Új Szó, 2006. október (59. évfolyam, 227-251. szám)

2006-10-11 / 234. szám, szerda

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. OKTÓBER 11. Európai unió 13 Elemzők szerint jelentősen növeli az angliai gazdasági növekedést a kelet-európai bevándorlás Jól profitálnak belőlünk a britek London. A kelet-európai új EU-tagállamokból százezré­vel érkező munkavállalók a nagy-britanniai gazdasági növekedésre adott előrejel­zések meredek emelését te­szik szükségessé. Ez áll az egyik vezető londoni gazda­ságelemző és előrejelző cég múlt heti jelentésében. ÖSSZEFOGLALÓ A Gazdasági és Üzleti Kutatások Központja (CEBR) szerint az idei brit GDP-növekedés valószínűleg jelentősen felülmúlja a pénzügymi­nisztérium által jósolt 2-2,5 száza­lékos ütemet, és el fogja érni a 2,8 százalékot. Középtávon, ötévi időtávlatban is várhatóan 2,7 szá­zalék lesz az évenkénti növekedés ádaga. A CEBR szerint ez elégséges adóbevételi többletet is termel ah­hoz, hogy enyhíteni lehessen a brit közfinanszírozásra egyes területe­ken nehezedő nyomást. Az EU kelet-európai tagállamai­ból háromszor annyi munkaválla­ló érkezett a brit munkapiacra, mint amennyit a CEBR előzetesen jósolt, jóllehet a cég 200 ezres ere­deti bevándorlási előrejelzése is magasabb volt más elemzők vára­kozásainál, a kormány becslését pedig egyenesen tízszeresen ha­ladta meg. Az intézet szerint tény­legesen több mint 600 ezren jelen­tették be munkavállalásukat, .és „az áradat még mindig nem ült el”, bár a cég azzal számol, hogy a következő években az újonnan ér­kezők száma már harmadával csökkenni fog. A CEBR szerint a magasabbra várt növekedés miatt valószínű, hogy az Angol Bank tovább emeli jelenleg 4,75 százalékos alapka­matát. A cég azzal számol, hogy novemberben és februárban lesz Munkások, köztük sok külföldi építőmunkás a Wembley stadion előtt. A felvétel márciusban készült, amikor leszakadt egy tetőszerkezet, és sok munkást evakuálni kellett - sérülés akkor nem történt. (TAS R/AP-felvétel) egy-egy kamatemelés, és a kamat­szint 5,25 százalékon tetőzik, de az ötéves előrejelzési időszak vé­géig is 5 százalék körül marad. A jelentős kelet-európai munkavál­lalás brit pénzügypolitikai hatása­iról mindazonáltal megoszlanak a vélemények a londoni elemzői kö­zösségben. Az Ernst & Young könyvvizsgáló cég gazdasági elő­rejelző részlege nemrég azt írta, a több százezer kelet-európai új al­kalmazott beáramlása - a bérle­szorító hatás miatt - fél százalék- ponttal alacsonyabban tartja a brit jegybanki kamatot annál a szint­nél, ahol az egyébként jelenleg áll­na. A CEBR egy korábbi elemzésé­ben is az állt, hogy egyedül az új kelet-európai munkavállalói tö­meg kétharmadát adó lengyelek bevándorlása mindössze két év alatt „Liverpool városáéval egyező Közép-Kelet-Európa lemaradóban London. Nagy-Britannia az Európába irányuló befektetések legfőbb célpontja. Az Ernst&Young jelentése szerint 2006 első felé­ben a szigetország 315 projekttel gazdagodott, ami az összes euró­pai befektetési ügyletek 22 százaléka, több mint Németországé és Franciaországé összesen. Közép-Kelet-Európa az idén kevésbé vonzza a külföldi befektetőket. A tanácsadó cég szerint a legtöbb brit megvalósítású projekt USA-beli befektetők nevéhez fűződik, de érdekes módon indiai cégek is gyorsan terjeszkednek a szigetor­szágban. A befektetések több mint fele Londonba és körzetébe irá­nyult. A jelentés szerint az év eddigi nagy vesztese Lengyelország, Magyarország és Csehország, (euractiv.hu) pótlólagos vásárlóerővel bővítet­te” a keresletet a brit gazdaság­ban, de úgy, hogy közben a bérinf­lációt alacsonyan tartotta. Tony Blair kormányfő a brit szakszervezeti szövetség (TUC) szeptember eleji brightoni kong­resszusán maga is lelkesen szólt arról, hogy a kelet-európaiak munkájának hozzájárulása milyen hasznos a brit gazdaságnak, kije­lentve: az új bevándorlók az el­múlt években 0,5-1 százalékpont közötti mértékben növelték a brit gazdaság növekedési ütemét. Nagy-Britannia volt a legnagyobb . régi EU-tagállam, amely az előző, 2004- es bővítési hullám után azonnal megnyitotta munkapiacát az új tagállamok előtt, lemondva a csatlakozási szerződés által le­hetővé tett átmeneti korlátozások­ról. A brit kormány annak idején arra számított, hogy évente legfel­jebb 5-13 ezer tartós letelepülő érkezik Kelet-Európából. Ugyan­akkor egyre erőteljesebb utalások hangzanak el arra vonatkozóan, hogy a román és a bolgár munka- vállalók előtt már csak fokozato­san fogják megnyitni a brit mun­kapiacot a két ország januári EU- csatlakozása után. A napokban tették közzé a brit Országos Statisztikai Hivatal (ONS) új, 131 oldalas, Munkapiaci folyamatok/2006. október címet viselő összesítését. Az ONS szerint 2005- ben és 2006 eddig eltelt időszakában összesen 662 ezer külföldi állampolgár munkaváll­alását jegyezték be a brit hatósá­gok; 41 százalékuk - 271 ezer al­kalmazott - a nyolc új kelet-euró­pai EU-tagállamból érkezett. Ta­valy egész évben 194 953-an vállal­tak újonnan munkát Nagy-Britan- niában a kelet-európai uniós tagál­lamokból; közülük 119 856 - 61,5 százalék - volt lengyel. A második legnagyobb küldő ország Litvánia volt (22 ezer; 11 százalék), a har­madik Szlovákia (21 ezer; 10,8 szá­zalék), a negyedik Lettország (13 ezer; 6,5 százalék), az ötödik Csehország (10 ezer; 5,3 száza­lék), a hatodik Magyarország (ha­tezer; 3,1 százalék), a hetedik Észtország (2500; 1,3 százalék), a nyolcadik Szlovénia, mindössze 158 bejegyzett nagy-britanniai munkavállalóval. Az ONS kiszámolta, hogy az egyes kelet-európai országok össz­lakosságának hány százaléka ván­dorolt át tavaly a brit munkapiac­ra. Ezt a listát Litvánia vezeti 0,65 százalékkal, utána Lettország (0,54 százalék), Szlovákia (0,39 százalék) és Lengyelország (0,31 százalék) következik. A százalé­kosan még kimutatható arányszá­mú országok közül az utolsó Ma­gyarország, 0,06 százalékkal. A jelentés szerint a térségből ér­kezők 82 százaléka alacsonyabb képesítést igénylő munkaköröket tölt be. (mti, euractiv.hu, ú) RÖVIDEN Új kereskedelmi stratégia Brüsszel. Új kereskedelmi stratégiát jelentett be az Európai Bi­zottság a múlt héten. Peter Mandelson kereskedelmi biztos szerint az új politika lényege egyértelmű: az unión belül elvetni a protekci­onizmust, kifelé pedig nagyobb nyitást és piaci aktivitást mutatni. Utóbbit Brüsszel egyszerre képzeli el a nemzetközi kereskedelmi egyeztetések folytatásában, illetve kétoldalú (szabad)kereskedelmi egyezmények kidolgozásában. Az uniós-amerikai szabadkereske­delmet illetően Mandelson nem mutatkozott túlságosan derűlátó­nak, viszont jelezte, több ázsiai országgal el tud képzelni ilyen lépést a viszonylag közeli jövőben. (MTI) Betiltották a Bowland tejtermékeit Brüsszel. Az EU élelmiszerbiztonsági hivatala betiltotta az angol Bowland Dairy Products által előállított valamennyi tejtermék for­galmazását az egész unió területén. A tilalom azonnali hatállyal életbe lépett, az EB novemberben vizsgálat alá vonja az egész brit tejipari szektort. Ez az első alkalom, hogy egyetlen vállalatot szank­cionálnak az unió szigorú élelmiszer-biztonsági előírásainak meg­szegése miatt. Az Északnyugat-Angliában, Lancashire-ben lévő cég a túró előállításához olyan tejet használt fel, amely antibiotikum-, festék- és mosószermaradványt tartalmazott. A cég penészes és szennyezett sajtot is forgalmazott vákuumcsomagolásban. (MTI) Feketelista a termékhamisítókról Brüsszel. Listát állított össze az EB azokról az országokról, ame­lyek leginkább érintettek a termékek hamisításában, illetve a ha­mis termékek továbbításában vagy fogyasztásában. Az első számú célpontnak Kína bizonyult, amely vámadatok szerint egymaga fe­lelős az EU-ba lépő hamis termékek kétharmadáért. Az EB a szelle­mi tulajdon védelmének javítását célzó törekvéseinek jegyében az uniós cégekkel, vállalati szövetségekkel konzultált tapasztalataik­ról. Ezután kategorizálta az unión kívül leginkább érintett orszá­gokat annak érdekében, hogy a megfelelő helyre összpontosítsa fi­gyelmét és forrásait a hamisítás elleni harcban. A második kategó­riába Oroszország, Ukrajna, Chile és Törökország tartozik, ahol magas szintű a hamisítványok termelése, továbbítása vagy fo­gyasztása. (MTI) Olasz adó, csak turistáknak Róma. Az olasz városok 2007-től megadóztathatják a turistákat a Romano Prodi miniszterelnök által javasolt költségvetés szerint. Az adó öt euró lehet személyenként és naponta. Az elszállásolás­hoz kapcsolódó adó bevételeit turisztikai infrastruktúrára és szol­gáltatásokra kell majd fordítani. A városok szezonálisan is kivet­hetik majd az adót. Az eddigi visszhang vegyes, a római, a firenzei és a velencei helyhatóságok bevezetnék az adót, a nápolyiak nem. Az olaszoknak egyébként a várakozások szerint az idén 30 milli­árd euró bevételük származik a turizmusból, (euractiv.hu) Kellenek a bevándorlók Madridnak Madrid. Spanyolországnak legalább négymillió bevándorlóra van szüksége 2020-ig ahhoz, hogy sikerüljön fenntartania az előző évtized gazdasági növekedésének ütemét. Ez derült ki a katalán regionális kor­mány által végeztetett felmérésből. Spanyolország alacsony születés­száma hosszú távon nem elegendő a munkaerőpiac igényeinek kielégí­téséhez. A szükséges bevándorlólétszám kiszámításakor a kutatók a GDP évi 3 százalékos, valamint a foglalkoztatottsági arány 2-3 százalé­kos növekedésével számoltak. Tavaly a szocialista kormány általános amnesztiát hirdetett az országban feketén dolgozó bevándorlók mun­kájának törvényesítésére, s ezt több uniós tagállam is nehezményezte. Különösen azzal összefüggésben, hogy közben a spanyolok uniós támo­gatást szeretnének a bevándorlási hullám belpolitikai, szociális követ­kezményeinek enyhítésére. Madrid több hónapja küzd az illegális be­vándorlók menekültáradatával a Kanári-szigeteken, (euractiv.hu) Sarkozy nem engedné be Törökországot, Verheugen igen, Merkel asszony szerint az EU belátható időn belül nem képes új tagokat befogadni Vita az unióban: vajon meddig terjedhetnek Európa határai? ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel/Berlin/Párizs. Uniós berkekben az egyik legforróbb té­ma a bővítés és az intézményi re­formok kérdése. Az alábbiakban három érdekes véleményt ismer­tetünk. Günter Verheugen, az EU-bizottság al- elnöke védelmébe vette Törökország uniós tagjelöltsé­gét. A Bild am Sonntagnak adott interjújában úgy vélekedett, Törökországot alaptalan kritikák és előítéletek sújtják Európa részéről. „Európa gyakorlatilag csak negatív jelzése­ket küld Törökországnak. Az or­szág gyengeségeire koncentrá­lunk anélkül, hogy a változásokat bátorítanánk.” Verheugen szerint ez a magatartás egyre csökkenti a lelkesedést Törökországban az EU által követelt reformok iránt. Ugyanakkor ez azt a nézetet erősí­ti Európában, hogy a törököknek nem fog sikerülni teljesíteni a csatlakozási kritériumokat. „O- lyan veszélyes spirál ez, amely ha­talmas politikai kudarchoz vezet­het.” Verheugen közvetve bírálta Angela Merkel német kancellárt, aki törökországi látogatása után közölte: a német keresztényde­mokraták (CDU) elnökeként a Tö­rökországgal való privilegizált EU-kapcsolat híve és nem a csat­lakozásé, de kancellárként tartja magát az előző kormány kötele­zettségvállalásaihoz. Az EU-bi- zottság alelnöke leszögezte: a tár­gyalások célja Törökország teljes jogú-EU-tagsága. Figyelmeztetett: „Minden érdekünk ahhoz fűző­dik, hogy Törökország szorosan kötődjön a nyugati világhoz, vagyis legyen demokratikus jogál­lam, amely tiszteletben tartja az emberi jogokat és megvédi a ki­sebbségek jogait. Ezen munkál­kodnak a törökországi haladó erők, és ezeknek szükségük van Európa támogatására, amelyet meg is érdemelnek.” Angela Merkel né­met kancellár sze­rint az Európai Unió nem képes belátható időn belül további tagokat befogadni azokon kívül, akikkel már meg­kezdődtek a csatlakozási tárgyalá­sok. Saját internetes oldalán ( www.bundeskanzlerin.de ) a múlt szombaton közzétett videoüzene- tében a 2007 januárjában kezdődő német soros EU-elnökség program­ját körvonalazta. Említést tett a Horvátországgal és Törökország­gal folyó csadakozási tárgyalások­ról. Az utóbbival kapcsolatban - Merkel a múlt héten járt Ankará­ban és Isztambulban - figyelmezte­tett: elfogultság nélkül kell a török csaüakozást kezeim. A kancellár asszony szerint a német elnökség feladata: „Európát a polgárokhoz közelibbé tenni”, és meg kell pró­bálni választ adni a szkeptikus kér­désekre. „Nincs-e túl nagy bürok­rácia? Képes-e Európa megvédeni biztonságunkat? Nem vagyunk-e túlhaladottak, mert nem rögzítjük világos módon határainkat Euró­pában?” A holtponton lévő euró­pai alkotmánytervezetet illetően megjegyezte: Európának olyan al­kotmányos szerződésre van szük­sége, amely tisztázza, hogy me­lyek Európa, és melyek a nemze­tállamok kötelességei. „Sokan at­tól félnek, hogy mindent Európa irányít, márpedig ennek nem sza­bad bekövetkeznie.” Nicolas Sarkozy francia belügymi­niszter szerint gyors reformok kellenek az Európai Unióban és mielőbb meg kell határozni az unió határait, Török­ország kizárásával. Sarkozy a lon­doni Sunday Timesban írt cikké­ben úgy vélekedett, egy új, az EU bővítésére vonatkozó földrajzi és politikai keret az előfeltétele an­nak, hogy „megújuljon az európai tervezés népi támogatása”. A poli­tikus, aki egyben a francia kor­mánypárt a Népi Mozgalom Unió­ja (UMP) vezetője, úgy látja, az EU politikai mozgalmának vezető erői a kifulladás szélén vannak. Az európai polgárok vagy szkepti­kusok, vagy közömbösek céljai iránt és teljesen hiányzik belőlük a jövőbe vetett kollektív remény. Javaslata szerint egy olyan „mini­szerződésben” kellene meghatá­rozni a legsürgetőbb intézményi reformokat, amelyek módosíta­nák a nizzai és az amszterdami szerződést. Ezt a mini-szerződést 2008-ban, a 2009-es európai par­lamenti választások előtt kellene ratifikálni. Sarkozy kiterjesztené a minősített többséget az Európai Tanácsra, megengedné, hogy az Európai Parlament válassza meg az EU-bizottság elnökét, vala­mint létrehozná az európai kül­ügyminiszteri tisztséget. Azt is ja­vasolja, hogy az EU-biztosokat a jövőben ne nemzeti alapon vá­lasszák meg, továbbá „logikátlan­nak, igazságtalannak, tűrhetet­lennek és érthetetlennek” tartja az unió jelenlegi pénzügyi rend­szerét. Ami az európai határokat illeti, „becsületesen szembe kell nézni a kérdéssel”. Számára Nor­végia, Svájc és a balkáni országok világosan Európa részei, ugyan­akkor más, szomszédos eurázsiai és mediterrán országok „világo­san nem európaiak”. A francia belügyminiszter ez utóbbiak, mindenekelőtt Törökország ese­tében a „kiemelt partneri vi­szony” létrehozását támogatja. „Jó okunk van megerősíteni kap­csolatunkat Törökországgal, de ne ajánljunk neki teljes jogú tag­ságot.” (mti, euractiv.hu, ú)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents