Új Szó, 2006. október (59. évfolyam, 227-251. szám)
2006-10-07 / 231. szám, szombat
www.ujszo.com ÚJ SZÓ OKTÓBER 7. Egészségünkre 27 Igyunk bőségesen, naponta legalább 2 liternyi folyadékot, főleg vizet Ne szégyelljük, kezeljük az aranyeret! Csak rövid ideig kezeljük saját magunk az aranyerünket! Ez ne legyen több két hétnél! Ha nem tapasztalunk gyógyulást, feltétlenül forduljunk orvoshoz! Ha vérzést észlelünk a székletünkben, azonnal menjünk orvoshoz! Nem kell szégyellni ezt a betegséget! Gondoljunk mindig arra, hogy minél előbb kezelnek bennünket, az nem csak annál hatásosabb, de annál gyorsabban is fogunk meggyógyulni, s kisebb lesz az esélyünk aranyérműtétre! Melyik hatóanyag mire jó? Nem ajánlott a fehérített toalettpapír Árulkodó tünetek Gyulladásnál az aranyér érzékeny nyálkahártyája sérül, s ha már amúgy is sérült volt, vérzés is felléphet. Jegyezzük meg! A rossz testtartás is elősegíti az aranyér kialakulását: székletürítésnél picit hajoljunk előre, ezzel tehermentesíthetjük szervezetünket. A betegség első jele például, ha a WC-papíron vémyomokat észlelünk. A vér a sérült nyálkahártyából szivárog. Mindez végbél környéki fájdalmas viszketéssel és égető érzéssel jár együtt. Benzocain, Procain, Iidocain, Quinisocain, Polidocanol: érzéstelenítő hatásuknak köszönhetően helyileg szüntetik meg a viszketést és a fájdalmat. Cink, alumíniumsó, növényi anyagok varázsdióból, bizmutból és tölgyfakéregből, szintetikus cserzőanyagok: összehúzzák az aranyér nyálkahártyáját, így csökkentik a vérzést és a duzzadtsá- got. A vadgesztenyéből és somkó- róból nyert anyagok együttes alkalmazásával csökkenthetjük a váladékképződést. (T. É.) Akinek aranyere van, annak tanácsos lenne átértékelnie szokásait, hiszen gyakran innen erednek a problémák! AJÁNLÓ Sokan szívesen helyezik magukat .kényelembe” a mellékhelyiségben, elolvassák a napilapot vagy egy izgalmas krimit. Ez azonban nem egészséges! A hosszan tartó ücsörgés felelős lehet az aranyér kialakulásáért, mely betegségben minden második ötven év feletti ember szenved. Súlyosbítja a helyzetet, ha székelésnél erőlködik, hiszen ez károsítja az érzékeny aranyeret. Túlterhelt véredény Az aranyérfonat a végbél külső és belső záróizmait segíti. A záróizom a széklettartásért felelős, az aranyérfonat pedig a belet szigeteli le gázok és folyadék behatolása ellen. A külső izmot képesek vagyunk magunk irányítani, a belsőt azonban nem. Az aranyérfonat a bélfalat béleli ki a végbél és a vég- bélcsatoma között. Mindezt egy elágazó véredény- háló szövi át. Ezek a véredények szükség szerint megtelnek és ürülnek: ha a belső záróizom ellazul, akkor az aranyér nincs megtelve vérrel, a bél belső részén pihen. Ebben az állapotban szabadon távozhat gáz, folyadék vagy széklet, persze csak akkor, ha a külső izmot tudatosan ellazítjuk. Ha azonban székletürítés közben erőlködünk, azzal megzavarjuk ezt a természetes folyamatot. A nyomás hatására elzáródnak az aranyér véredényei, s hiába lazult el a belső izom, a vér nem tud onnan távozni. Idővel ez túlterheli a véredény falait. Kitágulnak és ki- türemkednek, végül begyulladnak. Készítsünk otthon aranyérkrémet! Sok esetben nem használhatók vagy nem ajánlottak a szintetikus hatóanyag-tartalmú késztermékek (pl. terhesség, szoptatás idején). Ilyenkor mi magunk is készíthetünk gyógykrémet. Nyomjon egy fél tubus körömvirágkrémet egy tégelybe, és keverje bele az alábbi illóolajokat (2-2 cseppet): ♦ kamilla ♦ cickafarok ♦ rozmaring ♦ levandula ♦ rózsa. Tegye a tégelyt hűtőbe, és napközben minél gyakrabban kenjen belőle a megtisz tított végbélre! Megfontolandó tanácsok ♦ Ha ebben a betegségben szenvedünk, mindenképp változtassunk székletürítési szokásunkon