Új Szó, 2006. szeptember (59. évfolyam, 202-225. szám)
2006-09-26 / 221. szám, kedd
10 Kultúra-hirdetés ÚJ SZÓ 2006. SZEPTEMBER 26. www.ujszo.corr RÖVIDEN Soma a Déja vu-klubban Pozsony. Holnap kerül sor az őszi évadnyitó Deja vu-klubestre a Hlava XXII étteremben (Bazova utca). Az est vendége a Megasztár népszerű zsűritagja, az ismert dzsesszénekesnő, Spitzer Gyöngyi, azaz Soma lesz, aki a beszélgetésen kívül a házigazda zenekar kíséretében talán dalra is fakad. Somával Bárdos Agnes beszélget. A klubest 18.30-kor kezdődik, a belépés ezúttal is ingyenes, (sd) Újabb díj a Taxidermiának Pálfi György Taxidermia című filmje nyerte a legjobb rendezőnek járó díjat az antalyai nemzetközi filmfesztiválon szombaton. A trófeát a két főszereplő Czene Csaba és Trócsányi Gergő, valamint Váradi Gábor producer vette át az ünnepségen. A Taxidermiát a cannes-i vüág- premier óta jelentős filmfesztiválok mutatták be világszerte. Brüsszelben a legjobb film, Kolozsváron pedig a legjobb rendező díját nyerte el. Az alkotást november 9-én mutatják be a magyar mozik. (MTI) Európa legnépszerűbb dzsessz-szaxofonosa Tornaiján Monty Waters fújja ELŐZETES Tornaija. A hír első hallásra hihetetlennek tűnik, mégis igaz: Monty Waters, Európa egyik legnépszerűbb dzsessz-szaxofonosa holnap este héttől Tornaiján ad koncertet, melyre a belépés ráadásul ingyenes. A városi művelődési központ nagytermében nem mindennapi élmény várható, Waters ugyanis a műfaj szinte valamennyi irányzatában otthonosan mozog, és a múltban olyan világhírességekkel játszott együtt, mint Herbie Hancock, Miles Davis, John Colt- rane, B.B. King vagy James Brown. A felsorolásból is kitűnik, hogy a Los Angeles-i születésű szaxofonos repertoáija a chicagói bluestól az „ortodox” dzsesszen át egészen a közönségbarát funkyig teljed, sőt e műfajokat nagy előszeretettel vegyíti is kompozícióiban. Waters a 80-as években Európába költözött, mivel az öreg kontinens dzsesszéle- tét izgalmasabbnak tartotta az amerikai zenei történéseknél. Nagy visszhangot keltett Münchenben készített lemeze, a „Monty Waters Hot Rhytm Junction”, melyet egy brazil bőgőssel, Paolo Cardosóval, valamint Tom Nicolas ismert-amerikai ütőssel rögzített. Ettől kezdve több ország vezető zenészeivel működött együtt egy-egy projekt erejéig, a kilencvenes évek közepén Magyarországra, majd Szlovákiába is ellátogatott, hogy megvalósítsa saját elképzeléseit. Az itteni közös munka eredménye számos nagy sikerű koncert, valamint a „Moonlight in Slovakia” című album. A ma már kultikus hanghordozónak számító lemezen Peter Adamkovič zongorázik, Martin Marinčák bőgőzik, Szabados Géza dobol és Ľubo Šamo hegedül. Közülük ketten, Adamkovič és Marinčák Tornaijára is elkísérik a „mestert”, az alkalmi zenekarban rajtuk kívül Stano Cvanciger dobol és a lengyel Borys Janczarsky szaxofonozik, (juk) (Képarchívum) MART Épületgépészeti Nagykereskedő Kft. WOLSfLEV company Magyarország legdinamikusabban fejlődő, épületgépészeti termékeket forgalmazó vállalata a fokozódó vevői igények kiszolgálására szakembert keres ELADÓI munkakörbe. Munkavégzés helye: Esztergom Mester Centrum Olyan munkatársat keresünk, aki: • rendelkezik alaptermék-ismerettel és értékesítési tapasztalattal, • dinamikus, nyitott az új kihívások iránt, • jó kommunikációs készségű, • tiszta erkölcsi bizonyítvánt mutat fel. Előnyt jelent • épületgépészeti ismeretek. Amit ajánlunk: • karrierlehetőség a cég keretein belül, • teljesítményarányos, versenyképes jövedelem, • egyéb juttatások. Várjuk a lendületes, teherbíró jelentkezőket az alábbi elérhetőségeken: MART Épületgépészeti Nagykereskedő Kft. 2120 Dunakeszi, Székesdűlő-Házgyár E-mail: szilvia.magyar@mart.hu , laszlo.urogi@mart.hu Tel.: +36 33/502-045, fax: +36 33/502-046 BP-6-14160 A Divadelná Nitra 2006 színházi fesztivál holnapig kutatja, meddig tart az örökké, s mit jelent, hogy fiatal? Rettentő vágy a rendre László Zsolt és Tóth Orsolya a Pentheszileiában (Ctibor Bachratý felvétele) Tenni a mindennapi dolgunkat, vagy rágódni a nagy kérdéseken? Elválasztható a kettő, vagy kibogozhatatlan egységet alkot? Cselekvés-e a megfogalmazás, megnevezés-e az akció? Bizonytalanok vagyunk, a döntéseket valaki mégis mindig meghozza. Helyettünk történik az élet. FORGÁCS MIKLÓS A Divadelná Nitra 2006 nemzetközi színházi fesztiválon látható előadások többek között ezeket a kérdéseket is feszegetik. A fesztivál már tizenötödik éve vátja így kora ősszel a dramatikus művészetek labirintusában kószálni kívánó Thészeuszokat, hogy induljanak el abban az útvesztőben, melynek tükörfalai szembenézésre sarkallnak, karcos felületei riasztanak, korszerű, komoly kutatásokra alapozottan előállított anyaga ámulatba ejt és gyakran elfedi a magányt. Az idei jelszó: „örökké fiatal”, ez az az Ariadné-fonál, mely elvezethet a megvüágosodás Minotauruszához. A fonál viszont könnyen a kalandor testére hurkolódhat, és a végső nagy küzdelem helyett kínosan kicsinyes harcokkal kell bajmolódnia az esendő hősnek. Furcsa átmeneti korunkra kétféleképpen reagálnak az alkotók. Van, aki magára húzza a káoszt, és a rendszerező vágy „csak” a vágy prezentációja marad. De van, aki szemlélődve azonnal szelektál és művi úton megteremti a rendet, nem vesz tudomást a szabályokba tuszkolás veszélyeiről. A lengyelek Woyzeckje a kiszolgáltatottság drámája. A neurotikusságot és romantikát űzötten keverő vadzseni Büchner nyomasztó, kilátástalan torzója egyszerre kínál egy az önál- tatásról lemondani képtelen sivár közeget, s mutat fel egy teljességgel érthetetlen szerelmi kapcsolatot. Maja Kleczewska előadása nyomoz a történet után, keresi a törmelék kapcsolódási pontjait, de izgatja őt a megmagyarázhatadan mozzanatokba való belefeledkezés is. Az aprólékosan megrajzolt mindennapokban mindig van egy pillanat, amikor megtekerednek az események, elmaszatolódnak a körvonalak, és felébrednek a démonok. Rétegek sejlenek föl egymás mögött, a mindennapok maguk is piszkos kis titkokat rejtenek, de édes poklok és ijesztő mennyek is egyre súlyosabban materializálódnak. Az élet kísérlet, erkölcs, érzelem, fizikai lét néha önkéntes, néha kényszerű boncasztala. Woyzeck nem ura saját életének, s ezt hol különc idiótaként, hol szürke tömegemberként éli meg. A rendező a mába fordította a darab jelrendszerét, a Máriát csábító nyalka katonatiszt itt kopasz maffiózó, a Doktor megfogha- tadan átváltozóművész, hol bohóc és showman, hol hímnős perverz, hol romlott angyal. Minden szereplőnek megvan a maga tánca, furcsa, valószínűden mozdulatok jellemzik őket. A tánc amúgy is nagyon fontos, szavaknál is plasztikusaidban jellemzik a figurákat, a helyzeteket. Woyzeck gyilkos, megöli szerelmét, a bűn története is ez a darab. S ezen a ponton lesz sebezhetővé az ismerős mindennapokat és a kínzó víziókat ötvöző koncepció. Nagyon kevés derül ki arról, miért van együtt Woyzeck és Mária, hogy érzi magát a nő, és miért csalja meg szerelmét, s végül miért vetkőzik ki teljesen önmagából és ad fel mindent. Az ő motivációi titokban maradnak, s ez azért zavaró, mert a közeg brutalitása és Woyzeck megaláztatásai olvashatóan vezetnek el a gyilkosságig, éppen az áldozat arca hiányzik. Kleist valóban az őrjöngő érzelmek szigorú matematikusa volt. Pentheszüeia című darabjában, melyet a budapesti Nemzeti Színház hozott el Zsótér Sándor rendezésében, egészen különös szerelmi történetet mesél el. Az amazonok királynője és Akhilleusz, a görög csapatok hős parancsnoka csatában szeret egymásba. Tehát két katona fellángoló érzelmeit rejtik az ellenséges csapatok portyázásai. Múzeumban vagyunk, az eszme megkövesedése már szenvedélyte- len, megállt az idő, anyagiasultak a pusztító érzelmek. Maga a Kleist- darab is ilyen: minden összecsapás, hihetetienül izgalmas és drámai történés a színfalak mögött zajlik, elmesélik a szereplők a félistenek, hősök cselekedeteit. Zsótér teljesen statikus színháza, mely a szöveg tömbszerűségét követve maga is tömbökként görgeti a színészeket a színpadra, nem könnyíti meg a néző