Új Szó, 2006. szeptember (59. évfolyam, 202-225. szám)

2006-09-04 / 203. szám, hétfő

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. SZEPTEMBER 5. Vélemény és háttér 5 Legalább háromezren járták már meg az afganisztáni terroristaképző táborokat Brit muszlimok harca a brit katonák ellen FELHÍVÁS További szlovákiai - köztük magyar - értelmiségiek, mű­vészek, sportolók csatlakoztak a Martin Bútora szociológus és Szigeti László kiadóigazgató kezdeményezte, politikusok­hoz és a közvéleményhez inté­zett felhíváshoz a szlovák és a magyar szélsőségesek megfé­kezése érdekében. Az aláírók száma már meghaladja a 120- at: Rudolf Chmel irodalomtu­dós, Zora Bútorová szocioló­gus, Grendel Lajos író, Martin M. Šimečka író, Pavel Elrúz író, Zuzana Krónerová szí­nésznő, Miroslav MarceUi filo­zófus, Marián Varga zene­szerző, Ivan Kamenec törté­nész, Tomáš Janovic író, Mar­tin Porubjak dramaturg, Né­meth Ilona képzőművész, Ján Krstite! Balázs katolikus pap, Daniel Fischer képzőművész, Oľga Gyarfášová szociológus, Emília Vášáryová színésznő, Milos Žiak író, Lev Bukovský, matematikus, Hunčík Péter pszichiáter, Miroslav Kusý po­litológus, Grigorij Mesežnikov politológ, Hushegyi Gábor esztéta, Peter Michalovič esz­téta, Németh Szilárd labdarú­gó, Silvia Mihaliková politoló­gus, Sámuel Abrahám polito­lógus, Kiss Csaba és Kiss Su­zanne galériatulajdonos, Bor­bély Balázs labdarúgó, Matej Landl színész, Barak László költő, Richard Stanke színész, Miroslav Beblavý közgazdász, Ivan Štulajter újságíró, Ján Štrasser író, Ladislav Snopko dramaturg, Juraj Stern egyete­mi tanár, Zuzana Stemová ku­tató, Kornel Földvári publicis­ta, Vladimír Pirošík jogász, Mi­loslav Luther filmrendező, Da­niel Krajcer műsorvezető, Ivan Janda műsorvezető, Daniela Kapitáňová író, Dušan Hanák filmrendező, Görözdi Zsolt re­formátus lelkész, Görözdi Ju­dit irodalomtudós, Gál Tamás színész, Theodor Münz filozó­fus, Šarlota Pufflerová pszi­chológus, Andrej Bán fotóri­porter, Mészáros András filo­zófus, Braňo Ondruš műsorve­zető, Milan Šútovec iroda­lomkritikus, Karol Spišák ren­dező, Július Špaňár filozófia­professzor, Dušan Dušek író, Peter Kerekes dokumentaris­ta, Katarína Kerekesová film­rendező, Oliver Bakoš író, Ju­raj Johanides rendező, Juraj Alner újságíró, Zuzana Alnero- vá újságíró, Egon Gál filozó­fus, Csekes Erika ügyvéd. A Scotland Yard terrorelhá­rító főnöke felfedte, hogy szervezetten folyik brit muszlimok kiutaztatása Af­ganisztánba és Irakba, ahol a tálibok, illetve a felkelők oldalán harcolnak a brit hadsereg ellen. MT1-F1GYELŐ A The Sunday Times egy pakisz­táni illetékest idézve azt írta: a brit muszlint közösség számos pakisz­táni származású tagja harcol a táli­bok soraiban Afganisztánban. Ket- tesével-hármasával érkeznek, „kü­lönösebb hírverés nélkül, aztán el­tűnnek ... nehéz a nyomukra akad­ni, mivel pakisztáni állampolgársá­guk is van”. Az afganisztáni Hel- mand tartományban, a tálib erők­kel folyó harcokban az utóbbi hó­napokban 13 brit katona halt meg. Peter Clarke, a londoni rendőrség terrorelhárításért felelős főpa­rancsnok-helyettese azt mondta: a Scotland Yard olyan hálózatokról is tud, amelyek fiatal brit muszlimok Irakba utazását szervezik. A BBC ismertette egy brit muszlint állam­polgár esetét, aki békés családi éle­tet élt Angliában, de négy hónapja Irakba utazott és egy öngyilkos me­rényletben felrobbantotta magát. Clarke azt mondta: ezrekre rúg azoknak a brit muszlimoknak a száma, akiket a rendőrség figyel. Lord John Stevens, a Scotland Yard