Új Szó, 2006. október (59. évfolyam, 227-251. szám)
2006-10-13 / 236. szám, péntek
www.ujszo.com ÚJ SZÓ OKTÓBER 14. Egészségünkre - hirdetés 27 Csontjaink sűrűsége nagymértékben ételeink tápértékétől függ A kóla mindent elronthat Csontjaink egészségét őriznünk kell... A csontritkulás világnapja A csontritkulás világszerte kb. 200 millió nőt és férfit érint, amely becslések alapján a 60-70 évesek mintegy egyharmadát, míg a 80 év felettiek kétharmadát sújtja. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kimutatásai szerint a csontritkulás a szív- és érrendszeri, valamint a daganatos betegségek mellett a legjelentősebb egészségügyi probléma. A Nemzetközi Csontritkulás Alapítvány (International Osteoporosis Foundation, IOF) adatai szerint Európában minden 30. másodpercben bekövetkezik egy csontritkulásos eredetű törés. Az ilyen törések jelentős mértékben korlátozhatják az egyén megszokott életvitelét, mozgási szabadságát, a kialakuló szövődmények pedig halálozáshoz is vezethetnek. Az Európai Unióban a csontritkulás miatt bekövetkezett csípőtáji törések halálozási aránya egy éven belül 15- 30%. Az IOF felmérései szerint az általa vizsgált tizenhat európai ország közül kilencben a diagnosztizált csontritkulásos betegeknek mindössze a 10%-át kezelik. Ez világosan mutatja azt az ellentmondásos helyzetet, hogy tudjuk és ismerjük a betegség fontosságát, ám a hatékony terápiás lehetőségek megléte ellenére a páciensek jelentős része mégsem részesül megfelelő kezelésben. Csontjaink egészsége szorosan kapcsolódik táplálkozásunkhoz. Pozitívan és negatívan egyaránt hathatunk arra, milyen erősek lesznek csontjaink, könnyebben vagy nehezebben tör- nekhetnek-e el. AKTUÁLIS Miért lett mára oly gyakori a csontritkulás? Miért hallunk róla egyre többet, miért tapasztalják magukon oly sokan kellemetlen tüneteit? A végleges válasz még várat magára, de vannak olyan tényezők, amelyek közelebb visznek a megoldáshoz. Ezek közül az első az, hogy az orvostudomány vívmányainak köszönhetően egyre többen érik meg azt a kort, amikor a csontritkulás fellép. A második viszont az, hogy az élelmiszeriparnak köszönhetően mára foszforfogyasztásunk sokszorosan megnövekedett. Joggal kérdezhetjük: a foszfor nem a csontok egyik építőeleme? De sajnos csak egy bizonyos menynyiségig hasznos. Afölött gátolja a kalcium felszívódását és beépülését a csontokba. Vigyázzunk hát, mit teszünk kalciumdús ételünk mellé! Egy doboz joghurt nagyon gazdag kalciumban, de utána egy pohár kóla az egészet romba dönti. Ideális esetben étrendünk 1:1 arányban tartalmaz kalciumot és foszfort, mi viszont hajlamosak vagyunk az 1:2,5 arányra. A szénsavas üdítők, a konzervek, a tartósított pékáruk, a felvágottak mind-mind potenciális csontellenségek. Terített asztal mellett Most nézzük egy kicsit a mindennapok oldalát. Melyek is azok az élelmiszerek, amelyek hasznosak számunkra? Jó kalciumforrások a tej és a tejtermékek - egyliternyi tejben 1200 mg kalcium található, amely teljes napi szükségletünket képes fedezni -, tehát a tej, a túró, a sajtfélék fogyasztása jótékony hatással lehet csontjainkra. Sok zöldség is tartalmaz kalciumot, bár meg kell jegyezni, hogy rosszabbul hasz- nosíthatót, mint a tejtermékek: a brokkoli, a káposzta, a mogyoró, a csonthéjasok jelentős források lehetnek. Sosem lehet elég korán kezdeni... Jogos tehát a kérdés: mikor kell elkezdeni tudatosan, „csontvédő” módon táplálkozni, melyik az az életkor, amikor már figyelni kell ételeink, élelmiszereink kalciumtartalmát? Legtöbbünk úgy gondolná, hogy amikor elérkezik abba a korba, amelyben már veszélyeztetett lehet, érdemes lesz majd átgondoltabban táplálkozni. Valójában már csontjaink kifejlődésénél gondolnunk kell(ene) idősebb korunkra, és már a gyermekkorban annyi kalciumot fogyasztani, amennyi a zavartalan csontfejlődéshez kell. Harc a kilókkal A túlsúly okozta problémákról mindenki hallott már, az a tény, miszerint az enyhe túlsúly néha hasznos is lehet, kevesebbek előtt ismert. A csontritkulásnál