Új Szó, 2006. október (59. évfolyam, 227-251. szám)

2006-10-17 / 239. szám, kedd

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. OKTÓBER 17. Kitekintő - hirdetés 13 Mather műszere a feketetest-jel- Smoot olyan műszert tervezett, leg meghatározására szolgált amely a háttérsugárzás irányultsá- (Képarchívum) gát határozta meg (Képarchívum) A 2006-os fizikai Nobel-díj margójára A teremtés tudósai OZOGÁNY ERNŐ Kezdetben volt a teremtéselmé­let, amely szerint egy felsőbb lény a semmiből alkotta meg a világot. Majd jött a tudomány, amely logi­kus magyarázatot keresett ugyan­erre. Több évezreden keresztül fi­nomodott az elmélet, mígnem 1929-ben Edwin Powell Hubble amerikai csillagász be nem bizo­nyította, hogy a galaxisok folyama­tosan távolodnak egymástól. Felfe­dezése azt a lehetőséget vetette fel, hogy mindez amiatt következett be, mert egykor nagyon kis helyen összpontosult a világegyetem, amely aztán valamilyen katasztró­fa következtében tágulni kezdett. Tűhegynyi méretű világegyetem George Gamow orosz szárma­zású amerikai fizikus 1949-ben rukkolt elő a nagy robbanás, ango­lul a Big Bang hipotézissel, amely szerint az egykor tűhegynyi mé­retű világegyetem robbanása után alakult ki a mai univerzum. Felté­telezése tökéletes egységben volt Albert Einstein elméletével, amely kimondta, hogy a végtelen kis tér­ben helyet foglaló anyagot a vég­telen nagy tömegvonzási erő tart­ja össze, amikor - az általános re­lativitáselmélet alapján - megáll­nak az órák. Ez volt a teisták ré­széről az ateisták nagy bűnei meg­bocsátásának pillanata, hiszen a fizika is ugyanazt mondja, mint ők: a teremtés előtt nem volt sem­mi, még az időnek sem volt reali­tása. A hatvanas-hetvenes évek tu­dósai azért az események felderí­tésére, nem hitviták eldöntésére vállalkoztak. Először is igazolni kellett, hogy van-e realitása Ga­mow hipotézisének. A NASA pályázata John C. Mather a Swarthmoore College hallgatójaként 1968-ban szerzett fizikusi oklevelet, 1974- ben a híres, Kaliforniai Berkeley Egyetemen védte meg doktori disszertációját. A tőle egy évvel fia­talabb, 1945-ben született George F. Smoot az Egyesült Államok leg­jelentősebb műszaki intézményé­ben, a MIT-en (Massachussets Ins­titut of Technology) lett 1966-ban fizikus, majd ugyanitt védte meg doktori munkáját 1970-ben. Mind- kettejük érdeklődésének homlok­terében a háttérsugárzás vizsgála­ta állt. így érthető, hogy az ameri­kai űrkutatási hivatal, a NASA pá­lyázatára 1974-ben beadták kuta­tási javaslatukat. A COBE (Cosmic Background Explorer) nevű műhold feladata épp a háttérsu­gárzás nagyságának és jellegének meghatározása volt. Smoot egy olyan műszert tervezett, amely a háttérsugárzás fellegét, irányultsá­gát volt hivatott meghatározni. Mather műszere pedig a fekete- testjelleg meghatározására szol­gált. Ehhez tudni érdemes, hogy a fizikában azt az energiaforrást üle- tik ezzel a névvel, amely minden beeső sugárzást elnyel, az általa ki­adott energia saját belső forrásából táplálkozik. Ennek a kérdésnek a tisztázása amiatt fontos, hogy va­lójában csakis az ősrobbanásból származik-e a 2,73 Kelvin fokos maradéksugárzás. Isten arca Eredetileg a Challenger űrre­pülőnek kellett volna a COBE-t feljuttatnia földkörüli pályára. Ezt viszont 1986-os katasztrófája megakadályozta. A folyamatos halasztások miatt így csupán tize­nöt év késéssel, 1989-ben tudták Föld körüli pályára állítani. A CO­BE által az első kilenc percben szolgáltatott adatok igazolták mindazt, amit a fizikusok koráb­ban feltételeztek. Kiderült, hogy a háttérsugárzás feketetest-jellegű, ebből kiszámíthatóvá vált az ősa­nyag tömege, valamint az is, hogy a világegyetemben csomósodások vannak, ami igazolta a galaxisok kialakulásának folyamatát. Smo­ot egyenesen Isten arcának nevez­te a műhold által küldött