tavaly leköszönt előző főpa­rancsnoka egy korábbi nyilatko­zatában közölte: tudomása sze­rint legalább háromezer brit ál­lampolgár járta meg az afganisz­táni terroristaképző táborokat. A brit rendőrség a hétvégi terrorel­lenes rajtaütés során őrizetbe vett több személyt Londonban azzal a gyanúval, hogy radikális brit muszlint fiatalok nagy-britanniai „kiképzéséhez” volt közük. A ti­zennégy őrizetbe vett személy kö­zül tizenkettőt a London Bridge közelében, egy arab-kínai étte­remben fogtak le. Londoni sajtóértesülések szerint a vizsgálat egyik központi helyszí­ne egy délkelet-angliai, exkluzív, fizetős iszlám fiúiskola, amely állí­tólag rendszeresen szervezett „hét­végi táborokat,, muszlint fiatalok­nak. A Kelet-Sussex grófság egyik eldugott majorságában működő intézményt szombat óta tartja el­zárva a külvüágtól a rendőrség; hí­rek szerint a hatalmas épületben legalább száz rendőr kutat. A The Sunday Times úgy tudja, hogy az iskolában megfordult Abu Hamza, a londoni muszlint közösség leghírhedtebb imámja. Abu Hamza az észak-londoni Finsbury Park mecsetjének vallási vezetője volt, ám februárban hét­évi fegyházra ítélték, mert prédi­kációiban rendszeresen „hitetle­nek” legyilkolására ösztönözte hí­veit. Egy lefoglalt hangfelvétel szerint felszólította közösségét: ha szükséges, „konyhakéssel vagy akár patkányméreggel” is irtsák a hitetleneket, és általában is „kard­dal teljesszék” az iszlámot. Abu Hamza mecsetbeli közös­ségének tagja volt egykor több ön­gyilkos merénylőjelölt is, köztük az azóta életfogytiglani börtönre ítélt Richard Reid, aki 2001 de­cemberében a cipőjébe rejtett rob­banóanyaggal próbált elpusztíta­ni egy Párizsból Amerikába tartó repülőgépet, és Zacarias Moussa- oui, aki az amerikai szövetségi rendőrség (FBI) szerint a 2001. szeptember 11-ei merényletsoro­zat huszadik részvevője lett volna, ha előbb őrizetbe nem veszik. NYILATKOZAT A magyar iskolák országos tanévnyitóján kelt felhívás A szlovákiai magyar iskolák or­szágos tanévnyitója kapcsán szük­ségesnek tartjuk, hogy reagáljunk a társadalmi légkör és a szlovák-ma­gyar együttélés békéjét megbontó történésekre, hiszen mint pedagó­gusok és szülők, felelősek vagyunk nemcsak gyermekeink neveléséért, de a nyugodt és a biztonságos élet- feltételek biztosításáért. Az iskolá­nak az értelmes életet, jövőnk meg­alapozását kell szolgálnia. Anya­nyelvűnk szabad használata napi érintkezéseink szintjén magától ér­tetődő elemi jog, visszaszorítását, az ezzel kapcsolatos félelemkeltést összeegyezhetetlennek tartjuk az emberi együttélés alapvető szabá­lyaival. Ezek okán elítéljük az utób­bi napok nacionalista megnyilvá­nulásait, minden olyan szándékot, amely a szlovákiai magyarok ellen irányul s rombolak az egymás mel­lett élő emberek, közösségek közti hidakat, kapcsolatokat. Ezek az események egyenes következmé­nyei a szlovákiai parlamenti válasz­tásokat követő kormányváltásnak, mely során ismét kormányté­nyezővé vált a Szlovák Nemzeti Párt. Elutasítjuk, hogy felelőtlen politikusok meggondolatlan kije­lentései befolyásolható embereket bátorítsanak rontó cselekedetekre. Csak remélni tudjuk, hogy ezúttal nem ismétlődnek meg az 1994- 1998 közötti időszak eseményei, amikor a szlovákiai magyar tan­nyelvű iskolák a hatalom támadá­sainak állandó célpontjai voltak. Az egyesült és a soknyelvű Euró­pa szívében értelmetlen és felhábo­rító minden nemzetiségi torzsalko­dás, egymás fenyegetése, a múlt­ban esett sérelmek indokolatlan fe­lemlegetése. A szlovák és a magyar nép évszázadokon