Új Szó, 2006. október (59. évfolyam, 227-251. szám)
2006-10-14 / 237. szám, szombat
8 Külföld ÚJ SZÓ 2006. OKTÓBER 14. www.ujszo.com RÖVIDEN Bécsi koalíciós tárgyalások Bécs. Megkezdődtek a kormánykoalíciós tárgyalások tegnap a választásokon győztes Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) és az eddig kormányzó Osztrák Néppárt (ÖVP) között. Alfread Gusen- bauer és Wolfgang Schüssel kancellár is csak annyit mondott, hogy jó tárgyalásokra számít. A sajtó szerint akár karácsonyig is elhúzódhat a vita, olyan nagyok a különbségek a bal- és a jobboldal két legnagyobb pártjának álláspontja között. E két párt 1999-ig összesen 34 évig egymással koalícióban kormányozta Ausztriát. (MTI) Katona Tamás lemondott Budapest. Gyurcsány Ferenc tegnap elfogadta Katona Tamás pénzügyi államtitkár lemondását. Katona azután ajánlotta fel távozását, hogy Gyurcsány figyelmeztette őt a nyilatkozattételi fegyelemre, a kormányzat tisztségviselőkkel szembeni elvárásaira. Az ügy hátterében az ingadanadó bevezetéséről szóló, előző napi államtitkári nyilatkozat áll. Katona arról beszélt, hogy a kormány 2008-tól kívánja bevezetni az ingatlanadót az átlagosnál értékesebb - jelenleg 9,5 millió forintnál többet érő - lakóingaüanokra, de még nincs döntés arról, hogy az alsó értékhatárt hol húzzák meg. Hozzátette, a kormány a jövő év tavaszán kívánja a parlament elé terjeszteni a bevezetendő ingadanadó-törvény tervezetét. (MTI) Érdekes lesz a lobbizás Belgrád. A szerb kormány a legjelentősebbnek tartott amerikai lobbicéget fogadta fel, hogy a Koszovó státusáról zajló egyezkedés véghajrájában képviselje az érdekeit Washingtonban. A Nedeljni Telegraf szerint Müan Parivo- dics, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere a múlt héten írta alá a megállapodást a Barbour, Griffith and Rodgers PR-vállalattal, amely havi 60 ezer dollárt kap a szerb érdekek védelméért. A Haley Barbour jelenlegi mississippi kormányzó által 1991-ben alapított céget a tekintélyes Fortune magazin 2001-ben már a legbefolyásosabb amerikai lobbivállalatnak nevezte. Munkatársai jelentős szerepet vállaltak George Bush elnök sikeres kampányaiban. (MTI) Marad a rendes időpont Ankara. Jövő novemberben tartják Törökországban a következő választásokat. Az erről szóló jogszabály elfogadásával a parlament véget vetett azoknak a találgatásoknak, lesznek-e előrehozott választások. A jogszabályt a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) és két ellenzéki párt szavazta meg. Egyes ellenzéki erők azzal érveltek, a jövő májusban megválasztandó új elnököt új parlamentnek kellene megbíznia, hogy kellő legitimitással bújon. (MTI) Mielőbb kivonná a brit csapatokat Irakból a vezérkari főnök - bebizonyosodott, amerikai golyó végzett a riporterrel Belpolitikai vihar Nagy-Britanniában A baloldali képen Sir Richard Dannatt vezérkari főnök. Jobboldalt Chelsey Lloyd, a meggyilkolt riporter lánya az egyetlen túlélővel, Daniel Demoustlier operatőrrel. (Reuters- és SITA/AP-felvétel) London. Három nyilatkozat, mindhárom csapást mért a hagyományosan jó brit- amerikai viszonyra. A legnagyobb feltűnést a brit vezérkari főnök interjúja keltette, Sir Richard Dannatt tábornok ezért azonnali magyarázkodásra kényszerült. ÖSSZEFOGLALÓ Andrew Walker brit bírósági szakértő szerint az amerikai hadsereg katonái törvénytelenül ölték meg 2003-ban Terry Lloyd televíziós riportert, az ITN csatorna alkalmazottját. Walker ezért hamarosan kérni fogja a legfőbb ügyésztől az 50 éves riporter haláláért felelős személyek előállítását. Az egy hétig tartó bírósági vizsgálat során a tanúk elmondták: Lloydot, aki kollégáival Kuvaitból utazott az iraki Bászrába, olyan iraki katonák lőtték hátba, akik megelőzték a Lloydot és kollégáit szállító mikro- buszt. Lloyd akkor halt meg, amikor az őt szállító mentőautóra amerikai katonák nyitottak tüzet, s a riportert a fején érte találat. Walker szerint,gründen kétséget kizáróan bebizonyosodott, hogy Lloydék mikrobusza nem jelenthetett veszélyt az amerikaiakra”. Az ITN csatorna négytagú stábja azon kevesek közé tartozott, amely 2003- ban, a háború idején szabadon mozgott Irakban, más stábok vagy az amerikai, vagy a brit csapatok védelme alatt álltak. A négytagú ITN-csapat egyetlen túlélője Dániel Demousdier operatőr. A brit katonai jelenlét csak rontja a biztonsági helyzetet Irakban, és a brit erőket rövid időn belül ki kellene vonni - mondta tegnap Londonban megjelent sajtó- nyilatkozatában a brit hadsereg vezérkari főnöke. Sir Richard Dannatt tábornok, aki augusztus óta tölti be a legmagasabb katonai tisztséget, a Daily Mailnek azt mondta: a muszlim országokban csak azokat a külföldieket látják szívesen, akiket meghívtak, „bennünket pedig nyilvánvalóan nem hívott senki... az ajtót berúgva érkeztünk”. Sir Richard szerint ha volt is kezdetben valamelyes egyetértés az irakiakban a külföldi katonai jelenlét iránt, az mára jórészt intoleranciába fordult. Súlyos bírálattal illette a háború utáni politikai tervezést is, mondván: az valószínűleg inkább derűlátásra, semmint megfelelő tervekre épült. Sir Richard szerint az eredeti elképzelés az volt, hogy Irakban liberális, nyugatbarát demokráciát honosítanak meg, amelyet példaként lehet állítani a térség elé. „A történelem dolga megítélni, hogy ez ésszerű remény vagy naivitás volt-e, de nem hiszem, hogy ezt eléljük... ennél kevesebbet kell célként kitűzni.” A brit hadsereg első emberének kijelentései gyökeresen ellentétesek a brit kormány hivatalos irányvonalával, ezért azonnal rendkívüli belpolitikai vihart kavartak Nagy-Britanniában. A Downing Street-i miniszterelnöki hivatal közleményben tartotta szükségesnek kinyilvánítani: a brit haderő a törvényesen megválasztott iraki kormány kifejezett kérésére, ENSZ-mandátum alapján van jelen Irakban. A brit háborúellenes szervezetek üdvözölték a tábornok szavait. A BBC első kommentárja szerint a vezérkari főnök „már a következő brit miniszterelnök címére intézett nyilvános figyelmeztetést egészen rendkívüli megnyilatkozásával”. Sir Richard a vihar láttán a BBC-nek kijelentette: nem volt szándékában ekkora patáliát csapni, amelyet most „sokan élvezettel használnak ki annak bizony- gatására”, hogy szakadék lenne közte és a kormány között. Arról, hogy mit értett rövid időn belüli kivonuláson, ugyanakkor azt mondta: a brit haderő már három és fél éve van Irakban, ami elég hosszú idő. A brit hadsereg nem akar „még két-három, akár öt évig (Irakban) maradni ... ésszerű időtávban kell gondolkodni”. (TASR, SITA, MTI) Guantánamó radikalizáló hatású London. Emberi jogi szempontból elfogadhatadan, a terrorizmus elleni küzdelem szempontjából pedig hatástalan éveken át fogva tartani terrorista gyanúsítottak százait. Ezt a Kuba szigetén működő guantánamói amerikai börtöntáborról jelentette ki Margaret