Új Szó, 2006. szeptember (59. évfolyam, 202-225. szám)
2006-09-26 / 221. szám, kedd
4 Régió ÚJ SZÓ 2006. SZEPTEMBER 26. www.ujszo.com e-mail: regio@ujszo.com , fax: 02/59 233 469 RENDŐRSÉGI NAPLÓ Rács mögött a zsarolók Tőketerebes. Zsarolás címen indult eljárás egy 26 éves tisza- csernyői és egy 32 éves királyhelmeci férfi ellen, mindketten büntetett előéletűek. A tettesek egy ötven éves vállalkozót fenyegettek meg, és többször is pénzt követeltek tőle, ilyen módon ösz- szesen 260 ezer koronát sikerült kicsikarniuk az áldozattól. A zsarolókat szombaton vizsgálati fogságba helyezték. (TASR) Nevetséges hatvanezer koronát adott a minisztérium A visegrádi országok kultúrája Kassán ÚJ SZÓ-HÍR Kassa. Hatodszor rendez nemzetközi kulturális fesztivált Visegrádi Napok címmel a Forsa szervezőiroda, évről évre nagyobb visszhanggal. A programok szeptembertől december elejéig követik egymást, a választék pedig idén is magas színvonalat ígér. Ismét a megszokott három művészeti ág: a színház, a zene és a képzőművészet kap főszerepet. Mint az a fesztivál nevéből is kitűnik, a visegrádi országokból, azaz Magyarországról, Lengyelországból, Csehországból és Szlovákiából hívtak fellépőket Kassára, köztük olyan nagynevű előadókat, mint a Cotton Club Singers, a Divadlo bez Zábradlí, Anna Maria Jopek dzsessz-énekesnő, illetve a Szlovák Nemzeti Színház társulata. A költségek nagy részét szponzori támogatásokból fedezik a szervezők. „Az első két évben úgy rendeztük meg a Visegrádi Napokat, hogy a Visegrádi Alap nem is tudott a dologról. A bevett gyakorlattal ellenétben ők kerestek meg bennünket, hogy szívesen beszállnának egy kis pénzzel. A kulturális tárcától éveken át egy fillért se kaptunk, idén először reménykedtünk, mivel felfedeztük, hogy kiemelten támogatják a visegrádi országok kultúráját bemutató rendezvényeket. Gondoltuk, ezt a feltételt ránk szabták! Másfél millió koronát kértünk, ehhez képest nevetséges 60 ezret kaptunk. Legszívesebben vissza- küldeném a pénzt, mert annyit sem ér, mint a velejáró adminisztráció” - panaszolta lapunknak Gabriel Horal, a Forsa szervező- iroda vezetője, aki a minisztérium flegma hozzáállása ellenére nívós színházi előadásokat, éjszakába nyúló dzsesszkoncerteket és érdekes tárlatokat ígér a kassaiaknak. A Jazz For Sale nevű, novemberben zajló, immár tizenöt éves rendezvényt, amely mára beágyazódott a Visegrádi Napok esemény- sorozatába, Horal szerint jóval többre értékeli a szakma, mint a tárca által milliókkal támogatott pozsonyi dzsessznapokat. A másik egyedülálló kezdeményezés a Visegrádi Ifjúsági Szimfonikus Zenekar, amely négy város, Wroclaw, Hradec Králové, Pécs és Kassa konzervatoristáiból alakult, és évente más-más repertoárral koncertezik a négy városban. A zenekar jelenleg gőzerővel próbál, Kassára október 24-én ér a miniturné. A Forsa iroda a másik három országban is igyekszik meghonosítani a kassai fesztivált, Wroc- lawban már sikerült hasonló rendezvényt szervezniük. Csehországban Ostravát szemelték ki, mivel mind földrajzi, mind kulturális értelemben hasonlóan közel van Lengyelországhoz, mint Kassa Magyarországhoz. Déli szomszédainknál viszont elakadt a kezdeményezés, Gabriel Horal szerint a politikai megosztottság miatt. A szervezéssel megbízott debreceni menedzser ugyanis jobboldali értelmiségi, a kulturális tárca illetékesei állítólag ezért dobták vissza a projektet. A Visegrádi Napok első rendezvénye vasárnap este zajlott, nagy sikerrel, a Divadlo na Vinohradech társulata lépett az Állami Színház deszkáira jelenlegi legsikeresebb, ,yJisté pane ministré” című előadásával. Ez a társulat egyébként harminc évvel ezelőtt vendégszerepeit utoljára Kassán, (juk) Még mindig nem készült el a Szent István napjára ígért alkotás, a szobrásztól hiába várnak magyarázatot Háromszor halasztották el a szoboravatót Ipolynyéken Üres talapzat a park közepén (Szekeres Éva felvétele) Ipolynyék. Eredetileg augusztus húszadikára tervezték az ipolynyéki Szent Ist- ván-szobor avatását, az alkotás azonban máig sem készült el, a polgárok már azt fontolgatják, visszakérik adományaikat. SZÁSZI ZOLTÁN A köztéri műalkotást az ipolynyéki Pro Villa Nek Polgári Társulás Oláh Szilveszter budapesti szobrászművésztől rendelte meg az év elején, információink szerint azt a negyedmillió koronát, amit a társulás a kormányhivataltól nyert el erre a célra, már ki is fizették az alkotónak előlegként, ám a szobor többszöri sürgetésre sem készült el. A Szent István napjára tervezett szoboravató egy héttel későbbre, majd a szeptemberi szüreti ünnepség idejére tolódott, de a szobor még ekkorra sem érkezett meg az Ipoly menti településre. A község a terveknek megfelelően még augusztus 15-e előtt elkészíttette a talapzatot, rendezte a zöldterületet és többször is megszervezte az avatóünnepséget. A tereprendezés költségei meghaladták a nyolcvan ezer koronát, ezt a község saját költségvetéséből állta. A szeptember tizedikére tervezett szüreti ünnepségre számos magyarországi és szlovákiai közjogi és egyházi méltóságot is meghívtak, majd az ismételt késés miatt kénytelenek voltak a meghívásokat lemondani. Tóth István, Ipolynyék polgár- mestere szerint ezzel a huzavonával komoly erkölcsi kár érte a falut. A polgármester legutóbb azt nyüat- kozta lapunknak, a szoboravatási ünnepség elmaradásának okát a községi hangszóróban közzétett nyüatkozatban magyarázta el a falu lakóinak. Információink szerint a közadakozásból a kormányhivatal támogatásával együtt eddig valamivel több mint félmillió korona gyűlt össze, a negyedmillió koronás kifizetésen túl más jutalmazást nem kapott, de nem is kért az alkotó. A negyedmillió koronát Oláh Szilveszter szobrászművésznek a Pro Villa Nek Polgári Társulás elnöke, Hrubík Béla adta át. Ezzel a pénzzel a polgári társulás idén év végéig köteles majd elszámolni a kormányhivatal irányában. A falubeliek közül többen azt hangoztatták, a kivitelezőnek minimum kötbért kellene fizetnie, vagy az árból kellene engednie a késés miatt. Akadtak, akik keményen számon kérték a szoborállítást szervező polgári társuláson a késést, mondván, ők az idén augusztus húszadikán felavatandó Szent István-szoborra adakoztak, így nem veszik jó néven a többszöri csúszást. A szüreti ünnepségre a művész állítólag már el akarta hozni a szobor kiöntött fejrészét, de ezen javaslatát elutasította a polgármester. „Ha végre megérkezik a Szent István-szobor, akkor majd megegyezünk az esperes úrral, mikor és hogyan avassuk fel. Addig nem foglalkozom ezzel a kérdéssel” - mondta Tóth István, Ipolynyék polgármestere. A szobor alkotóját, Oláh Szilvesztert többször kerestük telefonon, de nem sikerült elérnünk, az üzenetrögzítőn hagyott kérdésekre lapzártáig nem válaszolt. Októbertől új csipkártya-leolvasókat helyeznek üzembe a villamosokon, autóbuszokon és trolikon Korszerűsítés a kassai tömegközlekedésben A bérlettulajdonosoknak csak a megfelelő helyre kell illeszteniük csipkártyájukat (A szerző felvétele) JUHÁSZ KATALIN Kassa. A közlekedési vállalat illetékesei azt ígérik, októbertől üzembe helyezik a villamosokon és autóbuszokon azokat a „rejtélyes” jegykezelő gépeket, amelyek már május végén felbukkantak a járművek belsejében, ám mindmáig védőhuzattal vannak letakarva. „Nem egyszerű jegylyukasztó berendezésekről van szó, hanem úgynevezett információs terminálokról. Ez a jelenleg hozzáférhető legkorszerűbb technológia Szlovákiában. A bérlettulajdonosoknak csak a megfelelő helyre kell illeszteniük csipkártyájukat és máris leolvashatják, meddig érvényes a bérletük” - magyarázta