Új Szó, 2006. szeptember (59. évfolyam, 202-225. szám)
2006-09-05 / 204. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. SZEPTEMBER 6. Szülőföldünk 27 Kamocsán szombaton Vörös Péter költő és kritikus emléktábláját avatta fel a település önkormányzata (Csuport István felvétele) A szombati falunapon újabb emléktáblát avattak fel a kamocsai községháza udvarán Vörös Péter költőre emlékeztek Kamocsa. A Vág menti település negyedik falunapjának részvevői Vörös Péter költőre, kritikusra emlékeztek, és emléktáblát lepleztek le a községháza udvarán. ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS „Az első falunapon a település szimbólumait avattuk fel. A másodikon emléktáblákat helyeztünk el ugyanitt két jeles személyiség, Lukács Pál költő, meseíró és Baranyay József emlékére, aki a Csallóközi Kiskönyvtár sorozatban adta ki munkáját. A harmadik találkozónkon Tany község önkormányzatával kötöttünk ünnepélyes keretek közt baráti szerződést’ - jegyezte meg beszédében Lukács Valéria, Kamocsa polgármestere. Vörös Péterre, Vörös Béla kamocsai református lelkipásztor fiára emlékeztek aznap a helyi református templomban rendezett ökumenikus istentiszteleten is, amelyet Iliás Tamás helyi református lelkész és Sárai Attila szímői római katolikus plébános celebrált. A szombati ünnepségen részt vett a költő családja és barátai, a település önkormányzata pedig Farkas Iván parlamenti képviselő mellett vendégül látta a szomszédos települések polgár- mestereit, továbbá a hazai Tany és a magyarországi Bakonyszombat- hely küldöttségét. Vörös Péter (1947-2004) Marcelházán született, a legtöbben azonban érsekújvári költőként és kritikusként ismerték. Hosszú, súlyos betegség után, 56 éves korában hunyt el, írásai 1970- től jelentek meg a sajtóban. Első önálló kötete, az 1974 és 1996 között írt verseinek válogatását tartalmazó Szamovár és mentőöv 1999-ben jelent meg, melyet egy év múlva a kisprózákat tartalmazó könyve, Shakespeare és a vadkan, illetve 2003 őszén a Cseresznyevirág címmel kiadott kötete követett, amelynek a bemutatóján azonban már a betegsége miatt nem vehetett részt. Irodalomkritikusi tevékenységével az Új Szóban is találkozhattunk. (száz) November elejére újítják fel teljesen az épületet A tanévnyitóra készen lesz ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Párkány. Az önkormányzat augusztusi ülésén tárgyalt a Teraszok- lakótelepi új iskolaépület befejezéséről, valamint az Ady utcai iskola- épületek felújítási munkálatairól. A Teraszok utcai iskola éttermének kapcsán Ján Oravec polgármester kifejtette: az oktatási minisztériumtól erre kapott célösszeget a város inkább tantermek kialakítására fordította volna, ám a tárca ezt a tervet hetekkel ezelőtt elutasította. Az éttermi rész mintegy 10 millió koronába kerül, épp ezért a kapott ötmillióból csak a nyílászárók behelyezésére, a vakolásra és a hőszigetelésre futja, a berendezésre egyelőre nincs pénze a városnak. A képviselők jóváhagyták az Ady utcai szlovák alapiskola szociális helyiségeinek rendbehozatalára szánt 520 ezer koronát, s megszavazták azt az 1,4 millió koronát is, ami az Ady Endre Magyar Tannyelvű Alapiskola új parkettaburkolatára és mosdóira kell. A magyar alapiskola épületének felújítását várhatóan november elejére fejezik be teljesen, s ekkor térhetnek vissza az Ady utcai épületbe azok az alsó tagozatosok is, akik eddig a Teraszok- lakótelepi épületben tanultak. Az alapiskola pavilonjainak átépítését az oktatási minisztérium céltámogatásából fedezik, a beruházás