Új Szó, 2006. szeptember (59. évfolyam, 202-225. szám)
2006-09-30 / 225. szám, szombat
4 Külföld ÚJ SZÓ 2006. OKTÓBER 2. www.ujszo.com RÖVIDEN Indiai-pakisztáni feszültség Bombay/lszlámábád. Kiújult a feszültség a két ázsiai ország között Bombay rendőrparancsnokának szombati nyilatkozata után. Közölte: a legfőbb pakisztáni hírszerző ügynökség tervelte ki a 186 halálos áldozatot követelő júliusi bombayi vasúti robbantássorozatot, és a Kasmír függetlenségéért harcoló, pakisztáni székhelyű szélsőséges szervezet, a Laskar-i-Taiba hajtotta végre. Állítása szerint a szóban forgó pakisztáni kémügynökség, az ISI márciusban kezdte el tervezni a merényletet, majd a pakisztáni Bahávalpurban képezte ki az elkövetőket. Iszlámábád azonnal tagadta a vádakat, Újdelhi pedig komoly bizonyítékokat ids ígért. (MTI) Bővítenék a NATO-t Washington. A NATO négy újabb országgal való bővítését támogató határozat- tervezetet nyújtott be az amerikai törvényhozás felsőházában öt befolyásos szenátor. A tervezet Albánia, Horvátország, Macedónia és Grúzia NATO-csatlakozását szorgalmazza. A szövetség huszonhat tagállama a múlt héten megállapodott abban, hogy a NATO intenzívebb párbeszédet kezd Grúziával. (MTI) Öngyilkos merénylet Kabul. Öngyilkos robbantásos merényletben meghalt 12 ember - köztük egy gyerek és két nő -, további 40-50 pedig megsebesült szombaton Kabulban az afgán belügyminisztérium épületénél. Egy rendőrparancsnok szerint az áldozatok többsége rendőr, illetve a belügyminisztérium alkalmazottjai, akik éppen munkába érkeztek a terror- cselekmény elkövetésekor. Mohammed Hanif, az afganisztáni tálib lázadók egyik szóvivője telefonon közölte, ők követték el a támadást, de mint állította, az nem öngyü- kos merénylet volt, hanem a pokolgépet távirányítással hozták működésbe. (MTI) Új, ideiglenes kormányfő Bangkok. Egy nyugalmazott tábornokot iktattak be tegnap Thaiföld új, ideiglenes kormányfőjeként. A 63 éves Szurajud Csulanont, a hadsereg korábbi főparancsnoka forma szerint Aduljadedzs királytól kapta kormányfői kinevezését. Valójában Szondhi Bunjaratgin tábornok, a Thak- szin Sinavatra kormányát megdöntő szeptember 19-i vértelen puccs vezetője egyezett meg vele. Szurajud Csulanont nevéhez fűződik a katonaság alapos átszervezése, amellyel tetemesen megnövelte annak ütőképességét, professzionalizmusát. Politikai nézetei nem ismeretesek, mert mindig távol tartotta magát a politizálástól. Megvesztegethetetlen és higgadt ember hírében áll, többre becsüli a csendes diplomáciát a látványos gesztusoknál. (MTI) Harmadszor járultak az urnákhoz a háború óta Bosznia-Hercegovinában - jövőre már minden ügyért a hazai politikusok felelnek Választás nacionalista felhangokkal, etnikumközi feszültségekkel ÖSSZEFOG1ALÓ Szarajevó. Általános választásokat tartottak tegnap Bosznia- Hercegovinában, a háború (1992- 95) befejezése óta harmadszor. Azért különösen nagy a tegnapi szavazás tétje, mert a nemzetközi közösség boszniai megbízottja, aki most döntőbíróként lép fel olyan ügyekben, amelyekben a helyi pártok nem tudnak megegyezni, a jövő évben bezárja irodáját, és azután minden ügyért a hazai politikusoknak kell felelősséget vállalniuk. A 2,7 millió választópolgár a szövetségi parlament összetételéről és a két országrész - a Muzul- mán-horvát Föderáció és a Boszniai Szerb Köztársaság - törvény- hozásának tagjairól döntött. Most választották meg a háromfős államelnökséget és tíz járási képviselőtestület tagjait is. Külön elnököt és alelnököt választanak a Boszniai Szerb Köztársaságban. A közvélemény-kutatások előrejelzései szerint valószínű, hogy csakúgy mint a korábbiakban, ezúttal is saját etnikai pártjaikat támogatták a muzulmán, a horvát és a szerb szavazók. Harminchat párt, nyolc pártszövetség és tizenkét független jelölt pályázott az elnyerhető posztokra. 