Új Szó, 2006. október (59. évfolyam, 227-251. szám)
2006-10-21 / 243. szám, szombat
8 Külföld ÚJ SZÓ 2006. OKTÓBER 21. www.ujszo.com RÖVIDEN Moszkvai állásfoglalás Moszkva. Oroszország nem tartozik jogi felelősséggel az egykori szovjet vezetőség tetteiért, de erkölcsi felelősséget érez múltja egyes fejezeteiért. Moszkva reméli, hogy a mai magyar társadalom méltányolja őszinte sajnálatát azért, ami 1956. október-novemberben Magyarországon történt - áll az orosz felsőház, a Szövetségi Tanács tegnap reggel elfogadott nyilatkozatában. (MTI) Visszakerül a Táncsics-ház Budapest. Fél éven belül magyar tulajdonba kerül a budai Várban található, amerikai kézben lévő épület- együttes, amely a Táncsics- börtönt is magában foglalja. Erről írt alá szándéknyilatkozatot Göncz Kinga külügyminiszter és April Foley budapesti amerikai nagykövet. Az 1948-ban háborús jóvátételként az USA tulajdonába került várbeli ingatlan ügyének rendezése George Bush elnök júniusi budapesti látogatása nyomán gyorsult fel. (MTI) Árfelhajtó OPEC-döntés Doha. November 1-jétől napi 1,2 millió hordóval csökkentik a kőolaj kitermelését. Erről az OPEC olajügyi miniszterei döntöttek a tegnap hajnalba nyúló tanácskozáson. A lényeg: az OPEC-államok 26,3 millió hordóra fogják vissza a kőolaj kitermelésének tényleges szintjét, aminek az a célja, hogy emeljék az árakat, amelyek július közepe óta 25 százalékkal estek vissza. Az 1,2 millió hordós termeléscsökkentés azt jelenti, hogy az OPEC-országok által szeptemberben kitermelt kőolaj meny- nyiségét 4,3 százalékkal csökkentik november 1-jétől. A csökkentés mértéke nagyobb a vártnál, és a legnagyobb mértékű 2002 januárja óta. (MTI) Francia távozás Afganisztánból? Washington/Kabul. Franciaország felül kívánja vizsgálni különleges erőinek afganisztáni szerepvállalását most, hogy a NATO átvette a katonai műveletek parancsnokságát az egész országban. Michele Alliot-Marie francia védelmi miniszter erről Washingtonban tárgyalt amerikai kollégájával, Donald Rumsfelddel. Alliot-Marie nem volt hajlandó kommentálni azt a francia sajtóértesülést, amely szerint Párizs azt tervezi, hogy a jövő év elején kivonja csapatait Dél- Afganisztánból. Ugyanakkor azt mondta, itt az ideje annak, hogy áttekintsék a francia kommandósok afganisztáni állomásoztatásának kérdését. A francia kommandósok 2001 óta jelentős létszámában állomásoznak Afganisztánban, és súlyos árat fizettek jelenlétükért, hiszen több tagjuk meghalt. Fegyveresek tegnap tüzet nyitottak Afganisztán keleti részén egy amerikai támaszpont afgán munkásait szállító járműre, nyolc személy életét vesztette. (MTI) A növekvő verseny és az öregedő népesség szorításában kell garantálni a munkaerőpiac rugalmasságát és biztonságát Medveszelídítés Lahtiban, kesztyűs kézzel Lahti. Az öregedő társadalommal, a munkapiaci és szociális kihívásokkal, a bevándorlással és a klímavédelemmel is foglalkoztak a tegnapi finnországi kötetlen EU-csúcson a leginkább várt esemény, az orosz elnökkel megtartott vacsora előtt. A találkozó Vlagyimir Putyinnal lapzártakor még tartott. ÖSSZEFOGLALÓ A 25 állam- és kormányfő - köztük Robert Fico szlovák miniszterelnök - értekezlete az úgynevezett szociális csúccsal kezdődött. Az EU- t képviselő vezetők, köztük Matti Vanhanen finn miniszterelnök és Jósé Manuel Durao Barroso EB-el- nök délelőtt ültek tárgyalóasztalhoz a munkaadói tömörüléseket és a szakszervezeteket képviselő uniós szervezetek vezetőivel. E háromoldalú érdekegyeztető csúcsértekezlet után munkaebéden és egy munkaülésen találkoztak az EU-tagor- szágok (valamint a jövőre csatlakozó Bulgária és Románia) állam- és kormányfői, az említett munkavacsorát pedig már Vlagyimir Putyin orosz elnökkel tartották. A szociális csúcson az volt a fő téma, hogyan lehet javítani az unióban a munkaerőpiac hatékonyságát a növekvő verseny és az öregedő népesség szorításában. A kulcsszó a munkaerőpiac rugalmasságának és biztonságának egyidejű garantálása (újonnan alkotott angol műszóval flexicurity) volt. A megbeszélés után Barroso bejelentette, az EU-kormány jövő tavasszal új javaslatokat tesz közzé a témáról. Szó esett a munkaidő korlátozását célzó uniós irányelvről is. Taija Filatov finn munkaügyi miniszter elmondta, az elnökség mindent megtesz azért, hogy a kérdésben mielőbb döntésre jussanak. Az EU 48 órában maximálni kívánja a heti munkaidőt, ám elsősorban az ettől eltérő hagyományokkal rendelkező Nagy-Britannia ezt kereken ellenzi. A megoldás úgy érhető el, ha megfelelő lehetőséget találnak Londonnak az irányelv alkalmazására meghatározott körülmények között. Az állam- és kormányfői értekezlet tulajdonképpen a munkaebéddel kezdődött. Ezen az uniós energiapolitika, a kutatások helyzete, a bevándorlási kérdések szerepeltek napirenden. Jósé Luís Zapatero spanyol és Romano Prodi olasz miniszterelnök szerint arra van szükség, hogy az EU tagországai az eddiginél egységesebb fellépést mutassanak az illegális bevándorlás megfékezése érdekében. Josep Borrell Fontelles, az Európai Parlament elnöke azt mondta, az EU már számos határozatot hozott e témában, de ezek közül sokat a tagországok nagy része még nem hajtotta végre. Egyebek között a menekültek jogállásáról és az illegálisan bevándoroltak visszatéréséről szóló jogszabályokat említette. Zapatero és Prodi főként azt tartották fontosnak, hogy a többi tagország segítse a nehéz helyzetben lévő déli tagországokat. A holland és a brit kormányfő arra hívta fel a figyelmet, az EU-nak csak 10-15 éve van arra, hogy érdemben tegyen a klímavédelem érdekében, a légszennyezés csökkentéséért. Ez ráadásul a gazdasági növekedésre, a lakosság biztonságára és az energiafelhasználásra is hatással lehet. Az EU-csúcs leginkább várt eseményével, az orosz-EU üléssel kapcsolatban Lahtiban a részvevők már délután éreztették: bár nem kívánnak megkerülni egyeden témát sem, kellő tapintattal akarják kezelni az orosz partnert. Az állam- és kormányfők többsége arra hívta fel a figyelmet, hogy az együttműködés mindkét fél számára egyaránt fontos. Néhányan - például Fredrik Reinfeldt svéd miniszterelnök - mindazonáltal arról is beszéltek, hogy az EU-nak egyensúlyt kell találnia a közös értékek és érdekek között. Václav Klaus cseh államfő az esti tárgyalás őszinteségéről biztosította a sajtót. Borrell EP-elnök pedig attól óvott, nehogy az EU emberi jogokat „adjon el” orosz olajért és gázért cserébe. (MTI, t, Ú) Terroristáknak nevezte az izraeli vezetőket és illegitimnek a Biztonsági Tanácsot Állítólag megígérte Pekingnek az észak-koreai vezető Megfenyegette Európát az iráni elnök MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Teherán/Bécs/Bagdad/Fátíma. Terroristák csoportjának nevezte az izraeli vezetőket tegnap az iráni elnök egy teheráni gyűlésen. Figyelmeztette az európai országokat, hogy Izrael támogatásával felszítják a gyűlöletet a Közel-Keleten, ezért „bajuk eshet”. Mah- múd Ahmadinezsád, az USA-hoz és szövetségeseihez intézte szavait. „Saját érdeketek, hogy elhatárolódjatok ezektől a bűnözőktől. (...) Ez ultimátum. Holnap aztán ne panaszkodjatok.” Az iráni elnök az al-Kudsz (Jeruzsálem) napja alkalmával hatalmas tömeg előtt mondott beszédet. Jeruzsálem napját a zsidó állam elleni palesztin harc melletti szolidaritás jeleként vezette be a néhai Khomeini ajatolláh. Minden évben a ramadán böjti hónap utolsó péntekén tartják. Ez alkalomból több iraki városban is tüntettek. „Megmondtuk az európaiaknak: az amerikaiak messze vannak, ti pedig a régió nemzeteinek szomszédai vagytok. (...) A nemzetek olyanok, mint egy óceán, amely feltámad, s ha jön a vihar, nem áll meg Palesztina határainál, és bajotok eshet” - fogalmazott Ahmadinezsád. Azt fejtegette, a cionista rezsimet azért alapították, hogy támaszpontként szolgáljon a nyugati hatalmak számára a Közel-Keleten, és hogy segítségével az egész régiót uralmuk alá vonják. Ahmadinezsád illegitimnek nevezte az ENSZ BT-t és döntéseit is. Idén több százezren vettek részt az iráni megmozdulásokon. Az ilyen „gyűlésekre” az állami intézmények hagyományosan nagy számban küldik ki dolgozóikat. «• (SITA/AP-feIvéteI) A Fehér Ház elutasítja Irak felosztását és az amerikai csapatok kivonását Csokorba szedett zagyvaságok? ÖSSZEFOGLALÓ Washington. A Fehér Ház elutasította az iraki stratégia megváltoztatását célzó két javaslatot. Tony Snow szóvivő éles hangon utasította vissza George Bush elnök egyik szövetségesének, Bailey Hutchison texasi republikánus szenátornak azt az elképzelését, hogy etnikai és vallási alapon osz- szák fel három részre - a síiták, a szunniták és a kurdok lakta térségekre - Irakot. Hasonló elutasításban részesült az a javaslat, hogy kezdjék meg az amerikai csapatok fokozatos - például kéthavonta a létszám öt százalékos csökkentését előirányzó - kivonását Irakból. Snow csokorba szedett zagyvaságoknak minősítette a The Washington Times című újság azon jelentésé^ amely szerint a fokozódó iraki erőszak miatt a Bush-kor- mányzat jelentős kurzusmódosítást fog végrehajtani az elkövetkező hónapokban. A lap úgy tudja, két lehetséges új forgatókönyv létezik. Az egyik szerint etnikai vagy vallási alapon három részre szabdalnák Irakot, s ezzel párhuzamosan részlegesen kivonnák az amerikai csapatokat az országból. A másik verzió szerint az amerikaiak által kiképzett iraki hadsereg átvenné Núri al-Máliki miniszter- elnöktől az ország irányítását, és egy erős embert ültetnének a kormányfői székbe a rend helyreállítására. A szóvivő leszögezte, a kormányzat nem vesz számításba más változatot, mint sikerre vinni az ügyet és befejezni a küldetést. A fokozatos csapatkivonás csak a problémák előli menekülést jelentené - mondta Snow. Mindkét alternatíva akkor került a köztudatba, amikor munkájának végéhez közeledik a James Baker volt külügyminiszter vezette kétpárti bizottság, amely jelentésben foglalja össze az USA stratégiájának alternatíváit Irak ügyében. Snow közölte, a jelentést a november 7-i kongresszusi választások után teszik közzé. Hozzátette, Bush elnök és munkatársai tanácsadó jelentésnek fogják tekinteni a dokumentumot. (MTI, ú) Nem lesz több robbantás ÖSSZEFOGLALÓ Szöul/Peking. Észak-koreai illetékesek egymásnak ellenmondó értelmű és hangvételű nyüatkozatai- ról számoltak be tegnap a hírügynökségek. Közülük a legfontosabb: Kim Dzsong II észak-koreai vezető a Phenjanba látogató kínai küldöttséggel állítólag azt közölte, hogy a kommunista ország nem tervezi újabb kísérleti atomrobbantás végrehajtását, és sajnálatát fejezte