Új Szó, 2006. október (59. évfolyam, 227-251. szám)

2006-10-18 / 240. szám, szerda

10 Kultúra

ÚJ SZÓ 2006. OKTÓBER 18. www.ujszo.com

RÖVIDEN _____

Dé

ry Tibor díj 21. alkalommal

Budapest. A magyar irodalom művelésében elért kimagasló tevékenységéért az idén négy alkotó, Barnás Ferenc, Németh Gábor, Radics Viktória és Simon Pálné Fischer Mária részesülnek a Déry Tibor Alapítvány elismerésében - mondta Réz Pál, a kuratórium elnöke. Az idei díjakat pénteken 21. alkalommal adják át az alkotó születésének évfordulója alkalmából. Az idei elismeréseket egy négytagú kuratórium ítélte oda, Réz Pál elnökletével. Az 1894. október 18-án született, 29 éve elhunyt író emlékére létrehozott alapítvány Déry Tibor özvegyének végakaratán alapul, melyben vagyonát a magyar államra hagyta azzal a kikötéssel, hogy azt értékesítsék, és az abból származó összegek kamataiból évente jutalmazzák a kimagasló irodalmi tevékenységeket. Az első díjat - akkor még Déry Tibor jutalom néven - 1984-ben adták át. Réz Pál elmondta: nem számítanak a határok, a díj elnyerésének egyetlen feltétele, hogy a mű magyar nyelven szülessen. (MTI)

Az utolsó Faludy-kötet

Budapest. Október végén boltokba kerül Faludy György és Faludy Zsuzsa A forradalom emlékezete című könyve. A kötet, amely az 56-os szabadságharcnak állít emléket, Faludy György közéleti témájú publikációinak és gyakran nyersen őszinte lírájának ötvözete, s Faludy Zsuzsának, a szerző második feleségének írásai egészítik ki. A forradalom napjairól, Nagy Imre és társai jelentőségéről, a-nemzetközi politikáról, irodalomról és közéletről szóló korabeli tudósítások a Faludy György által szerkesztett, Londonban kiadott Irodalmi Újságban jelentek meg először. Az időrendben közölt cikkek Faludyék perspektívájából rajzolják meg a kései ötvenes éveket, a Faludytól megszokott stílusbeli és tartalmi gazdagsággal. Ez a kötet az utolsó, amelyet Faludy György költő- író-műfordító még életében állított össze. (MTI)

Magyar filmek Londonban is

Budapest. Kocsis Ágnes Friss levegő és Pálfi György Taxidermia című filmje is meghívást kapott a ma kezdődő 50., jubileumi londoni filmfesztiválra. A Brit Filmintézet által rendezett filmfesztiválon 14 helyszínen, ötven ország részvételével, 300 filmet tekinthet meg a közönség. Pálfi György filmjét a hétfőn kezdődött zágrábi filmfesztivál versenyprogramja is műsorra tűzte. A horvát fővárosban zajló filmünnepen látható Bacsó Péter legendás alkotása, A tanú, valamint bemutatják Csáki László és Pálfi Szabolcs Egerszalók című dokumentumfilmjét is. A szintén ma kezdődő norvégiai film- fesztiválon is szerepelnek magyar alkotások, Bergenben. Kocsis Ágnes a Friss levegővel a fesztivál fődíjáért kelhet versenyre, és bemutatják Pálfi György két játékfilmjét is. (MTI)

II. János Pál élete rajzfilmen

Róma. Rajztrükkfilm született a néhai II. János Pál pápa életéről: a hatvanperces alkotást tegnap mutatta be hivatalosan a Vatikáni Rádió Rómában. AII. János Pál, az egész emberiség barátja című DVD fiatal korától egészen 2005. április 2-án bekövetkezett haláláig végigkíséri a lengyel születésű katolikus egyházfő életútját. Mint az Ansa olasz hírügynökség jelentette, a spanyol Cavin Cooper Productions által készített rajzfilmen a pápa naplója és ceruzája két békegalamb társaságában beszélget egymással az egyházfő életéről. (MTI)

