Új Szó, 2006. október (59. évfolyam, 227-251. szám)

2006-10-04 / 228. szám, szerda

10 Kultúra ÚJ SZÓ 2006. OKTÓBER 4. www.ujszo.com RÖVIDEN Könyvbemutató a Vámbéryben Dunaszerdahely. A Lilium Aurum Kiadó gondozásában jelent meg Zs. Nagy Lajos Mellékhatás című kötete. A most már posztu­musznak nevezhető válogatás eredetileg a költő 70. születésnapjá­ra készült. A sors azonban a mester 2005 júniusában bekövetke­zett halálával módosította a kiadó terveit, így a kötet Zs. Nagy La­jos halálának első évfordulóján látott napvilágot. A könyvet Kul­csár Ferenc író, költő és Bettes István költő mutatja be holnap 18 órától a Vámbéry Irodalmi Kávéházban, (ú) Nagy József jubileumi kiállítása Pozsony. A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumában ma dél­után 17 órakor nyitják meg Nagy József grafikusművész jubileumi kiállítását. A művész munkásságát és a tárlat anyagát Kubička Kucsera Klára művészettörténész méltatja. A 17 órakor kezdődő megnyitó részeként adják át Nagy Józsefnek a Szlovákiai Magyar Képzőművészek Társaságának 2006. évi Nívódíját, (tb) Da Vinci 120 ezer nézője Pozsony. Több mint százhúszezren nézték meg a pozsonyi vár­ban a Leonardo da Vinci, a kíváncsi géniusz című kiállítást. A tárlat most Zágrábba vándorol, onnan pedig Barcelonába utazik tovább. A látogatók megtekinthették egyebek mellett Leonardo Codex Atlanticus című művének 68 lapját, valamint a rajzai alapján a múlt század ötvenes éveiben rekonstruált gépeket. A kiállítás láto­gatottsága rekordnak számít: ez év április 28-ától október 1-jéig 120 853 látogató volt rá kíváncsi. (TASR) Ismeretlen Botticelli-rajz Firenze. Eddig ismereden Botticelli-rajz került elő a drezdai archí­vumokból, amelyeknek anyagából kiállítás nyűt Firenzében, A XV. század olasz rajzai címmel. A Botticelli-rajz gyermekfejet ábrázol. A reneszánsz mester kékké preparált papírlapra rajzolta ólomfestékbe mártott ecsetheggyel. A gyermeknek rövid, göndör haja van, fejét fel­felé emeli. Nagy szeme és félig nyitott ajka ugyanakkor emlékeztet Botticelli Tavasz-allegóriájának egyik központi alakjára, Flórára. Fel­tehetően kedvenc múzsája lehetett, mert vonásai visszaköszönnek a Vénuszán és egy másik híres allegória, A rágalom nőalakján is. A rajz értékét növeli, hogy Botticellitől Dante Isteni színjátékának illusztrá­cióin kívül mindössze 22 rajz maradt az utókorra. (MTI) Megnyílt a frankfurti könyvvásár Súlypont a digitalizálás MT1-TU DÚSÍTÁS Száztizenegy ország részvételé­vel tegnap megnyílt a vüág legran­gosabb irodalmi seregszemléjének tartott frankfurti könyvvásár. A Majna-parti városban az 58. hason­ló vásárt rendezik, s ez alkalommal a díszvendég India lesz. Több mint 14 futbaUpályának megfelelő nagy­ságú területen mintegy hétezer ha­zai és külföldi kiállító mutatja be könyveit, illetve sajtókiadványait, amelyek száma becslések szerint megközelíti a 400 ezret. A vásárra időzített, újonnan megjelenő köny­vek számallO ezer körül mozog. Az idei könyvvásár egyik súly­pontja a digitalizálás, ami on-line könyvtárak létrehozását teszi lehe­tővé, s ami az elkövetkező években még inkább forradalmi változáso­kat hozhat a könyvelőállításban. A kiállítás tegnap szakmai nap­pal kezdődött, a nagyközönség szá­mára ma nyitja meg kapuit. A ren­dezők az elmúlt évek adataiból ki­indulva arra számítanak, hogy va­sárnapig mintegy 300 ezer látogató keresi fel a vüág legnagyobb köny­ves szakvásárát. Magyarország, amely 1999-ben volt a frankfurti könyvvásár dísz­vendége, ez alkalommal is repre­zentatív bemutatóval vesz részt. A magyar stand kettős tematikájú. Egyrészt 1956 ötvenedik évfordu­lója alkalmából a magyar forradal­mat idézi fel, másrészt a Németor­szágban zajló magyar kulturális évad keretében a kortárs irodalom­ról igyekszik szemléltető képet ad­ni. Ennek jegyében német nyelven megjelent két könyv bemutatására kerül sor. Az egyik Rainer M. László Nagy Imréről szóló könyve, a másik pedig egyfajta „szerelmi vallomás” a német fővároshoz, s a Berlin, Meine Liebe címet viseli. A könyv­ben azok a magyar írók, köztük Ná­das Péter, Dalos György, Konrád György, Kertész Imre vagy épp Es­terházy Péter úja le a német fővá­rossal kapcsolatos élményeit, akik az elmúlt években ösztöndíjas mű­vészként hosszabb időt töltöttek ott. Holnaptól a hazai mozik is vetítik Oliver Stone World Trade Center című drámáját, amely a 2001. szeptember 11-i eseményekhez kap­csolódik. A film John és Donna McLoughlin, valamint William és Allison Jimeno igaz történetei alapján készült. (Képarchívum) Pécs: a fiatal film ünnepe tizennégy ország részvételével és „az Örökkévaló kedvelőével" Ede elmesélhetetlen ebédje Az Ede megevé ebédem egyik kockája (Képarchívum) Meghalt a szemem, állapí­totta meg túl a hetvenen Jean-Luc Godard, a legen­dás hírű francia filmrende­ző, amikor úgy érezte, nem úgy tekint már a világra, mint ahogy azt magától el­várná. SZABÓ G. LÁSZLÓ Jancsó Miklós, a magyar film­művészet kétségkívül legeredetibb képírója, a Szegénylegények, a Csillagosok, katonák, az így jöttem és még huszonhét játékfilm ugyan­csak legendás alkotója nem pa­naszkodhat a látására. Mint ahogy kitartó hívei sem fiatalos látásmód­jára. Új filmjével, az Ede megevé ebédemmel ismét a legjobb formá­ját hozza. Nyolcvanöt évesen is if­jonti hévvel, szellemesen és bátran, rezzenéstelen arccal mond oda mindazoknak, akik hatalmukkal visszaélve, amúgy is k. nagy vagyo­nukat tovább gyarapítva, egy egész országot vezetnek félre, s visznek a szakadék szélére. Remek alkotás Jancsó friss opusa, amely a most zajló Pécsi Nemzetközi Filmünnep nyitódarabja volt. Sem képi vüágá- val, sem stílusával nem teremt újat - ugyanarra a polcra kerül majd, ahol a mester ezt megelőző öt-hat alkotása sorakozik, de már most biztosra vehetjük: az Ede megevé ebédem szentenciáival és fricskái­val, új keletű szólásmondásaival, eszméletlen szlengjével és százka­rátos aranyköpéseivel e gazdag életmű egyik legfényesebb darabja A napi politika kiskirályai, a mai magyar újságíró társadalom műve­letien és unintelligens vezéregyéni­ségei, a kereskedelmi televíziók fa­ragatlan és felkészületlen, hirtelen született műsorvezetői aligha te­szik zsebre mindazt, amit most Jancsótól kapnak. Napi kínjaink, idegrohamaink, gyilkolászásaink és öngyilkosságaink mellett azon­ban másról is szól a fűm. Például az elmúlásról. Az idő szemmel látható erejéről és ellenségeink szívtáji kés- szúrásairól. Jancsó Miklós nyolc­vanöt éves korában is a magyar tár­sadalom legmegbízhatóbb lázmé­rője, s a legszókimondóbb magyar rendező. Látásával, érzékenységé­vel továbbra sincs baj. Pontosan di­agnosztizál. Az Ede megevé ebé­dem azok számára is üdítő és el­gondolkoztató alkotás, akik inkább a régi Jancsót szeretik. A hatvanas­hetvenes évek Jancsóját. Nekik ígé­rek nagy felfedezést, ha megnézik az egykor új stílust teremtő rende­ző édes-csípős, új munkáját. Szülé­szei között ezúttal is a Mucsi Zoltán-Scherer Péter páros jutott „páratlan” lehetőséghez, de nagy­szerű formáját hozza Balázsovits Lajos is, és (tógában, babérkoszo­rúval a fején) ismét kamera előtt láthatjuk Mundruczó Koméit, aki bár színészként indult a pályán, mára mégis rangos külföldi feszti­válok sorozatban díjazott rendező­je lett. Jancsó Miklós most bemutatott opusa mellett két új magyar filmet láthat a Pécsi Filmünnep közönsé­ge. Vecsernyés János Emelet című filmjét, amely a Nobel-díjas Kertész Imre Detektívtörténete alapján ké­szült egy félig legális, titkos rendőr­ség munkájáról, valamint Gyön- gyössy Bence Egy bolond százat csinál című vígjátékát. Tizennégy ország negyven nagyjátékfilmjét tűzte műsorára a fesztivál, az új EU-tagállamok és a régió elmúlt években gyártott filmjeit, kopro- dukdós alkotásait, főiskolások és egyetemisták kisfilmjeit. Pécs 2010-ben Európa kulturális főváro­sa szeretne lenni, az ezzel járó köz­életi szerep pedig arra kötelezi a Filmünnepet, hogy felelősséggel lépjen fel az európai mozi érdeké­ben. Ahogy azt a szervezők megál­lapították: „Pécs múltja és jelene előrevetíti ezt a fejlődési hányt. A város mindig is nyitott, befogadó volt, ma is soknemzetiségűként működik, amit a legjobban az ü- lusztrál, hogy ktienc kisebbségi ön- kormányzat vesz részt aktívan a döntéshozásban és a nemzetiségek kulturális identitásának megőrzé­sében. Pécs saját történelmi tapasz­talata azt mutatja, hogy a szomszé­dos kultúrák együttiétezése, a nemzetiségi, etnikai gazdagság, az idegen hatások beengedése, integ­rálása egy közegbe mindig erősíti a befogadó kultúrát.” A fesztivál programjában a bol­gárok Oscar-jelölése, a Radoslav Spassov rendezte Ellopott szemek is szerepel, amely egy muszlint lány és egy bolgár katona szerelmi küzdelmét meséli el. A versenyfil­mek kategóriájának egyik legerő­sebb darabja a szlovén Jan Cvitko- vic Sírugrók című alkotása, amely viccesebb, mint egy vígjáték, és ke­ményebb, mint egy dráma. A romá­nok Tudor Giurgiu alkotásával, a testvérszerelemről szóló Iszonyú viszonyokkal neveztek be, a szlo­vák filmgyártást Martin Sulik mun­kája, a Napsütés földje, a cseheket Petr Vachler színes fekete komédiá­ja, az Újra meg újra képviseli. Uk­rán, bosnyák, szerb, litván, horvát, lett, lengyel és észt alkotás is szere­pel a versenyben. A nemzetközi zsűri, amelynek Hajdú Szabolcs (a Fehér tenyér rendezője) mellett ne­ves külföldi filmkritikusok a tagjai, Arany Benjámin-szoborral jutal­mazza majd a győztes alkotást. Benjámin a Biblia szerint „az Örök­kévaló kedveltje, bizton lakik mel­lette, védelmezi őt minden időben, és vállai között lakozik”. Ez kell a fiatal európai filmnek. Védőszent. Elismerés. Segítség. Pécs nemes feladatot vállalt magá­ra. A legnemesebbet, mert a kultú­ra döcögő szekerét tolja. A magyar underground egyik klasszikus zenekara látogat a „keleti végekre" Sziámi-koncert Királyhelmecen és Kassán Müller Péter Sziámi (Kiss Gábor felvétele) JUHÁSZ KATALIN Bámúlyen hihetetlenül hangzik is, a Sziámi zenekar október 7-én, szombaton a királyhelmeci kultúr- házban, 8-án, vasárnap este hét órától pedig a kassai Márai Stúdió intim, ám hangulatos színházter­mében koncertezik. A magyar underground rock egyik klasszikus zenekara látogat a „keleti végekre”. A Sziámi alapító­ja, Müller Péter az URH és a Kont­roll Csoport után hozta létre válto­zó felállású együttesét, amelynek nevéhez nagy klasszikusok, föld­alatti himnuszok, kimagaslóan jól sikerült szövegek, egy Guinness- rekord és egy egészen friss lemez fűződik: a Fogjad már meg! A Sziámival 1987-ben találkoz­tam először Tímár Péter Moziklip című klipfüzérében, amelyben - csodák csodája - egymás mellett szerepeltek befutott előadók és a korszak épp csak megtűrt alterna­tív zenekarai. Hol volt, hol nem volt akkor még szabad vüág, talán engem is éppen ők döbbentettek rá, hogy a zenepiacon sincs minden rendben, hiszen hiába jártam Bu­dapest lemezboltjait, sehol sem hallottak üyen nevű bandáról. Ah­hoz pedig, hogy URH- és Kontroü- felvételekhez hozzájussak, egy rendszerváltásra volt szükség. A ki­lencvenes évek elején is „ütöttek” Müller Péter Sziámi lírai-depresz- szív szövegei, el lehetett képzelni, müyen lehetett ezeket a 80-as évek legelején hallani, és másolt kazet­tákon teijeszteni. Aztán jöttek az új időknek új da­lai, a meglepő mondanivaló és lá­zadó filing maradt, az egyszerre experimentális és barátságos, intel­lektuális és bulizós punk-funk- etno-pop zenét pedig jobb híján „alternatív” jelzővel Ulette a média. A Sziáminak 1986 óta 13 lemeze jelent meg, de mivel nem szerepel­nek a kereskedelmi tévékben, mife­lénk sajnos alig ismerik őket. Pedig sokat veszítenek, Müller Péter Szi­ámi ugyanis Lovasi András meüett a nyolcvanas-küencvenes évek leg­nagyobb rock-költője. „Mindenki annyira bizonytalan, / Csak dizájnja van és nem identi­tása, / Ez a badibüding, ez egy olyan épület,/ Ahol senki nem vá­gják igazi társra, / Csak egy kis fa­zonigazításra. / Azt hiszik a szüle­id, hogy megnőtt a meüed, / Én azonban gyanítom, / hogy össze­spóroltad az uzsonapénzed / És ez a csoda is csak szilikon” - hogy egy újabb keltezésű gyöngyszemet pre­zentáljak. A Sziámi öt év után idén jelente­tett meg új lemezt. Ezek a dalok hu­szonegyedik századiak, poposab- bak, táncolhatóbbak, erőteljes nép­zenei hatással, és a mai korra ref­lektálva. Még mulatós-paródia is akad köztük, a szövegek viszont erőteljesek, nyersek, ironikusak, és aktuális problémákat feszegetnek. Aki kíváncsi a magyar under­ground rocktörténelem egyik legje­lentősebb zenekarára, amely a Ma­gyar Köztársaság Kulturális Intéze­tének közvetítésével látogat el hoz­zánk, időben váltson jegyet a Márai Stúdió pénztárában a kassai kon­certre.

Next

/
Thumbnails
Contents