Új Szó, 2006. szeptember (59. évfolyam, 202-225. szám)

2006-09-21 / 217. szám, csütörtök

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. SZEPTEMBER 21. Vélemény és háttér 7 TALLÓZÓ SME Címlap-tudósításában hang­súlyozza: az MTV elleni tá­madást Toroczkai László, a Hatvannégy Vármegye ifjúsá­gi szervezet elnöke vezette. Elemzésében a lap úgy véli, az események akár a kormányol­dal malmára hajthatják a vi­zet, hiszen a szélsőjobb vezet­te tüntetők elijeszthetik a Fi­desz szavazóit. Ezt erősíti meg a SME által megkérdezett Töl- gyessi Péter politológus és volt Fideszes képviselő is, aki sze­rint az ellenzéki párt kissé bi­zonytalan. Maga követelte ugyanis a kormány radikális eszközökkel való eltávolítá­sát, most azonban nem tudja, hogyan reagáljon. A jobbol­dali-liberális napüap végül Gyurcsány-portréjában Or­bán Viktorhoz hasonlítja a po­litikust. Egyebek közt azért, mert mindketten jó kommu­nikációs képességgel rendel-’ keznek, és ugyancsak közös a hatalomkoncentrációra való hajlamuk. PRAVDA Ugyancsak címlapon hozza a történteket, és kiemeli To­roczkai László szerepvállalá­sát. Majd azt hangsúlyozza, hogy tíz nappal az önkor­mányzati választások előtt az ország politikailag megosz­tott. A Fidesz ugyan aláírta a közös ötpárti parlamenti nyi­latkozatot, Orbán Viktor azonban mit sem vesztett harciasságából. Farkas Zárug Péter politológus a lapnak el­mondta, több jel arra utal, a megmozdulások spontán jel­legűek, azonban az MTV székházánál történtek nem tükrözik az általános trendet. Azonos időben ugyanis az or­szág több pontján folytak bé­kés tüntetések a miniszterel­nök kijelentései miatt. A poli­tológus szerint a rendőrség kudarcot vallott a budapesti események kezelése során, amiért a belügyminisztert terheli felelősség. A Pravda ugyanakkor megszólaltatta Papp Zsolt londoni banki elemzőt is, aki szerint Gyur- csány Ferenc „beismerése” a magyar gazdaság állapotáról nem tartalmazott meglepeté­séket a közgazdászok számá­ra. Az elemző szerint Ma­gyarországnak most elsősor­ban szigorúbb költségvetési fegyelemre van szüksége. Át kell csoportosítani a közki­adásokat, amelyeknek fele most a szociális juttatásokra megy, és strukturális refor­mokra van szükség az egész­ségügyben és nyugdíjrend­szerben is. HOSPODÁRSKE NOVINY A Hospodárske noviny szin­tén első oldalon foglalkozik az eseményekkel. Idézi Gyur- csány Ferenc miniszterelnö­köt, aki a történtek ellenére magabiztosan kijelentette, a gazdasági reformokat a kor­mány folytatni fogja. A lap említést tesz a legújabb köz­vélemény-kutatásról, amely szerint a lakosság 43 százalé­ka akaija a kormány lemon­dását, ám 47 százalék kitart a kabinet mellett. Gyurcsány Ferencről írott profiljában a lap kiemeli, hogy a rendszer- váltás óta ő az egyetlen ma­gyar miniszterelnök, aki a parlamenti választásokban meg tudta védeni pártja kor­mányzati pozícióját. Az európai médiák nagy figyelemmel kísérik a budapesti eseményeket Gyurcsány „saját őszinteségének” áldozata A magyarországi megmoz­dulások Európa-szerte nagy visszhangot váltottak ki. Egyes lapok „frissítőén ható őszinteségről”, mások az 56-os forrada­lomra emlékeztető párhu­zamokról írnak. Vezető európai médiumok beszá­molóiból válogattunk. ÖSSZEFOGLALÓ Németország­A német ZDF és az ARD tévé- csatornák - immár második napja - vezető hírként foglalkoztak a kormányellenes megmozdulások­kal, beszámolva az összecsapások sebesültjeiről s az őrizetbe vett személyekről. A ZDF és az ARD egyaránt utalt arra: a mostani til­takozásokat az a hangszalag vál­totta ki, amelyen Gyurcsány Fe­renc beismerte, hogy a választá­sok előtt hazudott az ország gaz­dasági helyzetéről. A tekintélyes Frankfurter Allgemeine Zeitung (FÁZ) kiemelte, a magyar kor­mány nem mond le, a kormányfő ehelyett a megkezdett reformokat az eddiginél erőteljesebb ütem­ben kívánja folytatni. Kommen­tárjában a lap megjegyzi, hogy az országban kialakult helyzet nem hasonlítható az ötven évvel eze­lőtti, hősies napokhoz. Most nem egy diktatúra és az azt védő meg­szálló hatalom ellen folyik a harc, most egy reformprogramról van szó, amelyet a tüntetők egyálta­lán nem ismernek. A FÁZ szerint a Gyurcsány-kormány válságba ju­tott, amit azonban minden továb­bi nélkül túlélhet. Az ugyancsak konzervatív Die Welt idézte a „hazugság-kazetta“ felmerülése után végzett közvéle­mény-kutatást, amely szerint a megkérdezettek 43 százaléka sürgette Gyurcsány lemondását, ám 47 százalékuk a hivatalban maradás mellett áll. A liberális Frankfurter Rundschau hangoz­tatta: „ennyi őszinteség frissítőén hathat”, azonban még frissítőb­ben hathatott volna, ha Gyur­csány mindezzel választói elé lép. A hasonlóan liberális Süddeuts­che Zeitung (SZ) részletesen ír az általa színtelennek tartott Med- gyessy-kormányról, majd Gyur­csány hivatalba lépéséről, ami szerinte túl későn jött a szükséges reformok megkezdéséhez. A lap a mostani zavargások „szellemi mozgatójának” Orbán Viktort és a Fideszt nevezte. Oroszország Az orosz elitnek szánt Nyezavi- szimaja Gazeta úgy látja, Gyur- csányra két újabb politikai meg­próbáltatás vár a következő he­tekben: az önkormányzati válasz­tás, amelyet az ellenzék kormány- ellenes népszavazássá akar vál­toztatni, és a kommunistaellenes felkelés 50. évfordulója. A függet­len Kommerszant felsorolta a ha­sonlóságokat: a főcsapás most is a baloldali kormány ellen irányul, ennek vezetője a válság teljében Oroszországban jár, s az orosz el­nökkel tárgyal, a feldühödött tö­meg állami intézményeket ostro­mol, meggyalázza a szovjet hősi emlékművet. S hogy az egybeesés „A főcsap ás most is a baloldali kormány ellen irányul, ennek vezetője a válság teljében az orosz elnökkel tárgyal.” teljes legyen, a tiltakozók olyan jelszavakat harsogtak, mint „Kommunisták!” és „56!”. Minda­mellett a hasonlóság csak kül­sődleges. „Hazudni nem szép do­log. De Gyurcsány beismerése mögött az a felhívás áll, hogy hajt­sák végre a reformokat, ne csak beszéljenek róluk” - áll a Kom- merszant írásában. Nagy-Britannia A legnagyobb brit konzervatív napilap, a The Öaüy Telegraph szerint Nyugat-Európában a vá­lasztók meglepődhetnének azon, hogy Magyarországon zavargá­sok törnek ki, mert a miniszterel­nök bevallotta, hogy hazudott. „Végül is ez az, amire politikusa­ink részéről számíthatunk, mégis Gyurcsány Ferenc brutális nyíltsá­ga okozott felháborodást” - véli a lap. Szerinte Gyurcsány, ahelyett, hogy mentegetné magát az őszin- tétlenség vádja alól - ahogy azt Tony Blair tette azzal az állításá­val kapcsolatban, hogy Iraknak tömegpusztító fegyverei vannak -, beismerte, hogy a szocialista kormány következetesen hazu­dott a gazdaság állapotáról. Gyur­csány mégis szívességet tett Ma­gyarországnak és az egykori posztkommunista Európának az­zal, hogy felhívta a figyelmet elit­jeik leplezetlen hatalmi visszaélé­seire. Lehet, hogy ezért az őszin­teségért saját állásával fog fizetni, őszinteségének azonban ösztön­zésként kell szolgálnia a politiku­sok számára, hogy a