Új Szó, 2006. október (59. évfolyam, 227-251. szám)

2006-10-25 / 246. szám, szerda

8 Külföld ÚJ SZÓ 2006. OKTÓBER 25. www.ujszo.com RÖVIDEN Megharagudtak Putyinra Róma. Ingerülten fogadta az olasz sajtó és néhány olasz politikus Vlagyimir Putyin orosz államfő egyik kijelenté­sét, mert az sértő Ölaszor- szágra nézve. Mint kiderült, az EU múlt pénteki csúcsérte­kezletén több EU-tagállam vezetői felvetették Putyinnak az orosz szervezett bűnözés problémáját. Ő azzal vágott vissza történetesén Romano Prodi olasz kormányfőnek, hogy Olaszországnak nincs joga kioktatni Moszkvát a szervezett bűnözés ügyében, hiszen Itália a maffia szülőha­zája. Az olasz média csak most kezdett foglalkozni az üggyel. Massimo D’Alema külügyminiszter azt mondta, Putyin „időnként durván fo­galmaz, ami aligha növeli ál­lamférfiúi presztízsét”. (MTI) Elraboltak egy tudósítót Gáza. Palesztin fegyveresek elrabolták az AP amerikai hír- ügynökség spanyol fotósát tegnap a Gázai övezetben. A 37 éves Emilio Morenám ta­valy óta dolgozik az AP jeru- zsálemi irodájának, az előző évben Afganisztánból tudósí­totta az amerikai hírügynöksé­get. Elrablását tegnap délutá­nig egyeden szervezet sem vállalta magára. Gázi Hamad, a Hamász-kormány szóvivője foglyuk azonnali szabadon en­gedésére szólította fel az em­berrablókat. Hangsúlyozta: az emberrablás ellentétes a pa­lesztin nemzeti érdekekkel, csorbítja a palesztin nép jó hí­rét. A spanyol kormány kap­csolatban áll Mahmúd Abbász palesztin elnökkel és más pa­lesztin tisztségviselőkkel az ügyben. Az utóbbi időben Gá­zában megszaporodtak az em­berrablások, eddig még min­den külföldit elengedtek a pa­lesztinok. (MTI) Emilio Morenatti (SITA/AP) Nukleáris bűnügy Peking. Csak tegnap derült ki egy szöuli lapjelentés alap­ján, hogy Kínában még szep­tember 11-én letartóztattak két dél-koreait, akik csaknem egy küogramm dúsított uránt kínáltak eladásra Pekingben. Azt vallották, a 970 gramm dúsított urániumot 2004 no­vemberében szerezték egy tá­voli vidékről származó férfi­tól. A lap egymásnak ellent­mondó forrásokat idézett, amelyek szerint az anyag orosz, illetve észak-koreai eredetű. Dúsítottságának fo­ka nem ismert. Mint azt a Csoszun Ubo megjegyezte, 15-17 kilogramm rendkívül magas fokon dúsított uránium szükséges egy atombomba előállításához. (MTI) A karhatalom fellépését a Gyurcsány távozását követelő tüntetők és a Fidesz képviselői rendőri túlkapásként értékelték Gumilövedékek és barikádok az éjszakában Budapest. Ismét ostromálla­pot volt Budapesten. Az öt­venhatos forradalom ötve­nedik évfordulója alkalmá­ból az utcára vonuló, Gyur­csány Ferenc és kormány el­len tiltakozó tömeggel szemben a rendőrség min­den eddiginél komolyabb eszközöket is bevetett. KISS TIBOR NOÉ A rendőrség hétfő délutántól fo­lyamatosan oszlatta a belváros több pontján összegyűlt tömeget, ame­lyet este hat tájban az Astoriánál vágtak ketté. Körülbelül ekkor ért véget a Fidesz által az Astoriánál rendezett megemlékezés, amelyen többek között Wilfried Martens, az Európai Néppárt elnöke, és Orbán Viktor, a Fidesz elnöke mondott be­szédet. A tér környékén összegyűlt legalább tízezres tömeggel szem­ben a rendőrség gumüövedékeket, könnygázgránátokat, vízágyúkat vetett be. Az esti órákban a rendőr­ség szétoszlatta a Blaha Lujza téren összeverődött tüntetőket, de a Fe­renciek terénél a demonstrálok kö­rülbelül