Beckett brit külügyminiszter. „Mostanra széles körben elterjedt a vélekedés, hogy a tábor léte éppen olyan mértékben radikalizáló hatású és tekintélyromboló, mint amilyen mértékben biztonsági garanciát jelent.” Beckett a brit kormány eddigi legmagasabb rangú képviselője, aki ilyen közvedenül bírálja Washingtont a fogolytábor miatt, (m) Amerikai támogatás a Hamasz ellenfeleinek Lopakodó program Egyetértés Peking és Szöul között, mindketten támogatják a szankciókat Válságtanácskozás minden szinten MTl-HÍR ÖSSZEFOGLALÓ Peking/Szöul/Phenjan. Megfigyelők szerint Kína és Dél- Korea fontos egyezségre jutott az észak-koreai atomprogrammal kapcsolatos válság ügyében. Támogatják az olyan szankciók elrendelését Észak-Korea ellen, amelyek elősegítik a Koreai-félsziget atomfegyver-mentességét, de nem ártanak a térség stabilitásának. Ebben egyezett meg tegnap Pekingben Hu Csin-tao kínai és Ro Mu Hjon dél-koreai elnök. Arra azonban nem tértek ki a kisebb megszakításokkal úgyszólván egész nap tartó tárgyalásokon, hogy konkrétan milyen lépésekkel kellene válaszolni Észak-Korea kísérleti atomKOKES JÁNOS Prága. Vagy előrehozott választásokkal, vagy széles körű koalíciós kormánnyal - amelyben a kommunistákon kívül minden parlamenti párt helyet kapna - látja megoldhatónak a jelenlegi cseh patthelyzetet a Keresztény- demokrata Unió-Csehszlovák Néppárt (KDU-ČSL). Václav Klaus cseh államfő ennek a pártnak a képviselőivel tárgyalt tegnap a válságkezelésről. A kereszténydemokraták szerint az ilyen szivár- ványos koalícióban a pártok legfelsőbb vezetői nem vennének részt. Jan Kasai ügyvezető pártelnöke megerősítette: nem hajlandó támogatni olyan kormányt, robbantására - mondta Szong Min Szun, Ro elnök nemzetbiztonsági tanácsadója. Hozzátette: a felek általánosságban megvitatták azt a határozati javaslatot is, amelyet az USA nyújtott be a BT-hez a szankciókról, de ennek ügyében nem jutottak egyezségre, sőt nem is bocsátkoztak a javaslat részleteibe. Diplomáciai források szerint a kínai-dél- koreai egyeztetés előtt kínai-amerikai egyeztetés is volt ez ügyben. Nem zárható ki a katonai erő alkalmazása Észak-Korea ellen - jelentette ki tegnap John Howard ausztrál miniszterelnök, miután telefonon megbeszélést folytatott George Bush amerikai elnökkel. Hozzátette, hogy számos amely bármiféle módon a kommunistákra támaszkodna vagy együttműködne velük. Klaus elnök továbbra sem közölte, kit kíván másodszorra megbízni a kormányalakítással, miután a Mirek Topolánek vezette polgári demokrata kisebbségi kormány nem kapott bizalmat a parlamenttől. A konzervatív Lidové noviny, amely rendszeresen élesen bírálja Jirí Paroubek volt kormányfőt és szociáldemokrata pártelnököt, tegnapi vezércikkében váradanul amellett állt ki, hogy a második kormányalakítási kísérletre ő kapjon megbízatást. Mert így kiderülhet, képes-e Paroubek egy többségi kormány felállítására vagy csak blöfföl. más lehetőséget is vizsgál a nemzetközi közösség, embargót, kereskedelmi szankciókat és más büntető intézkedéseket, amelyekkel az Észak-Korea által bejelentett kísérleti atomrobbantásra reagálhat. Nem zárható ki azonban a katonai akció sem, mert Phenjan viselkedése nem racionális, Észak-Korea nem reagál olyan jellegű nyomásokra, amilyenekre más országok reagálni szoktak. Közölte, hogy kormánya feltétlen támogatásáról biztosította az amerikai elnököt. Tokió szigorítani készül terrorellenes