Új Szó, 2006. szeptember (59. évfolyam, 202-225. szám)
2006-09-21 / 217. szám, csütörtök
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. SZEPTEMBER 21. Közélet 3 Beszélgetés Tamás Pállal, az MTA Szociológiai Intézetének igazgatójával a többségi-kisebbségi konfliktusról Váratlanul érte az értelmiségieket Miloslav Vicék csehországi házelnök Szlovákiában Jöjjön el a mi Schengenünk ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS A kisebbség és többség viszonyát, a kollektív identitás kérdését boncolgató nemzetközi, Pozsonyban tartott konferencia apropóján Tamás Pállal, a Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Intézetének igazgatójával a szlovák-magyar feszültségről beszélgettünk. B. SZENTGÁL1 ANIKÓ A nyitrai ügy kapcsán a magyarországi értelmiségiek szintén közös nyilatkozatot fogalmaztak meg. Mi volt a céljuk? A magyarországi értelmiség kizárólag akkor vesz tudomást a szomszédos országokról - beleértve az ott élő magyarokat is ha baj van. A hirtelen kirobbant szlovák-magyar konfliktus az értelmiséget teljesen légüres térben érte. A magyar politikai gondolkozásnak van egy radikális vonala, amely képviselői azt állítják már hónapok óta - ez az ő világképük -, hogy be vagyunk zárva, körülöttünk az ellenségeink hangosabbak lesznek, sőt az egész már odáig fajult, hogy a magyar kisebbség képviselői sincsenek fizikai biztonságban. A kilencvenes évek elején bizonyos etnikai reneszánszot éltünk meg Közép-Európában, s a magyarországi magyar értelmiség többsége úgy gondolta: ha a szlovákiai, ukrajnai, szerbiai vagy romániai magyar kisebbség fizikai bajban van, akkor mi szolidárisak vagyunk, akkor testvéreinket meg kell mentenünk. Ha nem, akkor éljük a magunk életét. Csak akkor mozgósítódunk, ha fennáll a fizikai veszély. Maiina Hedvig ügyének volt ilyen mozgósító hatása? Baloldali liberálisként úgy vélem, nincsenek fizikai veszélyben a magyarok Szlovákiában, de nincsenek Romániában sem. Egyfajta bánásmód van, de . nem kell exodusra, mini holokausztokra számítani. Ezzel szemben a radikális nemzetiek azt állítják: tévedés, a magyarok már most is veszélyben vannak, mert megvertek itt is, meg ott is valakit, amott nem engedtek felszállni a buszra. Végül is egy olyan rémképet vetítenek a magyar polgárok elé, amelyben az egyszerű ember önmaga is félni kezd a szomszédos többségektől, s hajlamos azt mondani: nem megyek többé Pozsonyba, mert ott nem fogadnak szívesen. Képletesen szólva, vagy valóban félnek Pozsonyba jönni? Hárman is mondták. Családunk innen származik, a rokonaink fele itt él, jómagam aprólékosan tanulmányozom ezt a régiót, ezért is próbálok objektív képet rajzolni. Szerintem nem vagyunk körülvéve, nem romlik a helyzet, nem akarnak minket gödörbe lőni. Másrészt konfliktuskutatóként arra is rá kell mutatnom: a csoportok és a személyek közötti ellentétek beleillenek egy szélesebb, az adott országban lévő konfliktuskörbe. Jelenleg egy projekt keretében éppen összehasonlítjuk szlovák és cseh kutatókkal együttműködve, hogyan formálódik a roma elit Szlovákiában, Magyarországon, Csehországban, s bizony, mindenhol máshogyan. Ha valaki nem tudja Magyarországon, hogy Szlovákiában milyen feszültségek vannak a roma lakossággal, hogy a szkin- hedek részéről milyen erőszaknak vannak évek óta kitéve, az ország milyen drámai diszkriminációs problémákkal küszködik, akkor általában úgy érezheti, ez egy nagyon békés ország. Legyint, mondván: nem a mieinket verték, csak a romákat, nem is érdekel. De arra azonnal felkapja a fejét, ha megtámadnak egy magyart. Akkor máris itt a magyar holokauszt veszélye! Meg kell mutatni - valamennyi összefüggésében -, milyen az interetnikus erőszak Szlovákiában; kik válhatnak áldozatává; hogyan néznek ki a különböző radikális csoportok Szlovákiában és Csehországban; hogyan alakulhat ki fe- hérhatalom-mítosz városi marginális csoportokban, amelyeknek akár magyarok is áldozatul eshetnek, de nem csak ők. Aki nem érti meg ezt az erőteret, akkor nem ért meg semmit. Nekem a történet erről szól. A vármegyések pozsonyi akciójáról mi a véleménye? Az ilyen csoportok nem reprezentálnak senkit, csak egy margi- nalizált réteget. Toroczkai egy politikai nímand, nincs rajta a magyar politikai térképen, nem érdemes a nevét megtanulni. Ha nem csinált volna balhét a szovjet emlékműnél Budapesten, vagy nem próbált volna itt, Pozsonyban valamit kezdeményezni, fel sem figyelnének rá. Olyanokból, akik kimennek a térre azt kiabálni, vesszen Trianon, csak elvétve akad. A Toroczkai-félék lighto- sabb változatából - azokból, akik nem a maga sokszínűségében közelítenek a konfliktushoz, s nem is érdekli őket, egy konkrét eset hogyan illik a többi közé, s mindjárt azt mondják, ezekben nem lehet bízni - viszont nagyon sok van. Úgy vélem, ilyen helyzetben a mi oldalunkról lépni kell, különben nem lesznek ldegyenlített viszonyok, arról nem is beszélve, hogy minden egyes radikális akciónak a kisebbségi magyarok isszák meg a levét. Nem azt mondom, hogy komoly baj esetén nem kell a problémákról beszélni - sőt, akkor kell igazán -, de nem kell semmit sem túlreagálni. Arra kell törekedni, hogy megértsük és tisztán lássuk a kialakult helyzetet, figyelembe kell venni a politikai hátteret is. Például nem árt elA sérelmek helyett a modern nemzetfelfogásokról és kisebbségképekről kellene beszélni, vagyis arról, amiben élünk. gondolkodni azon, vajon müyen érdeke lehet Dzurindának abban, hogy Ficót úgy tüntesse fel Európában: nem szobatiszta, alig került hatalomra, máris verik a magyarokat. Nem állítom, hogy a volt kormányfő szervezett volna bármit is, de ha nem világítok rá erre a lehetőségre vagy arra, milyen belpolitikai erőtérben mozoghat a szlovák kormány, akkor nem tudom megérteni az egyébként ostoba és nem érthető reakciókat. Fico és Mečiar koalíciója nagyon ingatagnak tűnik, szerintem a HZDS elnöke fel fogja mondani ezt a szövetséget, és csak arra vár, hogyan csinálja meg. Lát esélyt az újabban sokat hangoztatott szlovák-magyar megbékélésre? Természetesen, sőt a megbékélés létezik. Járok ide, számos vezető intellektuelt ismerek Szlovákiában, teljesen meg vagyunk békéivé. Ugyanabban a csónakban ülünk. Horvátország, Magyarország és Szlovákia mentalitásában, hagyományában, ízeiben, színeiben hihetedenül hasonlít egymásra. A közös levegő, a bor, az étel mind megbékéltetett minket, soha nem is választott el. Vagyis csak a politikusok által geijesztett műkonfliktusról van szó? Konfliktusok léteznek, a mostani pozsonyi szakmai konferencián is ezt boncolgatjuk, de azt gondolom, hogy kibeszéléssel kezelhetőek. Úgy látom, nemcsak a magyar értelmiségi nem tud semmit Szlovákiáról, hanem ez fordítva is érvényes. Ezen a nemzetközi rendezvényen azt tapasztaltam: a szlovák értelmiségi magáról beszél, s hozzáteszi, itt van Közép-Európa. Próbáltam rávilágítani a térség gazdagságára és sokrétűségére. Ha saját tapasztalatainkat abszolutizáljuk, sőt kizárólagosan csak egyedüli általános üdvözítőnek és mindenki számára kódolhatónak hisszük, akkor baj van. A feszültséget ezek szerint intenzívebb kommunikációval lehetne oldani? Többet kell beszélni, többet kell fordítani egymást. Egyébként az egész Kárpát-medencei magyarság általam ismert legjobb kisebbségi-többségi interetnikus kommunikációja Szlovákiában működik a szlovákiai magyarok és a többségi nemzet között. Á Kallig- ram tevékenysége példaértékű, ez egy élő modell. Hogyan lehet elkerülni, hogy az intenzívebb kommunikáció ne csak ürügyül szolgáljon arra, hogy az érintettek egymás szemére vethessék a történelmi sérelmeket? A sérelmek helyett a modern nemzetfelfogásokról és kisebbségképekről kellene beszélni, vagyis arról, amiben élünk. Azt érdemes keresni, amiben köny- nyen meg lehet állapodni, s nem azzal kell kezdeni, ami miatt biztosan összevesznek. Vannak jó konfliktuskezelő technikák. Vagyis mielőtt elkezdenek tárgyalni a szlovák-magyar megbékélést jelképező nyilatkozatról, a politikusokat el- küldhetnék konfliktuskezelő tanfolyamra? Mindenképpen hasznos lenne, s ott nem ártana konkrét példákat is felhozni, megmutatni nekik, hogy hasonló helyzetekben mások hogyan esnek bele csapdákba, és hogyan lehet azokat megoldani. Pozsony. Elfogadhatatlan, hogy a schengeni övezet kibővítésére ne az eredetileg tervezett időpontban, azaz 2007 őszén, hanem csak 2008-ban, esetleg még később, 2009 kerüljön sor - értett egyet Pavol Paška, a szlovák parlament elnöke és Miloslav Vlček, a prágai képviselőház vezetője, aki szerdán kétnapos hivatalos látogatásra érkezett Szlovákiába. Paška szerint a határok eltörlése, a polgároknak biztosított szabad mozgástér az Európai Unió egyik alappillére. A két ország parlamentje ezért folyamatosan nyomást gyakorol Brüsszelre és a régi tagokra, hogy ne S1TA-HÍR Pozsony. A Bertelsmann Alapítvány szeptemberben készített felmérésének eredményei szerint a szlovákiai lakosság nagy része nem hiszi, hogy 15 éven belül megszületik az európai alkotmány. A megkérdezettek 25 százaléka úgy gondolja, elfogadják a jelenlegi dokumentumot, 23 százalékuk nem vár változást e téren, 19 százalékuk szerint pedig az alkotmány megkecsússzon a határidő. A házelnökök a visegrádi négyek együttműködéséről is folytattak eszmecserét. „Mindketten rámutattunk, hogy nem lenne helyénvaló a csoport további bővítése. Inkább azt a változatot támogatjuk, hogy a felmerülő problémák megvitatására meghívjuk az egyes országok képviselőit” - árulta el Vicék, aki Ivan Gašparovič államfővel is találkozott. A vendég tegnap délután Párkányba látogatott (erről az 5. oldalon olvashatnak). Ma a Magas- Tátrában felkereste az emlékezetes szélvész sújtotta területet. A cseh delegáció az esti órákban utazik vissza Prágába a poprádi repülőtérről, (dem) rülésével lépnek majd életbe a vonatkozó intézkedések. A lakosság 58 százaléka szerint az Európai Unió az említett időszakban újabb tagokkal gyarapodik majd. A megkérdezettek 13 százaléka úgy véli, hogy Törökország, 16 százalékuk pedig úgy, hogy Ukrajna is taggá válik 2020-ra. A közvélemény-kutatás tanúsága szerint Szlovákia lakossága jóval borúlátóbb az EU jövőjét tekintve, mint a nyugati államokban. (SITA) Egyszerre. A tervezett időpontban szeretne belépni mindkét ország a schengeni övezetbe. (SITA-felvétel) Közvélemény-kutatás az EU-ról és alkotmányáról Borúlátók Szlovákiában Mostara Csütörtök 17724° Az ország területén a magas légnyomású levegő válik uralkodóvá, mely fokozatosan északkelet irányába terjed tovább. Reggel helyenként kőd alakulhat ki, jobbára felhős, időnként napos idő várható. A térképen a legmagasabb nappali hőmérsékleteket tüntettük fel. Péntek 2006. szeptember 21 VAROSOK MA HOLNAP HOLNAPUTÁN Pozsony felhős ég 13” 23“ felhős ég 18” 23” lelhős ég 18” 22’ Nyitra felhős ég ír 24” lelhős ég 11” 24” felhős ég 11’ 23” Dunaszerdahely felhős ég 12” 22” felhős ég 11” 23“ lelhős ég 11” 23” Komárom felhős ég 12” 23” lelhős ég 11” 26” felhős ég 12” 23’ Ipolyság felhős ég 13” 22” felhős ég 10” 23” felhős ég 10° 23” Rimaszombat nincs adat nincs adat nincs adat Kassa felhős tg 14” 22” derült ég 10’ 22” felhős ág 12" 21” Királyhelmec nincs adat nincs adat nincs adat Besztercebánya lelhős ég 11” 24” borongos idd 7” 23” kevés felhő 7’ 21’ Poprád borongás idő 8" 17” derail ég 5" 17 borongás idő 7' 17’ IDŐJÁRÁS A HEGYEKBEN A víz és a levegő hőmérséklete egyes üdülőhelyeken Többnyire derült I időre számíthatunk, reggel a kőd okozhat nehézségeket. I Szél. ÉK K, f 5-20 km/h Szombat Helyenként sűrűsödhet a felhőzet, I az alacsonyabban fekvő területeken S, regjei köd / J valószíné. ' j Szél: EK-K, 15-15 km/h Vasárnap Jobbára derült idd várható, csak néhol sűrűsödhet meg a felhőzet. Í Szél: K, 5-15 km/h 17725 12:00 17723 Dwt» 20725 1. A levegő hőmérséklete 2SOQm Costa Brava Ciprus Hvar 24724° 26729° 23725° Kréta Split Szaloniki 25727° 23725° 24720° A hőmérsékletek Celsius-lokban vannak megadva T szél melegfront n ciklon Pozsony 06:38 Pozsony 18:51 Pozsony: 390 árad '•1SO&S Isztanbul 23724° Várna 22720° hideglront okklöziüs front v anticiklon Besztercebánya 06:31 Besztercebánya 18:44 Komárom: 300 árad : 705SS Kanári-szigetek 23728° Velence 23724° Készíti az SHMU Kassa 06:22 Kassa 18:35 Párkány: 155 arad
