Új Szó, 2006. október (59. évfolyam, 227-251. szám)

2006-10-10 / 233. szám, kedd

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. OKTÓBER 10. Közélet 3 Az új egészségügyi miniszter néhány dolgot megőriz a Zajac-féle reformokból, de azt mondja, az egészségügy nem szólhat a pénzről Valentovič szerint is túl sok a kórház lvan Valentovič. Másképp rakja össze. (SITA-felvétel) Az előző kormány legna­gyobb vállalkozása az egészségügy átalakítása volt. Rudolf Zajac minisz­ternek sikerült magára haragítania az ország 99 százalékát, a reformot azonban csak elkezdte, de az eredményekre még vár­ni kell. Érthető, hogy a Smer párton kívüli sze­mélyt keresett a miniszte­ri posztra. LAJOS P. JÁNOS INGRID DROZDÍKOVÁ Ivan Valentovič feladata lesz megoldani az örökölt problémá­kat, megnyugtatni a szakmát és a közvéleményt, s főleg javítani az ellátás színvonalát. Emelni kell az egészségügyi alkalmazottak bé­rét, de elengedhetetlen az intéz­mények gazdálkodásának hatéko­nyabbá tétele is. Feltehetően pénz is lesz erre, de talán kevesebb, mint amennyire számított az új miniszter. Meglepte a kormány által vá­lasztott megoldás, hogy-csak az év első négy hónapjára fizet magasabb díjat az általa bizto­sítottak után? így a tervezett 6,3 milliárd korona helyett csak 2,1 milliárdos plusztámogatást kap az egészségügy. Nagy csata várható az elosztásnál? Nem hiszem. A finanszírozás folyamatos lesz, a szolgáltatók így jobb feltételek mellett köthetnek szerződést a biztosítókkal, ami meglátszik majd az orvosok fize­tésén is. Azonkívül ígéretet kap­tunk, hogy az egészségügy meg­kapja a fennmaradó 4,2 milliárd koronát is, de ehhez teljesíteni is kell. A megígért állami pénz meg­érkezik, a szolgáltatókon múlik, milyen feltételeket sikerül kial­kudniuk a biztosítókkal. A biztosítási díj - az állam ál­tal fizetett is - valóban az egész­ségbiztosítókba érkezik, de a racionalizációt a minisztérium­nak kell megvalósítania. Ha nem sikerül, akkor a plusz 4,2 milliárd csak ígéret marad, va­gyis ezzel a pénzzel a biztosítók most még nem számolhatnak. Már december végéig elkészít­jük a racionalizációs elképzelése­ket, s januárban eldől, megfelel- nek-e. Ha garantálják a szükséges változásokat, akkor nincs kétsé­gem afelől, hogy a kormány az év hátralévő részére is jóváhagyja a magasabb biztosítási díjat, vagyis a hozzávetőlegesen 4,2 milliárd koronát. Milyen lesz a racionalizációs csomag? Át kell értékelni az egészségügyi intézmények hálózatát. Tarthatat­lan, hogy minden 20 kilométerben van egy kórház. Már jól működik a gyorsmentőszolgálat, betartja az előírt kiszállási időt, a beteg na­gyon gyorsan beszállítható. Ez azt jelenti, hogy jövőre kórházak szűnnek meg? Rudolf Zajac négy éven át készült a há­lózat szűkítésére, de csak a zselízi kórház szűnt meg. Ön­nek elég lesz néhány hónap? Nem az a feladatom, hogy áp­rilis végéig teljesen átalakítsam a hálózatot. Csak meg kell győz­nöm a kormányt, hogy az egész­ségügybe áramló pénz nem vész el, az adófizetők koronáit nem egy fekete lyuk nyeli el. Csak je­leznem kell az irányt, hogy mer­re fog fejlődni az ágazat. Senki sem várhatja el, hogy a hálóza­tot néhány hónap alatt átalakít­sam. Ez azt jelenti, hogy a raciona­lizációs csomag nem tartalmaz majd olyan konkrét intézkedé­seket, hogy teszem azt a zólyo­mi járásban a korponai kórház felesleges? Én örülnék, ha az anyag ilyen konkrét lenne. De az egészségügyi intézmé­nyek többsége már nem állami tulajdonú, magánkézben, vagy önkormányzati hatáskörben van. Tárgyalni fogunk az önkor­mányzatokkal, minden