Új Szó, 2006. október (59. évfolyam, 227-251. szám)

2006-10-21 / 243. szám, szombat

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. OKTÓBER 21. Közélet 3 Bárd Károly: „Naivitás volna azt gondolni, hogy előbb-utóbb kihal az a generáció, amelyik érintett, és akkor egyszeriben elfelejtődik minden" Máig nem született erkölcsi ítélet a korszakról Bárd Károly: A magyar rendszerváltás sajátossága ahhoz vezetett, hogy a történelmi igazságtétel nem valósulhatott meg (Képarchívum) Vajon az 1956-os népfelke­léssel összefüggő elítélések orvoslását célzó perek be- töltötték-e történelmi sze­repüket, az igazságtétel funkcióját? A kérdésről Bárd Károllyal, a budapesti Közép-európai Egyetem Jo­gi Tanszékének vezetőjével beszélgettünk. A pro­fesszort a Magyar Köztár­saság Kulturális Intézete pozsonyi székházában, a témáról tartott előadását követően kérdeztük. RÁCZ VINCE Képes volt-e a magyar bün­tetőjog az 1956-os törvénysér­tések, műperek áldozatai sérel­meinek orvoslására? Egyálta­lán lehet-e a jognak hatalma, képes lehet-e a társadalmi konf­liktusok kezelésre? A jog arzenálja, ha tetszik, igen­csak szegényes, hogy az önkény, a jogtalanság vágta sebeket begyó­gyítsa. A rendszerváltás után há­rom területen kísérelték meg az igazságtételt. Szóba került a jog­sértések jogi és erkölcsi jóvátétele, az anyagi rehabilitáció igénye, il­letve a szenvedések okozóinak fe­lelősségre vonása. Az úgynevezett semmisségi törvények tulajdon­képpeni célja az volt, hogy a sem­misség révén nyújtsanak erkölcsi, jogi és politikai elégtételt. Nem rendelkeztek ugyanakkor az anya­gi reparációról, melyről később különálló jogszabály született. En­nek alapján egy összegű kárpót­lásban részesültek a kivégzettek rokonai, a szabadságuktól meg­fosztottak pedig életjáradék for­májában kaptak kárpódást. Lehet persze vitatkozni, mennyi jár egy nap szabadságvesztésért, hogy az élet kioltásáért megfelelő anyagi kárpódásban részesültek-e a hoz­zátartozók. A semmisségi törvé­nyek, véleményem szerint, egyéb­ként csak részben bizonyulhattak hatásos eszköznek. Nem volt túl­ságosan nagy mutatvány az állam részéről, hogy csokorba gyűjtse azokat az ítéleteket, melyeket a jogállam magától értődőén nem ismerhet el érvényesnek. Egy­szerű sem volt ugyanakkor, mert ezeknek a semmisségi törvények­nek volt azért a rendszerváltást követő időszakra is kihatása. Gya­korlatilag bírói ítéleteket semmisí­tettek meg. Bizonyos mértékig a bíróságnak, a bíróság tagjainak egyfajta kollektív felelősségét mondták ki, burkoltan persze. Biz­tosra vehető, hogy nem tett jót a bírósági kar tekintélyének és ezzel a magyar igazságszolgáltatás presztízsének. Mi jelentené a valódi igazság- tételt? A történelmi igazságtételtől többet várunk, minthogy azt áll­apítsák meg, hogy Kis János has­ba szúrta-e a Nagy Pétert. Az igaz­ságtétel valami többletfunkciót hivatott ellátni, és hogy erre ké­pes-e az igazságszolgáltatás, kér­dés. Kérdés, képes-e párhuzamo­san biztosítani a tisztességes eljá­rás garanciáit, az ártatianság vé­lelmét, a személyes felelősség el­vét, illetve képes-e erkölcsi ítéle­tet mondani a korszak felett? Úgy érzem, a magyar igazságtételi pe­rek az első funkciójuknak eleget tettek, vagyis teljesítették, amit egy normál büntetőeljárásnak kell, a bíróság viszonylag korrek­ten megállapította a tényállást. A vádlottak személyére, az idő mú­lására tekintettel azonban ezek a perek az 56-tal és az azt követő Kádár-korszakkal való szembené­zésre, egyfajta történelmi kép megrajzolására, a történelmi igazság autoritativ rögzítésére nem vállalkoztak. Nem véletlen, hogy más országokban az igaz­ságtétel folyamatában az egyéni felelősséget eldöntő pereket levá­lasztják az igazság és megbékélés bizottságok munkájától. Az utób­bi testületek nem büntetőjogi fe­lelősségről döntenek, hanem konfrontálják az áldozatot és az elkövetőt. Aki aláveti magát en­nek az eljárásnak, hajlandó szem­benézni tetteivel, kicsit leegy­szerűsítve, büntetlenséget szerez. Talán egyedül csak az ilyen dialó­gusok alkalmasak a rendszer logi­kájának felfedésére, az egyén fe­lelősségének az adott rendszeren belüli megítélésére. Ha van vád és van védelem, vagyis ha az eljárás két szembenálló érdekű félre épül, a jog egy ilyenfajta többlet­funkciót, ezt a moralitásjáték- funkciót nem képes megvalósíta­ni. Egyébként óriási eredménynek tartom, hogy többé-kevésbé ötven év távlatából is sikerült megáll­apítani, hogy XY valóban adott-e parancsot sortűzre. Az is egyér­telműen pozitívumként könyvel­hető el, hogy nem merültek fel ag­gályok a bírósági ténymegállapí­tások hitelességét illetően. Tény ugyanakkor, hogy a történelmi igazságtétel elmaradt. Lám, itt va­gyunk, máig nincs képe a nemzet­nek arról, hogy mi történt 1956- ban, kié volt 56, mi a közös 56- ban. így aztán gátlástalanul fel­használhatják a forradalom emlé­két a különböző politikai csopor­tok saját önös céljaikra. De vajon elég lehet-e a törté­nelmi igazságtételre, az emlí­tett történelmi kép megrajzolá­sára 15 esztendő? Meglehet, hogy nem. A lénye­gen azonban nem változtat, az igazságtétel a jogi formájában 56 tisztázásához a fejekben csak ke­véssé járult hozzá. Mi volt a legfőbb akadálya az elévülési szabályok feloldásá­nak, nem volt meg rá a kellő po­litikai akarat? Nem feledkezhetünk meg ar­ról, hogy Magyarországon a rendszerváltás nem úgy ment végbe, mint más volt szocialista berendezkedésű országokban, ahol a nép egyik napról a másikra elzavarta az addigi vezetőket. Nálunk tárgyalásos úton, alkudo­zások révén alakult ki, így egyfaj­ta kontinuitás mégiscsak tapasz­talható az előző rezsim és a rend­szerváltással hatalomra került rendszer között. A rendszerváltás érintetlenül hagyta a polgári jogi jogviszonyokat, a tulajdoni viszo­nyokat, a jogügyleteket. A rend­szerváltás nem annulálta a ko­rábbi történéseket, azokat ezen­túl is érvényesnek ismerjük el. Ebből aztán az következett, hogy nem szabad ,jogállamiatlanul” reagálni a korábban elkövetett jogsértésekre. Magyarán nem megengedett a megtorlás. Egé­szen más helyzet például a romá­noké. Ceausescu pere nem igazi per volt, az egykori diktátort tu­lajdonképpen kivégezték. Ma­gyarországon hónapokon keresz­tül tárgyaltak a hatalom átadásá­ról, így a későbbiekben kizárólag jogállami eszközökkel lehetett re­agálni a korábbi jogsértésekre. Nos, a jogállami eszközök körébe tartozik az elévülés is. Az elévü­lés normál körülmények között működő intézmény. Az alapvető kérdés az, hogy vajon érvényes-e a diktatúrában is. Erre két jogel­méleti válasz született. Az égjük szerint a jogállamiság intézmé­nyei csakis a jogállamiság körül­ményei között alkalmazhatók. Minden olyan esemény, mely nem jogállami körülmények kö­zött történt, jogállami eszközök­kel egyszerűen nem kezelhető, vagyis az elévülés nem lehet ér­vényes. A magyar alkotmánybíró­ság nem ezt mondta ki. Ez egyér­telműen a magyar rendszerváltás sajátosságával függ össze. A konszenzusos rendszervál­tás ezek szerint gátját is szabta az igazságtételnek... Egyértelműen. Félreértés azon­ban ne essék, a tárgyalásos rend­szerváltásnak számos pozitívuma volt, örülök, hogy így ment végbe és nem másképpen. Kétségtelen ugyanakkor, hogy hátrányai is voltak. Egyebek mellett, hogy a magyar igazságszolgáltatási kar képtelen volt a megújulásra. Ezzel magyarázható az egy helyben ta­posásunk, hogy nem tudunk to­vábblépni. Ha annak idején elza- vatják az előző rendszerrel kolla- borálókat, talán egy dinamiku­sabb országot lehetett volna épí­teni. A társadalmat kollektív am­nézia jellemzi immár tizenhat éve. Képtelenek vagyunk lezárni az igazságtétel folyamatát. Naivi­tás volna azt gondolni, hogy előbb-utóbb kihal az a generáció, amelyik érintett és akkor egysze­riben elfelejtődik minden. A ma­gyar rendszerváltás sajátossága ahhoz vezetett, hogy a történelmi igazságtétel nem valósulhatott meg a maga tisztaságában. Születhet-e valaha is, ahogy ön fogalmaz, autoritativ erkölcsi ítélet erről a bizonyos, magunk mögött hagyott korszakról? Nos, a perek erre bizony nem voltak alkalmasak. A büntetőjog csupán az egyéni felelősségével, illetve a valóságnak egy redukált szeletével foglakozhat. A morális ítéletalkotás azonban azt kíván­ná, hogy összefüggéseiben tárjuk fel a korszakot. A kettő nehezen egyeztethető össze. Ez jelenti az alapvető konfliktust. Voltak ugyan törekvések parlamenti bi­zottságok felállítására, de nagyon hamar elhaltak. Az elképzelések szerint az előző rendszer politikai vezetősége egy arra hivatott tes­tület előtt köteles lett volna nyi­latkozni. A bizottság ennek függ­vényében megállapíthatta volna a politikai felelősséget. A próbálko­zásból azonban nem lett semmi. Valószínűleg egyfajta politikusi vakság miatt, a politikusok ugyanis csak büntetőperben vol­tak képesek gondolkodni. A jogászprofesszor szerint a jog arzenálja, ha tetszik, igencsak szegé­nyes, hogy az önkény, a jogtalanság vágta sebeket begyógyítsa (Reuters-felvétel) Szombat 15720° Délnyugati irányból meleg, nedves levegő áramlik az országba. Jobbára felhős időre számíthatunk, elvétve csapadék is előfordulhat. A térképen a legmagasabb nappali hőmérsékleteket tüntettük fel. VÁROSOK MA HOLNAP HOLNAPUTÁN Pozsony felhős ég 8° 18° felhős ég 9° 19° jobbára felhős ég 10° 20° Nyílra felbős ég 8° 19° felhős ég 8° 18° jobbára felhős ég 8° 18° Dunaszerdahely felhős ég 9° 20° felhős ég 8° 20° jobbára felhős ég 9° 20° Komárom felhős ég 8° 20° jobbára felhős ég 8° 20° jobbára felhős ég 8° 20° Ipolyság felhős ég 8° 17° felhős ég 8° 19° jobbára felhős ég 8° 19° Rimaszombat felhős ég 6° 15° jobbára felhős ég 6° 18° nincs adat Kassa felhős ég 6° 15° felhős ég 7° 17° jobbára felhős ég 7° 17° Királyhelmec felhős ég 5° 15° jobbára felhős ég 7° 17° nincs adat Besztercebánya felhős ég 5" 18° felhős ég 6° 18° felhőség 6° 17° Poprád felhős ég 5’ 16° felhős ég 6° 16° felhőség 5° 15° IDŐJÁRÁS A HEGYEKBEN A víz és a levegő hőmérséklete egyes üdülőhelyeken Antalya 24722° Mallorca 23722° Costa Brava 22722° Málta 23°/25° ' 11*H Ciprus 25°/24° Nizza 20719° 16* r »moh Hvar 21718° Szaloniki 21718° ~W '■ ■ zoo* Isztanbul 19720° Velence 21716° Vasárnap többnyire felhős marad az idő, időn' ként esőre, reggel pedig ködre is számíthatunk. Szél: D, 110-15 km/h Hétfő Jobbára felhős lesz az ég, reggel és délelőtt köd képződhet. Szél: D, 10-15 km/h 2006. október 21., 12:00 15720 A levegő homerseklete A hőmérsékletek Celsius-fokban vannak megadva ' f~ szél m. melegfront N ciklon hidegfront - - okkluztós front v anticiklon Készíti az SHMÚ Pozsony Besztercebánya Kassa Pozsony Besztercebánya Kassa Pozsony: 285 Komárom: 120 Párkány 40 változatlan árad árad

Next

/
Thumbnails
Contents