Új Szó, 2006. október (59. évfolyam, 227-251. szám)

2006-10-28 / 249. szám, szombat

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. OKTÓBER 28. Egészségünkre 31 Ha izmainkat nem használjuk, elsorvadnak, és hasonló történik az agysejtekkel is Gondolkodjon élethossziglan! Szellemi képességeinket mint emberi mivoltunk lé­nyegét, személyiségünk magját féltve őrizzük. Ezen adottságaink: a gondolko­dás, emlékezés, koncentrá­lás, tanulás képessége mindannyiunk féltett kin­cse, melyet szeretnénk az emberi kor végső határáig a lehető legjobb formában megőrizni. DR. VALLÓ ÁGNES Idősebb korban életünk minősé­gét főként szellemi képességeink frissessége határozza meg. Éppen ezért ijedten és aggodalommal vesszük észre közeli hozzátartozó­inkon és nem egyszer saját magun­kon is az öregedés, a szellemi le­épülés első jeleit: a gyengülő me­móriát, az emlékezetzavart, a tanu­lási és a koncentrálóképesség csök­kenését. Az orvosi rendelőben megfor­duló betegek gyakran panaszkod­nak romló szellemi képességeik miatt. A fokozódó társadalmi elvá­rások következtében már a közép­korúak érzékelik memóriakapaci­tásuk, koncentráló- és tanulási ké­pességük csökkenését. Mindezek a panaszok leggyakrabban agyi keringési zavarok következtében alakulnak ki. Az agyi keringési zavarok hát­terében leggyakrabban érelme­szesedés áll. Az érelmeszesedés fokozatosan alakul ki. Az erek fa­lán először koleszterin rakódik le. Az érfal az adott területen meg­vastagszik, rugalmatlanabbá vá­lik-, különösen akkor, ha a kolesz­terinhez a későbbiek során mész (kalciumlerakódás) is társul. így alakul ki a meszes plakk, mely szűkíti az eret. Az elmeszesedett agyi erekben kialakulhat trombózis, és a rugal­matlan, meszes erek egy hirtelen izgalom, vérnyomás-emelkedés következtében el is szakadhatnak, ilyenkor vérzés következik be. A nyaki erek plakkjain képződött trombus pedig tovasodródva agy­embóliát okozhat. Ezeket nevez­zük összefoglaló néven agyi érka­tasztrófának, szélütésnek vagy sztróknak. Jóval gyakoribb az általános ér­elmeszesedés. Ebben az esetben a szűkült ereken kevesebb vér áram­lik, ezért az érzékeny idegsejtek oxigénellátása romlik, egyes sejtek el is pusztulnak, és ez az agyi funk­ciók - koncentráció, memória, ta­nulási képesség, gondolkodás, íté­letalkotás, alkalmazkodóképesség - romlásához vezet. Ha izmainkat nem használjuk, akkor azok elsatnyulnak, elsor­vadnak, s egyre gyengébbek le­szünk. Hasonlóképpen működ­nek az agysejtek is. Ha nem hasz­náljuk, nem eddzük őket, akkor szellemi képességünk gyorsan ha­nyatlásnak indul. Mindaddig fiatalok maradunk, és megőrizzük szellemi képessége­inket, amíg kifelé fordulunk, nyi­tottak vagyunk, kíváncsiak va­Tanácsok ♦ Éljünk tehát egészségesen: táplálkozzunk kiegyensúlyozottan, próbáljunk lemondani a káros szenvedélyekről, mozogjunk minél többet, de ne fordítsuk érdeklődésünket túlságosan testi tüneteink felé. ♦ Az agyi keringési zavarok megelőzése érdekében elsősorban az érelmeszesedést elősegítő kockázati tényezők (rizikófaktorok) csökkentése ajánlott. Ezek közül legfontosabbak a dohányzás, a magas koleszterinszint, az elhízás, a magas vérnyomás, a mozgás- szegény életmód. Ezen túlmenően hasznosak lehetnek az agyi ke­ringést javító természetes készítmények is. gyunka világra, az emberekre. Viszont rendkí­vül gyorsan meg­öregszünk, és szel­lemi képességünk is gyors hanyatlásnak indul, ha be­szűkülünk, ha bezárkózunk, elme­rülünk kicsinyes gondjainkba, testi panaszainkba és tüneteinkbe. Nincs fárasztóbb és unalmasabb, mint az az idős ember, aki már csak a múltban él, s a jelenben legfel­jebb egészségét félti aggályosán; aki „társadalmi életét” a háziorvosi vagy szakorvosi rendelők várószo­bájában éli és