értéke 30 millió korona. Ugyanakkor az új parkettaburkolat lerakását eredetileg nem vették be a projektbe, mert Fodor Zsuzsa igazgató szerint ez jócskán megnövelte volna a költségeket. „Parkettázni viszont muszáj volt, mert az emeleten tetőbontás miatt a régi parketta tönkrement. Az iskola épp ezért önerőből 1 millió 300 ezer koronát ad, s ezzel szeptember elsejére az A pavüonban elkészülnek az új padlóburkolatok, a B pavüonbeli mun-, kárra pedig a képviselő-testület által megszavazott 1,4 millió koronát fordítjuk. Á pavilonokban új vécék és mosdók is lesznek, ám ezek beépítésére további egymillió korona kell. (buch) A tanítás zavartalanul folyhat majd (A szerző felvétele) Magyar, szlovák, roma szereplők léptek színpadra a deáki falunapon és folklórfesztiválon A kultúra lehet az összekötő kapocs GAÁL LÁSZLÓ Deáki. Akár szimbolikus értékűnek is nevezhetnénk az augusztus 26-án a deáki falunap rendezvényeként megtartott folklórfesztivált. Szlovákok, magyarok, romák váltották egymást a színpadon, és a közönség mindannyiuk- nak lelkesen tapsolt. Normális körülmények között ez teljesen természetes lenne, ám az utóbbi napokban, amikor Szlovákiában már nemcsak kormányszinten, hanem a hétköznapi életben is egyre inkább előbukkannak a magyarellenes megnyüvánulások, példaértékű lehet, hogy egy többségében magyarlakta faluba környékbeli szlovák csoportokat is meghívnak fellépni, és azok is olyan tapsot aratnak, mint a magyarországi vendégegyüttesek. A békés együttélés szükségességét többen is megemlítették. Például Biró Ágnes parlamenti képviselő, volt kulturális államtitkár, aki a falunapi képviselő-testületi ülés vendégeként figyelmeztetett a faluban egykoron templomot építtető Szent István intelmeire. Első királyunk arra is figyelmeztetett, hogy csak az olyan ország lehet erős, amelyben különböző nemzetek egymást erősítve élnek békében. „Ennek ma egyre nagyobb aktualitása van, és bízom benne, hogy Szent István koronájának nem az árnyékában, hanem a fényében akarunk élni” - mondta Biró Ágnes. Hasonlóan szólt a folklórfesztivál megnyitóján mondott beszédében Mészáros Győző, a Csemadok Deáki Alapszervezetének alelnöke, amikor arról beszélt, a kultúrának kell az összekötő kapocsnak lennie. Az ünnepi képviselő-testületi ülésen Bukovský János polgármester köszönő oklevelet adott át Bíró Ágnesnek, Miklós gyermektáncegyüttes vezetője is, a színpadon mondott köszönetét a sikeres együttműködésért Renczés Dánielnek, a deáki alapiskola igazgatójának. A falunapi programfüzetben beharangozott bábelőadás elmaradt, de a gyerekek csalódását némüeg enyhítette az Arcok ének- együttes, akik gyermekdalokkal kedveskedtek a legkisebbeknek. A folklórfesztivál műsorán szerepelt a Csemadok Deáki Alapszervezetének éneklőcsoportja, a negyedi Napsugár és a királyrévi Őszi Rózsa éneklőcsoport, valamint a hájskei Hájčanka és a mocsonoki Močen- čanka folklórcsoportot is meghívták, és a szlovák népdaloknak is nagy sikerük volt. Csakúgy, mint a temperamentumos roma táncoknak, amelyeket a testvértelepülésről érkezett Karádi Roma Nép- művészeti Együttes táncosai adtak elő. Felléptek az I. DYAKY citeratá- bor résztvevői, az ország különböző településeiről érkezett fiatalok, akik a fesztivál előtti egy hetet a deáki kultúrházban citeratanu- lással töltötték, és az itt tanult „anyaggal” léptek színpadra szombaton. Hogy az igazi profik hogyan pengetik a citerát, azt a tiszakécs- kei Tisza ’83 citeraegyüttes mutatta be, és fellépett a Győr néptáncegyüttes is. Ä folklórfesztivál után műfajváltás, Szekeres Adrienn magyarországi táncdalénekes következett, utána hajnalig tartó utcabálon szórakozhattak a falubeliek és vendégeik. Az esti órákban megjelent a kultúrház udvarán Csáky Pál volt miniszterelnök-helyettes, akit ezúttal nem díszvendégként, egyszerűen csak falubeliként jött el, hiszen miután több politikustársához hasonlóan már korábban a község díszpolgárává avatták, ő is tiszteletbeli deákinak mondhatja magát. A deáki és a karádi gyerekek a közös nyári táborban tanultakkal léptek színpadra (Szőcs Hajnalka felvétele) László volt környezetvédelmi miniszternek és Berényi József volt külügyi államtitkárnak, akik az elmúlt években kormánytisztviselőként és magánemberként is sokat segítettek a falu fejlődésében. Oklevelet kapott Viesner Sándor is, aki a magyarországi testvérközség, Karád polgármestereként tett sokat a kapcsolatok erősítéséért, valamint Pajor János, a Karádi Népművészeti Alapiskola igazgatója. Utóbbinak nagy érdemei vannak abban, hogy a deáki gyerekek a nyáron egy hetet tölthettek Kará- don, és az ottani gyerekekkel közösen tanultak néptáncot, illetve a falunapot megelőzően a karádiak töltöttek egy hetet Deákiban. Az együtt tanulás eredménye egy rendkívül sikeres közös fellépés volt a szombati folklórfesztiválon. Pajor János igazgató, aki egyben a hetvenes évek óta működő karádi Jelentős események fűződnek a község nevehez Múltjában rejlik az ereje FORGÁCS MIKLÓS Palást. Északkeleti csücske volt a majd 1700 lakosú település a történelmi Hont vármegyének, és a Lévai járásnak is az utolsó községei közé tartozik ebben az irányban. Palócia végvára első írásos említésének 850. évfordulóját ünnepelte a falunapokon. Palást egészen biztosan idősebb 850 évesnél, hiszen az 1152-es okirat a király rendeletére készült első összeírása az adózó polgároknak, tehát egy már létező, működő település dokumentuma. A jubileum alkalmából Palást egy történelmi olvasókönyvvel ajándékozta meg magát, s mindenkit, aki érdeklődik a története iránt. A falunapon három díszpolgárt is avattak. Szigeti László volt oktatásügyi államtitkár, majd miniszter, jelenleg az MKP parlamenti képviselője, Alojz Pašš, aki több mint negyven éve gyermekorvosa a községnek, és Sťahula Zoltán palásti születésű Pozsonyban élő ügyvéd kapta ezt a kitüntető címet. A község díját négy helyi szervezet képviselői vehették át az egyesületek évtizedes munkájáért. Elismerésben részesült a nagy múltú helyi sportegyesület, a Družstevník, a 9. Számú Szent György Cserkészcsapat, az 1928-ban megalakult és zászlóval rendelkező önkéntes tűzoltó szervezet és a Csemadok helyi alapszervezete, melynek magját a Búzavirág hagyományőrző együttes alkotja. A polgármesteri díjat is négyen kaptát meg. Korčok Péter gyalogló, szlovákiai válogatott, a táv hazai bajnoka és csúcstartója, Gál Miklós rimaszombati magán- vállalkozó, aki propagandaanyagok készítésével támogatta a községet, Péter József, aki tagja a Csemadok helyi vezetőségének, a Palásti Honismereti Társaság alapító tagja, Kiss László, Palást díszpolgára, aki összeállította a történelmi olvasókönyvet, a Palócia végvárát. A falu jubileuma a Mária evangéliuma című rockoperával kezdődött és a helyi, az ócsai, a kóspallagi, a szálkái és a lévai művészeti és folklórcsoportok fellépésével fejeződött be. A három napba belefért rockkoncert, kézműves-foglalkozás, indián- és lovagi tábor, gulyásfőző verseny, utcabál, ügyességi versenyek és íjászbemutató is. Márványtábla emlékeztet az évfordulóra (A szerző felvétele)