4735 külföldi megfigyelő és 29 hazai társadalmi szervezet őrködött a választások tisztaságán. A kampányidőszakot nacionalista felhangok, az etnikumok közötti kölcsönös vádaskodások és a Boszniai Szerb Köztársaság létjogosultságáról folytatott viták jellemezték Ezek a régi témák háttérbe szorították az olyan időszerű problémákat, mint például a magas munkanélküliség, a szerény életszínvonal és az esedékes alkotmányreform. A központi választási bizottság éjfél körüli időpontra ígérte az államelnökség választásának első eredményeit, a többi választási eredmény leghamarabb a mai nap folyamán várható. (MTI, ú) Kampányolás a háborúban félig megsemmisült Mostarban (TAS R/ AP-fel vétel) Állítólag minimális baloldali győzelem született az osztrák választásokon Szerbiában népszavazás lesz az alkotmányról Fordulat a sógoroknál? Bécs. Minimális baloldali győzelem született tegnap az ausztriai parlamenti választásokon. Az Alfred Gusenbauer vezette, eddig ellenzéki Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) végzett az élen kevesebb mint 1 százalékos előnnyel az eddig kormányzó Osztrák Néppárt (ÖVP) előtt. Ezt umazárás után közölték. ÖSSZEFOG LALÓ Az ORF közszolgálati televízió szerint a szociáldemokraták 35,8, míg a Wolfgang Schüssel kancellár vezette néppártiak 35,3 százalékos eredményt értek el. Az ATV szerint a szociáldemokraták 35,6, míg a néppártiak 35 százalékos eredményt értek el. A belügyminisztérium szerint is a szociáldemokraták győztek 36,1 százalékkal a 35,8 százalékos eredményt elért néppártiakkal szemben. Lapzártakor ennél is kisebbnek tűnt a különbség, megfigyelők drámainak minősítették a helyzet alakulását. Egy előrejelzést kivéve minden becslés szerint 5 párt jutott a parlamentbe. A harmadik helyen vagy a Jörg Haider által elhagyott Osztrák Szabadságpárt (FPO), vagy a Zöldek végeztek. A183 tagú képviselőházban 94 mandátum kell a többséghez, a szociáldemokraták 69-72, a Zöldek pedig 19-20 mandátumra számíthatnak. Nagy a valószínűsége tehát annak, hogy é Alfred Gusenbauer. Megelőlegezte a győztes mosolyát. (TASR/AFP) két párt nem tud kormányt alakítani, így egyre valószínűbb a jobb- és a baloldal két nagy pártjának a koalíciója. Természetesen meg kell várni a hivatalos végeredményeket, hiszen ezek az adatok lényegében az urnazárás utáni első prognózisok, a szavazatok 35 százalékának össze- számlálása alapján készültek. Országszerte 17 órakor zárták be a választási helyiségeket, amelyekben több mint 6 millióan adhatták le voksukat 7 párt jelöltjeire. Hivatalos adatok szerint a több mint 6 millió választásra jogosult osztrákból 400 ezren nem a lakhelyük szerinti választókörzetben szavaznak. Egy részük külföldről postán küldi el voksát, így a végleges választási eredményre több mint egy hetet kell várni. Az előrejelzések is nagyon szoros eredményt jósoltak, a választás előtti utolsó közvélemény-kutatások alapján még az ÖVP volt esélyes a győzelemre, 2-3 százalék- pontos előnnyel az SPÖ előtt. A fogadóirodáknál szintén az ÖVP állt győzelemre, aki rájuk fogadott, mint győztesre, csak 1,1-szeres pénzre számíthatott, viszont aki az SPÖ-t favorizálta, ötszörös pénzt vihet haza. (TASR, MTI, ú) Véleménykülönbségek a légi utasok adatainak átadásáról az ELI és az USA között Nem született megállapodás MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel/Washington. Az EU és az USA nem tudott megállapodni a hét végén az uniós tagállamokból Amerikába tartó légi utasok adatainak átadásával kapcsolatos új egyezmény részleteiben. Mindkét fél ilyen értelmű nyilatkozatot tett közzé tegnap a Washingtonban lezajlott tárgyalásokról, de könnyen kezelhetőként tüntették fel a problémát, és hangsúlyozták, elérhető közelségben van a megállapodás. „Á légi forgalom zökkenőmentes marad a yárhatóan hamarosan megszülető megállapodásig” - áll Michael Chertoff amerikai belbiztonsági miniszter nyilatkozatában. Mint közölte, a maga részéről már alá is írta a megállapodás tervezetét. Ez ugyan nem végleges még, de meggyőződése, hogy csak csekély módosításokra lesz szükség hangsúlyozta. Az Európai Bizottság szóvivője is igyekezett mindenkit megnyugtatni: a megállapodás elmaradása nem jelenti azt, hogy most kitör a káosz, csupán annyi az egész, hogy jogi vákuum keletkezett. A szóvivő hangsúlyozta: „már megtettük az út kilencven százalékát”. Közölte: az EU-tagállamok bel- és igazságügy-miniszterei ez ügyben csütörtökön találkoznak. Utána az EU a lehető leghamarabb folytatni szándékozik erről a tárgyalásokat Washingtonnal. A szóvivő nem részletezte meg a még megoldatlan vitás kérdéseket. Az amerikai hatóságok 2003 óta követelik, hogy a légitársaságok - a terrorizmus elleni harc jegyében - 15 perccel az indulás előtt közöljék velük az USA-ba tartó utasaik számos személyes adatát, többek között a telefon- és hitelkártyaszámát, valamint e-mail címét. Áz Európai Bizottság hozzájárult az adatközléshez, de az Európai Bíróság május 30-án törvénytelennek minősítette ezt a gyakorlatot, és szeptember 30-ig adott határidőt az új megállapodás kidolgozására. Nem az adatok átadásának tényét kifogásolta a bíróság, hanem a megállapodás jogalapjának megjelölését. A bíróság ítélete nem tiltotta meg az adatátadás folytatását az állás- foglalásában megjelölt szeptember 30-i határidőig, így tehát a korábbi gyakorlat folytatódott mostanáig. Nem derül ki a nyilatkozatokból, müyen jogi megoldást akarnak alkalmazni a felek az új megállapodás életbe lépéséig hátralévő időben az EU-tagállamok és az Egyesült Államok közti légi forgalom zavartalansága érdekében. Még ha hamar létrejön is az új megállapodás, életbe lépése nem megy egyik napról a másikra, mert ahhoz a 25 EU-tagállam mindegyikének ratifikálnia kell. Tiltakozás Koszovóban MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Belgrad. Predrag Markovics, a szerb parlament elnöke tegnap október 28-29-re írta ki a népszavazást az ország új alkotmányáról, amelyet a parlament szombaton késő este fogadott el. A koszovói albán vezetők tegnap máris tiltakoztak, mert Belgrádban az új alaptörvénybe is belefoglalták: Szerbia részének tekintik a már évek óta ENSZ-igazgatás alatt álló, külön életet élő Koszovót. Ennek egyenes következményeként ott is meg kell(ene) tartani a referendumot. A koszovói albánok nyilván bojkottálni fogják a szavazást, mint tették azt az utóbbi évek összes választása, referenduma során. Emiatt nagyon fontossá válik, hogy a 6,5 millió szerbiai választónak mintegy 60 százaléka leadja a voksát. így lesz meg ugyanis a koszovóiakat is magába foglaló, 7,6 millió nevet tartalmazó választói névjegyzékre vetített több mint 50 százalékos részvétel. Ha pedig a népszavazás jóváhagyja az alkotmányt, akkor még idén megtartják Szerbiában a parlamenti választásokat. Ennek a kampánya már el is kezdődött, ebbe illeszkedik a G17 Plus kormánypártnak az a vasárnapi döntése, hogy kivonul a kormányból, és képviselői sem vesznek részt a törvényhozás munkájában sem. Az ok: az EU-val nem folytatódtak a stabilizációs és társulási tárgyalások, mert a kormány képtelen volt kézre keríteni a háborús bűnökkel vádolt Ratko Mladics volt boszniai szerb főparancsnokot. Sztálinistának nevezte a grúz vezetőket Putyin sértő nyilatkozata MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Moszkva. A sztálini terror főszervezője, a szovjet-grúz Lavren- tyij Berija politikai örököseinek bélyegezte a grúz vezetőket az orosz elnök. Vlagyimir Putyin tegnap először szólalt meg azóta, hogy Grúziában kémkedés vádjával két hónapra vizsgálati fogságba helyeztek hat orosz tisztet. „Teljesen világos, hogy Oroszországot provokálni akarják... Akik ezt teszik, nyilvánvalóan azt feltételezik, hogy orosz- ellenes külpolitikájuk megfelel a grúz nép érdekeinek. Ezek az emberek azt hiszik, hogy külföldi szponzoraik oltalma alatt kényelemben és biztonságban érezhetik magukat” - mondta Putyin az orosz nemzetbiztonsági tanács állandó tagjait fogadva. Ezzel egy időben a Grúziában állomásozó orosz erők parancsnoka közölte, csapatai riadókészültségben állnak Grúziában, s tűzparancsuk van veszélyeztetés esetére. Az orosz katonák akkor használhatnak fegyvert, ha Grúzia támadó lépést tesz ellenük. Előzőleg bejelentették: Moszkva felfüggesztette katonáinak kivonását két grúziai orosz támaszpontról, amíg a biztonsági helyzet nem normalizálódik. Tbilisziben orosz tisztségviselők szombaton elmondták: folytatják az ottani orosz nagykövetség diplomatáinak és családjaiknak a kimenekítését, s csak néhány emberüket hagyják hátra. Elszállítják Tbilisziből az orosz diplomatákat (SITA/AP-felvétel)