ki a múlt héten végrehajtott első nukleáris kísérlet miatt. A Yonhap dél-koreai hírügynökség meg nem nevezett kínai diplomáciai forrásra hivatkozva állította, hogy mindezt Kim a kínai különmegbízottal, Tang Csia-hszüan volt külügyminiszterrel közölte. Tang csütörtökön adta át a kínai elnök üzenetét Kim Dzsong Ilnek. „Ha az USA tesz némi engedményt, mi is teszünk némi engedményt kétoldalú vagy hatoldalú tárgyalások formájában” - mondta az észak-koreai vezető a kínai küldöttnek lapjelentések szerint. Condoleezza Rice amerikai külügyminiszterrel találkozva Tang tegnap Pekingben úgy fogalmazott, hogy észak-koreai látogatása nem volt hiábavaló. Kínai illetékesek reményüket fejezték ki, hogy Észak-Korea visszatér az atomprogramjáról a két Korea, Kína, az Egyesült Államok, Oroszország és Japán részvételével folytatott tárgyalásokhoz, amelyeket Phenjan az USA által ellene bevezetett pénzügyi szankciók miatt tavaly november óta bojkottál. Washington és Kína egyetért abban, hogy kísérletet kell tenni az észak-koreai atomprogram beszüntetéséről szóló tárgyalások folytatására - közölte Rice asszony, miután tárgyalt kínai kollégájával, Li Csao- hszinggel. Li pedig azt hangsúlyozta, megállapodtak abban, hogy végrehajtják azokat az ENSZ- szankciókat, amelyeket a világszervezet fogadott el Phenjan ellen az október 9-i észak-koreai kísérleti atomrobbantásra válaszul. A CBS amerikai televízió azt jelentette; az USA nyomon követ egy gyanús észak-koreai teherhajót, amely esedeg a BT-határozat által tiltott fegyverrakományt szállít. A hajó útiránya ismeretíen, és az amerikai hatóságok megpróbálják kiderítem, hogy pontosan mit szállíthat. (MTI, ú) Bulgáriában holnap elnökválasztás lesz Parvanov a legesélyesebb MTl-HÍR Szófia. Georgi Parvanov hivatalban lévő bolgár államfő a holnapi bulgáriai elnökválasztás egyértelmű esélyese. A tegnap közzétett fölmérések szerint a történész végzettségű szocialista párti Parvanov a szavazatok több mint 50 százalékra számíthat. Ellenfelei közül Volen Sziderov, a nacionalista Ataka (Roham) párt jelöltje - volt újságíró - a szavazatok 29 százalékát szerezheti meg, a néppárti Nedelcso Berenov, a bolgár alkotmánybíróság eddigi elnöke pedig 20 százalékot kaphat. De ha a részvétel nem haladja meg az 50 százalékot, 2. fordulót kell tartani, ahol már a részvételi arány nem játszik szerepet. Bili Clinton alelnöki ambíciói Washington. Bili Clinton nemcsak az első „first gentleman” lehetne Amerikában, hanem akár alelnök is, ha felesége Hillary Clinton megnyerné a 2008-as elnökválasztást. A The Washington Post szerint Bili Clintont csak az tartja vissza az újabb elnökségtől, hogy a harmadik elnöki periódus alkotmányba ütközik. Az amerikai kongresszus 1951-ben fogadta el az alaptörvény 22. számú módosítását annak megakadályozására, hogy bárki kövesse a négyszer elnökké választott Franklin Roosevelt példáját. A cikkely szerint senki sem választható meg kettőnél több ciklusra. Az elnökválasztás közeledte és Hillary Clinton New York-i szenátor ki nem mondott elnöki ambíciói kapcsán egyes elemzők azt a lehetőséget mérlegelik, hogy Hillary a férjét választhatja alelnökjelöltnek. Győzelmük esetén Bili Clinton az alelnöki pozícióból esetleg elnökként irányíthatná Amerikát, sőt akár harmadszor is elnök lehetne, ha a felesége képtelenné vagy alkalmatlanná válna tiszte ellátására. Alkotmányjogászok és szövetségi bírák véleménye megoszlik abban, hogy egy elnök, aki két ciklust kitöltött, lehet-e alelnök. (MTI)
