Új Szó, 2006. október (59. évfolyam, 227-251. szám)

2006-10-17 / 239. szám, kedd

10 Kultúra - hirdetés ÚJ SZÓ 2006. OKTÓBER 17. www.ujszo.com RÖVIDEN Design days 2006 Pozsony. A dizájn, a lakáskultúra és az életmód területének leg­frissebb hazai és külföldi újdonságaival ismerkedhetnek meg a lá­togatók a dizájn pozsonyi fesztiváljának hatodik évfolyamán, a Design days 2006-on, amely ma kezdődik, és október 29-ig tart. Az egyes rendezvényekre, amelyeknek különböző enteriőr stúdi­ók, galériák és kiállítóhelyek adnak otthont, egyaránt váiják a szakmai és a laikus közönséget. A Design days 2006 rendezvénye­ire ingyenes a belépés, a Design salon 2006 című bemutató kivéte­lével, melyre a a Moddom 2006 vásár keretében kerül sor az In- cheba Expóban, október 18-tól 22-éig. (SITA) Szilva József kiállítása Párkány. Holnap délután 16 órai kezdettel nyílik Szilva József festőművész kiállítása a Párkányi Városi Galériában. A grafikus­ként és könyvillusztrátorként is ismert komáromi képzőművész­nek ez alkalommal olajfestményeit tekinthetik meg az ér­deklődők. A november 3-ig látogatható kiállítást Batta György költő nyitja meg. (-écz-) Magyar Fotóművészeti Kiállítás az ArtMA Galériában Közös képi anyanyelven Új SZÓ-TUDÓSÍTÁS Szlovákiai, magyarországi és erdélyi internetes portálok képviselői találkoztak a hét végén Rimakokaván Kultúra és irodalom a világhálón Itt még nem az irodalomról van szó (A szerző felvétele) Dunaszerdahely. Október 21- ig tekinthető meg az ArtMA Galé­riában a VI. Nemzetközi Magyar Fotóművészeti Kiállítás. Immár hatodik esztendeje ez a kiállítás zárja a Magyar Fotográfia Napját ünneplő rendezvénysoro­zatot, melyet három országban láthat a fényképészetet kedvelő közönség. .Jelkép értéke van, mert külön­böző országokban élő magyar al­kotók műveit sorakoztatja fel. A fényképezés során használt és al­kalmazott képi anyanyelv je­lentősége ugyanolyan mértékű, mint az írott vagy elhangzott sza­vaké” - úja Győri Lajos, a Magyar Fotóművészek Világszövetségé­nek elnöke a kiállítás katalógusá­ban. A pályázatra hat ország 105 fotográfusa küldte el munkáit. Ebből a szakmai zsűri 76 művész 99 munkáját javasolta kiállításra, ezek láthatók jelenleg a Csallóköz szívében. A különböző technikákkal ké­szült képek bizonyára elnyerik a hazai művészetpártoló közönség tetszését is. A fődíjat, a Magyar Művelődési Intézet fotóművészeti plakettjét Ádám Gyula (Románia) kapta Megemlékezés című alkotásáért. A Magyar Fotóművészek Világ- szövetsége díjazottjai: Bálint Zsig- mond (Románia), Beretka Sándor (Szerbia és Montenegro), Csefal- vay Alois (Németország), Dömö­tör Ede (Szlovákia), Reis Zoltán (Magyarország) és Tamás András (Románia), (la) Legalább huszonöt éve nem kapartam lócitromot a cipőm talpáról, sípályának pedig a közelében sem jár­tam a középiskolai kötelező sítanfolyam óta. Lovagolni és síelni ugyanis csak virtu­álisan szoktam, mint ahogy szépirodalmat is egyre gyakrabban mustrálok az interneten. JUHÁSZ KATALIN A kora őszi sípálya-szemle elő­nye a sokszínű természet látványa mellett a (viszonylag) biztonságos lejutás. A közelben legelésző paci­kat pedig nyugodtan lehet irigyel­ni, mert munkaidő után tényleg övék a világ, és munkájuk egyben szórakozás is. Felnyergelve porosz- kálni fel és alá nem lehet túlzottan megterhelő, főleg azoknak, akiket annyira szeretnek, múlt amennyi­re Hanyus Erik főlovász szereti a ri- makokavai lovakat. A fiatalember ámulatba ejtő tudással rendelkezik ló-ügyekben, úgy löki az adatokat, mint egy igyekvő PR-menedzser, és a leggyávábbakat is rá tudja be­szélni a nyeregbe ülésre. De nem lovakról lesz most szó itt, megrántom a kantárt, pedig telenyargalhatnám a hasábokat, mert nincs annál poétikusabb, mint amikor egy nagyvárosi szob­rászművész, vagy egy kisvárosi grafikus ötperces ügetés után fel­fedezi magában a kovbojt. A sí­zésről meg tényleg csak egy bőví­tett mondatocska: Rimakokava ideális téli paradicsomnak tűnik a kispénzű, kevésbé igényes klien­túra számára, érdemes leautózni a térképről és szobát bérelni vala­melyik retro-turistaházban, ahol valódi kandallókban