Új Szó, 2006. október (59. évfolyam, 227-251. szám)
2006-10-21 / 243. szám, szombat
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. OKTÓBER 21. Közélet 3 Bárd Károly: „Naivitás volna azt gondolni, hogy előbb-utóbb kihal az a generáció, amelyik érintett, és akkor egyszeriben elfelejtődik minden" Máig nem született erkölcsi ítélet a korszakról Bárd Károly: A magyar rendszerváltás sajátossága ahhoz vezetett, hogy a történelmi igazságtétel nem valósulhatott meg (Képarchívum) Vajon az 1956-os népfelkeléssel összefüggő elítélések orvoslását célzó perek be- töltötték-e történelmi szerepüket, az igazságtétel funkcióját? A kérdésről Bárd Károllyal, a budapesti Közép-európai Egyetem Jogi Tanszékének vezetőjével beszélgettünk. A professzort a Magyar Köztársaság Kulturális Intézete pozsonyi székházában, a témáról tartott előadását követően kérdeztük. RÁCZ VINCE Képes volt-e a magyar büntetőjog az 1956-os törvénysértések, műperek áldozatai sérelmeinek orvoslására? Egyáltalán lehet-e a jognak hatalma, képes lehet-e a társadalmi konfliktusok kezelésre? A jog arzenálja, ha tetszik, igencsak szegényes, hogy az önkény, a jogtalanság vágta sebeket begyógyítsa. A rendszerváltás után három területen kísérelték meg az igazságtételt. Szóba került a jogsértések jogi és erkölcsi jóvátétele, az anyagi rehabilitáció igénye, illetve a szenvedések okozóinak felelősségre vonása. Az úgynevezett semmisségi törvények tulajdonképpeni célja az volt, hogy a semmisség révén nyújtsanak erkölcsi, jogi és politikai elégtételt. Nem rendelkeztek ugyanakkor az anyagi reparációról, melyről később különálló jogszabály született. Ennek alapján egy összegű kárpótlásban részesültek a kivégzettek rokonai, a szabadságuktól megfosztottak pedig életjáradék formájában kaptak kárpódást. Lehet persze vitatkozni, mennyi jár egy nap szabadságvesztésért, hogy az élet kioltásáért megfelelő anyagi kárpódásban részesültek-e a hozzátartozók. A semmisségi törvények, véleményem szerint, egyébként csak részben bizonyulhattak hatásos eszköznek. Nem volt túlságosan nagy mutatvány az állam részéről, hogy csokorba gyűjtse azokat az ítéleteket, melyeket a jogállam magától értődőén nem ismerhet el érvényesnek. Egyszerű sem volt ugyanakkor, mert ezeknek a semmisségi törvényeknek volt azért a rendszerváltást követő időszakra is kihatása. Gyakorlatilag bírói ítéleteket semmisítettek meg. Bizonyos mértékig a bíróságnak, a bíróság tagjainak egyfajta kollektív felelősségét mondták ki, burkoltan persze. Biztosra vehető, hogy nem tett jót a bírósági kar tekintélyének és ezzel a magyar igazságszolgáltatás presztízsének. Mi jelentené a valódi igazság- tételt? A történelmi igazságtételtől többet várunk, minthogy azt állapítsák meg, hogy Kis János hasba szúrta-e a Nagy Pétert. Az igazságtétel valami többletfunkciót hivatott ellátni, és hogy erre képes-e az igazságszolgáltatás, kérdés. Kérdés, képes-e párhuzamosan biztosítani a tisztességes eljárás garanciáit, az ártatianság vélelmét, a személyes felelősség elvét, illetve képes-e erkölcsi ítéletet mondani a korszak felett? Úgy érzem, a magyar igazságtételi perek az első funkciójuknak eleget tettek, vagyis teljesítették, amit egy normál büntetőeljárásnak kell, a bíróság viszonylag korrekten megállapította a tényállást. A vádlottak személyére, az idő múlására tekintettel azonban ezek a perek az 56-tal és az azt követő Kádár-korszakkal való szembenézésre, egyfajta történelmi kép megrajzolására, a történelmi igazság autoritativ rögzítésére nem vállalkoztak. Nem véletlen, hogy más országokban az igazságtétel folyamatában az egyéni felelősséget eldöntő pereket leválasztják az igazság és megbékélés bizottságok munkájától. Az utóbbi testületek nem büntetőjogi felelősségről döntenek, hanem konfrontálják az áldozatot és az elkövetőt. Aki aláveti magát ennek az eljárásnak, hajlandó szembenézni tetteivel, kicsit leegyszerűsítve, büntetlenséget szerez. Talán egyedül csak az ilyen dialógusok alkalmasak a rendszer logikájának felfedésére, az egyén felelősségének az adott rendszeren belüli megítélésére. Ha van vád és van védelem, vagyis ha az eljárás két szembenálló érdekű félre épül, a jog egy ilyenfajta többletfunkciót, ezt a moralitásjáték- funkciót nem képes megvalósítani. Egyébként óriási eredménynek tartom, hogy többé-kevésbé ötven év távlatából is sikerült megállapítani, hogy XY valóban adott-e parancsot sortűzre. Az is egyértelműen pozitívumként könyvelhető el, hogy nem merültek fel aggályok a bírósági ténymegállapítások hitelességét illetően. Tény ugyanakkor, hogy a történelmi igazságtétel elmaradt. Lám, itt vagyunk, máig nincs képe a nemzetnek arról, hogy mi történt 1956- ban, kié volt 56, mi a közös 56- ban. így aztán gátlástalanul felhasználhatják a forradalom emlékét a különböző politikai csoportok saját önös céljaikra. De vajon elég lehet-e a történelmi igazságtételre, az említett történelmi kép megrajzolására 15 esztendő? Meglehet, hogy nem. A lényegen azonban nem változtat, az igazságtétel a jogi formájában 56 tisztázásához a fejekben csak kevéssé járult hozzá. Mi volt a legfőbb akadálya az elévülési szabályok feloldásának, nem volt meg rá a kellő politikai akarat? Nem feledkezhetünk meg arról, hogy Magyarországon a rendszerváltás nem úgy ment végbe, mint más volt szocialista berendezkedésű országokban, ahol a nép egyik napról a másikra elzavarta az addigi vezetőket. Nálunk tárgyalásos úton, alkudozások révén alakult ki, így egyfajta kontinuitás mégiscsak tapasztalható az előző rezsim és a rendszerváltással hatalomra került rendszer között. A rendszerváltás érintetlenül hagyta a polgári jogi jogviszonyokat, a tulajdoni viszonyokat, a jogügyleteket. A rendszerváltás nem annulálta a korábbi történéseket, azokat ezentúl is érvényesnek ismerjük el. Ebből aztán az következett, hogy nem szabad ,jogállamiatlanul” reagálni a korábban elkövetett jogsértésekre. Magyarán nem megengedett a megtorlás. Egészen más helyzet például a románoké. Ceausescu pere nem igazi per volt, az egykori diktátort tulajdonképpen kivégezték. Magyarországon hónapokon keresztül tárgyaltak a hatalom átadásáról, így a későbbiekben kizárólag jogállami eszközökkel lehetett reagálni a korábbi jogsértésekre. Nos, a jogállami eszközök körébe tartozik az elévülés is. Az elévülés normál körülmények között működő intézmény. Az alapvető kérdés az, hogy vajon érvényes-e a diktatúrában is. Erre két jogelméleti válasz született. Az égjük szerint a jogállamiság intézményei csakis a jogállamiság körülményei között alkalmazhatók. Minden olyan esemény, mely nem jogállami körülmények között történt, jogállami eszközökkel egyszerűen nem kezelhető, vagyis az elévülés nem lehet érvényes. A magyar alkotmánybíróság nem ezt mondta ki. Ez egyértelműen a magyar rendszerváltás sajátosságával függ össze. A konszenzusos rendszerváltás ezek szerint gátját is szabta az igazságtételnek... Egyértelműen. Félreértés azonban ne essék, a tárgyalásos rendszerváltásnak számos pozitívuma volt, örülök, hogy így ment végbe és nem másképpen. Kétségtelen ugyanakkor, hogy hátrányai is voltak. Egyebek mellett, hogy a magyar igazságszolgáltatási kar képtelen volt a megújulásra. Ezzel magyarázható az egy helyben taposásunk, hogy nem tudunk továbblépni. Ha annak idején elza- vatják az előző rendszerrel kolla- borálókat, talán egy dinamikusabb országot lehetett volna építeni. A társadalmat kollektív amnézia jellemzi immár tizenhat éve. Képtelenek vagyunk lezárni az igazságtétel folyamatát. Naivitás volna azt gondolni, hogy előbb-utóbb kihal az a generáció, amelyik érintett és akkor egyszeriben elfelejtődik minden. A magyar rendszerváltás sajátossága ahhoz vezetett, hogy a történelmi igazságtétel nem valósulhatott meg a maga tisztaságában. Születhet-e valaha is, ahogy ön fogalmaz, autoritativ erkölcsi ítélet erről a bizonyos, magunk mögött hagyott korszakról? Nos, a perek erre bizony nem voltak alkalmasak. A büntetőjog csupán az egyéni felelősségével, illetve a valóságnak egy redukált szeletével foglakozhat. A morális ítéletalkotás azonban azt kívánná, hogy összefüggéseiben tárjuk fel a korszakot. A kettő nehezen egyeztethető össze. Ez jelenti az alapvető konfliktust. Voltak ugyan törekvések parlamenti bizottságok felállítására, de nagyon hamar elhaltak. Az elképzelések szerint az előző rendszer politikai vezetősége egy arra hivatott testület előtt köteles lett volna nyilatkozni. A bizottság ennek függvényében megállapíthatta volna a politikai felelősséget. A próbálkozásból azonban nem lett semmi. Valószínűleg egyfajta politikusi vakság miatt, a politikusok ugyanis csak büntetőperben voltak képesek gondolkodni. A jogászprofesszor szerint a jog arzenálja, ha tetszik, igencsak szegényes, hogy az önkény, a jogtalanság vágta sebeket begyógyítsa (Reuters-felvétel) Szombat 15720° Délnyugati irányból meleg, nedves levegő áramlik az országba. Jobbára felhős időre számíthatunk, elvétve csapadék is előfordulhat. A térképen a legmagasabb nappali hőmérsékleteket tüntettük fel. VÁROSOK MA HOLNAP HOLNAPUTÁN Pozsony felhős ég 8° 18° felhős ég 9° 19° jobbára felhős ég 10° 20° Nyílra felbős ég 8° 19° felhős ég 8° 18° jobbára felhős ég 8° 18° Dunaszerdahely felhős ég 9° 20° felhős ég 8° 20° jobbára felhős ég 9° 20° Komárom felhős ég 8° 20° jobbára felhős ég 8° 20° jobbára felhős ég 8° 20° Ipolyság felhős ég 8° 17° felhős ég 8° 19° jobbára felhős ég 8° 19° Rimaszombat felhős ég 6° 15° jobbára felhős ég 6° 18° nincs adat Kassa felhős ég 6° 15° felhős ég 7° 17° jobbára felhős ég 7° 17° Királyhelmec felhős ég 5° 15° jobbára felhős ég 7° 17° nincs adat Besztercebánya felhős ég 5" 18° felhős ég 6° 18° felhőség 6° 17° Poprád felhős ég 5’ 16° felhős ég 6° 16° felhőség 5° 15° IDŐJÁRÁS A HEGYEKBEN A víz és a levegő hőmérséklete egyes üdülőhelyeken Antalya 24722° Mallorca 23722° Costa Brava 22722° Málta 23°/25° ' 11*H Ciprus 25°/24° Nizza 20719° 16* r »moh Hvar 21718° Szaloniki 21718° ~W '■ ■ zoo* Isztanbul 19720° Velence 21716° Vasárnap többnyire felhős marad az idő, időn' ként esőre, reggel pedig ködre is számíthatunk. Szél: D, 110-15 km/h Hétfő Jobbára felhős lesz az ég, reggel és délelőtt köd képződhet. Szél: D, 10-15 km/h 2006. október 21., 12:00 15720 A levegő homerseklete A hőmérsékletek Celsius-fokban vannak megadva ' f~ szél m. melegfront N ciklon hidegfront - - okkluztós front v anticiklon Készíti az SHMÚ Pozsony Besztercebánya Kassa Pozsony Besztercebánya Kassa Pozsony: 285 Komárom: 120 Párkány 40 változatlan árad árad
