Új Szó, 2006. október (59. évfolyam, 227-251. szám)
2006-10-24 / 245. szám, kedd
8 Külföld ÚJ SZÓ 2006. OKTÓBER 24. www.ujszo.com RÖVIDEN Visszavonta kijelentéseit Washington. Visszavonta kijelentéseit az az amerikai külügyi tisztviselő, aki azt mondta, hogy Washington ostoba volt Irakban. Alberto Fernandez, az amerikai külügyi tárca közel-keleti osztályának egyik igazgatója az al-Dzsa- zíra arab hírtelevízió szerint kijelentette: „Minden tőlünk telhetőt megtettünk (Irakban), de azt hiszem, jócskán van helye a bírálatnak, mert az USA kétségtelenül arroganciáról és hülyeségről tett tanú- bizonyságot.” A tárca vasárnapi közleményében Femandez elnézést kért, mondván, „nagyon rosszul fejezte ki magát” az interjú átírásának a felolvasásakor. (MTI) Sajátos orosz tiltakozás Moszkva. Orosz értelmiségiek egy csoportja eredeti módon tiltakozik Moszkva Grú- zia-ellenes fellépése miatt, miközben folytatódik a megfelelő papírok nélkül Oroszországban tartózkodó grúzok összefogdosása és deportálása Grúziába. Sztanyiszlav Sza- dalszki, az ismert színész néhány más értelmiségivel együtt grúz állampolgárságért folyamodott, Szentpétervárott pedig diákok egy csoportja az anyakönyvi hivatalhoz vonult és névváltoztatási kérelmet adott be. Valamennyien grúz hangzású neveket szeretnének felvenni, (mr) Parvanov magasan vezet Szófia. Óriási fölénnyel megnyerte a bolgár elnökválasztás vasárnapi, első fordulóját Georgi Parvanov hivatalban lévő államfő. De lesz 2. forduló, mert a részvétel nem érte el az 50 százalékot. így most a kereken 64 százalékos eredménnyel első helyre került Parvanov és a mögötte messze lemaradó, 21,5 százalékhoz jutó Volen Sziderov, a nacionalista Ataka párt jelöltje mérkőzik meg egymással október 29-én. Sziderov pártja élesen ellenzi Bulgária uniós csatlakozását, és többször kirohant a török és roma kisebbség ellen. (MTI) Georgi Parvanov (ČTK/AP) Bővíthetik a csatornát Panamaváros. A panamai választók 78,33 százaléka szavazott az Atlanti- és a Csendesóceánt összekötő Panama-csatorna fejlesztésére a vasárnapi referendumon. A nagyszabású (5,25 milliárd dolláros) fejlesztési tervek megvalósítása ellen csupán 21,67 százalék voksolt. Az egyedüli szépséghiba, hogy a részvéteh arány csak 43 százalékos volt. (MTI) Jelenleg nem az a kérdés, hogy legyen-e demokrácia Magyarországon, hanem az, hogy milyen Emlékezés a szabadság forradalmára Barroso európai bizottsági elnök az Országgyűlésben (Reutersfelvétel) Budapest. Negyvenhét ország képviselője volt jelen a tegnap délelőtti hivatalos megemlékezéseken Budapesten. A legfőbb magyar közjogi méltóságok mellett mindnyájan elhelyezték az emlékezés virágait a Kossuth téren. A parlamenti ünnepségen felszólalt Jósé Manuel Barroso az Európai Bizottság elnöke is. KISS TIBOR NOÉ Az 1956-os forradalom ötvenedik évfordulójának hivatalos ünneplése tegnap délelőtt kezdődött. Az évforduló tiszteletére 47 ország képviselői jelentek meg: a norvég királyon, a luxemburgi nagyhercegen, a belga hercegen kívül tizennyolc államfő, két miniszterelnök és számos parlamenti elnök, miniszter, valamint nagykövet. Az ünnepségen nemzetközi szervezetek is képviseltették magukat: Jósé Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke; Jaap de Hoop Scheffer, a NATO főtitkára; George Pataky, New York állam kormányzója, valamint a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának és az ENSZ menekültügyi főbiztosságának képviselője is. Magyar részről Sólyom László államfő mellett Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, Bihari