Új Szó, 2006. szeptember (59. évfolyam, 202-225. szám)
2006-09-20 / 216. szám, szerda
4 Régió ÚJ SZÓ 2006. SZEPTEMBER 20. www.ujszo.com RENDŐRSÉGI NAPLÓ Meghalt a lengyel turista Magas-Tátra. Életét vesztette a hegyekben egy 67 éves lengyel turista, a krakkói férfi eltűnését még hétfőn jelentették be. A turista szombaton indult barangolni a hegyekbe, de nem tért vissza szálláshelyére. A férfi testét hétfő délután találták meg, vélhetően megcsúszott és belezuhant egy százötven méter mély szakadákba. Négy nap alatt három lengyel turista veszett oda a Magas-Tátrában. Ebben az évben már hat áldozatot követelt a hegység. (SITA) Ellopták a telefonkábelt Baradna (Brádno). A napokban lába kelt a rimaszombati járásbeli falut Nyustyával (Hnúšťa) összekötő telefonkábel egy tekintélyes darabjának. Mária Faltániová besztercebányai rendőrségi szóvivő elmondta, a faluval emiatt meg is szakadt a telefonos összeköttetés. Az eltűnt kábel értéke meghaladja a tizenöt ezer koronát, a tolvaj után a rendőrség nyomoz. (SITA) Tegnap ünnepélyesen átadták a Perény, Buzita és Szemere között húzódó tíz kilométeres útszakaszt, az ünnepségen a kassai megyefőnök, Zdenko Trebula, és a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés Elnöke, Gyárfás Ildikó is tiszteletét tette. Az út megépítése 24 millió koronába került. (TASR-felvétel) A városrészek önkormányzatai igény szerint irtanak, teljes körű irtás utoljára 2001-ben volt Patkányirtás lesz Kassán A Vodárenská utcában is elszaporodtak a rágcsálók (TASR-felvétel) Kassa. Mégiscsak összegereblyézték a teljes körű rágcsálóirtáshoz szükséges pénzt Kassán. JUHÁSZ KATALIN Két hónappal ezelőtt a főpolgármesteri hivatal vezetője még úgy nyilatkozott, csupán a legproblémásabb kerületekben végeznek irtást, ennél többre nem telik a költségvetésből. A büdzsét azonban időközben módosították, nem kis részben a városrészek önkormányzatainak nyomására. Kiderült, hogy a környezetvédelemre szánt csomagból patkányirtásra is jut pénz, holott a költségvetés nem számolt ilyen jellegű kiadásokkal. Legutóbb 2001-ben végeztek a város egészére kiterjedő patkány- és rágcsálóirtást, azt megelőzően viszont csak 1976-ban. Az utóbbi években a városrészek maguk koordinálták az irtást igény szerint, azaz néhol gyakrabban, másutt viszont csupán kétévente. Ennek eredményeképpen a kártékony rágcsálók kerületből kerületbe vándoroltak, alaposan megkeserítve az emberek életét. A KVP lakótelepen például idén nyáron a lakók petícióban kérték az irtást, mivel a helyzet tarthatatlanná vált, noha májusban az egész városrészt „deratizálták”. A napokban nyilvánosságra hozott haditerv szerint október első két hetében az Óváros, a Dargói Hősök Lakótelepe, a Déli városrész és a Szepsi út épületeiben végeznek patkány- és rágcsálóirtást, majd a szabadtéri színpadtól a városi hivatalig, valamint a Watson utcától a Hlinka utcáig terjedő szakasz következik. Novemberben Kávacsányt és a téhányi lakótelepet „patkánytalanítják”, majd fokozatosan a többi városrész is sorra kerül. Az irtással a tervek szerint november 22-én végeznek. Egy épület teljes kitisztítása alapterülettől függően 50-80 ezer koronába kerül, és bár az irtásra senki sem kötelezhető, a hatékonyság érdekében elengedhetetlen a háztulajdonosok, az állami szervek és az önkormányzat ösz- szefogása. „A patkányok a szaporodás és a túlélés mesterei, azon felül, hogy elmenekülnek a veszélyes helyekről, rendkívül szaporák is. Egy nőstény patkány, illetve utódai évente akár ezer újabb példánynyal is növelhetik az állományt, a nyári melegben pedig bátrabbá és szemtelenebbé válnak. Fontos hangsúlyozni, hogy nem csupán kellemetlenséget okoznak a pincékben, de veszélyes fertőző betegségeket is terjeszthetnek - mondta Viliam Gúla, a városi hivatal közlekedési és környezetvédelmi osztályának vezetője, hozzátéve, hogy öt évvel ezelőtt nem kevesebb, mint 300 kilónyi patkányt likvidáltak a város területén. Egy fejlett példány súlya 600 gramm körül mozog, és a születését követő három hónap alatt ivaréretté válik. A rágcsálók az irtás elől legtöbbször a csatornarendszerbe menekülnek, ezért kifejezetten szerencsés egybeesés, hogy a vízügyi társaság nemrég kezdett bele az elavult csatornák cseréjébe a város egész területén. Úgynevezett védett lakásokat alakítanak ki az értelmi fogyatékkal élők számára Úttörő kezdeményezés Naprágyon SZÁSZl ZOLTÁN Naprágy. Az értelmi fogyatékkal élő, intézeti gondoskodásra szoruló emberek társadalomba való beilleszkedésének új módjával próbálkoznak a naprágyi intézetben, sikeres pályázatuk eredményeként úgynevezett védett lakásokat alakítanak ki. A Besztercebányai Kerületi Ön- kormányzat területén mindössze három effajta intézmény, a naprágyi, a szalatnyai és a koháryházai működik. A naprágyi intézet a Rimaszombati járás délkeleti részén, a szlovák-magyar államhatár közvetlen közelében található, harmincöt alkalmazott dolgozik itt, és jelenleg hatvan férfibeteget gondoz. Közülük négyen-öten a most beinduló program segítségével a zárt intézeti körülmények közül önálló lakásba költözhetnek. Egy, az intézethez közel eső családi házban lakhatnak majd, ahol a szociális gondozó ellenőrzése és irányítása, valamint állandó orvosi felügyelet alatt élhetnek. A naprágyi szociális otthon igazgatója, Kosztúr Ľubomír szerint a mentálisan sérült emberek ápolását és ellátását meghatározó korszerű irányzat megköveteli, hogy segítsék ezen betegek társadalomba való visszailleszkedését, ehhez pedig a védett otthon program az első lépcsőfok. A családi ház új lakóinak ki kell majd venniük a részüket a mindennapi munkából, ami kedvező hatással lesz állapotukra. „Ezek az emberek megkülönböztetett figyelmet igényelnek, sokan közülük némi segítséggel képesek lennének a társadalom normális keretei között élni. Ehhez teremtünk lehetőséget az úgynevezett védett otthon kiépítésével. Jelenleg a háromszobás családi ház felújítási munkálatainak előkészülete folyik, kivitelezésére verseny- pályázatot ír ki az intézményünket fenntartó megyei önkormányzat. Remélhetőleg még idén megkezdődhetnek a munkálatok, és 2007 tavaszán beköltözhet a védett otthonba az a négy vagy öt lakó, akiket alapos mérlegeíés és orvosi ajánlás után választanak ki.” - mondta Kosztúr Ľubomír, a naprágyi szociális intézet igazgatója. A víz ára Szlovákiában keleten a legmagasabb Nem terveznek áremelést ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Kassa. A Kelet-Szlovákiai Vízművek a jövőben nem tervezi a víz- és csatornadíj emelését. Az illetékek nagyságáról az árszabályozási hivatal (ÚRSO) dönt majd a vízművek javaslata alapján, Stanislav Hreha, a vállalat vezér- igazgatója nem akarta konkretizálni a tervezetet. A társaság gazdasági igazgatója, Anita Gašpa- ríková szerint igaz ugyan, hogy a víz ára Szlovákiában keleten a legmagasabb, de mindössze húsz filléres különbségről van szó. A magas ár oka, hogy viszonylag kevés háztartás kapcsolódik a csatornarendszerre, míg a vezetékes víz forrása Kassától 130 kilométerre található. Hreha kijelentette, ha engednek a kormány nyomásának, és öt sz.ázalékkal csökkentik az árakat, kevesebbet tudnak a csatornarendszer kiépítésébe fektetni. A hálózat fejletlensé- ge miatt idővel az uniós forrásokból származó pénzösszeg is megcsappanhat. A vezetékes ivóvíz ára legutóbb idén januárban emelkedett Kelet- Szlovákiában, átlagosan huszonöt százalékkal. Erre az intézkedésre a vállalat igazgatója szerint azért volt szükség, hogy kiegyenlítsék a magán- és jogi személyek vízdíja közötti különbséget. Ajogi személyeket nem érintette az intézkedés, sőt költségeik öt százalékkal csökkentek. Az ország keleti részén a háztartások jelenleg átlagosan harminc koronát fizetnek egy köbméter vezetékes vízért, a szennyvíz elvezetése pedig köbméterenként csaknem húsz koronájukba kerül. A 2003-ig állami vállalatként működő Kelet-Szlovákiai Vízművek három évvel ezelőtt két külön részvénytársasággá alakult át. A vállalat 7,348 milliárd koronás vagyona átszállt az Nemzeti Vagyonalapra, amely az összeget elosztotta a részvénytársaságok között. A kassai székhelyű vízügyi társaság (WS) jelenleg kilenc alegységet működtet, a poprádi székhelyű Podtatranská részvénytársaságnak pedig három járási székhelyen vannak kirendeltségei. Jelenleg a régió községeinek 75 százalékában van vezetékes ivóvíz, a csatornarendszert pedig 53 százalékban sikerült kiépíteni. A közületek és a magánszemélyek által fizetett víz- és csatornadíj közti különbség 2008-ig várhatóan teljesen eltűnik, mivel az illetékesek igazságtalannak tartják, hogy a magánszemélyek ugyanazért a szolgáltatásért háromszor kevesebbet fizetnek, mint a vállalkozók. (SITA, juk) Elmaradt fizetésüket és végkielégítésüket követelik az év elején megszűnt Vihorlat Snina dolgozói. A háromszáz tiltakozó a vasas szakszervezettel egyezteti lépéseit, a végkielégítések összege meghaladja a 35 millió koronát. A tegnapi tárgyalások során végérvényesen döntöttek arról, milyen radikális lépésekkel bírják majd rá a cég volt vezetőit az összeg kifizetésére. (TASR-felvétel)