Nagy Róbert, a közlekedési vállalat illetékese, hozzátéve, némelyik járműben kísérleti jelleggel már a napokban üzembe helyezték a terminálokat, hogy az utasok ismerkedhessen velük. Október elsejétől viszont a tervek szerint már „élesben” üzemel a rendszer, ugyanekkor indul az állomások szlovák és angol nyelvű bemondása. Ez a szolgáltatás egyelőre csupán szlovákul, és csak hat autóbuszjáraton működik, valameny- nyi érinti a városközpontot. Többéves stagnálást követően jövőre további újításokat is terveznek a közlekedési vállalatnál. A tervek szerint a járművek hamarosan on line kapcsolatban lesznek a diszpécser-szolgálattal, azaz a központban nyomon követhető lesz, merre jár az adott autóbusz, villamos, illetve troli. Probléma esetén azonnali eligazítást kaphatnak a sofőrök, átirányíthatják az egyes járatokat, azaz a jelenleginél jóval kevesebb lesz a járatkimaradás. Ehhez természetesen valamennyi járművet fedélzeti számítógéppel kell felszerelni, ami előreláthatóan több hónapot vesz igénybe. A kassai közlekedési vállalat új, korszerű autóbuszok vásárlására is készül, mivel a legrégebbi, kiselejtezésre érett járművekbe már felesleges lenne beszerelni az említett modem technikát. A teljes átalakításra nemrég 120 mülió koronás rendkívüli támogatást szavazott meg a kassai képviselő-testület, ami az utóbbi tíz év legnagyobb volumenű fejlesztésének számít a vállalatnál. 1948-ban tizennégy család volt kénytelen elhagyni szülőfaluját és Magyarországra költözni. A helyiek felkutatták a még élő családtagokat és leszármazottakat. Balogh István nagyapjának neve szintén megtalálható a táblán (Szűcs Éva felvétele) A kitelepítettekre emlékeztek Buzitán KOZSÁR ZSUZSANNA Buzita. Szeptember utolsó vasárnapján a községben rendhagyó falunapot tartottak. Az 1948-ban kitelepített buzitai családok felkutatott, még élő tagjainak jelenlétében állítottak emléktáblát, melybe a szülőföldjüktől megfosztott családok nevét vésték. „A községből 1948-ban tizennégy családot telepítettek ki Magyarország különböző városaiba és falvaiba - magyarázta Moh- ňanský József polgármester. - Az emlékmű felállítására a kitelepí- tettektől kaptuk az első impulzust. Egy kis lélekharangot hoztak Buzitára, ez ösztönzött minket arra, hogy a kihurcoltak nevét soha ne felejtsük el.” A tizennégy család közül hetet sikerült felkutatni a közelmúltban. Közöttük van a harangot adományozó Balogh István nyugalmazott tanár is, aki ma Székes- fehérváron él. Gyerekként Vértes- acsára telepítették ki, de amint lehetett, többször visszalátogatott szülőfalujába. Felesége halála után felejteni jött ide, és elhatározta, harangot adományoz a helyi katolikus egyházközségnek. Az ajándék, melyet Vértesacsán szenteltek fel 2005 húsvétján, nagyszombaton érkezett. A falubelieknek azonban másfél évet kellett várniuk, hogy a harang hangját hallhassák. Időközben elkészült az az emlékmű is, mely a kitelepített családok nevét őrzi. A lélekharang az emlékmű leleplezése után szólalt meg először. A buzitaiak számára ez a hang már mindig összefonódik a csaknem hatvan éve kitelepített tizennégy családdal, akiket rákény- szerítettek, hogy új életet kezdjenek egy számukra ismeretlen helyen, távol a szülőföldjüktől. Az 1946-ban létrejött csehszlovák-magyar lakosságcsere egyezmény végrehajtási egyezségét 1947. május 24-én írták alá. Ennek értelmében a magyarországi szlovákok önkéntesen áttelepülhettek Csehszlovákiába, a csehszlovák kormány pedig jogot kapott arra, hogy az áttelepülő szlovákokkal egyenlő számú, csehszlovák állampolgárságától megfosztott magyar nemzetiségű lakost kitelepítsen Magyarországra. A kitelepítések már a következő három hét folyamán megindultak, és 1949 nyarán fejeződtek be. Ez idő alatt 130 ezer magyar hagyta el Csehszlovákiát.