és életvitelünkön! ♦ Csak akkor menjünk WC-re, ha tényleg úgy érezzük, hogy kell, nem pedig csak meg szokásból, például reggeli után. ♦ Van, aki hetente csak 34 alkalommal tud székletet üríteni, mások naponta kétszer. Ez normális és természetes. Nem szabad erőltetni! ♦ Rendszeresen táplálkozzunk, s inkább többször együnk keveset! Ételünk legyen nyomelemekben gazdag, például zöldség, gyümölcs és teljes kiőrlésű élelmiszer is szerepeljen az édapon! ♦ Használjunk székletlazító, rostos emésztésjavítókat, pl.: indiai útifűmagot, lenmagot, zabkorpát! ♦ Igyunk bőségesen, naponta minimum 2 liternyi folyadékot! így a székletünk nem lesz túl kemény, s a bél mindig arányosan telik meg. Ez a legfontosabb feltétele az egészséges ürítésnek. ♦ A langyos ülőfürdők is segíthetnek. Tegyünk a vízbe nyugtató kamillakivonatot, viszketést csillapító tölgyfakérget! ♦ Minden székletürítés után tisztítsuk meg a végbélnyílást tiszta vízzel! ♦ Olyan WC-papírt használjunk, ami nincs fehérítve, mert minden kémiai anyag csak tovább irritálja a bőrt, és a panaszaink csak gyarapodnak! ♦ A gyógyszertárakban kaphatók aranyér elleni készítmények, melyeket székletürítés után kell használni. Recept nélkül vehetünk krémeket és kúpokat. Ezek - összetételüktől függően - megszüntetik a viszketést, az égető érzést és a fájdalmat, az aranyér duzzadtságát, valamint a vérzést is csökkenthetik. Propoliszt kúpkészítéshez is használnak, ez fertőtlenít és há- mosít. Aranyerünk kezelése közben ügyeljünk arra, hogy a krémeket ne helyezzük túl mélyre! Ebben segít a tubusok végén található kis cső. Nagyon jók a mullbeté- tes kúpok. A végbéltá- gító segíti a végbél- izomzat „edzését“, és a görcsös izomzatot ellazítja. Ne hanyagoljuk el! TESTÜNK TITKAI A légzés kémiája ÚJ SZÓ-TANFOLYAM Az oxigén a vörösvértesekkel jut a hajszálerekbe Egy felnőtt ember percenként ádagosan 14 alkalommal vesz levegőt, ami percenként 7 liter. Összesen kb. 2 liter oxigén kerül a szervezetbe egy perc alatt és 1,9 liter szén-dioxid távozik. A tüdőbe kerülő levegő a bennünket körülvevő légkörből származik, aminek összetétele viszonylag állandó. így a belélegzett levegő 78% nitrogént, 21% oxigént, 0,93% argont, a környezetben nyomokban előforduló gázokat, 0,03% széndioxidot és a légköri nedvességnek megfelelően bizonyos mennyiségű vízpárát tartalmaz. A légzés folyamán ez az összetétel megváltozik, először a külső légköri levegő és a belső, tüdőben rekedt maradék levegő keveredése következtében. Az oxigén szintje 16%-ra csökken és a korábban alig jelenlévő szén-dioxid mennyisége 4,6%-ra nő. A kilélegzett levegő százalékos értékei a következők: oxigén 15,4%, szén-dioxid 5,3%, a nitrogén százalékos aránya - mivel nem vesz részt a légzésben - vál- tozadan marad. Ezzel szemben a páratartalom emelkedik: a felesleges folyadékmennyiség eltávolításában a vesék és a bőr mellett a légzés is szerepet játszik. Az oxigén megkötése A levegő oxigénje a léghólyag- csák falán átdiffundálva bejut a tüdő vénás rendszerébe. Innen a szívbe kerül, és az aorta szétosztja a test szerveibe. Az oxigén 97%-a a vörösvértes- tek hemoglobinjához kötődik. A tüdővénák, a főverőér és a szervekhez futó artériák oxigénje tehát oxyhemoglobin formájában jut el a szervezet minden részébe. A hajszálerekben az oxigén leválik a hemoglobinról és bizonyos enzimek segítségével a sejtekbe jut: ez a sejdélegzés, vagy más néven belső légzés. Az oxigén a sejtek táplálkozásához és osztódásához szükséges tápanyag elégetéséhez keE. A folyamat melléktermékeit a sejtek kiválasztják vagy lebontják. Bizonyos anyagok feloldódnak a vérplazmában és a vesékbe jutva kiválasztódnak. A gáztartalmú rész (szén-dioxid) egy része kilégzéskor