Október 21-ig látható Kutak Adrienn keramikus tárlata a Menora Saag Centrum Artisban Ipolyságon

Játék izzással, dermedéssel

Nem kisebbre vállalkozik a keramikus, minthogy a kiszámíthatatlan tüzet tartsa kordában. Az örökké változó, nyughatatlanságában időnként megpihenő anyagba sűrítse az állandó lobogást. Kutak Adrienn kerámiaképeket, domborműveket és plasztikákat felvonultató tárlatán furcsa csapdahelyzetbe kerül a szemlélő.

FORGÁCS MIKLÓS

A fenséges nyugalmukban pihenő alakzatok egy forrongó, pusztítást és teremtést nem megkülönböztető folyamatra utalnak. Kutak Adrienn egyszerre vállalja a világ terheinek nekiveselkedő ősanya és a rebbenve szálló érzékeny tündér szerepét. Az ipolysági képzőművész az utolsó két év alkotásaiból válogatott, s így két tucat műtárgy került a Menora Saag Centrum Artis, vagyis a Bartók Béla téri zsinagóga földszintjére. Az enyészet örökkévalósága látható a falakon, hiszen rozsdás pléhekből, korhadó fákból, rossz téglákból, felhólyagzott felületekből, kopott tárgyakból állnak össze Kutak létszólongató példázatai. A keramikus kemencéi az anyag mélyére vezető kapuk, kapui mindig a felületeket térképpé igazító kemencék, kertjei az anorganikus buijánzás élő telepei, ablakai sűrű lelkekre és áttetsző matériákra nyílnak, oltárai az elemek spiritualitását hirdetik.

Kutak Adriennek Ipolyságon már három köztéri műalkotása is látható, a Simonyi Galéria udvarán a kusza emberi kapcsolatokat absztrakt formákká képező plasztikája, a galériához közeli parkban a XX. század ipolysági meghurcoltja- inak emlékműve áll, fémhuzalokból kirajzolódó összekulcsolt kezekkel közrefogott kőbálvány, tetején az egyrészt higgadtan figyelő, másrészt gyászában könnycseppet hullató isteni szemmel, valamint a

A tűz oltára

Holokauszt-emlékmű a Honti Múzeum oldalfalán.

A zsinagógában látható művek gádástalanul keverik a vaskossá- got, a lírizálást, a konkrét formák diktátumát és az anyag idődén formádanságát, az allegorikussá- got és az absztrakciót. Újdonság a keramikus életművében a női aktok, a testtorzók feltűnése. A

2005-ös Kecskeméti Kerámia Stúdió ösztöndíjasaként próbálta ki először a testformálás kalandját. „Csupa olyan alkotó gyűlt akkor össze, aki figurális alakokkal foglalkozott, így én is megihletődtem. Az én aktjaim úgy születnek, hogy egy agyaglapot hátulról kezdek alakítani, tehát nem is látom, csak sejtem, milyen formák is bukkannak elő a másik oldalon” - árulta el alkotómódszeréről a képzőművész. Az örök elemek és a romlandó test megütközései alakulnak egy világegyetemmé, sűrűinek egy anyaggá. A kiállítás majd egy- harmada áll aktokból.

A keramikus már hat éve foglalkozik a 400 éves japán raku technikával. A rakura jellemző, hogy több év tapasztalata után is csak sejteni lehet, milyen színekben pompázik majd a kész műalkotás. Hiszen a nyersen krómzöld, sárbarna anyag felülete a nagy hőfokon vérvörös, bordó színpompává változik, s az is befolyásolja az árnyalat végső alakulását, milyen anyagban hűl ki az alkotás. A raku a szakirodalom szerint az esede- gesség, az egyszerűség mágiája. Kutak Adrienn szerint ez is egy jó játék, hogy mindig van meglepetés, hogy csak kilencven százalékban lehet tudni, a többi mind maga a teremtő kiszámíthatadanság. A falikerámiák másik fele ez év nyarán készült, és az egyetemes és magánmitológiák furcsa keverékét kínálja, nosztalgikus derengés és fortyogó vad erők, fátyolszerűség és darabosság váltakozik a kompozíciókon. A nagyplasztikák

