Új Szó, 2006. szeptember (59. évfolyam, 202-225. szám)

2006-09-27 / 222. szám, szerda

18 Kitekintő - hirdetés ÚJ SZÓ 2006. SZEPTEMBER 27. www.ujszo.com Feltehető, hogy ennél a fajnál ágazott ketté az emberfélék fejlődése: egyik ágon más Australopithecus fajok alakultak ki, a másikon a Homo nemzetség Halála után iszap borította el a 3 millió éves kislányt Australopithecus afarensis - az antropológusok szerint így nézhe­tett ki (Képarchívum) Egy évekkel ezelőtt előke­rült, ám csak mostanra le­tisztított korai hominida maradványai rendkívüli in­formációkkal gazdagíthat­ják korai őseink testfelépí­téséről, életmódjáról alko­tott ismereteinket. OR1GO 2000-ben egy 3,3 millió évvel ez­előtt élt korai hominida - az em­berfélék rendszertani családjához tartozó faj - fiatal egyedének jól megőrződött maradványait tárták fel régészek Etiópiában. A legősibb gyermekmaradvány A felfedezést 2001 elején jelen­tették be. A feltárást követő több éves aprólékos munkálatok után - fogászati eszközökkel bontották ki a csontokat a megkövült üle­dékből - a kutatócsoport újabb részletes beszámolóval jelentke­zett a Nature-ben. Munkájuk nyomán ma már pontosan láthatjuk az észak-etió- piai Afar-régióban talált és kivéte­lesen jó állapotban megmaradt, egy hároméves korában meghalt egyed közel teljes csontvázának jelentőségét. A Selam, azaz Béke névre ke­resztelt „kislány” a valaha talált legősibb gyermekmaradvány, amely a kutatást végző régészcso­port véleménye szerint azért ma­radhatott meg ilyen jó állapotban, mert halála után nem sokkal a tes­tet talán áradásból származó üle­dék, iszap borította be. Közel teljes csontváz A részletes vizsgálatok során ki­derült, hogy Selam az eddig ismert legkorábbi Australopithecus afa­rensis, és több mint 100 ezer évvel korábban élt, mint híres fajtársa, Lucy. Feltehető, hogy ennél a faj­nál ágazott ketté az emberfélék fej­lődése: az egyik ágon más Austra­lopithecus fajok alakultak ki, ame­lyek evolúciós zsákutcát jelentet­tek. A másik ág vezetett a modern ember, a Homo nemzetség kiala­kulása felé. Selam maradványai a teljes koponyáját tartalmazzák, beleértve az alsó állkapcsot, vala­mint a gerinc felső szakaszát, a bordákat, mindkét lapockát, a kulcscsontokat, a jobb könyököt és a kéz egy részét, mindkét térdet, il­letve a sípcsontok és combcsontok nagy részét. Az egyik láb szinte teljes egészé­ben megmaradt, így ez az első ilyen rendelkezésre álló afarensis-ma- radvány- mutat rá Fred Spoor pro­fesszor, a University College Lon­don evolúcióbiológusa. Átmeneti evolúciós forma Ennél is fontosabb, hogy ez az el­ső olyan afarensis, amelynél teljes lapockát („vállcsontot”) találtak. Selam lapockája ráadásul evolúci­ós átmeneti formát képvisel: a rajta lévő, izomtapadásra szolgáló csonttaréj az ember és az ember- szabású majmok hasonló kép­ződményéhez képest félúton he­lyezkedik el. A paleoantropológusokat régóta foglalkoztatja a kérdés: képes volt- e a földön két lábon járó Australo­pithecus afarensis még a fák ágai között is magabiztosan mozogni? Korábbi leletek arra utalnak, hogy a csípő és a térdek már a két lábon járáshoz alkalmazkodtak, a hosz- szú, térdeket súroló kezek és a meggörbült ujjak azonban még a fákon való gyors mozgást is szol­gálhatták. Selam lapockája újabb fontos elem ebben a kirakósjátékban: ar­ról mesél, hogy tulajdonosa kezdi elveszíteni a