távozik a tüdőkből, a másik rész a vörösvértestek hemoglobinjához kötődik. A szén-dioxid megkötése A tüdő artériás rendszeréből a vérben levő szén-dioxid a léghó- lyagcsákba kerül, ahonnan a kilélegzés alkalmával távozik. Ezzel egy időben a hajszálerekben lévő vér oxigénnel telítődik. Meg kell jegyezni, hogy a szén-dioxid nem marad gáz alakban (nem oldott állapotban) a vérben. Ahogy láttuk, a szén-dioxid egy része a hemoglobinhoz kötődik, aminek következtében széndioxid-hemoglobin és bicarbonát (HC03) keletkezik. Utóbbi elsődleges szerepet játszik a vér kémiájában, a sav-bázis egyensúly fenntartásában. A sav-bázis egyensúly szabályozása A pH-érték a kémhatást jelző mutató, a szabad H-ionok koncentrációjára utal. Semleges oldat pH-ja 7, az ennél nagyobb érték lúgos (alkalózis), az alatta lévő savas (acidózis) kémhatású oldatot jelent. Vérünk enyhén lúgos, pH-ja 7,35 és 7,45 között van. A vér pH-ja tökéletesen állandó, még a legkisebb eltérés is sok szervet súlyosan érintene. A sav-bázis egyensúly tökéletes szabályozása három mechanizmus útján történik. ♦ A feleslege savat a vesék kiválasztják (főleg ammónia formájában). ♦ A szervezet ún. pH-pufferek segítségével védekezik a hirtelen változás ellen. A pH-puffer kémiailag minimalizálja egy oldatsavasságának változásait. A vérben található legfontosabb pH-puffer a bikarbónát, mely lúgos vegyidet és egyensúlyban van a szén-dioxiddal. Ha több sav kerül a véráramba, több bikarbónát és kevesebb szén-dioxid keletkezik, míg ha több lúg kerül bele, éppen fordítva. A bikarbónát töménységét a vese és a tüdő szabályozza. A harmadik szabályozó mechanizmus a szén-dioxid kiválasztásával hat. A szén-dioxid mint az oxigén-anyagcsere fontos mellék- termékét, a sejtek folyamatosan termelik, a vér a tüdőkhöz szállítja, ahonnan aztán a kilégzéssel kiürül. Az agy légzésszabályozó központja a légzés gyorsaságának és mélységének változtatásával szabályozza a küélegzett szén-di- oxid-mennyiséget. A légzés csökkenésével (gyenge légzés, azaz hipoventiláció) a vér szén-dioxid- szintje megnő, a vér savasabbá válik. Fokozott légcsere esetén (hiperventíláció) a szén-dioxid csökkenése és a vér lúgosabbá válása figyelhető meg. Acidózis és alkalózis Az acidózis a vér pH-értékének csökkenése, ilyenkor a vér savasabbá válik. Az alkalózis olyan állapot, amikor a vérben túl sok lúg van (vagy kevés sav), vagyis a vér pH-értéke megnő. E két állapot nem betegség, hanem különféle rendellenességek következménye. Utalhat súlyos anyagcserezavarra vagy tüdő-, illetve légzési rendellenességre is. Szén-monoxid A hemoglobin nemcsak oxigént és szén-dioxidot, hanem szén-monoxidot is képes megkötni. Sőt, míg a két első gázzal laza kötést hoz létre (ez teszi lehetővé a gázok könnyű leadását a levegőbe és a szövetekbe), a szénmonoxiddal történő kötés igen erős. Más szóval, ha a szén- monoxid egyszer a hemoglobinhoz kötődik) szénmonoxid-he- moglobint hozva létre) a vörösvértestek már nem tudják megkötni az oxigént, hamarosan megjelennek a szénmonoxid- mérgezés tünetei. Nyomás kérdése A légzés hatékonyságát növelő tényező a gázcserére szolgáló érintkezési területek vékonysága. A tüdőhólyagcsák fala csupán egy sejt vastagságú, és a hajszálerek falának vastagsága is hasonló, a belélegzett levegő és a vér közötti távolság kb. a milliméter ezredrésze. Minden gázcsere a vér és a levegő közti nyomáskülönbségen alapul. A nyomáskülönbség teszi lehetővé az oxigén átjutását a levegőből a vérbe. Ezzel szemben a széndioxid 82 Hgmm-es nyomása a tüdő hajszálereiben jelentősen meghaladja a levegőben levőt. Ez biztosítja, hogy a széndioxid a vörösvértestek hemoglobinjáról a kilélegzett levegőbejusson. (Forrás: Család és egészség)
