Új Szó, 2006. október (59. évfolyam, 227-251. szám)
2006-10-17 / 239. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. OKTÓBER 18. Pénzvilág 39 Pozsonyban két év alatt a harmadával nőttek az árak, így nem számít kivételes esetnek, ha egy négyzetméter telekért akár 15 ezer koronát is elkérnek Építési telkek és családi házak aktuális körképe (ČTK-felvétel) Ha valaki építkezni szeretne, elsősorban építési telekre van szüksége. Szlovákiában mára ennek is jól működő piaca alakult ki, ami hatványozottan érvényes Pozsonyra és környékére. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Nagy általánosságban elmondható, hogy minél távolabb utazunk a fővárostól, annál olcsóbb telket vásárolhatunk. Mindez a régiók gazdasági fejlettségével függ össze. A fent említett szabály így nem érvényes például Nagyszombatra és Zsolnára, mivel az ottani külföldi beruházások, főleg az autógyárak felhajtották az építési telkek árát. Jelenleg Nyugat-Szlovákiában - Pozsonyt kivéve - a legolcsóbb építési telkek négyzetmétere ezer korona körül mozog. Közép- Szlovákiában ez 700, Kelet-Szlo- vákiában pedig 400 korona körüli. Pozsonyban az európai uniós csatlakozásunkat követően a harmadával nőttek az árak, és nem számít kivételes esetnek, ha egy négyzetméterért akár a 15 ezer koronát is elkérik. A külvárosokban azonban találhatunk olcsóbb telkeket is, ahol nem kérnek többet négyzetméterenként 2 ezer koronánál. A családi házak piaca ugyan Szlovákiában jelentősen elmarad, a lakáspiactól, ugyanakkor jó hírnek számíthat, hogy a családi házak piacán nincsenek olyan hatalmas kilengések, mint a lakáspiacon, ahol az aktuális hangulat alapján ingáznak fel-le az árak. A családi házak adásvétele és bérbeadása a hazai ingatlanpiac alig harmadát adja, és nagyobb ingadozásokra nem kell számítanunk a jövőben sem. A piac egyik jellemzője, hogy az árak általában nem függnek attól, hogy évente hány új ház épül. Kivételnek csupán a Pozsony környéki települések számítanak, ahol a tehetősebb fővárosiak körében egyre nagyobb az érdeklődés az ingatlanok iránt, így az árak is a kereslet függvényében nőnek vagy csökkennek. Pozsony kisugárzása ma már Magyarország és Ausztria határ közeli településein is érezhető. Mindez azonban Szlovákia többi településére nincs kihatással. A fővárosiak viszonylag jobb anyagi helyzetével magyarázható az is, hogy míg Pozsonyban elsősorban az új családi házak iránt mutatkozik a legnagyobb igény, addig vidéken a régebbi családi házak a keresettek. A jelzáloghitelek az elmúlt időszakban ugyan egyre több ember számára váltak hozzáférhetővé, ám a többség ezt is inkább a régi házak vásárlására használja fel. Azonban e tekintetben is szakadék tátong a főváros és a vidék között, hiszen minél távolabbra utazunk Pozsonytól, annál kisebb az igény az új házak iránt. Pozsony környékén az elmúlt években megindult építkezéseken ugyan nem számíthatunk a legalacsonyabb árakra, azonban ezek még mindig kisebbek lehetnek, mint egy-egy kiemelt belvárosi ingatlan esetében. Egy standard felszerelésű családi házhoz a város külső negyedeiben már 6 millió koronáért is hozzájuthatunk. Hasonló árról azonban például az egyik legvonzóbb városrészben, a Kolibán nem is álmodhatunk. Ez utóbbi városrészben a tehetősebbek között is harc folyik egy-egy ingatlan megszerzéséért, a felső határ az árak szempontjából a csillagos ég. Ha nincs legalább 8-10 milliónk, ne is álmodjunk, hogy itt házhoz juthatunk. Természetesen Pozsonyban a többi városrészben sem számíthatunk alacsony árakra, a különbségek az egyes városrészek között milliókban mérhetők. Er- zsébetmajoron (Miloslavov) például egy új családi házhoz már 5 millió koronáért hozzájuthatunk, míg Pozsonypüspökin egy régebbi családi ház is négymillióba kerül. Tévednénk azonban, ha azt hinnénk, hogy a többi városban az eladásnál teljesen figyelmen kívül hagyják a tényt, hogy egy ház hol áÜ. Szinte minden városnak, sőt a falvak egy részének is megvan az a része, ahol a város vagy falu „felső rétege” él. Ha itt szeretnénk lakni, ezt bizony meg kell fizetni. Érdekes eredmények jönnek ki azonban akkor is, ha a házak alapterületét vetjük össze az árral. Szlovákiában ugyan egyelőre nincs hivatalosan is elismert árlista az ország ingatlanpiacának az egészéről, az egyes ingatlan- irodák viszont vezetik a saját listáikat, amelyek az alapterületet veszik figyelembe. A vásárlók ugyanis épp a négyzetméterre átszámított hasznos alapterület alapján tudják meghatározni, hogy az ingatlan ára számukra megfelelő-e. Sokan épp a kisebb alapterületű házak iránt érdeklődnek, arra számítva, hogy ezek olcsóbbak. Nos, nagyjából ez igaz is, a szabályt azonban nem mindig alkalmazhatjuk. Sokszor megesett már, hogy egy nagy és épp ezért drágának tűnő ház a négyzetméterekre való átszámítást követően lényegesen olcsóbb volt, mint a kisebb és „olcsóbbnak” tűnő épület. A kisebb alapterületű házak árát azonban nem csak a kedvező, felkapott helyszín, vagy a szupermodern felszerelés hajtja fel. Ezek iránt ugyanis általában nagyobb az érdeklődés, így az árat is magasabbra srófolhatják a tulajdonosaik. így nyugodtan megtörténhet, hogy egy standardnak számító 120 négyzet- méteres ház akár egymillió koronával is drágább lehet, mint egy 200 négyzetméteres, (mi) (Pavol Funtál felvétele) Ha idén ingatlant vásároltunk, akkor adókötelezettségünk csak 2007-től érvényes, mégis a vásárlást követő 30 napon belül be kell jelentenünk a változásokat Az adófizetők legfontosabb dátuma május 31. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Milyen további kötelességek várnak arra, aki banki hitelből házat vagy lakást vett? Nos, az egyik legfontosabb, hogy ne feledkezzen meg az adózásról. Ha lakást vagy házat veszünk, csak emiatt nem kell jövedelemadó-bevallást tennünk, hiszen részünkről kiadásról, nem bevételről van szó. Mindez akkor is érvényes, ha banki kölcsönből finanszíroztuk a vételt, a jövedelemadóról szóló törvény szerint ugyanis a hitel sem tartozik a jövedelemadót befolyásoló tényezők közé. Mindez persze nem jelenti azt, hogy teljes mértékben megszabadulnánk az adófizetés kötelezettsége alól. A helyi adókról és illetékekről szóló törvény szerint ugyanis ingatlanadót kell fizetnünk. Ha idén ingatlant vásároltunk, akkor ugyan az adókötelezettségünk csak 2007-től érvényes, ennek ellenére a községi hivatalnál a vásárlást követő 30 napon belül be kell jelentenünk a változásokat. A bevallást a változásokat követő év január 31-ig kell megtenni. Az azt követő években aztán már csak akkor kell bevallást tennünk, ha az adóalapot meghatározó változásokra került sor. Az ingatlanadót a községek számítják ki. A módszer többé-kevés- bé egyszerű. Először is magával az adott községben érvényes díjszabással kell tisztában lennünk, ezt szorozzuk be az ingatlan alapterületével. A telkek esetében a föld értékét és a terület nagyságát veszik figyelembe. Az alapdíjakat a törvény határozza meg, ezeket aztán a község növelheti vagy csökkentheti is. A lakások esetében az alapdíj egy korona négyzetméterenként. A községeknek legkésőbb május 15-ig kell eljuttatniuk az ingatlantulajdonosoknak a fizetési felszólítást. A lakosság és a cégek számára egyaránt május 31. a legfontosabb dátum, hiszen a fizetési felszólításban szereplő összeget eddig az időpontig kell megtéríteniük. Tavaly például ez még két hónappal korábban volt. A községi hivatalok általános érvényű rendeletet hozhatnak arról, hogy ha a tulajdonos adója nem haladja meg a száz koronát, akkor nem kell fizetnie. Mindez persze a község jóindulatától függ. Ugyanígy a hivatalok dönthetnek arról, hogy az adót egy tételben vagy részletekben fizethetjük be. A törvény szerint azonban az első részletnek május végéig mindenképp be kell futnia. Fizetni lehet közvetlenül a hivatalban, de banki és postai átutalással is. A községek mentesíthetik az adófizetés alól az iskolákat, kórházakat, szociális otthonokat, múzeumokat, könyvtárakat, színházakat és egyéb olyan intézményeket, amelyek közösségi feladatokat látnak el. Mentesíthetik az adófizetés alól a 62 év feletti nyugdíjasokat, az egészségkárosultakat és a hátrányos helyzetűeket. A törvény azonban sok más területen is szabad kezet ad a községeknek az adómentességet élvezők körének meghatározásában. Az ingatlanadó hatáskörébe tartozik a telekadó, az építményadó és a lakásadó. A telekadó tárgya, vagyis ami után adóbevallást kell tennünk, a Szlovákia területén található szántóföldek, szőlőültetvények, gyümölcsösök, legelők, kertek, erdők, halastavak, építési és egyéb telkek. A bevallást többnyire a tulajdonosnak kell megtennie, azonban itt is vannak kivételek. Az állam tulajdonában lévő földekért azok kezelője teszi meg a bevallást. Az építményadó esetében az adótárgyat olyan építmények alkotják, amelyeknek egy vagy több, föld alatti vagy föld feletti szintje van, és amire kiadták a műszaki engedélyt. Ha ezt egyelőre nem intéztük el, akkor az adó tárgyát a ház azon helyiségei képezik, amelyeket már használunk. Ha már kiadták a használati engedélyt, akkor is adóbevallást kell tennünk, ha az építményt még nem használjuk. Az adóbevallást az esetek többségében maga a tulajdonos nyújtja be. Az állami ingatlanokért azok működtetője teszi meg a bevallást. Ha az építmény a Szlovák Földalap tulajdonában van, akkor azok bérlőjének a kötelessége bevallást tenni. Lakásadót az olyan lakások, üzletek, garázsok tulajdonosai fizetnek, akiknek ez az ingatlanjuk lakóházban található. Ha az ingatlantulajdonos nem fizeti ki időben az adót, büntetést kell fizetnie, ami a fizetési felszólításban szereplő összeg bizonyos hányadának felel meg. A törvény ennek kiszámításánál a jegybanki alapkamatot tekinti mérvadónak, (mi) (Képarchívum) PÉNZVILÁG A mellékletet a reklámosztály szerkeszti. Reklámmenedzser: Ing. František Farenzena, tel.: 0903/252 204, felelős szerkesztő: Sidó H. Zoltán. Levélcím: Pénzvilág, Petit Press Rt., Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava, tel.: 02/592 33 425