adatok alapján felállított galaxistérképet. A COBE műhold 1992-ben fejezte be működését, ekkor utóda, a WMAP vette át tőle a stafétabotot. Ettől kezdve csak idő kérdése volt, hogy mikor veti rá a két tudósra a Svéd Tudományos Akadémia díj­kiosztó bizottsága szeme sugarát. Nos, ez napjainkban következett be. Elmondható, hogy a díj a leg­jobb kezekbe került. Annál is in­kább, mivel nem csak a világ ke­letkezésének folyamatára irányít­ja rá a tudomány és a laikus kö­zönség figyelmét, még csak fenn­tartásokkal sem fogadják vallási körökben. Hiszen az csak részlet- kérdés, hogy valamilyen fizikai törvényszerűség, vagy egy felsőbb lény indította-e be a teremtés fo­lyamatát. Ezek után az is felme­rül, hogy a WMAP műszereinek tervezői milyen előkelő helyet foglalnak el a bizottság várakozá­si listáján. A COBE műhold 1992-ben fejezte be működését (Képarchívum) Kornberg felfedezése közelebb hozza a tudományt korunk legfélelmetesebb betegségeinek leküzdéséhez A genetika kémiai Nobel-díj a A hírügynökségek a napok­ban röpítették világgá, hogy az ötvenkilenc éves Roger Kornberg kémikus kapta a kémiai Nobel-díjat, egy vér­beli biológiai folyamat ma­gyarázatáért. ISMERTETÉS A legújabb kitüntetettről tudni érdemes, hogy igazi biológus csa­ládba született. Édesapja, Arthur Kornberg 1959-ben kapott orvosi­biológiai Nobel-díjat az élő szer­vezetek sejtmagjában jelen levő ribonukleinsav (RNS) és az öröklődésért felelős dezoxiribo- nukleinsav (DNS) biológiai szin­tézisének felfedezéséért. Az ifjabb Kornberg a híres Har­vard Egyetemen szerzett vegyé­szeti oklevelet. Doktori disszertá­cióját a kaliforniai Stanford Egyetemen védte meg, ugyan­csak kémiából. Ezt követően ugyanitt a strukturális biológia tanára lett. Sikerült tisztáznia, miként alakul át a génekben tá­rolt információ molekulákká, ho­gyan kerül át ribonukleinsav köz­vetítéssel a sejtek fehérjegyártó mechanizmusába. Ez az ún. transzkripciós (átírási) folyamat minden élő szervezetnél, a gom­báktól a növényeken át vala­mennyi állatfajt beszámítva fo­lyamatosan lejátszódik. Korn­berg fő érdeme annak tisztázása az átírás mellett, hogy egy­idejűleg csupán egyetlen DNS-fo- nal átírására kerül sor. Nem csak az öröklődés folyamatában, de az élő szervezet minden egyes pillanatában. Olyannyira, hogy - ezt még a díjat odaítélő bizottság külön ki is emelte: „amennyiben az átírás megszűnik, a genetikai információ nem jut el a szervezet többi részébe, amely gyors pusz­tulását vonja maga után”. Erre a legegyszerűbb példa a gombamérgezés. A mérges gomba épp az átírási folyamatot szakítja meg, ami végül is a halál közvet­len okozója. Miután az élő szerve­zetben folyamatosan lejátszódik ez az átírási folyamat, helytelen információátadás esetén betegség jön létre. Szerencsés esetben gyul­ladás, ha komolyabbra fordul a dolog, akkor szív- és érrendszeri betegség, vagy rák keletkezik. En­nek megfelelően Kornberg felfe­dezése - amely egészen atomi szinten ábrázolja az élő szervezet­ben lejátszódó folyamatokat - kö­zelebb hozza a tudományt korunk legfélelmetesebb betegségeinek leküzdéséhez. Hogy mennyire ko­moly problémáról van szó, azt a statisztikai adatok pontosan mu­tatják: jelenleg az emberek fele szívbetegségben, egynegyede rák­Kornberg a Harvard Egyetemen szerzett vegyészeti oklevelet (Képarchívum) ban hal meg, vagyis a Föld lakos­ságának háromnegyedét érinti a kérdés. (Ozogány) DHL doručuje do USA viacerými spôsobmi. Máme najväčšiu prepravnú sieť na svete, prostredníctvom ktorej DHL doručí vaše zásielky omnoho rýchlejšie. Načas, ako sme sľúbili. Preto patríme k najspoľahlivejším prepravcom do USA. Neexistuje nič, čo by nás zastavilo. Sme pripravení. Tak, čo vás môže zastaviť? ZASTAVÍ! Volajte bezplatnú linku 0 BP-6-14282

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents