokat rendesen elvégezzék, a folyamatot végigvigyék, és egyúttal szerette volna megakadályozni azt, hogy a támogatással megtisztított és újratelepítésre váró szőlőparcellák ne kerülhessenek más célból való felhasz(lllusztróciós felvétel) nálásra, például ne adhassák el őket építési telekként. A szőlőültetvények átalakítására szolgáló támogatás nálunk 400 hektárnyi területre vonatkozik, Zselízi zöldségtermesztő farmjának sikerével zárult az agrártermelők idei környezetalakítási versenye, a Legszebb határ címért Gyommentes, rendezett parcellák Kiss Lajos a zselízi farm vezetője a nyitrai díjátadáson, mellette jobbról Miroslav Jurena földművelési miniszter (A szerző felvétele) ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Október végén Nyitrán az Agro- institút épületében adták át a díjakat azon a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari vállalatok képviselőinek, akik a Top Agro immár 11. év- v. folyamába beneveztek, és megmérették magukat, illetve az előző évi gazdasági eredményeiket az Agrár- gazdasági Kutatóintézet által felállított minősítőrendszerben. Az agrártermelők versenyét fél évtizede A legszebb határ elnevezésű versennyel is kibővítették, amelynek A legszebb határ verseny végeredménye 1. Kiss farm, Zselíz 92,80 2. PDSenica 88,50 3. Agromix Sedliská 86,40 4. PPD Liptovská Teplicka 80,00 5. PDHIohovec 79,00 6. Balseed, Bálványszakállas 74,60 7. AT Tatry, Szepesbéla 73,80 8. Hydina Súlovce 73,60 9. Agro-Vikont Surany 72,70 10. PD Bukovina Strelníky 63,80 11. PD Hrusov, D.Saliby 59,70 keretében a vidékfejlesztési ügynökség szakmai felügyelete révén az agrárvállalatok környezetét, annak rendben tartását, esztétikumát értékeli az erre a célra felállított szakmai bizottság. Az idei 6. évfolyam kritériumai alapján a bírálóbizottság elsősorban a mező- gazdaság tájmegőrző szerepét, az agrárgazdaságoknak a települések fejlesztésben és külalakjának alakításában betöltött funkcióját, a mezőgazdasági termőtalaj hatékony védelmét, a környezetvédelmi és a helyes mezőgazdasági gyakorlat elveit érvényesítő termelői szempontokat vette figyelembe, és a rendben tartott parcellák, határi utak, művelt területek esztétikus és rendezett állapota alapján értékelte a gazdaságokat, és ítélte oda a díjakat. Ennek alapján idén a legjobb helyezést a zselízi Kiss farm érte el. A második helyen a szenici mezőgazdasági szövetkezet, a harmadikon a sedliskái Agromix Kft. végzett. Kiss Lajos, a Legszebb határ díjat elnyert családi vállalkozásként működő Kiss farm vezetője Zselízen és környékén főleg zöldségtermesztéssel foglalkozik. A szabadföldi zöldségfélék közül az uborka- és dinnyetermesztés, valamint a paprika termesztése a fő profiljuk. Termékeiket saját üzleteikben, hazai, csehországi és magyarországi feldolgozóknál értékesítik. Amint azt a díjátadás után elmondta, a szép eredmény elsősorban alkalmazottai és közvetlen munkatársai hozzáértő munkájának az érdeme. Ámbár, hozzátette, hogy a környéken élő romák foglalkoztatása nem mindig zökkenőmentes, de a munkában megkövetelt fegyelem eddig még mindig meghozta az eredményét. A zöldségtermesztés hazai állapotának ismeretében talán nem is meglepő, hogy amikor a további terveiről kérdeztük, inkább a leépítésről, a termelés visszafogásáról beszélt. Amint elmondta, a jelenlegi jövedelmi és foglalkoztatási viszonyok között nem érdemes szociális intézményként vállalni egy-egy térség foglalkoztatási gondjainak kezelésében való részvételt, annál is inkább, mivel a zöldségágazatban kifejezett ágazati támogatások híján egyre nehezebb megfelelő jövedelmezőséget elérni. A zöldségtermesztésre jellemző alkalmi munkavállalás feltételei sem kifejezetten a zöldségtermesztő vállalkozások számára lettek kialakítva, s mivel a foglalkoztatással járó adminisztratív terheket is a vállalkozásokra hárítja át az állam, emiatt manapság már nem is érdemes alkalmi munkást felvenni. Kis Lajosnak ugyancsak régi szívfájdalma az áruházi láncok szerinte elfogadhatatlan üzletpolitikája a zöldségtermelőkkel szemben, hiszen árpolitikájukkal szinte kizárják a hazai termelőket a piacról, (sz)