át közösen élte meg történelmének viharait, a bá­natból és keserűségből is közösen vette ki részét. Az egyesült Európa a nemzetek közötti megbékéléshez nyújt egyedülálló lehetőséget kö­zös dolgaink rendezésére, hogy va­lóságos, megoldásra váró problé­máinkat értelmesen megbeszélve keressük, ami összeköt bennünket, s ne azt nagyítsuk fel, ami népeket szétválaszt és gyűlöletet kelt. Az egymásrautaltság az alkotó és te­remtő párbeszéd irányába kell, hogy szorítson bennünket. Ezért: Jó lenne, ha bíznánk egymás­ban, ha a gyanakvás gondolataink kísérőjeként elhagyna bennünket. Jó lenne demokrata módján, euró­paiként élni, jó lenne nem félni, békében és nyugalomban alkotni. Jó lenne olyan nemzedékeket ne­velni, akik számára a másik ember nyelvével, kultúrájával, történel­mével együtt érték. Jó lenne nem kisajátítani a jogokat, jó lenne nem játékszer lenni a megélhetési politikusok mindennapi retoriká­jában. Jó lenne, ha nem kérdője­leznék meg naponta anyanyel­vűnk használatának jogosultsá­gát, kemény mindennapjaink ér­tékteremtését. Nekünk szülő- és felnevelő ha­zánk, a Csallóköz, a Mátyusföld, az Ipoly-mente, Nógrád és Gömöror- szág, a Bodrogköz és az Ung-vidék, melyhez anyanyelvűnk, iskoláink, szüléink, nagyjaink, templomaink és temetőink kötnek. Nehéz sorsból kötött hűség ez mindhalálig. Mi itt alkotni akarunk, nem má­sok jogait megkérdőjelezni, fe­lelőtlenül uszítani, ütni, támadni. Béketűrésből is példát mutatunk, megalázni, bemocskolni azonban nem hagyjuk magunkat. Kinek-ldnek hazája ez az ország. Sorsunkban az a közös, hogy meg­maradásunk, előrehaladásunk, fel- emelkedésünk nem a gyűlöleten, hanem a kölcsönös tiszteleten, megbékélésen, együttműködésen át vezet mindenki boldogulásához. Elvárjuk ezért mindenkitől, hogy ebben a nemes küldetésben vállal­jon felelősségteljes szerepet. PR-kommandó NAGY ANDRÁS A kormány által megígért szélsőségek elleni kemény fellépés jegyé­ben a rendőrség leglátványosabb akcióját a Szlovák Nemzeti Felke­lés besztercebányai központi ünnepségén mutatta be: szembeszállt a Marián Kodéba vezette Pospolitosť tagjaival, amikor a banda mint­egy tizenöt tagja múlt héten megpróbálta „megzavarni a rendez­vényt”. Számomra, s talán a lakosság többsége számára is az egész incidens pont fordítva sült el, hiszen nem azon örvendeztünk, hogy végre-valahára a hatalom keményen szembeszállt az uszítókkal, ha­nem egyszerű PR-fogásnak tűnt az egész. Az, hogy tizenvalahány fi­atal megjelenik egy állami megemlékezésen és a rendőrség nem en­gedi őket a központi rendezvény helyszínére, majd pár perc múlva ott terem a kommandó, jól betuszkolja őket a rabomobilba - talán néhány riporthoz jó háttérkép. De amikor az országos rendőrfőkapi­tány elégedett arcát látjuk, aki arról beszél, hogy már várták ezt a csőcseléket, s abban a pillanatban, amikor törvénytelen lépésre szánták el magukat - értsd, meg akarták zavarni jelenlétiMel az ün­nepi rendezvényt - a rendőrség lecsapott rájuk, nos ekkor már érez­tem, hogy ez tragikomédiába fog torkollni. A fiúkat egy éjszaka után kiengedték, s hiába fogadkozott a kormányfő és az oktatási minisz­ter, hogy eltávolítják Kotlebát abból az iskolából, ahol tanít, kiderült, hogy ma mosolyogva fogadja majd a diákokat a tanteremben. Az is­kola igazgatója egyszerűen azzal érvelt, hogy az ártatlanság vélel­mét tiszteletben tartva ő bizony nem rúgja ki alkalmazottját min­daddig, amíg jogerős bírósági ítélet nem születik arról, hogy Kodéba bármilyen törvénytelenséget követett el. A szélsőségesek számára