kizárólag testi pana­szairól, betegségéről „társalog”. Az ilyen ember rendkívül beszűkül, szülte kizárólag egészségével - pontosabban a betegségek, az öre­gedés tüneteivel foglalkozik. Szün­telenül ellenőrzi pulzusát, vérnyo­mását, székletét. Paradox módon ezzel nem egészségesebbé, hanem betegebbé válik. Nem beszélve ar­ról, hogy ezzel az időtöltéssel elfe- csérli mindazt, ami örömet szerez­hetne számára, vagyis mindazt, amiért élni érdemes. Figyelmébe ajánljuk a jövő héten Tudja-e, mennyire fiatal a szíve? Térképezze fel egészségi állapo­tát! Normálisnak nevezhető a test­súlya? Az utóbbi években egy-két hét leforgása alatt több mint 10 kg- val megnövekedett a súlya? Mek­kora a derékbősége? Ha a jövő hé­ten őszintén válaszol a kérdésekre, sok mindent megtudhat egészségi állapotáról, kondíciójáról. Csaknem mindent a pikkelysömörről A pikkelysömör első megjele­nése a serdülőkorra esik, több­nyire a hajas fejbőrön bukkan fel, bár az egész testen bárhol megjelenhet. Különösen a vég­tagokon, a térd és könyök tájé­kán, a körmökön gyakori. Kiala­kulásában veleszületett hajlam és környezeti, provokáló ténye­zők játszanak szerepet. A kór tü­netei annyira jellegzetesek, hogy bőrgyógyászati vizsgálat alapján felállítható a diagnózis. Ritkán szükséges szövettani kontroll. A pikkelysömörnek a külső beha­tásoktól függően sokféle formája van. Ám a betegség egyetlen faj­tája sem fertőz, ezért a beteg a környezetére egyáltalán nem ve­szélyes. Az adaptogén növények ereje Ma még sokszor szerepel a gyógynövények ismertetése során a „fokozza a szervezet ellenálló képességét”, „serkentőleg hat az immunrendszerre”, „áthangolja a szervezetet”. Gyakori fogalmazás olyan esetekben is, amikor a haté­konyságra vonatkozó bizonyítás nem áll rendelkezésünkre. Ez a hi­ány nem jelenti azt, hogy az elvá­rást száműzni kellene. Jövő heti számunkban néhány ilyen nö­vényt mutatunk be. MIT TANÁCSOL AZ ORVOS? Megértéssel sokat el lehet érni „Tisztelt doktor úr, féljem gyakran veszekszik velem, máskor pedig búskomor. Többször volt pszichiáternél. Megállapították, hogy border­line személyiségzavarral küsz­ködik. Milyen ez a betegség, és gyógyítható- e?” Tisztelt levélíró, ez a típusú személyiségzavar általában az emberek 2-3%-nál fordul elő. Jellemző tünete a hangulat szél­sőséges hullámzása: hol megle­pően kedvesek és odaadóak, hol pedig kíméletlenül követelő- zőek. Szélsőségesen képesek szeretni, vagy éppen gyűlölni va­lakit, sokszor ugyanazt az em­bert szeretik és gyűlölik is. Ezál­tal környezetük egyes tagjai igen jó kapcsolatot alaldtanak ki ve­lük, míg mások látni sem akarják őket aszerint, hogy a beteg me­lyik emberhez hogyan viszonyul. Mivel képtelenek érzéseik, szo­Dr. Póczik Gábor ideggyógyász rongásaik fékezésére, kiszámít­hatatlanul reagálnak a körülöt­tük történő eseményekre, sosem lehet tudni, hogy épp jókedvük­ben vannak-e, vagy pedig dühö­sen reagálnak, ha szólunk hozzá­juk. Az üyen ember családja szá­mára sokszor jelent gondot a be­teg gyakori depresszív hangula­ta, szorongásos rohama vagy ép­pen az agresszív viselkedése, melyet maguk a betegek önerő­ből képtelenek befolyásolni. A depresszív hangulat elfajulhat egészen az öngyilkossági gondo­latokig is. Ezzel ellentétben az üyen embereknek nagy igényük van arra, hogy valaki állandóan törődjön velük. Ilyenkor gyakran kémek tanácsokat vagy épp el­lenkezőleg, azt igyekeznek bizo­nyítani, hogy mennyire alkalma­sak gondoskodni másokról. Az elhagyatottság szinte mindig szorongást vált ki náluk. Másik jellemző tulajdonságuk az, hogy könnyen hozzászokhatnak a gyógyszerekhez, főleg a fájda­lomcsillapítókhoz, hangulatjaví­tókhoz, melyek oldják állandó szorongásukat. A szakirodalom szerint a betegség