fák ágai közötti élette­ret. A lelet ugyancsak igen fontos része a koponya. Mivel Salem 3 éves korában hunyt el, természe­tes, hogy agyának térfogata kisebb, mint egy kifejlett példányé. Ha vi­szont figyelembe vesszük, hogy a mai csimpázoknál egy hároméves állat agya már közel 90%-ban meg­közelíti a kifejlett egyedek agymé­retét, Salem agya kifejezetten kicsi­nek mondható. Ezt mutatja, hogy az Australopit­hecus afarensis-ek utódjai lassab­ban érték el a kifejlett felnőttkort, ami jellegzetes emberi vonás. Érde­kes Selam nyelvcsontja (os hyoide- um) is. Ez a nyelv izmaihoz tapadó apró csontocska a hangképzésben játszik szerepet. Formája arra utal, hogy az Australopithecus afaren- sis-ek Selam korában inkább a csimpánzokéhoz hasonlatos han­gokat hallattak - magyarázza Spo­or professzor. A további kutatások során, a láb teljes megtisztításakor derülhet fény arra, milyen lehetett az afa­rensis lábfeje: mekkora volt a nagy­lábujja a többihez képest? Képes volt-e szembefordítani azt a többi lábujjai, mint a mai csimpánzok? A további részletes megfigyelések még számos kérdésre adhatnak vá­laszt korai ősünk életmódjáról. Korai hominidák A legelső emberfélék eddig is­mert legidősebb képviselője, az Ar- dipithecus ramidus Kelet-Afriká- ban (a mai Etiópiában) lépett szín­re, mintegy 4,4—4,5 millió évvel ez­előtt. Őket követte egy jóval fejlet­tebb faj, az Australopithecus afa­rensis, amelynek fosszüiáit 2,9 és 3,9 millió év közé datálhatjuk. A mai csimpánzokhoz fogható agy- térfogatú (400-500 köbcentimé­ter), alacsony termetű (kb. 120 cm magas), az eszközt és a beszédet még nem ismerő élőlények lehet­tek. E faj legépebben megmaradt, legteljesebb maradványa „Lucy” néven vált ismertté a nagyközön­ség számára. Az Australopithecus afarensis koponyája és fogazata (a középső felvételen, mellette a „mi" fogsorunk) AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS ALAP Qjz TÁMOGATJA MALA DOMASA FEJLESZTESET Az Európai Szociális Alap az emberekbe invesztál Malá Domaša községben 445 lakos él, és a roma közösséget 131 polgár alkotja. A település azok közé a kelet-szlovákiai községek közé tartozik, ahol a munkanélküliség eléri a 30 százalékot, a roma közösségben a száz százalékot. Jaroslav MAKATÚRA, a község polgármestere úgy döntött, nem fog ölbe tett kézzel ülni, megteremti annak a feltételeit, hogy a roma közösségben is javuljon az élet minősége. Kollégáival együttműködve projektet dolgozott ki, és térítésmentes támogatást szerzett az Európai Szociális Alaptól (ESZA). „A projekt a Malá Domaša-i roma közösség tagjainak felkészítését szolgálja az alkalmazásra és a művelődésre. Az újonnan létrejött közösségi központ a művelődés, a szociális ellátás, a kultúra és a sport területén fejt ki tevékenységet” - magyarázza Jaroslav Makatúra, Malá Domaša község polgármestere. A projekt célcsoportjai mindenekelőtt a roma iskolaköteles gyermekek, a 15 és 25 év közötti fiatalok, valamint a közösség felnőtt tagjai. Nem utolsósor­ban valamennyi szociálisan veszélyeztetett polgár. A múltban a Malá Domaša-i roma telep a legelmaradottabbak közé tartozott Szlovákiában. 2002-ben ezért vették fel az SZK roma közösségeinek komplex fejlesztési tervébe Tíz év le­forgása alatt sikerült megállítani a telep hanyatlását. Stabilizálni egészségügyi helyzetét, felszámolni kóros szociális jelenségeit. Részben megoldani a roma közösség lakásproblé­máit nyolc családi ház felépítésével az SZK Építésügyi és Régiófejlesztési Minisztériumának eszközeiből. A község Unimo bódét is vett az egyik roma családnak. „A közösségi központ elősegíti a roma gyerekek és fiatalok művelődését az alap- és középis­kolákban”-mondja Jaroslav Makatúra. „Mindenekelőtt a pótlólagos tanítással, a hiányzások csökkentésével, az előmenetel javításával, a számítógép-kezelés tanításával. A projektnek az is célja, hogy növelje a tanulók elhelyezkedési esélyét a községben és annak környékén. A résztvevők szociális-szervezési tapasztalatokat szereznek, iparos- és kisegítő munkákat sajátítanak el. Elvégzik az úgynevezett Családi Kisiskolát is, ahol elsajátítják a helyes test­ápolási és táplálkozási szokásokat, a családi költségvetés hatékony vezetését és a hasonló dolgokat" — teszi hozzá a polgármester, tudatosítva, hogy az ilyenfajta befektetés mindig hasznára van a társadalomnak. Az ESZA eszközei nélkül sok terv csak látomás maradna. A projekt kulturális és sporttevékenységet is magában foglal. Ezek is motiválják a projekt résztvevőit a közösségi központ tevékenységébe való bekapcsolódásra. Serkentik a közösség fejlődését, valamint együttműködését is a község nem roma részével. Az Európai Szociális Alap (ESZA) több mint két éve működik, és kontóján megközelítőleg 1000 támogatott, keresletileg orientált projektet találunk. Ugyanígy 15 nemzeti projek­tet majdnem 15 milliárd korona együttes értékben. Napjainkban az ESZA tájékoztató médiakampánnyal jelentkezik. Ez 2006-ban augusztustól októberig tart a televíziókban, rádiókban, újságokban és az internet portáljain. A projektek sikeres megvalósítóit hivatott bemutatni. Hiteles vallomásaik olyan tapasztalatot kínálnak, amely közeli a nyilvánosság számára. Az ESZA támogatását csaknem mindenki igényelheti: városok, falvak, kerületi önkormány­zatok, nonprofit szervezetek, vállalatok vagy iparosok. A kampány keretében valóságos pro­jektek példáin akarjuk bemutatni az ESZÁ-ból származó támogatás iránt érdeklődőknek, hogyan segíteni például integrálni a hátrányos helyzetű csoportokat a munkaerő piacán, növelni a foglalkoztatottságot és támogatni a szakképzettséget. Az ESZA lehetőségeiről szóló tájékoztatást a www.esf.gov.sk internetes honlap tartalmaz­za. Bizalommal fordulhatnak az ESZA pozsonyi, besztercebányai, kassai, nyitrai, eperjesi, trencséni, nagyszombati vagy zsolnai Regionális Tanácsadó Központjában tevékenykedő tanácsadókhoz is. Az Európai Szociális Alapot 1957-ben az Európai Gazdasági Közösség megalapításáról szóló, római szerződés alapján hozták létre. A legrégibb az összes strukturális alap közül. Már közel 50 éve támogatja az új és jobb munkahelyek kialakítását, az emberi források fejlesztését, a minőség meg a termelékenység javítását és a szociális integrációt. Küldetése az is, hogy megelőzze és csökkentse a munkanélküliséget, segítse az alkalmazottakat és a vállalatokat az új szakmai követelmények teljesítésében, segítse támogatni a szociális integrációt és az esély- egyenlőséget a foglalkoztatásban. A Szlovák Köztársaság 2004-ben kezdte meríteni az Európai Szociális Alap pénzeszközeit. Az Európai Szociális Alapból származó támogatások irányításával a Szlovák Köztársaság Munka-, Szociális és Családügyi Minisztériumát bízták meg. '-6-13487

Next

/
Thumbnails
Contents