Új Szó, 2006. október (59. évfolyam, 227-251. szám)

2006-10-05 / 229. szám, csütörtök

10 Kultúra - hirdetés ÚJ SZÓ 2006. OKTÓBER 5. www.ujszo.com RÖVIDEN Talamon-emlékest és díjátadás Diószeg. Tálamon Alfonz halálának tizedik évfordulójára emlé­keznek holnap a fiatalon elhunyt, az irodalmi kánonban mégis rangos helyen jegyzett prózaíró szülővárosában, Diószegen. A Szlovákiai Magyar írók Társasága (SZMÍT) és a Diószegi Polgár- mesteri Hivatal szervezésében megvalósuló megemlékezés 17 órakor koszorúzással kezdődik a diószegi temetőben. Az emlékest helyszíne a helyi kultúrház lesz, ahova 18 órára várják az iroda­lombarátokat. A nagyszabású est keretében kerül sor a SZMÍT idén alapított Tálamon Alfonz-díjának átadására is. Tálamon írói munkásságát Hizsnyai Zoltán költő méltatja, a díjazott író életművét pedig Csanda Gábor irodalomkritikus értékeli. Köz­reműködik Tóth Rita színművész, valamint Buják Andor (szaxo­fon) és Bohus Zoltán (zongora), (in) Magyar-szlovák történészkonferencia Pozsonyban 1956 és Szlovákia RUDAS DÓRA Keserédes Alt-duett két női hangra a kassai Thália Színház Márai Stúdiójában ( Az irigylésre méltó bözsiség « Keserűen bohóckodják végig az előadást, önvédelemnek hazudjék az önáltatást (Gabriel Bodnár felvétele) Pozsony. A Magyarországgal szomszédos államokban élő ma­gyarok közül a szlovákiai ma­gyarságot érintették a legkevésbé az 1956-os forradalom esemé­nyei. Ezt a tényt erősítették meg annak a konferenciának az előa­dói, amelyet a pozsonyi Egyetemi Könyvtárban tartottak tegnap Az 1956-os magyar forradalom és Szlovákia címmel. A magyar és szlovák történé­szek, kutatók előadásaiból kide­rült, hogy a szlovákiai magyarok csak helyi szinten, szervezetle­nül, a magyar himnusz eléneklé- sével, a II. világháborús magyar hadisírok rendbe tételével, a Bu­dapesten elesettek tiszteletére kitűzött gyászszalaggal vagy a magyarországi forradalmat el­ítélő petíció aláírásának megta­gadásával fejezték ki szimpátiá­jukat a Magyarországon történ­tekkel kapcsolatban. Tényekkel nem lehet alátá­masztani azt a nyugati sajtóban megjelent állítást, hogy Szlovákia déli részén szimpátia-tüntetése­ket tartottak 1956 októberében, állítja Simon Attila történész. Az itt élő magyarok visszafogottságá­nak több oka is volt. Michal Bar- novský, a Szlovák Tudományos Akadémia munkatársa úgy véli, fontos tényező volt, hogy Csehsz­lovákiában a viszonylagos stabil gazdasági helyzetnek köszön­hetően az 50-es évek közepén si­került lecsillapítani a politikai elé­gedetlenkedőket. Simon Attila ennél sokkal fontosabbnak tartja, hogy a szlovákiai magyarság az 1945^-8 közötti időszakot kö­vetően szinte teljesen értelmiség nélkül maradt, tehát hiányoztak a szellemi vezetői. A viszonylagos nyugalom ellenére 1956. október 24-én Szlovákiában 50 százalékos készültségbe helyezték a rendőr­séget és a határőrséget. Bukovsz- ky László, a Nemzeti Emlékezet Intézete munkatársának kutatá­sai bizonyítják: a belügyi szervek arra is készen álltak, hogy akár fegyverrel szorítsák vissza az eset­leges lázadókat. Dagmar Čierna-Lantayová sze­rint a szlovákiai nyilvánosság elsősorban a Szabad Európa Rá­dió és a Magyar Rádió adásaiból értesült a Budapesten történ­tekről, hiszen 1956-ban Cseh­szlovákiában már minden ötödik háztartásban volt rádiókészülék. Az országban élő magyarok szá­mára fontos információforrást je­lentett a magyarországi sajtó; ugyanis 1956 októberéig Dél- Szlovákiában több ezres pél­dányszámban adtak el magyar- országi lapokat. A forradalom napjaiban megjelent - a szlovák hatóságok által lázítónak tartott cikkek miatt - ezek többségének behozatalát egy időre letiltották. Popély Árpád történész úgy vé­li, paradox módon épp 1956-nak köszönhető a szlovákiai magyar sajtó megerősödése. A magyaror­szági történések hatására ugyan­is a Csehszlovák Kommunista Párt úgy döntött, hogy többszö­rösére emelik a szlovákiai ma­gyar lapok, így pl. a Dolgozó Nő vagy az Új ifjúság példányszá­mát, és jelentősen bővítették az Új Szó terjedelmét. Művészet és gagyi, szere­lem és alkalmi szex, titkok és füllentések, büszkeség és megalkuvás, örök és illé­kony. A humoristaként is­mertté vált Bach Szilvia Alt­duett címmel meglepően tömény, két női szereplőre írt tragikomédiájával mu­tatkozott be Kassán. JUHÁSZ KATALIN Egy színésznő és egy írónő. „Régi barátság fűzi őket egymás­hoz, hol az egyik, hol a másik sé­tál az élet napos oldalán, de so­ha, egy pillanatra sem feledkez­nek meg azokról az időkről, mi­kor még együtt nélkülöztek. Ba­rátságuk nemcsak a keserves időszakok szakítópróbáját állta ki sérülésmentesen, de a boldog­ság, a sikeresség időszakát is” - áll a műsorfüzetben. Ha ezek alapján valaki harcias feminista állásfoglalástól tart, megnyug­tathatom, nem kell aggódnia, női mivoltukon kívül másról is eszmét cserélnek ők ketten, Dé­vényi Ildikó és Varga Lívia. Azok a férfiak viszont, akik kíváncsi­ak, miről és hogyan pusmognak a csajok egymás között, ne szá­mítsanak eget rengető felfedezé­sekre, se hótreál hitelességre. A párbeszédek ugyanis a legtöbb helyen erősen stilizáltak, Bach Szilvia képekben beszélteti hősnőit, sőt apró jeleneteket ját­szat el velük a mondanivaló alá­festéseként. A szöveg zsúfolt, né­hol olyan, mintha eredetileg ta­nulmánynak készült volna, más­kor meghatóan lírai, hiteles he­lyett inkább illusztratív jellegű valóságosságba visz. Ráadásul a csajok rendszeres időközönként dalra fakadnak, még inkább fel­emelve a darabot a realitás tala­járól. Ám csodák csodája, a do­log mégis működik. Mindkettőjüknek hajlamosak vagyunk elhinni, amit monda­nak és éreznek. A dalok pedig egyszerűen jók, szellemes szöve­gekkel és változatos, szerethető melódiákkal. A zenés betétek nem tördelik szét a darabot, ha úgy tetszik, a zene a produkció emocionális és strukturális ren­dezőelemeként használtatik, a jelzés szintű koreográfiák pedig tele vannak finom gesztushu- morral. Közben ugyan telepakol­nak minket az emberi és művészi lét dilemmáival, akár egy reti- kült, hogy alig tudjuk bepattin­tani a zárat. Eltöprenghetünk például azon, vállalhat-e szap­panopera-szerepet egy komoly színésznő, aki már ott tart, hogy a villanyszámláit se tudja fizetni. Vagy azon, hogy írhat-e jól fizető fércművet egy komoly drámaí­rónő, aki titokban majd megge­bed egy kis népszerűségért. Előkerülnek régi emlékek, egy közös pasi, néhány átbőgött éj­szaka. Kiderül, hogy a párkap­csolatban élő írónő se boldogabb a magányos színésznőnél, aki végül felfedi legfájóbb titkát, ha­lálos betegségét. Az élet limitált hosszának tudatában visszafelé nézve is minden más jelentést kap, minden döntés súlyosabbá válik. A drámaiság tehát meg­van, de a darab valahogy még­sem sugall depressziós, világba vetetten „búvalbaszott” hangula­tot, mint a „női kesergők” több­sége. Varga Lívia meggyőzően hozza az életet intenzíven és na­gyon érzelmesen megélő nőt, akinek hirtelen kihúzták a talajt a lába alól. Legjobb barátnője fe­lé sem őszinte, neki is játszik, alakoskodik, mintha színpadon