négy-ötezres csoportjával szemben állóháború alakult ki. A Gyurcsány Ferenc távozását követelők később egy építési terü­letről elhordott gerendákból, két betonkeverőből és vasszerelvé­Hajrtali romeltakarítás a magyar fővárosban nyékből négy méter magas bariká­dot építettek, és Molotov-kokté- lokat készítettek, miközben a rend­őrök létszáma folyamatosan nőtt. A tüntetők később az Erzsébet-híd budai oldalánál is felépítettek egy barikádot, de hajnali fél kettőkor a rendőrség támadásba lendült. Egy hóekével szétzúzták a budai olda­lon emelt torlaszt, a pesti szaka­szon pedig könnygázzal és víz­ágyúkkal indultak a barikádnak. Ekkor már csak néhány száz tünte­tő maradt a Ferenciek terén, akik a környező utcákba menekültek: a több ezer rendőr kisebb csoportok­ra oszolva egész éjjel üldözte őket. A fél napon át tartó ostromálla­pot során egészen elképesztő dol­gok is történtek. A tüntetők az As­toria egyik gyorsétterméből vízzel locsolták a rendőröket, akik aztán (TASR/EPA-felvétel) brutálisan kiparancsoltak minden­kit a helyiségből. Az emberek a kör­nyékbeli kocsmákba menekültek, de ezek is megteltek könnygázzal. Az Index tudósítója szerint a rend­őrök egy barikádépítő részeg fran­ciát is megbotoztak, aki a Mar- seilles-t énekelte, a tüntetők pedig kiraboltak egy belvárosi ruhabol­tot. Egy gumilövedékkel fejen talál­ták a Fidesz országgyűlési képvise­lőjét, Révész Máriuszt is. A rend­őrök fellépését a tüntetők és a Fi­desz képviselői túlkapásként érté­kelték. Szégyenteljes volt az este nyolc óra körüli ünnepség a Felvonulási téren, amelyet az évforduló alkal­mából Ötvenhatosok terének ne­veztek át. Itt a tüntetők Gyurcsány Ferencet szidták, miközben Kosáry Domokos, az 56-os emlékbizottság elnöke elmondta avatóbeszédét, de az a könnyeivel küszködő egyete­mista lány sem járt jobban, aki a verspályázaton győztes verset sza­valta el. A téren felsorakoztak a Gój Motorosok is, akik folyamatosan túráztatták motoijaikat, többször is elnyomva az ünnepség hangjait. A Ferenciek terét a közterület­fenntartóknak reggelre sikerült megtisztítaniuk, a belvárosi tömeg- közlekedés a hajnali órákban in­dult újra, és reggel hétre az Erzsé­bet hidat is átadták a forgalomnak. Jármy Tibor, a BRFK szóvivője sze­rint körülbelül száz embert állítot­tak elő. A njentőszolgálat reggeli adatai szerint 128 ember sérült meg - ebből nyolcán súlyosan - az összecsapások során, a rendőrök közül 19-en. Legkomolyabban az a férfi, aki egy gumüövedéktől fél szemére „tartós látáskárosodást” szenvedett. A zavargások során a tüntetők megrongáltak egy Com- bino-vülamost is, a BKV összesen körülbelül 200 millió forintra be­csüli az anyagi kárt. Az Irakból való kivonulást vetítette előre George Casey főparancsnok Ez már az új amerikai stratégia? Elegük van Irakból a briteknek A britek többsége azt szeremé, hogy mielőbb, de legalább az év vé­géig téljenek haza Irakból a szigetország katonái. A The Guardian megrendelésére készült felmérésből kitűnik: a többség szerint a kato­náknak akkor is haza kell térniük, ha nem fejezték be küldetésüket. A brit társadalom 61 százaléka kívánja a katonák kivonását az arab or­szágból, sőt 45 százalék azt tartja helyénvalónak, hogy a brit kontin­gens már most hagyja el Irakot, és 16 százalék elégedne meg az év végéig tartó hazatérési művelettel. A megkérdezettek többsége akkor is szükségesnek tartja a csapatkivonást, ha az USA arra kémé szövet­ségesét, hogy katonái maradjanak Irakban. (MTI, ú) ÖSSZEFOGLALÓ Bagdad/ Szentpétervár/Lon- don. Az iraki biztonsági erők vár­hatóan 12-18 hónapon belül lesz­nek képesek az ország feletti biz­tonsági ellenőrzés teljes átvételére - véli George Casey, az Irakban ál­lomásozó amerikai erők főparancs­noka. Ez nem azt jelenti, hogy az iraki biztonsági erők utána nem számíthatnak amerikai katonai se­gítségre: „bizonyos mértékű” ame­rikai támogatás akkor is fennma­rad, de az amerikai erők iraki lét­számának fokozatos csökkentésére kell berendezkedni. A főparancsnok Zalmay Khalil- zad amerikai nagykövettel közösen tartott sajtóértekezletén hozzátet­te: „Jelenleg az út hetvenöt száza­lékánál tartunk az iraki biztonsági erők kiépítésében.” A nagykövet pedig úgy vélekedett, a nehézségek ellenére még fennáll annak lehető­sége, hogy Irak több etnikumot és felekezetet magába foglaló demok­ratikus állam legyen, ám ehhez ne­héz döntéseket kell meghozniuk az kaki politikai vezetőknek a követ­kező hetekben. Az iraki kormány még az év vége előtt megkapja a szükséges lépések tervét, amelyet végre kell hajtania, ha továbbra is élvezni akarja a nemzetközi támogatást. Azt nem jelölte meg, ki fogja elkészíteni ezt az akciótervet. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter is arra fi­gyelmeztetett tegnap Szentpéter­váron, hogy Irak szétszakadhat, „ha rövid időn belül nem történik változás, és nem tesznek erőfeszí­téseket az ország egységének meg­teremtése érdekében”. (MTI) A fekete Kennedy, a ragyogó csillag Washington. Az afro-amerikai származású 45 éves Barack Obama sokak szerint az USA kö­vetkező elnöke lehet. Két éve sző­kébb szülőhazáján, Illinois szövet­ségi államon kívül jóformán még senki sem ismerte, de ma már a Time magazin címlapján látható az arcképe, újságírók inteijúkért, lelkes hívei pedig autogrammért állnak sorban. Az amerikai média friss arcnak, a demokrata égbolt ragyogó csillagának, politikai rocksztámak, fekete JFK-nek ne­vezi, s - amint azt egy újságíró megfogalmazta: ő az a férfi, aki­ért a világ megbolondult. Barack Obama 2004júliusában került első ízben rivaldafénybe: a sokat ígérő fiatal tehetség mondta az elnökválasztást megelőzően a vitaindító beszédet a Demokrata Párt országos kongresszusán. Az­zal a felhívásával, hogy legyen merszük reménykedni, valóság­gal sokkolta hallgatóságát. A sza­vazatok meggyőző kétharmadá­val még abban az évben beválasz­tották - egyeden afro-amerika­iként - az amerikai szenátusba. A koromfekete kenyai apa és tejfe­hér amerikai anya fia már akkor olyan politikusnak számított, aki­be egy új nemzedék a reményét helyezi. Azóta pedig valóságos árammá nőtte ki magát a lelkese­dés Obama kánt, akit karizmati­kus kisugárzása miatt sokan a né­hai John F. Kennedyhez hasonlí­tanak. Egyre több amerikai - köz­tük mérsékelt republikánusok is - sürgeti, hogy ő legyen a Demokra­ta Párt jelöltje a 2008 évi elnökvá­lasztáson. Es ez meg is történhet. Ha pedig bekövetkezik, akkor tel­jesen új perspektívák nyílnak a demokrata párti jelöltségre pályá­zók számára, de elsősorban Barack Obama (Képarchívum) Hillary Clinton lesz kénytelen ko­moly problémákkal számolni, mi­vel eddig elsősorban neki adtak komoly esélyt megfigyelők. Illino­is állam szenátora ugyanis nem­csak jelentős számú fekete szava­zattól foszthatja őt meg, hanem - ellentétben a New York-i szenátor asszonnyal - az iraki háborúnak is esküdt ellensége. (MTI) Japán nem hisz az észak-koreai ígéreteknek Nem volt bocsánatkérés ÖSSZEFOGLALÓ Peking/Tokió. Tévesek azok a jelentések, amelyek szerint Észak- Korea sajnálkozását fejezte ki Kí­nának az általa végrehajtott kísér­leti atomrobbantás miatt - közölte tegnap a pekingi külügyi szóvivő. „Ezek a jelentések tévesek. Nem hallottam arról, hogy Kim Dzsong II sajnálkozott volna” - fogalma­zott Liu Csin-csao. Előzőleg dél-koreai lapértesülé­sek alapján közölték a hírügynök­ségek: Kim a Phenjanban járt kínai elnöki megbízottnak sajnálatát fe­jezte ki amiatt, hogy az október 9-i atom kísérlettel kényelmetlensé­get okozott szövetségesének, vala­mint azt is mondta volna, hogy nem tervez újabb kísérleteket. Kim Dzsong II szavait felidézve a kínai külügyi szóvivő azt mondta, a ve­zér .jelezte, hogy a KNDK nem ter­vez újabb atomkísérletet, de ha más országok még nagyobb nyo­más alá helyezik, elképzelhető, hogy további lépéseket tesz”. A szóvivő óva intette az ENSZ BT-t a Phenjanra kivetett szankciók kiter­jesztésétől. Pekingben tartanak attól, a büntetőintézkedésekkel annyira megszorongatják Észak-Koreát, hogy az ottani rendszer összeom­lik, iristabüitást okozva Kína szomszédságában, s akkor mene­kültek özönlenének a nyomorgó kelet-ázsiai sztálinista országból Kínába. Szergej Lavrov orosz kül­ügyminiszter is arra intette tegnap a Phenjannal tárgyalásokat kez­dett országokat, ne tegyenek olyat, ami kiélezné a feszültséget Észak-Koreával, egyszersmind föl­szólította Phenjant, tanúsítson ön­mérsékletet. Aszó Taro japán külügyminisz­ter szerint tartani lehet attól, hogy Észak-Korea tpvábbi nukleáris kí­sérleteket hajt végre. Emlékezte­tett: még nem volt arra példa, hogy egy ország megállt volna az első nukleáris kísérletnél, ezért Japánnak fel kell készülnie a má­sodik és a harmadik teszt lehető­ségére. Aszó Taro borúlátásának adott hangot azzal kapcsolatban is, hogy Phenjan visszatér a nukle­áris programjáról folyó pekingi hatoldalú tárgyalásokhoz. Bár ezek a tárgyalások nem érték el eredeti céljukat, Tokió szerint a je­lenlegi körülmények között a hat­oldalú fórumnak nincs alternatí­vája. (MTI, ú) Megszületett az orosz-ukrán ármegállapodás Idén elmarad a gázháború MTI-HÍR Kijev. Elvi megállapodásra ju­tott tegnap Oroszország és Ukraj­na az orosz gázért 2007-ben fize­tendő árról. Ezzel elkerülhető az európai földgázszállításokban is zavart okozó gázháború megis­métlődése. A két miniszterelnök, Mihail Fradkov és Viktor Janukovics kö­tötte meg a megállapodást, amely­nek értelmében Ukrajna az eddigi 95 dolláros ezer m3-enkéni ár he­lyett nem fizet majd többet 130 dollárnál az orosz földgázért. Moszkva vállalta, hogy ezért az árért legalább 55 milliárd m3 föld­gázt szállít. A megállapodás része az is, hogy Ukrajna változadanul az orosz és az olcsóbb közép-ázsiai földgáz keverékéhez jut majd a RosUkrEnergo közvetítő cégen ke­resztül. Mindkét ország sajtója azt latolgatja, milyen engedményeket tesz Ukrajna a megállapodás fejé­ben. Bár ezt az ukrán miniszterel­nök-helyettes cáfolta, a sajtó felve­tette az ukrán NATO-tagsági szán­dék befagyasztását, a fekete-ten­geri orosz hadiflotta jelenlétének meghosszabbítását, illetve orosz cégek részvételének biztosítását az ukrajnai privatizálásban.

Next

/
Thumbnails
Contents