biztonsági intézkedéseit arra az esetre készülve, ha Észak- Korea bosszút akarna állni az ellene elrendelt japán szankciókért. (MTI, ú) MTl-HÍR Berlin. Németország és Franciaország egyetért ugyan abban, hogy megoldást kell találni az EU alkotmányos válságára, Berlin ugyanakkor elutasítja a Párizs által indítványozott, úgynevezett miniszerződést. Ezt berlini külügyi források közölték tegnap. Egy nappal korábban Angela Merkel német kancellár és Jacques Chirac francia elnök egyetértett abban, közösen kell törekedni az európai alkotmányozás ügyének előmozdítására. A jövő év első felében esedékes német uniós elnökség meghatározza az új szerződés elfogadásának útitervét, oly módon, hogy a 2009-es európai Jeruzsálem. Az USA feltűnés nélkül elindította a palesztin területeken kormányzó radikális Hamász ellenfeleit támogató, nagyságát tekintve 42 millió dolláros programját. Valószínűleg arra gondol, hogy akár előrehozott parlamenti választások is lehetnek. Ezt tegnap közölték a programban közreműködő, de nevük elhallgatását kérő tisztség- viselők. A programban szerepel a Mahmúd Abbász palesztin elnök vezette, jelenleg ellenzéki Fatah átszervezésének pénzügyi támogatása, valamint általában az iszlámista Hamásszal szemben álló politikusok és világi pártok továbbképzése és stratégiai tanácsokkal való ellátása. „A terv célja elősegíteni azt, hogy a tekintély- elvű és radikális iszlámista politika mellett legyen demokratikus választási lehetőség is” - olvasható a programról szóló dokumentumban. Egyes jelek szerint Abbász éppen azt fontolgatja, hogy meneszti a márciusban hivatalba lépett Hamász-kormányt, ami oda vezethet, hogy előrehozott parlamenti választásokat kell kiírni. Amerikai tisztségviselők elmondták: a programnak nem csinálnak nagy hírverést, hogy a támogatásában részesülő palesztin politikusokat a lehető legkevésbé tegyék ki támadásnak. A Hamász vezetői egynémelyüket már amúgy is megbélyegezték azzal, hogy Washington és Izrael kollaboránsai. Grúzia-Oroszország Betartanak Klaus tárgyalásokat kezdett az új cseh kormányról Németország elutasítja a francia miniszerződést Nem nagy a választék Tartalmi nézeteltérések parlamenti választásokig tető alá hozzák az EU alkotmányát. Mindezt azonban megtorpedózhatják a tartalmi nézetekére-' sek. Francia részről ugyanis ismét előálltak a Nicolas Sarkozy belügyminiszter által korábban javasolt miniszerződés gondolatával. Ennek lényege a korábbi szerződéstervezettel szemben egy olyan dokumentum kidolgozása, amely csupán a legfontosabb intézményi reformokat tartalmazná, s ezáltal módosíthatnák a nizzai szerződést. Merkel viszont utalt arra, kormánya ragaszkodik az alkotmánytervezet jelenlegi formájához, továbbá ahhoz az úgynevezett szociális chartához, ami mindezt még kiegészítené. Moszkvának Tbiliszi. Grúzia kérésére határozatlan időre elhalasztották a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) Oroszország belépésével foglalkozó munkacsoportjának ülését. A testület csütörtökön a WTO székhelyén, a svájci Genfben ülésezett, s általános volt a várakozás, hogy kitűzi a megbeszélések következő fordulójának az időpontját, ezt azonban Grúzia képviselője megakadályozta. A tbiliszi külügyminisztérium közleményében emlékeztetett arra, hogy Oroszország voltaképpen gazdasági zár alá vette Grúziát. Tbiliszi lényegében visszavonta korábbi hozzájárulását Oroszország WTO-tagságához. (MTI)