lenne. Ez a fura kettősség végig jellemző Varga Lívia játékára, je­lenléte ettől válik izgalmassá. Dévényi Ildikó az elején maga­biztos, intellektuális művészt .játszó” írónőt alakít, fokozato­san pattog le róla a páncél, a vé­ge felé előadott tinédzseres-be- lezúgós-epekedős monológból pedig kiderül, hogy legbelül minden nő a fehér lovon ügető délceg hercegre vár. Kettőjük összjátéka tökéletes, úgy tekere- dik egybe, akár a DNS-spirál. Ke­serűen bohóckodják végig az előadást, önvédelemnek hazud­jék az önáltatást, időt akarnak nyerni, hogy ha a háborút nem is, legalább néhány csatát meg­nyerhessenek. Minden mozdula­tuk azt sugallja, hogy az életet csak megúszni lehet, kegyes ha­zugságokba és andalító dalla­mokba temetkezve. A tragédia túlhegyezett karikatúrába for­dul, a nézőn múlik, mit lát bele ebbe az egészbe. A rendező, Somogyi István há­lás matériát kapott, és élt is a ziccerhelyzetekkel, bár a kassai színfalak mögül kiszivárgott, hogy maga Bach Szilvia is „át­rendezett” ezt-azt a főnök távol- € létében. Ezért nem tudni ponto- jg san, melyik ötlet kinek az agyá­ból pattant ki, ez azonban talán nem is fontos, fő, hogy a „végki- 4 fejlet” pozitív. Az összhatást to­vább javítja Bényei Miklós me­rész díszlete. Rózsaszín-piros, erotikus félkör, egyértelmű uta­lás a női nemi szervre, vagy le­gyen inkább anyaméh, az kevés­bé polgárpukkasztó. A Márai Stúdióban általam eddig látott leginvenciózusabb kulisszák egyike. Molnár Gabriella jelme­zei pedig szépen hangsúlyozzák a színésznő színpadiasságát és az írónő kétségbeesett tetszeni akarását. Az Alt-duett bemutató­ja szeptember közepén volt, az­óta eléggé bújtatva játsszák, dél­előtti és kora délutáni időpon­tokban. A „dolgozó nép” esti g előadást legközelebb december- ™ ben láthat. Két január esti idő­pont is ismert már, vagyis való­színűleg egész évadban műso­ron szándékoznak tartani ezt a remek stúdiódarabot, amely egyébként Pécsett is színpadra kerül majd, hiszen közös pro­dukcióban készült a Pécsi Művé­szetek Házával. Ellenőrzött német technológia, fantasztikus árak. Választhat a takarékos, benzinüzemű 1.4-es és 1.6-os TWINPORT és a korszerű 1.7-es CDTi Common-rail dízelmotorok közül. A négy- vagy ötajtós, illetve a praktikus kombi Caravan, Astra Classic könnyen kielégíti igényeit. Fantasztikus, 349 900 koronás áron nemcsak hatalmas belteret, hanem standard felszereltséget is kínál. ABS légzsákok a vezető és a mellette levő üléshez kormányrásegítő 1 információs kijelző rádió-előkészítés hangszórókkal Az Opel márkaforgalmazók címe: Banská Bystrica: KOVA, tel.: 048/418 26 86 Bratislava: AUTÓTREND, tel.: 02/43 42 55 40 Bratislava: MaH, tel.: 02/69 25 11 11 Bratislava-Petržalka: MaH, tel.: 02/68 20 84 24 Bratislava: PanEuro, tel.: 02/48 48 49 13; Dunajská Streda: AUTO PELA, tel.: 031/551 70 61 Košice: PanEuro, tel.: 055/798 02 10 Lučenec: KOVA, tel.: 047/451 17 15 Martin: AUTOTIP, tel.: 043/424 53 63 Michalovce: AUTOTIP, tel.: 056/688 57 71 Nitra-Kynek: MaH Nitra, tel.: 037/651 64 14 Poprad: PK AUTO POPRAD, tel.: 052/788 03 41 Prešov: PK AUTO PREŠOV, tel.: 051/772 33 63 Rožňava: Attila Ondrej Autócentrum, tel.: 058/732 97 64 Trenčín: MaH Trenčín, tel.: 032/658 27 35 Trnava: AUTO PELA, tel.: 033/553 71 01 Žilina: AUTOTIP, tel.: 041/700 16 70 Opel - az utóbbi két év legjobb minőségű német gépkocsimárkája (a TÜV Quality Report magazin 05/06, független AUTO BILD cikkje). www.opel.sk infovonal: 0800 101 101 GMAC BP-6-14255 í < i í i í

Next

/
Thumbnails
Contents