pattog a tűz, a falakat hímzett vadászjelenetek díszítik, a tévében csak három csatorna fogható, és a második napon már ez is soknak tűnik. Látják, ha kikerülök a bérházak közül, mindjárt megbillenek, és elfelejtem, mi célból vagyok ott, ahol. De végül is ez a legszebb a gondolatokban, hogy szabadon szárnyalnak, röpködnek, nem könnyű összegereblyézni őket, mint az engedelmes, száraz lócit­romot. Tulajdonképpen az inter­netes irodalomról kellene írnom. Egy ideje nyilvánvaló, hogy a vi­lághálón való kultúraterjesztés jó­val olcsóbb és hatékonyabb, mint a nyomtatott orgánumok célba juttatása. A kortárs írók, költők lassan kezdenek megbarátkozni ezzel a közlésmóddal, nem ra­gaszkodnak többé a nyomtatott publikáláshoz, sőt sokan komoly eredménynek tekintik, ha felke­rülnek egy-egy fontos internetes úodalmi portálra. A képzőművé­szeknél ugyanez a helyzet, a kül­földön már mindennapos virtuális kiállítások mintájára idehaza is el­kezdődött valami, aminek a www.rovart.com szerkesztői nagy jövőt jósolnak. Ez a honlap egy ba­ráti társaság kezdeményezésére keletkezett, mára viszont országos jelentőségű fórummá nőtte ki ma­gát. Képzőművészetről, úodalom- ról, filmről, zenéről és különböző kulturális eseményekről vagyon írva a fent nevezete helyen, meg­lepően magas színvonalon. (Be kell vallanom, eleinte kissé belter­jes dolognak tekintettem az egé­szet, aztán felül kellett bírálnom saját magamat. Zavarom akkor lett teljes, amikor szombat délután megtudtam, hogy az általam oly gyakran látogatott www.spanyol- natha.hü honlap nem is egy cso­port, hanem egyetlen ember, Vass Tibor költő honlapjából fejlődött azzá, ami jelenleg. Tessenek csak rákattintani.) Az irodalom, illetve a művészetek tehát ma már nem csak a hagyományos csatornákon keresztül terjednek. És amennyi­ben elfogadjuk, hogy az internet elsősorban a fiataloké, evidens konklúzió lehet, hogy az elitkultú­ra terjesztésének ez a jövője. A Ro­vás Polgári Társulás illetékesei is eljutottak idáig, ezért szervezték meg Rimakokaván, ezen a zavar­ba ejtően szép helyen a magyaror­szági, szlovákiai és erdélyi úodal­mi, művészeti és kulturális webol­dalak szerkesztőnek találkozóját. Hatan fogadták el a meghívást, Erdélyből az Irodalmi jelen, vala­mint a www.varad.ro , Magyaror­szágról a www.spanyolnatha.hu , és személyes kedvencem, a www.litera.hu , kis hazánkból pe­dig a rovat mellett a Szlováldai Magyar írók Társaságának alig néhány hónapja működő interne­tes portálja, a www.szmit.sk Az egyes honlapok részletes bemuta­tásától most eltekintenék, akit ér­dekel, rákattinthat, akit nem, an­nak úgyis mindegy. A dolog persze nem ilyen egy­szerű, a Rovás-tagok épp arról vi­táztak péntek este az Ipel turista­ház barátságos kocsmájában, hogy miként reklámozhatnák önmagu­kat széles e hazában, sőt azon is túl. Feltett szándékuk ugyanis a szélesebb rétegek elérése. Ezzel kapcsolatban kissé szkeptikus va­gyok, ám mivel rám kulturális kér­désekben eleve nem jellemző a túl­zott optimizmus, inkább tartózko­dom a vélemény-nyilvánítástól, és némán szurkolok. „Azt szeretnénk elérni, hogy bannercserékkel, szerzők és cik­kek, információk és alkotások egy­más közötti cseréjével minél köze­lebb hozzuk egymáshoz, és főleg az olvasóhoz a mai irodalom, kul­túra és művészet aktuális történé­seit” - nyilatkozta Szabó Ottó gra­fikusművész, a Rovás elnöke a ta­lálkozót megelőzően. A kezdemé­nyezés, úgy tűnik, sikeresnek bizo­nyult, a helyszínen megjelent por­tálok képviselői legalábbis „ezer­rel” támogatják a Rovart javaslata­inak többségét. A részletekről majd szép lassan, a maguk idejé­ben, nem lóhalálában, mert hiszen az ostort csak a legvégső esetben illik alkalmazni, ahogy azt Erik ba­rátunk is hangsúlyozta. (A teljes igazsághoz hozzátartozik, hogy bár gyermekkoromban buzgón lá­togattam a helyi lovas-szakkört, én magam végül mégsem pattantam nyeregbe Rimakokaván, részint a népes publikum látványától meg­rettenve, részint pedig nagyvárosi öltözékemre hivatkozva). Az összejövetel végeredménye­ként elfogadott közös nyilatkozat­ban egyebek mellett az áll, hogy a „Kortárs szövetség” címen rende­zett összejövetelen megjelent szer­vezetek kölcsönös együttműkö­désről és egymás programjainak támogatásáról biztosították egy­mást. Elfogadták egymás honlap­jainak népszerűsítését, amely ban - nercsere útján valósul majd meg. Megegyeztek továbbá egy közös, határokon átnyúló, európai lép­tékű projekt kidolgozásában. A fe­lek kinyilvánították abbéli szándé­kukat is, hogy a mostani találko­zóhoz hasonló szakmai rendezvé­nyeket a jövőben is rendszeresen szerveznek. Számomra a legbizta­tóbb az a megegyezés, mely sze­rint a www.rovart.com honlapon a jövőben szlovák fordításban is olvashatóak lesznek a partnerhon­lapok legérdekesebb írásai, hogy a többségi nemzet érdeklődő ne- tezői is képet kaphassanak arról, mi történik Magyarországon és Romániában a művészetek terén. És szorítok ezerrel... Ádám Gyula Megemlékezés című alkotása kapta a fődíjat, a Magyar Művelődési Intézet fotóművészeti plakettjét Alapiskolák, figyelem! Olvasni, tanulni, tudni - Tanuljunk az Új Szóval! Program a tudás közvetítésére szórakoztató formában. Forma: munkafüzet + napi Új Szó Elvárás: a napi sajtó olvasására való nevelés Költség: ingyenes Időtartam: 2006/2007 tanév A következő munkafüzet a 7. osztályos tanulók részére készül földrajzból. Amennyiben az Ön iskolája is szeretne bekapcsolódni a programba, kérjük, az alábbi szelvényt 2006. október 20-ig küldje el a következő címre: Redakcia Új Szó, nám. SNP 30, 811 01 Bratislava. Jelentkezési szelvény: Az iskola neve és címe:.................................................................................................... Telefon, e-mail: A 7. osztályosok létszáma: ........................ Pedagógusok száma: Tá jékoztatás: 02/59 233 274 A programot a Slovnaft támogatj« Az idei Viennaléról is hiányoznak a volt keleti blokk országainak mozgóképei Bécs - a világ filmes központja ŠTEFAN VRAŠTIAK Bécs filmfesztiválja, az 1960- ban indult Viennale, amelyet az­óta évente október derekán ren­deznek meg, a legjelentősebb nem verseny jellegű filmes mustrák kö­zé tartozik, bár itt is osztanak ki dí­jakat. Az eltelt négy évtized során a csehszlovák, majd később a cseh és a szlovák filmes részvétel nagyon szerény volt, és ugyanez mondha­tó el a magyarokról, lengyelekről, bolgárokról és románokról is. Az első szlovák film 1967-ben szere­pelt a Viennalén: ez Stanislav Ba­rabás Tangó a medvéért című sza­tirikus komédiája volt. A további években Viktor Kubai, Fero Fenič és Juraj Jakubisko egy-egy alko­tása képviselte a szlovák film- művészetet. Cseh és szlovák filmek az idei évfolyamban nem szerepel­nek, mint ahogy a volt keleti blokk többi országainak mozgóképei sem - Kína és Oroszország filmjein kívül. Sajtótájékoztatókon olykor kritikus hangon emlegetik ezt a hi­ányt. A válasz azonban mindig ugyanaz: Keleten kevés az olyan jó film, amely az osztrák néző számá­ra is érdekes lehetne. Rajtunk is áll, hogy az elmúlt tíz év szlovák filmterméséből válogatást kínál­junk a fesztivál dramaturgjainak. Lenne miből. Mit kínál a Viennale 2006? Film­újdonságokat, játékfilmeket, egész estés dokumentumfilmeket, rövid- filmeket, speciális programokat, retrospektív vetítéseket, például a szülész testvérpár Olivia De Havil­land és Joan Fontaine filmjeiből, a Jacques Démy - Agnes Varda ren­dező házaspár alkotásait, és termé­szetesen nem fognak hiányozni a szeptemberi velencei filmfesztivá­lon bemutatott új alkotások sem. Az idei Viennalét Stephen Frears filmje, A kúálynő nyitotta meg, melynek főszerepéért Helen Mú- ren a legjobb színésznőnek járó dí­jat vehette át Velencében. A film a közelmúltat eleveníti fel: II. Erzsé­bet királynő egy hetéről szól, Dia­na hercegnő váratlan halála után. Az igényes nézők a Franciaország­ban élő német rendező páros, Jean-Marie Straub és Daniele Huillet Az ő találkozásuk című filmjének örülhetnek, amelyet a rendezői filmnyelv megújításáért díjaztak. A fesztivált az amerikai Robert Altman új opusa, A préri hazai útikalauza záija, amely a Berlinalén az újságírók díját kapta. I 4 4 4 4 4 4 4 4 I 4 I I I ( I ( i

Next

/
Thumbnails
Contents