Mihály, az alkotmánybíróság elnöke és Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke vett részt, s a diplomáciai testület és az egyházak képviselői is megjelentek az ünnepélyes zászlófelvonásnál. Magyarország öt legfőbb közjogi méltósága egy-egy fehér rózsát helyezett el a téren álló ötvenhatos emlékmű talapzatára, majd a külföldi vendégek is sorban egymás után elhelyezték virágaikat a Kossuth téren. Az ünnepség közben a rendőrség folyamatosan igyekezett feloszlatni a több helyen is gyülekező tömeget a Kossuth tér környékén, amelyet a délelőtti órákra teljesen kiürítettek. Szili Katalin házelnök köszöntője szerint „a magyar forradalom azt üzente a világnak, hogy a kommunizmus megdönthető”. Méltatta azok szerepét, akik - akár emigránsként, akár idehaza - életben tartották ötvenhat szellemét a diktatúra évtizedeiben is. Gyurcsány Ferenc beszédében azt mondta, „az 1956-os forradalom a szabadság forradalma volt, 2006 a demokratikus vitákról szól”, az igazi kérdés jelenleg nem az, hogy legyen-e demokrácia Magyarországon, hanem az, hogy a milyen demokráciája legyen az országnak. Jósé Manuel Barroso EB-elnök szerint 1956. október 23-án a magyarok a szabadságra szavaztak, és ezzel később az 1968-as prágai tavasz résztvevőit is inspirálták, de szellemük jelen volt Görögországban, Spanyolországban és Portugáliában is a diktatúrák megbuktatásakor. Barroso szerint Magyarország az Európai Unióban megtalálta a helyét, és „Európának is szüksége van Magyarországra”. Barroso beszéde után a parlamentben elfogadták a Budapest ’56 Szabadság Nyilatkozatot. A dokumentum leszögezi: „Ötvenhat szelleme arra tanít, hogy egy ország, ha talpra áll önmaga védelmében, ha közösnek érzi a haza ügyét, képes felülemelkedni minden megosztó érdeken, nemzetté válik, és példát tud mutatni az egész világnak”. Ötvenhatban a menekültek nemzetközi védelmének elve még újdonság volt a nemzetközi politikában Fico is üzent magyar kollégájának ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. Az 1956-os forradalom és szabadságharc alkalmából a magyar vezetőkhöz külföldi politikusok tucatjai intéztek ünnepi üzenetet. Köztük Robert Fico szlovák kormányfő, aki Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek címzett üzenetében megállapítja: A hidegháború kegyetlen és tűrhetetlen logikája, valamint a megosztott világ hagyta, hogy országuk egyedül szálljon szembe a brutális erőkkel. De a magyar forradalom elnyerte a vüág népeinek szimpátiáját és szolidaritását, köztük Szlovákiáét is. Sokan az akkori Csehszlovákiából és az úgynevezett keleti blokk más országaiból kifejezték szolidaritásukat a diktatúra elleni harc iránt, és demokratikus reformokat követeltek, de ők politikai üldöztetés áldozataivá lettek. 1968 tavasza új reményt keltett Európa ezen részén, de csakúgy, mint 1956-ban, a brutális erő ezt is leverte. António Guterres, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosa: Amikor 1956 októbere és 1957januárja között 200 000 magyar menekült Ausztriába és Jugoszláviába, az emberiség legősibb és legmagasz- tosabb hagyományába vetett hittel tették ezt, bízva abban, hogy az üldöztetés és veszély elől menekülni kényszerülőknek menedéket a- dunk. Azonban amikor úgy döntöttek, hogy a száműzetésben keresik a biztonságot, és bíznak szomszédaik nagylelkűségében, az ezt biztosító jogi keretek - a menekültek nemzetközi védelme, ahogy azt ma ismerjük - még újdonság, és teljes mértékben kipróbálatlan volt. Miközben ma komoly kihívást jelent a menekültek helyzete, emlékezzünk vissza arra, 1956-ban hogyan láttuk el a magyar menekültek szükségleteit. Találjuk meg magunkban ismét a nagylelkűség akkori szellemét. Jan Peter Balkenende holland miniszterelnök: Hollandiában sokak emlékezetében az 1956-os év úgy él, mint a magyar forradalom esztendeje. 1956. november 19-én Julianna királynő Utrechtbe utazott, és ott találkozott a magyar menekültek egy csoportjával. Mmd a mai napig a Királyi Archívumban őrzik azt a piros-fehér-zöld zászlót, amelyet akkor ott kapott. Büszkék vagyunk arra a segítségre, amelyet 1676-ban Michiel Ruyter admirális adott a magyar protestáns egyház több papjának, akik nem voltak hajlandók hitüket megtagadni. Helen Clark, Új-Zéland miniszterelnöke: Új-Zéland gyorsan reagált, és körülbelül 1100 hazáját elhagyó magyart fogadott be. A vüá- gon kevés hely van távolabb Magyarországtól, mint Új-Zéland. Ám hazánkban a magyar menekültek hamar új-zélandi polgárokká váltak, akik valós és tartós módon járultak hozzá a művészetekhez, a tudományokhoz és gyáriparunk növekedéséhez. (OS) A nemzetközi sajtó az ötvenhatos forradalom kapcsán a jelenlegi, kiábrándító helyzettel foglalkozik Még nem volt ennyire megosztott Magyarország MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Washington/Berlin/Párizs/ Brüsszel. A világlapok szülte kivétel nélkül párhuzamot vonnak az ötven évvel ezelőtt történtek és a jelenlegi magyarországi helyzet között. The Christian Science Monitor: Beárnyékolják az évfordulós megemlékezéseket azok a politikusok, akik a kommunizmus örökségét felhasználva megosztják a fiatal demokráciát. A konzervatív újság szerint az 56-os forradalom egyik legfőbb tanulsága, hogy türelmet kell gyakorolni olyan, átalakulásban levő országok esetében is, mint Irak. Amerika helyesen tette 56-ban, hogy nem avatkozott bele a magyar kérdésbe, mert hosz- szú és véres háborút szabadított volna Európára. A bukott felkelés után 35 évvel a szovjet tömb vérontás nélkül, belülről összeomlott. Los Angeles Times: Ötven év elteltével Magyarországon újabb felkelés zajlik. Akkor a szovjet hatalom volt az ellenség, ma a kapitalizmus és a politikai cinizmus ellen vonulnak az utcára az emberek. Új lázadás rázza meg a volt keleti tömb országait, amelyek be akarnak olvadni a Nyugatba. A megosztott kormányok és a politikai hazugságok nem tudták korszerűsíteni a kommunista jóléti államot. Frankfurter Allgemeine Zeitung: Nyűt hatalmi harc zajlik Magyarországon 1956 jegyében. A tekintélyes német lap az Operaházban tartott vasárnap esti ünnepségről írta: noha a rendezvény két fő szónoka, Sólyom László magyar és Heinz Fischer osztrák elnök egyaránt a nemzeti konszenzus szükségességét hangsúlyozta, ez a konszenzus teljes mértékben hiányzik Magyarországon. Der Tagesspiegel. A német baloldali lap egyenesen tragédiának nevezte azt, ami ma a forradalom évfordulója kapcsán Budapesten történik. Libération: Soha megemlékezés nem illusztrálta annyira a magyar társadalom megosztottságát, mint az 1956-os forradalom 50. évfordulója. Az ellenzék bojkottálta a hivatalos ünnepségeket, a köztársasági elnök a Kossuth téri tüntetőket bátorította, a történelmet alig ismerő magyar fiatalok hőse pedig Kádár János. A baloldali párizsi újság másfél oldalt szentelt az évforduló körüli politikai vitáknak, megállapítva: Magyarországon mindenkinek megvan a maga 56-ja. A lapnak nyüatkozó Priszka Tamás egykori felkelő azt kifogásolja, hogy a magyar miniszterelnök Apró Antal unokáját vette feleségül. Maiéter Pálnak, a Nagy Imre-kor- mány halálra