választókkal egyenes módon beszéljenek, ami­kor a korábban ellazsált refor­mokkal kell szembenézni - áll a lap elemzésében, amely kiemeli, hogy a demokratikus választás önmagában nem garantálja a jó kormányzást. A liberális Financial Times (FT) úgy véli, nem sok olyan ma­gyar van - és ez vonatkozik a vá­lasztási kampányában szintén nagyvonalú ígéretekkel előálló ellenzékre is -, aki az elmúlt években költségvetési felelőssé­get követelt. Az egymással ver­sengő költekezési ígéretek miatt elemzők a választási küzdelmet Télapó-kampánynak keresztel­ték - áll a Financial Timesban. A lap szerint Gyurcsánynak sem­miképp sem szabad távoznia; sürgős feladata a magyar gazda­ság rendbetétele. Korántsem ő az egyetlen magyar politikus, aki hazudott a gazdaságról; a Fidesz még több költekezést ígért, mint a szocialisták - áll a liberális napilap értékelésében. Csehország A prágai Lidové noviny (LN) napüap kommentálja szerint jó lenne, ha Jirí Paroubek figyelem­mel követné a mostani magyaror­szági eseményeket. Ugyanis ha a szociáldemokratáknak sikerülne visszaszerezni a hatalmat akkor idővel ugyanabba a helyzetbe ke­rülnének, mint a szocialisták Ma­gyarországon. A cikk szerint a baloldal mindkét országban a nö­vekvő adósság árán lefizette a vá­lasztókat, és hazudott a válasz­tóknak az államkassza tényleges helyzetéről. „A magyar szocialis­ták Paroubekékkel együtt abban az álomban ringatták magukat, hogy a jól elrugaszkodott orszá­guk olyan gyors ütemben gazda­godik, ami elegendő a felhalmo­zott adósság törlesztéséhez. (...) Ezért Paroubek kedvence, Robert Fico miniszterelnök helyett in­kább sürgősen Magyarországot látogassa meg. Azért, hogy kö­zelről vizsgálja meg, mi vár rá, ha esetleg újra a kormányrúdhoz jut“ - zárja írását a LN. (m, ú) KOMMENTÁR Lószart, mama! GRENDEL GÁBOR Valaki hazudik. így reagált Gyurcsány Ferenc egy héttel ezelőtt a szlovák rendőrség állítására, mely szerint Malma Hedvig története a magyarellenes támadásról csak mese. Jó orra van a kormányfőnek, messziről érzi a hazugságot. Azóta megtudtuk, van benne gyakorla­ta. Éveken át ő is mellébeszélt, az MSZP is, a Fidesz is, meg az egész magyar politikai elit. „Reggel, éjjel, este.” Hogy mit csináltak délben, nemderiUtkia balatonőszödi beszédből. A politikusok szokásait ismerve gyanítom, ettek, ittak, kávézgattak a parlamenti büfében. Őszintén. A nap hátralevő részében aztán megint úgy tettek, mint­ha kormányoztak volna. Másfél évig. Fárasztó lehetett. Gál Gábor jegyen a talpán, aki kihúzza a csávából ezt a hazudozó bagázst. Boríték, bélyeg, vérminta, zakó, szoknya, harisnya nélkül. Csak egy hanganyag van, de talán azt is ki lehet kezdeni. „Elkúrtuk” - mondja a miniszterelnök. „Nem kicsit, nagyon.” De van-e rá kézzel fogható bizonyítéka? Biológiai minta? Egy csepp fiziológiai folyadék, amelyet DNS-elemzésnek lehetne alá verni, hogy kiderüljön, ki müyen mértékben járult hozzá a kúráshoz. Talán ebbe lehetne belekötni. Gyurcsány azt állítja, kis híján „beledöglött” a sok lódításba. Édesanyja kórházban is volt. Komoly beteg lehetett, ha úgy érezte, megjavult az egészségügyi rendszer. „Egy lószart, mama!“ - tért fia a tárgyra. Gyanítom, dél tájban mondhatta, kivételesen igaznak tűnik a válasz. A sok trágárság meüett a következő mondat is kicsúszott a száján: „Dehogy tudom kiszámolni minden lépésünknek a következmé­nyét”. Az utolsó őszinte mondat. Ha jobban tudott volna számolni, talán elejét veszi a Szabadság téri pusztításnak. Habár ki gondolta volna, hogy a 21. század elején Magyarországon magyar emberek képesek ennyire bevadulni. Kell még valamit mondanom, Ildikó? Irán, újratöltve JARÁB1K BALÁZS Itt van az ősz, itt van újra. És itt van újra Irán is, forró témaként. A nyár folyamán sikerült elterelnie a figyelmet magáról, és amíg Iz­rael porig bombázta a szerencsétlen Libanont, addig Irán stikában, de nyugodtan dúsítgatta az uránt. Ezen a héten azonban a vüág vezetői New Yorkban, az ENSZ parla­menti közgyűlésén, újra előveszik Iránt. Annál is inkább, mivel az nem mutatott semmi hajlandóságot az urándúsítás befejezésére az ENSŽ Biztonsági Tanácsa által megszabott augusztus 31-i hatá­ridőig. Minden eddigi ígéret, fenyegetés hatástalan maradt, ráadásul Irán a libanoni háborúval bizonyította, hogy képes a Közel-Keleten - atomfegyver nélkül is - jókora konfliktust kavarni. Az Egyesült Államok diplomáciája hosszú hónapok óta készíti elő a szankciókat, elsősorban az ún. EU-s „hármassal” (Franciaország, Nagy-Britannia, Németország) egyetértésben, de Oroszországgal és Kínával is együttműködve, amelyek az ENSZ BT határidejének lejárta után léphetnének életbe. Csakhogy műid Oroszország, mind Kína enyhén szólva hezitált a szankciók kérdésében. Oroszország beszállítóként egyre nagyobb mértékben vesz részt a ország nukleáris bizniszében, Kína pedig a iráni kőolaj egyik legnagyobb felvásárlója. Az igazi meglepetést azonban Chirac francia elnök friss nyüatkozata okozta, mely szerint nem a szankciók, hanem a párbeszéd vezethet el a konflitus megoldáshoz. Márpedig vagy Chirac amnéziás és nem tűnt fel neki, hogy a párbe­szédhez két fél szükségeltetik, vagy pedig ez az egész iráni kérdés már-nem Iránról szól. Sokkal inkább az Egyesült Államokról. Az új orosz (birodalmi) külpolitika egyik sarkalatos pontja az USA nagy­hatalmi szerepének ellenpontozása. A kínai külpolitika ugyancsak egyre inkább bontogatja szárnyait, elsősorban az afrikai kontinens felé irányuló gazdasági expanziója érdemel figyelmet. Chiracot való­színűleg a francia diplomácia libanoni sikere (Franciaország vezeti az ENSZ béke-misszióját) hergelhette. A francia elnök viszont simán megfeledkezett arról, hogy a francia diplomácia csak az USA és az EU teljes támogatását élvezve juthatott el a (libanoni) csúcsra. Az Egyesült Államok - egyébként teljesen helyénvaló - próbál­kozásai Iránnal valószínűleg áldozatul esnek az egyre erősödő ellenpontozási igényeknek. Az amerikai haderő teljes lekötöttsé­gének köszönhetően Irán nyugodtan dúsíthat tovább és játszhat- ja destruktív szerepét a régióban. Tekintettel a jelenlegi iraki helyzetre és a Közel-Kelet egészére, talán nem ártana Bushnak beismerni egy-két dolgot. Tanulhatna mondjuk Gyurcsánytól - valószínűleg angolul sem hangzana egy ilyen beismerés rossza- bul, mint magyarul... FIGYELŐ ___ A pápa nyugtalan A pápa igazságos és békés megoldásért imádkozva, nyug­talansággal figyeli a magyaror­szági híreket. XVI. Benedek szerdai általános kihallgatásán - a hagyományoknak megfe­lelően - több külföldről érke­zett zarándokcsoportot saját nyelvén köszöntött, s így ma­gyarul is üdvözölte a megje­lenteket. Joseph Ratzinger ma­gyarul elhangzott szavai sze­rint „nyugtalansággal kíséri fi­gyelemmel a Magyarországról érkező híreket” és azért imád­kozik, hogy „mindegyik fél rá­találjon egy igazságos és békés megoldásra”, (mti) (Peter Gossányi karikatúrája- Ezek a kampányígéretek lesznek...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents