Új Szó, 2006. szeptember (59. évfolyam, 202-225. szám)

2006-09-19 / 215. szám, kedd

2 Közélet ÚJ SZÓ 2006. SZEPTEMBER 19. www.ujszo.com RÖVIDEN BMG-per: végtelen történet Pozsony. Ismét az egyik vádlott betegsége miatt kellett elnapol­ni a BMG és a Horizont pénzügyi szolgáltatók csődbejuttatásának ügyében folyó pert. Most Anna M. került kórházba. Az előzetes in­formációk szerint a tárgyalást szeptember 23-án folytathatják, ám Katarína Kudjáková, a Speciális Bíróság szóvivője jelezte: nem ki­zárt, hogy a vádlott tovább marad kórházban, így megtörténhet az újabb halasztás. A bíróságon múlt héten 22 tanú tett vallomást, s további 16 személy kapott idézést. (TASR) Adónkból a nyugdíjas szülőknek Pozsony. A KDH nem ért egyet a kormány tervezett adóügyi és társadalombiztosítási lépéseivel, helyette más változtatásokat java­sol. A párt szeretné elérni, hogy a munkavállalók legfeljebb évi ezer­ötszáz korona erejéig nyugdíjas szüleiket is támogathassák adójuk­ból. Ajavaslatról a párt a kormánykoalícióval is tárgyalna. (SITA) Nem kell tudnia egyetlen kisebbségi nyelven sem Ki lesz Dohányos utóda? ÚJ SZÓ-ÉRTESÜLÉS Valamivel csökkent a szociális támogatásból élő polgárok számaránya Szegény 6,67 százalék Pozsony. Nem kell tudnia anyanyelvén szót értenie egyeden hazai nemzetiséggel sem a kultu­rális minisztérium kisebbségi kul­túrák főosztálya egyelőre még is­meretlen, új vezetőjének. A poszt betöltésére kiírt pályázat ugyanis nem követeli meg az indulóktól, hogy beszéljenek valamelyik ha­zai kisebbség nyelvén, például magyarul. Jozef Bednár, a minisz­térium szóvivője lapunknak el­mondta, mint ahogy nem lénye­ges, hogy ajelöltek nemzetiségiek legyenek, nem lényeges az sem, hogy beszéljék valamely szlováki­ai kisebbség nyelvét. „Ha a nem­zetiségi hovatartozástól tettük volna függővé a jelentkezéseket, diszkrimináltuk volna a többségi Pozsony. Engedett a média nyo­másának a kormány, s a pénzügy­minisztérium átdolgozta a „mil­liomosadó” tervezetét úgy, hogy a parlamenti képviselőkre is biztosan vonatkozzon. Az előző javaslat sze­rint ugyanis úgy akarták fokozato­san megszüntetni a „nagy fizeté­sek” adómentes részét, hogy a ha­tár 50 ezer korona lett volna, s aki ennél többet keres, már az egész összegből adózhatott volna. A leg­újabb elképzelés szerint az éves li­mit a mindenkori létminimum 120- szorosa lesz, ami havonta körülbe­lül 56 ezer koronás bruttó fizetést jelent. A honatyák átlagjövedelme 51 600 korona. Óriási felháboro­dást váltott ki, hogy amikor máso­kat büntetnek azért, mert sikeres vállalkozó, a milliomosadót a poli­tikusok érzik meg a legkevésbé, hi­szen csak az alapbérükből adóz­nak. A közjogi méltóságok jutalma­társadalom tagjait. A nyelvvel szemben a szakértelmet tartjuk az elsődlegesnek” - közölte. Dohá­nyos Róbert volt főosztályvezető­je szerint alighanem konkrét sze­mélyre szabottak a feltételek, fel­tételezhetően egy SNS-es jelölt kerül ki győztesen. „Eltávolításom egyértelműen jelezte, az a politi­ka, mely a kisebbségek javát szol­gálta, a pályázati rendszert haté­konnyá tette, egyszerűen nem egyeztethető össze az utóbbi párt kisebbségekkel kapcsolatos elkép­zeléseivel” - mondta. Dohányos szerint a leendő főosztályvezető valószínűleg mást ért majd a ki­sebbségekkel való törődés fogal­mán, mint amit a kisebbségiek el­várnának. A pályázatok benyújtá­sának határideje szeptember 22- énjárle. (-cz-e) zásáról szóló, 120/1993. számú törvény ugyanis kimondja: a képvi­selők a nemzetgazdasági átlagkere­set háromszorosára, az államfő a képviselői fizetés négyszeresére, a kormánytagok pedig a honatyák bérének másfélszeresére jogosul­tak. Ezenkívül alapfizetésük Idegé­szül bizonyos átalánydíjjal - a kép­viselők esetében ennek összege at­tól függ, honnan származik valaki: a pozsonyiak átalánydíjként az alapbér 70 százalékát, a vidékiek az alapfizetés 80 százalékát tehetik zsebre. Ez az összeg a hatályos tör­vény értelmében nem adóköteles, vagyis tisztán ennyivel nő a havi juttatásuk. Miután ezt a sajtó meg­szellőztette, a szaktárca átírta a tör­vénytervezetet, amelynek legújabb verziója módosítja a 120/1993-as normát is. Ha a parlament elfogad­ja, 2007 januáijától a politikusok teljes fizetésükből fognak adózni. Kérdéses, a honatyák ezt hajlandó­ak lesznek-e megszavazni, (sza-) Pozsony. Egy év alatt mint­egy 11 ezerrel csökkent a szociálisan rászorultak száma, ami az összlakos­ság 6,67 százaléka, derül ki a Központi Munka-, Szociá­lis és Családügyi Hivatal adataiból. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ 2005 júliusában több mint 371 ezer ember élt szociális támoga­tásból, egy évvel később számuk 360 ezer alá csökkent. A vissza­esés mindössze 0,2 százalékpon­tos, vagyis a legszegényebbek helyzetét alig befolyásolja a csök­kenő munkanélküliség és a növek­vő foglalkoztatottság. Az adatok vonatkoznak azokra a személyek­re is, akik olyan háztartásban él­nek, ahol legalább egyvalakinek jár szociális támogatás, vagyis tar­talmazzák a gyermekek és az idő­sek számát is. A legrosszabb a helyzet a keleti és délkeleti me­gyékben, a listát a munkanélküli­ségi adatokhoz hasonlóan Epeijes és Besztercebánya vezeti, a legke­vesebb rászoruló Pozsony megyé­ben van. Állami szociális támoga­tást azok kaphatnak, akiknek jöve­ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Több mint egy hóna­pos szünet után tegnap összeült a Koalíciós Tanács. Rossz nyelvek szerint azért nem találkoztak so­káig, mert Vladimír Mečiarnak meggyűlt a baja Ján Slotával. A parlament szeptemberi ülésén nyilvánvalóvá vált, hogy a Nemze­ti Emlékezet Intézete élére java­solt nemzeti párti jelöltek miatt konfliktus van a HZDS és az SNS elnöke között. Ezt Slota állítólag tisztázni akarta, de Mečiar meg­üzente, nem ér rá. A mozgalom el­delme - vagy a család összjövedel­me - nem éri el a létminimumot. Ez egy személy esetében 4980 ko­rona, a háztartásban élő további felnőttre 3480 koronát, a gyerme­kekre 2270 koronát számítanak. Kétgyermekes házaspár esetében tehát a létminimum 13 ezer koro­na, ha ennél alacsonyabb a család jövedelme, akkor jár szociális tá­mogatás. Az Eurostat szerint azonban a szlovák lakosság 21 százaléka él a szegénységi küszöb alatt, igaz, a jelentés 2002-es adatokra épít, és azt tartja szegénynek, akinek jöve­delme alacsonyabb az átlagbér 60 százalékánál. Ez alapján szegény­nöke tegnap mindenesetre 33 per­cet késett a Koalíciós Tanács ülésé­ről. Robert Fico kormányfő pró­bálta azt a látszatot kelteni, hogy hármójuk között minden rendben. „A HZDS elnöke Trencséntep- licből jött, s reggel túl sűrű a forga­lom. Nem maradt le semmi fontos­ról, nem szavaztunk semmiről - mentegetőzött a Smer elnöke. - Azt hiszik, valami történt közöt­tünk. Tüdőm, hogy szeretnék, ha így lenne, de abszolút semmi nem történt. Találkozóink csak konzul­tatív jellegűek, dönteni a parla­ment és a kormány fog.” nek számít minden olyan háztar­tás, melyben a tiszta havi jövede­lem 24 ezer korona alatt van. Az Eurostat által alkalmazott mód­szer szerint az uniós államokban mintegy 68 millió embert fenyeget a szegénység, vagyis az összlakos­ság 15 százalékát. „Noha az EU- kormányfők 2000-ben, a nizzai csúcstalálkozón vállalták, hogy 2010-re felére csökkentik a szegé­nyek számát, nem sokat tettek en­nek érdekében” - állítja Bauer Edit EP-képviselő (MKP). A legna­gyobb veszélyben a gyermekek vannak, akiket sok esetben jóval nagyobb arányban fenyeget, sze­génység, mint a felnőtteket, (lpj) Tegnap a tanácskozáson kivéte­lesen részt vett Milan Urbáni, a HZDS alelnöke, valamint Ján Mikolaj oktatási és Jaroslav Izák közlekedési miniszter is. A fő téma a költségvetés volt. Megegyeztek, hogy tartják magukat a kormány- programban vállalt kötelezettsé­gekhez, például a hiány csak 3 szá­zalékos lesz. Beszéltek bizonyos forrásokról, melyekből „erős szoci­ális programokat” akarnak finan­szírozni, de konkrétumokat nem árultak el. Tervezik a minisztériu­mi kiadások 15-20 százalékos kor­látozását. A miniszterelnök megis­mételte korábbi elképzelését, hogy a közbeszerzési eljárásokon óriási pénzeket lehetne megtakarítani. Az állam évente 80 milliárdot for­dít e célra, szerinte 30-40 százalék­kal olcsóbban lehetne beszerezni bizonyos dolgokat. A kormány a költségvetésbe foglalja, hogy az el­ső gyermek megszületésekor 15 ezer koronás egyszeri támogatás fog járni a szülőknek. A koalíció megvitatta a Nemzeti Emlékezet Intézetének jövőjét is. Slota szerint az intézmény nem fontos, és ha az állam spórolni akar, akkor a legjobb lenne az inté­zetet a belügyminisztérium hatás­körébe utalni, valamiféle szakosz­tállyá zsugorítani, (t, s, sza-) Remiás-gyilkosság Felfüggesztett eljárás Pozsony. A Pozsonyi Kerületi Ügyészség megszüntette a Robert Remiáš meggyilkolása ügyében az azóta elhunyt Imrich Oláh és az el­tűnt Jozef Roháč ellen indított eljá­rást. Dobroslav Trnka legfőbb ügyész szerint a hatóságoknak nem sikerült elegendő bizonyítékot ösz- szegyűjteniük ellenük. A helyzet csak akkor változna, ha újabbak ke­rülnének elő, ennek esélye azon­ban tíz év múltán elenyésző. Az ifj. Michal Kováč ügyében koronatanú­ként szereplő Fegyveres Oszkár összekötőjének meggyilkolása kap­csán mint felbujtó ellen folyik vizs­gálat Ivan Lexa volt titkosszolgálati igazgató ellen, s az illetékes speciá­lis ügyészen múlik, hogy azt is fel- függeszti-e vagy sem. (ú) Vallásszabadság Tiszteletben tartják Pozsony. Az Egyesült Államok külügyminisztériumának hagyo­mányos, éves elemzése szerint Szlo­vákiában tiszteletben tartják a val­lásszabadságot. A jelentésben min­den országról szót ejtenek, a megál­lapításokhoz megjegyzéseket nem fűznek. A közzétett adatok szerint a lakosság 85 százaléka hívő, ez ti­zenkét százalékkal több, mint tizen­öt éve. A vallásosak nagy része ró­mai katolikus, az egyetlen, prog­ramjába vallásos elemeket is bele­foglaló párt a KDH. Az amerikai nagykövetség a múltban több ren­dezvényen is párbeszédet kezde­ményezett az egyházak regisztrálá­sáról szóló törvényről - álláspont­juk szerint a bejegyzéshez szüksé­ges húszezer támogatói aláírás ösz- szegyűjtése diszkriminálhatja a ki­sebb közösségeket. A jelentésben megemlítik, hogy a lakosság egy csoportjának viselkedésében anti­szemita elemeket is találni. (SITA) Melyik párttal szimpatizál? Aug. Szept. Smer 41,5 39,8 SNS 11,3 11,9 SDKÚ 13,0 11,8 HZDS 10,4 11,8 SMKP 10,7 10,5 KDH 7,3 8,3 SF 2,4 2,5 KSS ' 1,2 1,3 HZD 1,0 1,2 ANO 0,9 0,6 Más párt 0,3 0,3 (Adatok százalékban) Forrás: Közvélemény-kutató Intézet Fico szerint Mečiar nem maradt le semmi fontosról (SITA-felvétel) A pénzügy átdolgozta a „milliomosadó" tervezetét Beleesnek a képviselők is ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Megye A szociális segélyből élők száma aránya (%) Kassa 94 087 12,19 Besztercebánya 70162 10,68 Eperjes 79 304 9,93 Nyitra 44 654 6,30 Nagyszombat 22 316 4,03 Zsolna 26106 3,76 Trencsén 15816 2,63 Pozsony 7 255 1,20 Szlovákia 359 700 6,67 Forrás: Központi Munka-, Szociális és Családügyi Hivatal, 2006július Slota beolvasztaná a belügyminisztériumba a Nemzeti Emlékezet Intézetét Hárman plusz hárman a büdzséről Duka Zólyomi Árpád szerint Monika Flašíková-Beňová nincs képben; elfelejtette, hogy már nincs mi ellen tiltakoznia, hiszen a megfigyelőcsoport nem jött létre Függetlenül attól, Hedvig hazudik-e vagy sem, a Smer kegyvesztett lett ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Függetlenül attól, Maiina Hedvig hazudik-e vagy sem, a Smer kegyvesztett az Eu­rópai Szocialisták Pártjában, s ha nem szabadul meg nacionalista koalíciós partnerétől, ki fogják zárni a nemzetközi szervezetből - ismerte el Monika Flašíková- Beňová a hét végén. A diáklány ügyében bekövetke­zett fordulatról a Smer tájékoz­tatni fogja az Európai Parlamen­tet, így próbálják cáfolni a szlová­kiai eseményeket figyelő politi­kusok közelmúltban elhangzott felszólalásait, melyek szerint az SNS kormánytagsága a szélsősé­ges erőket olyannyira felbátorí­totta, hogy már verik is a magya­rokat. Flašíková-Beňová szerint nem csak a magyarországi EP- képviselők, hanem az MKP két politikusa is félretájékoztatja kol­légáit. A Smer alelnöke szerint nincs szükség monitorozó bizott­ságra - hangsúlyozta többször az elmúlt napokban, miközben ez a „veszély” már nem is áll fenn. Az Európai Néppárt szlovákiai kül­döttsége ugyan közvetlenül a kor­mány kinevezése után kezdemé­nyezte Pozsony megfigyelését, ám az SDKÚ és a KDH visszatán­colt, ezért az EPP-frakció elnök­sége letett a csoport létrehozásá­ról, de nem a monitorozásról. Az egészet magasabb szintre emelte azzal, hogy az elnökség saját ma­ga vállalta a megfigyelést, s a kö­zeljövőben kijelölnek egy konkrét személyt, alti folyamatosan be­számol a szlovákiai események­ről. „Flašíková-Beňová nincs kép­ben; elfelejtette, hogy már nincs mi ellen tiltakoznia, hiszen a megfigyelőcsoport nem jött létre. Valószínűleg összekeverte az EP kisebbségügyi intergroup bizott­ságával, amelyik két hét múlva ülésezik, s megvitat egy emberjo­gi jelentést a pozsonyi történé­sekről. Ennek része a nyitrai eset is” - mondta lapunknak Duka Zó­lyomi Árpád EP-képviselő. Kül­földről figyelve a nyitrai incidens az ötvenes évek koncepciós pereit juttatta az eszébe. Akármi történt is a lánnyal, az az érzése, a rend­őrség mindenképpen olyan irány­ba próbálta elvinni az ügyet, hogy cáfolják a faji indítékot. Miroslav Kusý politológus nem hiszi, hogy összeesküvésről van szó, túl sok ugyanis a zavaros részlet, ami amatörizmusra utal. „A miniszterelnök az eset kap­csán ismét bemutatta arrogáns stílusát - ugyanúgy, mint amikor az Európai Bizottság elnökének egy munkaebéd közben a szemé­re vetette, hogy a választási kam­pányban kiállt az előző kormány­fő mellett. Az ilyen stílus Európá­ban elfogadhatatlan” - jegyezte meg Duka. Flašíková-Beňová elismerte, noha a nyitrai ügy a magyarelle- nesség szimbólumává kezdett válni, a Smer nem emiatt került viszonylagos nemzetközi izoláci­óba. Az európai szocialisták chartája szerint az olyan pártok­kal, amilyen az SNS, elfogadha­tatlan a szövetség, ezért szinte biztosra vehető, hogy a Smert ki­zárják. (-sza) Flašíková-Beňová kilép a Smerből? Pozsony. Monika Flašíková-Beňová kezdettől fogva hibának tartotta összeállni Ján Slotával, s értesülések szerint hangos kritiká­ja miatt a párt tisztújító közgyűlésén eltávolítják alelnöki tisztségé­ből. Flašíková-Beňová nem zárta ki, ha csak politikai kifogások lesz­nek munkájával szemben, kilép a Smerből. (sz-a)

Next

/
Thumbnails
Contents