kialakulásá­ban szerepet játszik a korai anya­gyermek kapcsolat. Masterson szerint az anyák rosszul kezelik 2-3 éves gyermekük önállóságra való törekvését, esetleg figyel­metlenül viszonyulnak gyerme­keik érzéseihez. Más adatok sze­rint a betegség kialakulásában szerepet játszhatnak kora gyer­mekkori lelki sérülések, fizikai, esetleg szexuális visszaélések stb. A stabil kapcsolat hiánya az oka annak, hogy nem tud ra­gaszkodni, képtelen stabil kap­csolatot fenntartani másokkal éš saját magával. Maga a betegség kezelése sem egyszerű. A feltáró pszichoterápia az, amely a sze­mélyiség bizonyos fokú átalakí­tására törekszik. Ezt a kezelést sokszor nehezíti az, hogy a beteg elvár egy gondoskodó magatar­tást, ugyanakkor dühös kiroha­násaival nehezíti, hogy ezt meg­kaphassa. A terapeuta üyenkor azzal könnyíti meg a kezelést, hogy a beteg haragos viselkedé­sére nem haragos viselkedéssel, esetleg bosszúállással reagál. Fontos, hogy stabil, bizalomtel­jes kapcsolat alakuljon ki a beteg és a terapeuta között. A család­nak is tudatosítani kell, hogy lel­ki betegségről van szó, mely ki­hat a viselkedésére is. Megér­téssel, támogatással lehet javíta­ni a beteg állapotán. Szükség szerint, mint ahogy ezt orvosuk helyesen meg is tette, gyógysze­res kezeléssel tovább lehet csök­kenteni a páciens szorongásait, hangulati ingadozásait, impulzív magatartását. A vizelethajtó tea is segíthet „Estére megduzzad mind­két bokám, elnehezül a lábam, és sokszor fáj is. Már sok min­dent kipróbáltam, de elkese­rít, hogy eddig nem sok ered­ménnyel. Kérem a természet­gyógyászt, hogy segítsen.” Azt kellene megtudni, mi okozza a lábduzzanatot. Mivel több oka lehet, szükséges lenne egy komplex orvosi kivizsgálás, amely kiderítené, hogy a vese, a szív vagy a visszerek okozzák-e a lábduzzanatot. Tegyük fel, hogy sem a szíve, sem a veséje nem be­teg, és csak egyszerű bokaduzza­nat, esetleg pici vénás pangás van a háttérben. Ha csak egysze­rű lábduzzanatról van szó, ezt fáradtság, a lábak túlterheltsége, esedeg kezdődő visszérbántal- mak okozzák. Enyhe fájdalom je­lentkezik, fáradt és nehéz a láb. Mivel idős embereknél gyako­ribb ez a probléma, nekik többet kell törődniük a lábukkal. És mi­vel igen sokan szenvednek eb­ben a betegségben, jó ismerni a megoldást. Külsőleg az aromate­rápia segíthet. Súlyosabb esetek­ben jó szolgálatot tehet a vízhaj­Dr. Nagy Géza természetgyógyász tó tea, amely eltávolítja a felesle­ges vizet a szervezetből, így a lá­bakból is. Az aromaterápiát este alkalmazzuk. Meleg vízhez 5 csepp boróka- (borievka), 5 csepp borsmenta (mäta) olajat teszünk, és lábainkat 20-30 per­cig áztatjuk. Ez az aromatikus víz felfrissíti a lábakat, eltünteti a duzzanatot, megnyugtatja a lá­bat. Az aromatikus vízben masz- szírozzuk meg a fájós lábat. Ez­után következik a lábmasszázs biokrémmel, amely beszívódik és oldja, eltünteti a duzzanatot. Ha ezt naponta végezzük, elmúl­nak a lábpanaszok. Közben aján­latos vizelethajtó teát fogyaszta­ni. Az ön problémájára a követ­kező receptet ajánlom: 50 g csa­lánt, 50 g fehér babhéjat, 100 g petrezselyemgyökeret és 100 g nyírfalevelet keverjen össze. 1 evőkanálnyi mennyiséget 1 per­cig főzzön 3 dl vízben, majd 10 percig még hagyja lúgozni, szűr­je le és naponta kétszer étkezés után igyon belőle 3 dl teát méz­zel édesítve. Mivel erős vizelet­hajtó teáról van szó, nem ajánla­tos lefekvés előtt fogyasztani. Az utolsó csésze teát 18 óra előtt fo­gyassza el. Ez a külső és belső ke­zelés hozza meg az eredményt. egészségünkre Szerkeszti: Kovács Ilona Levélcím: Egészségünkre, Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1 tel.: 02/59 233 461, fax: 02/59 233 469

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents