Új Szó, 2006. október (59. évfolyam, 227-251. szám)
2006-10-04 / 228. szám, szerda
8 Külföld ÚJ SZÓ 2006. OKTÓBER 4. www.ujszo.com —Röviden Újabb phenjani provokáció Phenjan. Észak-Korea nukleáris kísérletet fog végrehajtani. A phenjani külügy tegnapi közleménye szerint a KNDK önvédelmi erejének megszilárdítása érdekében a jövőben nukleáris kísérletet hajt végre olyan körülmények között, amelyek teljes körűen szavatolják a biztonságot. Azt nem közölték, mikor és hol kerül sor a kísérletre. Phenjan korábban bejelentette, rendelkezik nukleáris fegyverrel, de nem hajtott végre atomkísérletet, amivel igazolta volna állítását. Dél-Korea és Japán azonnal elítélte a tervet, amely komolyan veszélyezteti a térség békéjét. Tokió komoly válaszlépéseket helyezett kilátásba, mondván: a nukleáris kísérlet a júliusi rakétakísérletnél sokkal veszélyesebb. (MTI, ú) Fenntartják az embargót Moszkva. Oroszország egyelőre nem oldja fel a Grúziára frissen kirótt embargót. Szer- gej Lavrov külügyminiszter tegnap az illegális pénzáramlás meggátolásával indokolta a közlekedési és postai összeköttetés korlátozását kis szomszédjával. Lavrov a Grúziával való légi, vasúti, közúti, tengeri és postai összeköttetés tegnap hajnali megszakítása után nyilatkozott. (MTI) Válaszlépéssel fenyeget Moszkva. Oroszország megfelelő intézkedéseket tesz, ha Lengyelország telepíti területén az amerikai rakétavédelmi rendszer elemeit - erősítette meg az orosz kormány Szergej Lavrov külügyminiszter varsói látogatásának előestéjén. Moszkva úgy véli, a NATO európai rakétavédelmének kiteijesztése negatívan befolyásolhatja a stratégiai stabilitást és a regionális biztonságot - mondta Mihail Kaminyin a külügyi szóvivő. Hangsúlyozta: Oroszor- szág nem veheti készpénznek azokat a nyüatkozatokat, amelyek szerint az USA és a NATO európai rakétavédelme nem irányul ellene. (MTI) Djukanovics visszahúzódik Podgorica. Nem fogadja el a miniszterelnöki tisztséget az új parlamenti ciklusban Milo Djukanovics, a montenegrói kormány jelenlegi feje. Ezt Filip Vujanovics montenegrói elnök jelentette be tegnap. Djukanovics annak ellenére utasította vissza a kormányfői posztot, hogy a vezetése alatt álló balközép pártszövetség nyerte meg a szeptember 10-i parlamentiválasztásokat. (MTI) Elengedték a kapitányt Tokió. Csak tegnap engedték el a másfél hónapja az orosz területi vizeken elfogott japán halászhajó kapitányát. Szakasita Noboru augusztus 16. óta volt orosz vizsgálati fogságban. (MTI) Aligha lesz egyetértés az elnökségben, hárman háromfelé húznak Csak álom az egységes állam minden entitás külön intézi a maga legfontosabb ügyeit képviselőjének az irodája - teljes felelősséget kell vállalnia az országért. Az Európai Unió ugyan nem tervezi Boszniában állomásoztatott 6 ezer békefenntartójának kivonását, de közölte: hamarosan csökkenti a csapatok létszámát. Az 1995-ben a hároméves háborúskodást lezáró daytoni egyezmény által életre hívott államközösség két entitásból - a Mu- zulmán-horvát Föderációból és a boszniai Szerb Köztársaságból áll - igazgatása meglehetősen bonyolult. Az ésszerűbb államműködést célzó alkotmányreformra azonban a választási eredmények ismeretében valószínűleg várni kell. Jelenleg minden entitás külön intézi a maga legfontosabb ügyeit, a közös kormány és kétkamarás parlament mellett vannak saját kormányaik, parlamentjeik, miegyebeik, úgyhogy az államigazgatás rendkívül sokba kerül ebben a nagyon szegény országban. Egyébként a 2,7 millió választó- polgár a szövetségi parlament ösz- szetételéről és a két országrész törvényhozásának tagjairól is döntött vasárnap, és megválasztották tíz járási képviselőtestület tagjait is. A választások tisztasága felett az EBESZ őrködött, közleménye szerint a választások általában megfeleltek a nemzetközi normáknak, .jelezve, hogy (Bosznia) további haladást ért el a demokrácia és a joguralom elvének megszilárdulásában”. (MTI, ú) ÖSSZEFOGLALÓ Szarajevó. A négy évre választott bosznia-hercegovinai államelnökségnek az ország irányításáról homlokegyenest ellenkező nézeteket valló politikusok lettek a tagjai. Megfigyelők még rátettek egy lapáttal: ők hárman nemcsak szemben állnak, egyenesen zsarolják egymást. A vasárnapi bosznia-hercegovinai választások még mindig nem végleges eredménye szerint a háromfős testületet a következők alkotják: a muzulmán Haris Szilaj- dzics és a szerb Nebojsza Radma- novics és a horvát Zeljko Komsic. A legnagyobb vihar ez utóbbi körül alakult ki. A legnagyobb ottani horvát párt, a Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) hétfőn jelentette be, hogy jelöltje, a mindenki által favorizált Ivó Miro Jovic vereséget szenvedett. A HZD szóvivője tragédiának nevezte, hogy a mérsékeltebb, szociáldemokrata párti Zeljko Komsic lesz a háromfős bosznia-hercegovinai elnökség tagja. Szavai szerint a győztes Komsicnak nincs erkölcsi felhatalmazása arra, hogy képviselje a boszniai horvát közösséget, mégpedig azért nincs, mert a horváton kívül más közösségek tagjai - nevezetesen muzulmánok - is szavaztak rá. Ez a történet is jól érzékelteti az ebben a fura, összetapasztott országban uralkodó viszonyokat. A szerb Nebojsza Radmanovics pártja - a Milorad Dodik boszniai szerb kormányfő vezette Függeden Szociáldemokraták Szövetsége (SNSD) - nemrégiben népszavazást javasolt a boszniai szerb területek kiválásáról. A muzulmán Haris Szilajdzics az egységes Bosznia híve, s nem csinál titkot abból, mennyire nem szíveli a boszniai Szerb Köztársaságot. Meg is szüntetné azt, amire a szerbek azt felelik, akkor kiválnak Boszniából és csatlakoznak Szerbiához. Ennek a háromfős testületnek 2007 júliusától - amikor is bezár a nemzetközi közösség boszniai főA háromtagú államelnökség (balról): Haris Szilajdzics, Nebojsza Radmanovics és Zeljko Komsic (SITA/AP-felvételek) Franciaország bejelentette: nem kívánja felügyelni az iráni urán dúsítását Érdekes iráni javaslat Párizs/Levi. Teherán tegnap javasolta: Franciaország hozzon létre egy konzorciumot az iráni urán dúsítására. Ezáltal teljesülne a nemzetközi közösség követelése, hogy legyen ellenőrizhető ez a nukleáris tevékenység. Párizs elhárította a javaslatot, arra hivatkozva, az EU-főbiztoson keresztül kell folytatni a párbeszédet. ÖSSZEFOGLALÓ „Franciaország az Eurodif és az Areva cégeken keresztül ellenőrizni tudja urándúsító tevékenységünket” - mondta Mohammed Szaídi, az iráni atomenergia-hivatal helyettes vezetője a France-Info francia rádiónak. Franciaország, az ENSZ BT állandó tagja egyike az iráni nukleáris tevékenység felfüggesztését követelő nagyhatalmaknak, egyúttal az atomenergiától leginkább függő országa a világnak: villamosenergia-szükségletét háromnegyed részben atomerőművekben termeli meg, és több világszínvonalú atomipari cége van. Az Areva és az Eurodif egyelőre nem nyilatkozott. Az Areva állami tulajdonú, s több más országban is jelen van. Az Eurodif már tevékenykedett Iránban. Teherán azt állítja, hogy a cég franciaországi urándúsító üzemében tárolnak 50 tonnányi olyan urán-hexafluorid gázt (a dúsított urán nyersanyagát), amely a közép-keleti ország tulajdona, de nem teszik lehetővé számára a használatát. Oroszország - annak a gyanúnak az eloszlatására, hogy Irán atomfegyver előállítására használja a dúsított uránt - korábban már felajánlotta Teheránnak, hogy saját területén elvégzi az iráni urán dúsítását, de Teherán elutasította ezt. Ali Laridzsáni iráni főtárgyaló és Javier Solana, az EU kül- és biztonságpolitikai főbiztosa egy hétfő esti telefonbeszélgetés során az iráni nukleáris dossziéról szóló tárgyalások folytatása mellett döntött. Laridzsáni és Solana több mint egy órán át tárgyalt egymással, áttörés nem történt. Solana hétfőn az európai védelmi miniszterekkel közösen tartott sajtókonferencián figyelmeztetett: Iránnak nem áll rendelkezésére korlátlan idő ahhoz, hogy felfüggessze urándúsítási programját. Tegnap az uniós főbiztos érdekesnek nevezte francia ellenőrzésére vonatkozó iráni javaslatot. Solana a finnországi Leviben kijelentette: az elképzelést még elemezni kell. Emlékeztetett arra, hogy nem egy közös, francia-iráni javaslatról van szó, de hozzátette, a tárgyalásokon, amelyeket az ENSZ BT öt állandó tagja - az USA, Oroszország, Franciaország, Nagy-Britannia és Kína -, valamint Németország nevében folytat az iráni illetékesekkel, kezdettől fogva napirenden szerepel az iráni urándúsítás ellenőrzésének a gondolata. Franciaország már Solana nyilatkozatát megelőzően elhárította a javaslatot, arra hivatkozva, hogy az EU-főbiztoson keresztül kell folytami a párbeszédet. A szaúd-arábiai látogatáson tartózkodó Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter tegnap hangsúlyozta: a nemzetközi közösségnek nem marad más választása, mint szankciókat bevezetni Teherán ellen, ha nem függeszti fel az urándúsítást. (MTI, t, ú) Tart a patthelyzet Csehországban - Václav Klaus államfőre vár most mindenki Topolánek nem kapott bizalmat KOKES JÁNOS Prága. Nem kapott bizalmat tegnap a cseh képviselőháztól a Mirek Topolánek vezette polgári demokratikus kisebbségi kormány. A név szerinti bizalmi szavazáson a 200 tagú parlamenti alsóház 199 tagja vett részt. Közülük 96 igennel, 99 nemmel szavazott, négyen nem szavaztak, ami a gyakorlatban tartózkodásnak minősül. Három olyan politikus sem vett részt a szavazáson, aki gyakorlatilag kormánypártinak számít, hiszen a KDU-CSL frakciójában ülnek. Az ellenzék egyhangúlag elutasította a jobboldali kormányt. Ez azt jelenti, hogy a kormány nem szerezte meg a parlament bizalmát, s a hatályos törvények szerint be kell nyújtania lemondását. Leghamarabb erre a jövő héten kerülhet sor. A Topolánek-kabinetnek legfőbb célja az volt, hogy előkészítse a jövő januárra tervezett előrehozott választásokat. Ugyanakkor a kormány el kívánta indítani az állam- háztartás átfogó reformjait, harcolni, ki akarta vizsgálni az elmúlt évek zavaros ügyeit, s külpolitikájában az EU-ra, a NATO-ra és az USA-ra kívánt támaszkodni. A kormánynak kilenc polgári demokrata és hat pártonkívüli volt tagja van. Az 1989-es rendszerváltás után ez az első eset, hogy egy cseh kormány nem kapott bizalmat a képviselőházban. Csehországnak így négy hónappal a júniusi képviselő- házi választás után továbbra sincs kormánya. A kártya most Václav Klaus államfő kezébe került, akinek el kell döntenie, hogy kinek ad újabb kormányalakítási megbízatást. A cseh alkotmány szerint, ha három kormányalakítási kísérlet sikertelen, akkor az államfőnek fel kell oszlatnia a parlamentet és új választást kell kiírnia. Mélyülő válság a palesztin területeken Fenyegetik a Hamászt MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Gáza/Jeruzsálem. A palesztin területeken kormányzó radikális Hamász szervezet vezetőit halállal fenyegető röplapokat terjesztett tegnap az ellenlábas Fatahhoz kötődő szélsőséges müícia, az al- Aksza Mártírjainak Brigádjai. Előző nap ugyanis heves összecsapások törtek ki a két fő rivális szervezet fegyveresei között mind a Gázai övezetben, mind Ciszjordá- niában. A vüág több vezető politikusa is felszólította tegnap a palesztinokat a belháború befejezésére. A röplapok azzal fenyegetőznek, hogy kivégzik Szaíd Szajjám belügyminisztert, Háled Mesaalt, a Hamász Szíriában élő politikai vezetőjét és Juszef Zahart, a kormánypárt milíciájának vezetőjét. A Fatahhoz kötődő fegyveresek tegnap magyarázat nélkül bezárattak minden iskolát a Gázai övezet középső részén. Az oktatókat és a diákokat hazaküldték. A Hamász-kormány márciusi hivatalba lépése óta legsúlyosabb, még vasárnap kitört összetűzésekben nyolcán meghaltak, és százharmincán megsebesültek. Hétfőn ketten haltak meg és huszonegyen megsebesültek az újabb összecsapásokban. Az erőszak azután lángolt fel ismét a Hamász és a Mahmúd Abbász palesztin elnök vezette Fatah között, hogy gyakorlatilag zsákutcába jutottak a palesztin egységkormány létrehozását célzó erőfeszítések. Izrael tegnap feloldotta a palesztin területek pénteken bevezetett teljes zárlatát - közölte a hadsereg. A zárlatot gyakorlatilag a jóm kippur zsidó ünnep idejére vezették be. Mint a katonai közleményben olvasható, a feloldásnak politikai oka van, és a biztonsági helyzet értékelése után döntöttek róla. Az izraeli légierő egyik gépe tegnap hajnalban rakétát lőtt lti egy vasműhelyre a Gázai övezet déli részén található Hán-Júniszban, a támadásban két környékbeli lakos megsebesült. Egyikük később belehalt sérüléseibe. Dél-koreai politikus lehet az új ENSZ-főtitkár Ban Ki Mun a legesélyesebb MTl-HÍR New York. Az ENSZ BT öt állandó tagja egyikétől sem kapott vétót Ban Ki Mun dél-koreai külügyminiszter az ENSZ-főtitkárról a BT-ben hétfőn tartott újabb próbaszavazáson. Ban Ki Mun tizennégy „bátorító voksot” kapott a 15 tagállamból álló BT-ben rendezett szavazáson, egy tagország pedig nem nyilvánított véleményt. A hétfői már a negyedik próbaszavazás volt, amelyet a dél-koreai politikus nyert meg. Ban Ki Mun ily módon a legesélyesebb jelöltnek tűnik az ENSZ-főtitkári tisztség elnyerésére. A jelenlegi főtitkárnak, Kofi Annannak december 31-én lejár a második ötéves mandátuma, utódját január elsején be kell iktatni tisztségébe. John Bolton, az USA állandó ENSZ-képviselője bejelentette, a hivatalos szavazást várhatóan október 9-én tartják, ezután kerülhet sor a közgyűlés jóváhagyására. A világ- szervezet főtitkárát a közgyűlés választja meg, a BT javaslatára. Ban Ki Mun (Reuters)