a rendőrségi igazoltatás, kihallgatás, huszonnégy órás benntartás mindaddig csak mulatság marad, amíg az ügyészség és a bíróság nem lép. És ezzel el is érkeztünk ahhoz a sarkalatos ponthoz, amely a magyar- ellenes provokációkat is érinti. Amíg valakit jogerősen el nem ítél­nek a szélsőséges megnyilvánulások miatt, addig a többieknek sem kell semmitől sem tartaniuk. Kíváncsi vagyok, születik-e majd bíró­sági ítélet mondjuk annak a két kassai huligánnak az ügyében, akik két hete a besztercebányai focimeccsen a magyargyalázó transzpa­renst lobogtatták. Ha nem, akkor szomorúan csak annyit mondha­tunk: őrizetbe vételük sem volt más, mint PR-fogás. JEGYZET Veszélyes telefonok KOCUR LÁSZLÓ A modem technika vívmányai­nak általában örülünk, ám van, mikor a tárgyak használójuk el­len fordulnak, alaposan megtré­fálva azt. Nemrégiben a drótnélküli mik­rofon tréfálta meg a CNN hírte­levízió egyik műsorvezetőjét. A hölgy kiment a mosdóba, ahol kolléganőjének intim élete rész­leteit kezdte fejtegetni, mire az elmondta, hogy neki most ép­pen nincs pasija, éppen ezért be szeretne szerezni egyet. Erre a mikrofonos hölgy tulajdon báty­ját ajánlotta. Hogy miként rea­gált a facér kollegina, nem de­rült ki a hírek szerelmesei szá­mára, ugyanis a technikusok végre észbe kaptak, és lekever­ték a sávot. Később elnézést kér­tek a „hanghibáéit”. A mobüunk legalább olyan kínos helyzetbe hozhat bennünket, mint az URH-mikrofon a tévés személyiséget. És itt most nem arra gondolunk, mikor a nagy­mama temetésének kellős köze­pén csörren meg. A mindennap­jaink természetes tartozékává vált készülék utólag is komoly veszélyt jelenthet. Egy szoftver­cég a közelmúltban, puszta kí­váncsiságból vásárolt az interne­ten tíz darab, különböző típusú használt maroktelefont. Nem holmi alapgépeket, hanem a job­bik fajtából valókat, olyanokat, melyek már levelezésre is alkal­masak. Arra voltak kíváncsiak, vajon milyen információkat őriz­nek volt tulajdonosukról. Nos, a lelkes adatbányászat megdöb­bentő eredménnyel zárult: a ki­nyert információk 27 ezer oldalt tettek ki. Volt ott hitelkártya­szám, bankszámlaszám, jelsza­vak tömkelegé, kompromittáló híváslista, egy titkos szerelmes­pár meghitt levelezése, miköz­ben az egykori tulajdonosok ab­ban a hiszemben adtak túl meg­unt vagy divatjamúlt készülékü­kön, hogy mindent reseteltek, így semmi baj nem történhet. Hozzáértők szerint a probléma abból adódik, hogy a flash me­mória chipek olcsók és gyakorla­tilag elhasználhatatlanok, ám hatékony, visszahozhatatlan tör­lésük meglehetősen lassú. Hogyan váljunk hát meg kis ked­vencünktől, hogy az ne okozzon nekünk gondot a jövőben? Talán az lesz a legjobb, ha benevezünk a Finnországban évente megren­dezett mobiltelefon-hajító ver­senyre. Na utána próbálkozza­nak adathalászattal! FIGYELŐ Titkos koreai bankszámlák Japán lapértesülés szerint Észak-Korea tucatnyi titkos bankszámlát nyitott Oroszor­szágban, hogy ezáltal elkerül­je az Egyesült Államok által ki­vetett pénzügyi szankciókat. Washington kezdeményezésé­re több ország is zárolta az észak-koreai kormányzat java­it. Az amerikai kormány arra készül, hogy nyomást gyako­rol az orosz hatóságokra a számlák befagyasztása érde­kében. Egy koreai származású japán közgazdász azt mondta, Phenjan legalább kéttucatnyi bankszámlát nyitott, tízet Vi­etnamban, a többit pedig Oroszországban és Mongóliá­ban. 1 Jó napot, doktor úr! Jöttem megérdeklődni, hogy tényleg nem kell-e fizetni a húszast. (Gyenes Gábor karikatúrája)

Next

/
Thumbnails
Contents