ítélt és kivégzett honvédelmi miniszterének özvegye elmondta: hívőként és konzervatívként 1998-ban a Fideszre szavazott, de mára kiábrándult a „balkáni hangulatból, amit teremtettek”. La Libre Belgique: A politikai élet aljasságainak szorításában a magyar nép nem tud a forradalmi megemlékezésekre koncentrálni. Budapesten a szomorúság szellője lengedez. Ezen az október 23-án, 2006-ban Magyarországon nem lehet igazán erkölcsösségről beszélni. A lap Kende Péter történészt idézte, aki szerint hazugság azt próbáim elhitetni, hogy 1956 kizárólag a jobboldali emberek műve volt. Tálib fenyegetés Európai civilek a célpontok London/Dubaj. Afgán szélsőségesek az európai polgári lakosság ellen terveznek támadásokat, válaszként a tálib rezsim 2001-es megdöntéséért, Afganisztán civil lakosságának szenvedéseiért. Ezt a Sky News brit hírtelevíziónak nyilatkozta Muhammad Amin tálib parancsnok. Amin szerint azért megengedhető a civilek legyilkolá- sa, mert ők választottak olyan kormányokat Európában, amelyek felelősek az invázióért, afgán nők és gyerekek haláláért. Hozzátette: a Talibán az iraki felkelők taktikáját alkalmazza, ezt a szaporodó bombatámadások és öngyilkos merényletek is igazolják. Az afganisztáni ellenállás fokozására szólította fel híveit egy Duhajban nyilvánosságra került írásos üzenetében Omar molia, a tálibok vezetője is. A ramadán böjti hónapot lezáró iszlám ünnep alkalmából szorgalmazta, hogy az elkövetkezendő időszakban a fokozzák „a keresztesek elleni ellenállást Afganisztánban”. Október elején egy magát a tálib vezér szóvivőjének nevező férfi azt állította, a moha Afganisztánban van, és onnan irányítja a többnemzetiségű katonai erők és a kormány elleni felkelést. Hozzátette: Omar molia és Oszama bin Laden, az al- Kaida vezetője 2001 óta nem találkoztak, és nem állnak érintkezésben egymással. (SITA, MTI) Párizsi peremkerületek Kiújulhatnak a zavargások Párizs. Rendőrök és fiatalok csaptak össze Párizs egyik peremvárosában vasárnap este, miután mintegy harminc fiatal felgyújtott egy autóbuszt. Több szórványos incidens, főként kődobálás is történt. Az egyik legnagyobb rendőri szak- szervezet, az Action Police CFTC közleményben sürgette a kormányt, vezényeljenek a helyszínre „nagyszámú és látványos” rohamrendőri egységeket. A tavalyi zavargások évfordulójának közeledtével az elmúlt napokban a francia rendőijár- őröket több alkalommal dobálták meg Molotov-koktélokkal országszerte. A CFTC szerint a vasárnap esti összecsapás a 2005 novemberi zavargások megismétlődésének fokozatos kezdetét jelzi. A francia titkosszolgálatnak (RG) is az a véleménye, minden feltétel adott a külvárosi zavargások ismételt kiújulá- sához. A párizsi buszsofőrök tegnap közölték, nem hajlandók az érintett negyedbe menni járművükkel a vasárnapi támadás után. (m, t, s) Moszkva még bízik Teherán nem enged Moszkva/Teherán. Oroszország reméli, hogy felújíthatok az iráni atomprogramról szóló tárgyalások. Ezt Szergej Lavrov külügyminiszter mondta tegnap a Benita Ferrero-Waldnerral, az EU külügyi biztosával tartott közös moszkvai sajtóértekezleten. Közölte: Moszkva minden tőle telhetőt meg fog tenni ennek érdekében. Várhatóan napokon belül újabb határozattervezetet köröznek a BT-ben, s diplomaták szerint az korlátozott szankciókat is tartalmaz arra az esetre, ha Irán nem áll el az urándúsítástól. Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök erre tegnap megismételte: a nyugati hatalmak tévednek, ha azt hiszik, hogy Irán politikai nyomásra visszavonulót fúj. (MTI)