előnyt jelenthet bizonyos meny- nyiségű eltérés a normál testsúlytól, hiszen fizikai ingert jelent a csontoknak, bizonyos mértékben elősegíti a felépítő folyamatokat. Nem szabad viszont erre hivatkozva az elhízás útjára lépni, mivel az egészséges, helyes táplálkozás és a másik fontos fizikai inger, a mozgás sokkal hatékonyabban védik meg csontjainkat. Érdemesebb tehát inkább ezt az utat követni. (pr-ki) A gócos vagy lebenykés tüdő- gyulladás (broncho-pneumonia) - ellentétben a lebenyes vagy kruppös tüdőgyulladással (loba- ris pneumonia), mely szinte bárkinél felléphet - elsősorban legyengült általános fizikai állapotú embereknél (pl. idősek, csecsemők, szeropozitivok) jelentkezik, illetve azoknál, akik idült gennyes vese- és húgyúti gyulladásban vagy csontgyulladásban szenvednek. Kialakulhat különféle betegségek (súlyos influenza, szamárköhögés, vörheny) szövődményeként is. A betegség hidegrázás és magas láz kíséretében fellépő nehézlégzéssel kezdődik, a tünetekhez hamarosan száraz köhögés is társul. A röntgenfelvételen számos rendszertelenül elhelyezkedő, változó alakú és nagyságú, elmosódott határú, homályos folt látszik. Az antibiotikumok felfedezése előtt a gócos tüdőgyulladás súlyos szövődményekkel társult (mell- hártyagyulladás, tüdőtályog), és a betegség ilyenkor gyakran végzetes kimenetelű volt. Napjainkban a kezelés antibiotikumok adásából, oxigén-terápiából, folyadékpótlásból áll, amihez szükség esetén, szívtámogató szerek is adhatók. A kezelés rendszerint gyógyuláshoz vezet, bár idős emberek, AIDS-betegek, cukorbetegek és mások esetén a kóijóslat a szívműködéstől és a beteg általános fizikális állapotától függ. Mellhártyagyulladás A mellhártyagyulladás (pleuri- tis) akkor alakul ki, ha valamilyen kórokozó, általában baktérium vagy vírus fertőzi meg a mellhártyát. A mellhártyagyulladás leggyakoribb tünete a hirtelen jelentkező mellkasi fájdalom, mely a bizonytalan, enyhe mellkasi tünetektől az erős, szúró fájdalomig terjedhet. A fájdalom jelentkezhet kizárólag mély belégzés- kor és köhögéskor, de az is gyakori, hogy a fájdalom állandósul, mély be- légzésre és köhögésre erősödve. A fájdalom a mellkasfali mell- hártyalemez gyulladásának a következménye, általában a beteg közvetlenül a gyulladás fölött érzi, bár kisugározhat a nyak és a vállak irányába is. A fájdalmas légzés sokszor odáig vezet, hogy a beteg igyekszik apró, felületes szippantásokkal venni a levegőt. A diagnózis a jellegzetes tüneteknek köszönhetően gyors és egyszerű, a fonendoszkópon keresztül nyikorgó, dörzsölődő hang (dörzs-zörej) hallható. A pleuritis két fő típusát különböztetjük meg: a száraz és az izzadmányos mellhártyagyulladást. Száraz mellhártyagyulladás Száraz mellhártyagyulladás- nak (pleuritis sicca) nevezik a mellhártya olyan gyulladásos megbetegedését, amely nem jár izzadmányképződéssel. A betegség tünetei láz, mellkasi fájdalom, a mellhártya érdes súrlódása be- és kilégzéskor. A száraz mellhártyagyulladás a közönséges gócos tüdőgyulladás szövődménye is lehet. Ha a pleuritis a rekeszizom közelében helyezkedik el, gyakran igen erős idegi fájdalmak lépnek fel, ilyenkor a légzés felgyorsul, a levegővétel és a köhögés meglehetősen kellemetlen, esetenként fájdalmas. A száraz mellhártyagyulladás gyógyulási ideje két-három hét, de előfordul, hogy savós mellhártyagyulladás követi. Izzadmányos mellhártyagyulladás Az izzadmányos mellhártyagyulladás (pleuritis exsudativa) jellemzője, hogy folyadék halmozódik fel a mellhártya lemezei között a mellhártyagyulladást követően. A mellkasi fájdalmak állandósulnak, a fájdalom fokozódik a Egy gümőkóros tüdő digitalizált képe legkisebb testhelyzet-változtatásnál is fellépő száraz köhögés hatására. Gyakoriak a fulladásos rohamok. Később, ha a folyadék mennyisége nő, a folyadékgyü- lem nehézséget okozhat az egyik vagy mindkét oldali tüdő tágulásában, ezért a légzési nehézség fokozódik, légzési elégtelenség alakulhat ki. A mellkas kopogtatásakor tompult hang észlelhető. A röntgenvizsgálat egyöntetűen homályos felületet mutat. Az izzadmányos mellhártyagyulladás biztos jele, ha a mellhártya csapolásakor (punctio) folyadék ürül, amely lehet savós, savós-rostovány, savós-véres, véres, vérs-rostonyás, gennyes vagy üszkös is. A folyadékmintát szükség esetén sejttani és/vagy bakteriológiai vizsgálatnak vetik alá. ♦ A savós-rostonyás (sero-fibri- nosus) mellhártyagyulladás a fiataloknál a tuberkulotikus gócok felett, általában másodlagosan alakul ki. Felnőtteknél inkább tüganatokra, lebenyes vagy gocos tüdőgyulladásra, tüdőtályogra illetve tüdőinfarktusra, esetleg a tüdőt megtámadó gombafertőzésre kell gyanakodni. A mellkas- csapolással nyert citromsárga, zavaros folyadék fehérjében és fib- rinben gazdag. A gümőkóros (tuberculosus) mellhártyagyulladás kezelése tébécé-ellenes szerekkel történik, esetenként szúr- csapolásra is szükség lehet. A savós-rostonyás mellhártyagyulladás társulhat vírusos tüdőgyulladásokhoz és a hörgők vagy a tüdők különféle, egyéb gennyes folyamataihoz is. ♦ A vérzéses mellhártyagyulla- dások. A mellhárüregből szúrcsapolással nyert folyadék vörhenyes színű. A vér legtöbbször mellkasi sérülés (pl. közúti baleseteknél) következménye, de az is lehet, hogy a tüdő vagy a mellhártya elsődleges vagy másodlagos rosszindulatú daganatra utal. A vérzést okozhatja véralvadási zavar is. ♦ A mellhártyák közti üregben akkor gyűlik össze genny, ha tüdőgyulladás vagy tüdőtályog terjed rá. A gennygyülem kialakulhat tüdőgyulladás, mellkasi sérülésből eredő fertőzés, sebészetibeavatkozás, nyelőcsőszakadás vagy hasi tályog következményeként. A mellhártyák közti folyadék ilyenkor kifejezetten zavaros, nem átlátszó sűrű és sárgás. ♦ Az üszkös folyádékgyülem a tüdőüszökhöz társulhat, a mellhártyák közti folyadék ilyenkor sűrű, piszkos-barna, bűzös. (Forrás: Család és Egészség) Röntgenképen látható lebenyes tüdőgyulladás Amit tanácsos, és amit nem Az Egészségügyi Világszervezet a következőket ajánlja a csontritkulás megelőzésére: ♦ bőséges fehétjebevitel mellett növelni kell a kalciumban gazdag ételek (a kisebb zsírtartalmú tejtermékek) fogyasztását; ♦ az étrend sok zöldséget és gyümölcsöt tartalmazzon; ♦ rendszeresen (naponta) mozogni és sportolni kell; ♦ rendszeres kalcium és D-vitamin-pótlás; ♦ egészségesebb életmód - kerüljük a túlzott kávé- és alkoholfogyasztást, valamint fel kell hagyni a dohányzással. SEACAREGLOBALLTD CORALCARE szerves kalcium a megkövesedett korallokból Az Ön napi kalciumadagja a leghatékonyabb formában. Egy tasak korallport oldjon fel 1 liter vízben. Elfogyasztása biztosítja a napi kalcium- és ásványianyag-szükségletet, és helyreállítja a sav-bázis egyensúlyt. / 15% kedvezménnyel az egyhónapos kúra / most csak 1105 korona / \ Megrendelhető: Helbor Trading s. r. o, Muchovo nám. 12 / ^ 851 01 Bratislava, tel.: 02/6241 1313, mobil: 0903265799, www.helbor.sk _a*rr_ Á*«4 _ ______I BP-6-14490 TESTÜNK TITKAI A tüdő és a mellhártya betegségei -1. ÚJ SZÓ-TANFOLYAM A mellkasi folyádékgyülem kezelése A mellhártya lemezei között felszaporodó, kóros, de kis mennyiségű folyadék esetén a gyógyuláshoz általában elég az alapbetegség kezelése is. A nagyobb mennyiségű, nehézlégzést okozó folyadék szükségessé teheti a folyadék eltávolítását. A beavatkozás megkönnyíti a beteg számára a légzést. A folyadék eltávolítását rendszerint mellkascsapolással végzik, ilyenkor vékony tűt vagy katétert szúrnak a mellüregbe. Nagy mennyiség lebocsátására egy olyan csövet használnak melyet vízzel lezárt szívórendszerhez csatlakoztatnak, megakadályozva ezzel, hogy levegő kerülhessen a mellüregbe. A cső bekötését a röntgenkészülék kivetítőjének segítségével ellenőrzik. Ha a betegség hátterében daganat áll, a folyadék gyorsan újratermelődik. Ha a folyádékgyülem vért tartalmaz, általában folyamatos csapolás szükséges, egészen a vérzés megszűntetéséig. Műtéti beavatkozásra kerülhet sor, ha például a gennyes folyádékgyülem túlságosan sűrű, ilyenkor a borda egy részét is eltávolíthatják. dórákra, különféle mellüregi da-