2005-ben a kalinovói kerámia szimpóziumon készültek, lecsupaszított, stilizált sziklaalakzatok, természeti építmények lényegülnek át valódi és szimbolikus templomokká.

Ebben az évben a képzőművész már a harmadik szökőkút és belsőtér kialakítására kapott megbízást. Egy récsei szálloda és egy budaörsi vállalat után most egy szenei szállodába tervez iparművészeti objektumot Kutak Adrienn. Ezekben az alkotásokban a kerámiát üveggel kombinálja, és különböző saját

Sziklakatedrális

technológiákkal alakítja ki a lenyűgöző szépségű, szinte megnevez- heteden színekben pompázó felületeket. A tárlaton is el-elálmélkod- hat a szemlélő az anyagfelszínek rafináltságán, a szépség szabálytalanságán, a gyűrődések, roncsolások, romlások költészetén.

MOZIJEGY

Szakíts, ha bírsz

Vince Vaughn és Jennifer Anis- ton új vígjátéka ott kezdődik, ahol a romantikus komédiák véget szoktak érni. Miután a fiú és a lány találkoztak és egymásba szerettek, összeköltöznek, hogy boldogan éljenek, amíg el nem kezdenek egymás agyára menni. Akkor az egyik szokásos „Miért vagy képtelen erre a kis apróságra a kedvemért?” mottójú vita szakítással végződik, Brooke és Gary praktikus okokból együtt maradnak - mármint egy lakásban -, amely hadszíntérré

Vince Vaughn és Jennifer Aniston

változik, és különböző taktikák, praktikák, kitolások és betartások terepe lesz, ahol az előző pasik és nők, a jó barátok és különféle idegenek avanzsálnak taktikai tanácsadókká, és rukkolnak elő változatos haditervekkel. És mivel egyik ex sem hajlandó kiköltözni, a háború folytatódik, míg valaki meg nem adja magát.

Amerikai romantikus vígjáték. Rendező: Peyton Reed. Szereplők: Jennifer Aniston (Brooke), Vince Vaughn (Gary), Vince Vaughn (Gary), Joey Lauren Adams (Addie), Peter Billingsley (Andrew), Vincent D’Onofrio (Dennis Grobowski). (port.hu)

(Képarchívum)

A Kalligram folyóirat szeptember-októberi száma terjedelmes időszakot ölel fel Cicerótól Fulviáig

„Három rossz van: a tenger és a tűz s a nő”

LAPAJ AN LO

A teijedelmes, ezúttal is igényesen szerkesztett, ízlésesen kivitelezett őszi Kalligram-számnak nyugodtan adhatnánk olyan alcímet, hogy „Cicerótól Fulviáig” (Fulvia - kortárs magyar költőnő, fotómodell, manöken).

A Cicero korát és életpályáját taglaló, kisebb folyóiratnyi terjedelmű összeállítást Havas László klasszika-filológus, műfordító írása vezeti be. A Kr. e. 106 és 43 között élt híres római szónokot „az európai uniós és nemzeti polgár” eszmény gondolati előfutáraként, valamint a római világ anyagi és szellemijavainak „humanista” feltérké- pezőjeként és összegezőjeként emeli ki a bevezető szerzője. A jelenkornak megfelelően utal arra, hogy a közelmúltban egy magyar kiadó „Hogyan nyerjük meg a választásokat?” címmel közreadott egy Q. Tüllius Cicerónak tulajdonított írást „A hivatalra pályázók kézikönyve” címmel. Annak, aki a mitologikus bonyodalmakkal és borzalmakkal átszőtt, magunk mögött hagyott század történéseit szeretné jobban megérteni, Adam Michnik- nek, a lengyel Gazeta Wyborcza fő- szerkesztőjének a XX. század Ari- adnéjáról, Hannah Arendtról írt esszéjét ajánlhatjuk figyelmébe. Hannah Arendt német emigráns,

euroadanti kozmopolita és amerikai volt egyszerre, aki vállalta zsidóságát - írja róla Michnik. Olyan gondolkodó, aki a végén arra a meggyőződésre jutott, hogy „a globalizáció világában csak úgy lehet hitelesen és megfelelően részt venni, ha tisztában vagyunk gyökereinkkel és kulturális sajátosságainkkal. Hannah Arendt bebizonyította, hogy ez lehetséges.”

A gondolati részben intellektuális csemege Jász Attila tatabányai költő esszéfüzére, melyet A lét elvi- selheteden nehézsége címmel tesz közzé azokról a dilemmákról, melyekkel Márai utolsó naplójában találta magát szemben. Felidézi, hogy az író 1989-ben már csak egyeden sort írt a naplójába, amit a szerkesztők Márai kézírásával közzé is tesznek. Ez nem utal egyértelműen öngyilkosságra, de nem is leplezi szándékát. „Várom a behívót, nem sürgetem, de nem is halogatom. Itt az ideje.”

Az esszé után Pénzes Tímea Nádori Lídiával készített interjúja olvasható. Nádori most annak a Terézia Mórának Alle Tage (Nap mint nap) című kötetét fordította le magyarra, mellyel a prózaíró a lipcsei könyvvásár 2004-es szépirodalmi díját nyerte meg és a tavalyi év sikere lett Németországban.

Foglalkozik még a folyóirat az olasz népi nyelv és nemzeti irodalom alakulásával Vittorio Alfieri életműve kapcsán, melyet Madarász Imre dolgozott fel, és Puskás István írt róla kritikát; Robert Musil naplóinak válogatott kiadásával, mely a Kalligram Kiadónál jelent meg.

Ami a folyóirat friss versanyagát illeti, mostVida Gergely Játszanék kezével című verse került az első oldalakra, előtérben a szerző fényképével. A Fragonard közismert képére írt vershez, Látszanék kezével címmel, Hizsnyai Zoltán, az idősebb pályatárs írt rokokó hangulatújátékos szabadversszerűen megkomponált széljegyzetet. Abbas Kiarostami kortárs iráni filmrendező, fotóművész és költő rö- vidverseinek hangulatai szinte teljesen a japán haikuk világát idézik, épp hogy csak formailag különböznek tőlük. ínyenceknek való a New York-ban élő elektronikus multimédia - sámán - költő, Ira Cohen 3 verse, aki, mint azt a bevezetőből megtudjuk, „olyan, mint Allen Ginsberg Gólyalábon” (Jack Michelin).

Nemes Z. Márió és Mizser Attila négy-négy verse, valamint Pollágh Péter két opusa az „aktuális” nemzedék költészetéből ad ízelítőt, míg Polgár Anikó költő-műfordító négy, jó évezreddel ezelőtt élt bizánci görög költő alkotásaiból magyarított. Ízelítőül így hangzik Ióannész Küriotész-Geometrész A nő című verse:

„Három rossz van: a tenger és a tűz s a nő.

De nincs rosszabb a rossz nőnél, azt gondolom,

S a szép nőnél az életben nincs semmi szebb.”

S aki végül világirodalmi szintű, korszerű írástechnikával készült, szellemes regényrészieteket, netán novellákat szeretne olvasni a Kalügramban, az Nagy Koppány Zsolt, Szalay Zoltán, Dorota Maslowska, Thomas Bernhard, Pavel Vilikovský és Irena Deusková írásai közül válogathat, (-tesi-)

(A szerző felvételei)

Gyűrődés