megyében közösen állapítjuk majd meg a szükséges intézmények számát. Ön kifogásolta azt is, hogy privatizálták a hasznot hajtó te­vékenységeket, például a labo­ratóriumokat, diagnosztikai központokat. Azt mondta, sze­retné, ha visszakerülnének a kórházakhoz, de hogy akatja ezt elérni? Csak annyit mondtam, jó len­ne, ha a kórházak maguk végez­nék ezeket a hasznot hajtó tevé­kenységeket. Aki figyeli az egész­ségügyben zajló folyamatokat, az tudja, a rendszert már kima­zsolázták. Mindenhol, az egész­ségügyben is vannak olyan tevé­kenységek, melyek nem hoznak hasznot, veszteségesek, és van­nak, amelyek nyereségesek. Az utóbbi négy év azt eredményez­te, hogy a hasznot hajtó tevé­kenységek többségét privatizál­ták, kórházi tulajdonban szinte csak az épületek és az ágyak ma­radtak. De például a laboratóriu­mi tevékenység mindenütt nye­reséges. Nem azért került sor az el­adásokra, mert nem volt pénz modernizációra? Ma már minden bank ad erre kölcsönt, több társaságnál is lízin- gelhetők a berendezések. Nem hi­szem, hogy a pénzhiány volt a magánosítás valódi oka. Szeretné tehát elérni, hogy a kórházak ismét kialakíthassák például a szükséges laboratóri­umokat? Mérlegelni fogjuk, hogy gazda­ságilag ez hol lenne hatékony. Elérte, hogy a kórházak újra védettséget élveznek a végre­hajtókkal szemben. Nem mond ez ellent a racionalizációs cso­magnak, hiszen a csődveszély arra ösztökélné a menedzsmen­tet, hogy jobban gazdálkodjon? A nagy kórházak esetében, me­lyeknek át kellett volna alakulni­uk részvénytársasággá, az állam is képes hatékony gazdálkodásra. Erről meg vagyok győződve, ez csak a menedzsment kérdése. Már többször mondtam, a rend­szert úgy állították, hogy a nagy kórházak magánkézbe kerülje­nek. Ha valaki transzformálni akar egy olyan kórházat, mely ha­vi 20-30 millió korona tartozást termel, és tud arról, hogy ez így van, akkor tudnia kell azt is, hogy az átalakult kórháznak két-három hónapon belül kérnie kell a csőd­eljárást maga ellen. El tudja kép­zelni, hogy az egyetemi kórházak ilyen helyzetbe kerüljenek? Meg­engedhetjük ezt a luxust? Az átalakítás egyik célja az lett volna, hogy a menedzsmen­tet folyamatosan hatékony gaz­dálkodásra kényszerítsék a kö­rülmények. Ez a nyomás most elmarad. Nem kell félnie, állandó nyo­más alatt lesznek. Kéthetente el­lenőrzéseket tartunk minden kór­házban. A Közös Egészségbiztosító­nak, melynek miniszteri kine­vezéséig igazgatója volt, tavaly pénzügyi gondjai voltak, a fel­ügyeleti hivatal tőkeemelésre kötelezte, válságkezelő terv végrehajtását rendelte el. Most milyen a helyzete? Nagyon jó, ügyfelei elégedettek lesznek. A szolgáltatók, az orvosok azonban tavasszal arra panasz­kodtak, hogy ez a biztosító kí­nálta a legrosszabb feltételeket, a legalacsonyabb pontértéket fizeti és a legkisebb az általa fi­zetett, havonta elvégezhető ke­zelések száma is. Ezzel együtt is elégedett? Ez a válságkezelő program utó­hatása, törleszteni kellett a régi tartozásokat, emellett meg kellett őriznie a pénzügyi stabilitást. Úgy gondolom, a biztosító mai para­métereivel elégedettek lehetnek a szolgáltatók. A sikeres válságkezelő prog­ramnak köszönhető, hogy a másik állami intézmény, az Ál­talános Egészségbiztosító élére Anton Kováčikot nevezte ki, aki az ön távozása után vette át a Közös Egészségbiztosító irányí­tását? Azt akartam, hogy az Általános Egészségbiztosító élére jó szak­ember kerüljön. Kováčik több mint 10 éve dolgozik ezen a terü­leten, együtt állítottuk talpra a Közös Egészségbiztosítót. Általánosságban tehát mire számíthatnak a páciensek a kö­vetkező években? Azt szeretném, hogy kevesebb üzlet, több gondoskodás legyen az egészségügyben, és hogy ezt mindenki érezze. Minden intéz­kedéssel a kórházak hatékony gazdálkodását célozzuk. Ellen­őrizni fogjuk, milyen szerződése­ket kötöttek, hogyan gazdálkod­nak, hogyan végzik a közbeszer­zést. Ez azt jelenti, hogy a betegek kevesebbet fizetnek majd a gyógyszerekért, jobb ellátásban részesülnek a jobban felszerelt kórházakban? Úgy vélem, igen. Természete­sen nem lehet mindent egyik nap­ról a másikra megvalósítani, de négyéves ciklus van előttünk, a második, harmadik évben bizto­san fogják érezni a változást. Milyen mértékben akarja mó­dosítani a Zajac-féle rendszert? Már korábban is mondtam, hogy egy részét változatlanul hagyjuk, valamit korrigálunk, va­lamit teljesen megváltoztatunk. Nem akarom, hogy az egészség­ügy az üzletről szóljon, nem aka­rom, hogy az ágazatban a magán- szektor legyen a meghatározó. A magánkézben lévő egészségügy a legdrágább, a befektető elvárja, hogy pénze hasznot hozzon. Ez az egészségügy igényli a betegeket, hogy hasznot termeljen. Tehát elfogadhatatlannak tartja a haszon elvét az egész­ségügyben? Bizonyos mértékig elfogadha­tó, elképzelhető, hogy az intéz­mények hasznot termeljenek, de azt nem szabad kivinni az egész­ségügyből. Az a haszon, melynek célja az osztalékfizetés a részvé­nyeseknek, elfogadhatatlan szá­momra. Mi az, amit jónak tart az előd­je munkájából? Vannak olyan elemek, melyeket meg kell hagyni, mint például az egészségbiztosítók gazdálkodásá­nak meghatározása. Nehéz mind­et felsorolni. Azokat az elemeket, amelyek a rendszert hatékonyab­bá teszik, meghagyjuk. 18:12 18:05 17.56 Pozsony: 265 apad Komárom: 160 apad Párkány: 95 apad Kedd 16721° Jobbára derült időre számíthatunk, reggel és délelőtt az alacsonyabban fekvő területeken köd alakulhat ki. 5-20 km/h Csütörtök 16721° Szerda 17721' Csak elvetve sűrűsödhet meg a felhőzet, reggel a köd okozhat problémákat. A térképen a legmagasabb nappali hőmérsékleteket tűntettük fel. VÁROSOK MA HOLNAP HOLNAPUTÁN Pozsony jobbára derült idő 5" 20° jobbára derült idő 6° 20° jobbára derült idő 6° 19° Nyílra jobbára derült idő 4° 20° jobbára derült idő 5° 20” jobbára derült idő 5° 20° Dunaszerdahely jobbára derült idő 4° 20° jobbára derült idő 6° 21° jobbára derült idő 7° 20° Komárom jobbára derült idő 4° 21° derült ég 6° 21° változékony idő 6° 21° Ipolyság jobbára derült idő 2° 21° jobbára derült idő 4° 19° derült ég 6° 19° Rimaszombat jobbára derült idő 3° 19* jobbára derült idő 5° 19° nincs adat Kassa kevés felhő' 5" 20° jobbára derült idő 5° 19° jobbára derült idő 5° 19° Királyhelmec kevés felhő 3° 19° jobbára derült idő 6° 19° nincs adat Besztercebánya jobbára derült idő 0° 20° jobbára derült idő 3° 20° derüli ég 3° 20° Poprád kevés felhő 0° 17° jobbára derült idő 1° 17° jobbára derült idő 1° 16° IDŐJÁRÁS A HEGYEKBEN A víz és a levegő hőmérséklete egyes üdülőhelyeken Többnyire derült marad az ég, az alacsonyabban fekvő területeken ködre számíthatunk. Szél: 15-15 km/h Péntek Jobbára kevés felhőre, derült Időre számíthatunk, reggel elvétve köd is előfor­dulhat. Szél: VÁLTOZÉKONY, 5-20 km/h 19725 Costa Brava Ciprus 23723“ 26726° Mallorca Málta 23°/26° 24°/22° A hőmérsékletek Celsius-fokban vannak megadva Hvar 22723° Nizza 20724° szél a. melegfront n ciklon hidegfront okklúziós front v anticiklon Isztanbul 21721° Rimini 22721° Kairó 26733° Split 22722° Készíti az SHMÚ Pozsony Besztercebánya Kassa 07:05 06:58 06:49 Pozsony Besztercebánya Kassa

Next

/
Thumbnails
Contents