helyzetét, nem hígítja fel semmivel a szenvedés tömény szövedékét, a harcokat belső csatákká változtatja, az akció a test súlyos jelenléte. A szereplők kíméleden magára hagyatottsága az érzelmi viharokban, amikor a bent gyötrelmeit nincs lehetőség mozdulatba szabadítani, gyötrelmes a nézőknek is, s bizony ezek a gyötrelmek időnként a legegyszerűbb civil unalmat jelentik. A rózsa a legfontosabb metaforája az előadásnak, s őrült szeszély, áradó érzelem, veszélyes gyönyörűség és gyilkos fegyver egyaránt. Működik a fent és a lent, a történelem és az érzelem rétegződéseit jelző szültek. Tóth Orsolya Pentheszileiaként viszont nem titokzatosan kegyeden nőstény, hanem dacos, ajakbigyesztő kamaszlány. Zsótér nem fél az infantüiz- must himnikussá nemesíteni, ami egészen megrendítő képeket eredményez. A sebezhető szobor. Zsótér nem fél konzekvensnek lenni, beindítani a rendszert, mely matematikai következetességgel lett megteremtve, és hagyni, hogy ez a rendszer időnként bizony kihűlő napként ragyogjon a messze távolban. DOSKY 2006 A tavalyi színházi évad kitüntetettjei: A legjobb előadás díja - turócszentmártoni Szlovák Kamara- színház, Csehov: Ivanov, rendező: Roman Polák A legjobb rendezés díja - Roman Polák, turócszentmártoni Szlovák Kamaraszínház, Csehov: Ivanov A legjobb női alakítás díja - Táňa Pauhofová a Szlovák Nemzeti Színház Vítézslav Nezval: Manón Lescaut című előadásának címszerepéért A legjobb férfi alakítás díja - Peter Šimun az Astorka Színház Thomas Bernhard: Nyugdíj előtt című előadásában Rudolf Höller megformálásáért 135 éve született és 65 éve halt meg a két világháború közötti csehszlovákiai magyar közélet jeles alakja Jankó Zoltánra emlékeztek szülőfalujában NAGY ERIKA Baka. Az író, lapszerkesztő, tudományszervező Jankó Zoltánra, a két világháború közötti csehszlovákiai magyar közélet jeles alakjára emlékeztek vasárnap szülőfalujában születésének 135. és halálának 65. évfordulója alkalmából. Az emléknap szervezője a Csemadok Bakai Alapszervezete, Baka község önkormányzata, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének helyi szervezete és a Szlovákiai Magyar írók Társasága volt. Jankó Zoltán 1871-ben született Bakán. Pozsonyban jogot végzett, majd városi tanácsnok lett, az 1918-as őszirózsás forradalom idején pedig Pozsony vármegye kormánybiztos főispánjává nevezték ki. 1936-ban átvette a kormánypárti Magyar Újság szerkesztését. Somoiján megalapította a Csallóközi Múzeumot. 1940- ben kiadták Mesél a szülőföldem - Csallóközi novellák c. könyvét. A telt ház előtt zajló kultúrműsorban felléptek a bakai nyugdíjas énekkarosok és az alapiskola tehetséges tanulói. A fiatal zenészekből álló hősi Amadé Quatro zenekar színvonalas műsorában megzenésített Jankó Zoltán-verseket adott elő. Meghallgathatta a közönség Bódis Gergely, Fekete Enikő és Fekete Patrik élvezetes előadását is. Damai Zsolt tanár irányításával a három diák sikeresen szerepelt a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége által meghirdetett Regionális értékeket felkutató diákok című pályázaton, A műsor után került sor a Jankó- emléktábla leleplezésére, melyet Karaffa János bakai plébános áldott meg. „Jankó Zoltán ... egyike annak az északnyugat-magyarországi, értelmiségi-köztisztviselői gárdának, amely felnőtt fejjel - férfikora teljében - érte meg a világháború bukását, az őszirózsás forradalom anarchikus-ösztönös, teheteden kapkodását, illetve az 1918-1919-es főhatalomváltást, mellyel a vidéki Magyarország viszonylag nyugodt, szélámyékos életet biztosító addigi szellemi-hivatalnoki posztjai helyett hirtelen történelmi szerepben találták magukat, s egyik óráról a másikra rá kellett döbbenniük, hogy lábuk alól hirtelen kiveszett a talaj, mögülük eltűnt a múlt, a folytonosság életterve romhalmazzá lett, s innentől kezdve nem kevesebb, mint a jövő múlik rajtuk” - mondta ünnepi beszédében Tóth László Forbáth- és József Attila-díjas költő a Szlovákiai Magyar írók Társasága képviseletében. (Mészáros Csaba felvétele)
