Új Szó, 2006. szeptember (59. évfolyam, 202-225. szám)
2006-09-14 / 212. szám, csütörtök
30 Egészségünkre ÚJ SZÓ 2006. SZEPTEMBER 16. www.ujszo.com REMÉNYT ADÓ HÍREK Alzheimer-kor ellen rejtvényfejtés HÍR A tanulás rugalmasabbá és alkal- mazkodóbbá teszi az emberi agyat, s olyan, mintha az ember fiatal korban agysejtállományából bankbetétet nyitna, hogy idősebb korban, ha netán lesújt az Alzheimer-kór, legyen hová fordulnia tartalékért - vélekedett Neil Buckholtz amerikai öregedéskutató. Szerinte a vizsgálati eredmények azt sugallják, hogy a tanulás egyelőre még pontosan meg nem határozott folyamatokat indít el az agyban. Talán éppen ez az, ami segít az elpusztult sejtekből képződő foltok pusztító hatásainak kivédésében. Az eredmény azért is meglepő, mert lévén a kísérleti alanyok a katolikus klérus tagjai, valamilyen fokú felsőbb iskolai képesítése szinte mindegyik résztvevőnek volt. A semmilyen főiskolai, egyetemi végzettséggel nem rendelkező személyek esetében tehát az Alzheimer-kór pusztító hatása még drámaibb képet mutat - vélekednek az amerikai kutatók. A New York-i Yeshiva University Albert Einstein nevével fémjelzett orvosi karán végzett kutatási program alapján nemrégiben bizonyosodott be az, hogy a gyakran olvasó, rejtvényt fejtő, kártyázó, illetve hangszeren játszó idős emberek mintegy 60 százalékkal csökkent- hetik annak kockázatát, hogy Alzheimer-kór, illetve más, időskori katasztrofális emlékezetromlást okozó betegség élje őket, azokhoz képest, akik ritkán foglalatoskodnak ilyesmivel. Azt azonban, hogy a már kialakult betegség tüneteit és lefolyását jelentős mértékben enyhíti, illetve lassítja a fiatalabb évtizedekben folytatott intenzív tanulás, illetve szellemi tevékenység, teljes egyértelműséggel csak most mutatták ki. Az Egyesült Államokban jelenleg mintegy 4 millió Alzheimer- kórban szenvedő - végső soron gyógyíthatatlan - beteget tartanak nyüván. Nincs összefüggés a C-vitamin-bevétel és az Alzheimer-kór előfordulása között? A mandula is sokat segíthet HÍR Az olajos magvakban és néhány zöldségben megtalálható antioxi- dánsok megelőzhetik az Alzheimer-kór kialakulását, vélik a kutatók. A spenót, a brokkoli vagy a kelbimbó gazdagon tartalmaz olyan antioxidánsokat, amelyek magas C- és E-vitamin-tartalmuk miatt megóvhatnak az általában idősödő korban jelentkező, memória- és felismerési zavarokkal járó Alzheimer-kórtól. Erre következtetnek abból a fölmérésből, amit 815, 65 év feletti, a kórtól mentes páciensen végeztek 7 éven keresztül. A megfigyelés végére azon pácienseknél, akik étrendje az évek során a nagy arányban tartalmazott E-vitamint, 70%-kal kisebb mértékben jelentkeztek a kór tünetei, mint E-vitaminban szegény táplálékot fogyasztó társaiknál. A nem természetes formában szedett vitaminkiegészítők fogyasztása ezzel szemben nem járt hasonlóan kedvező hatással. Ez az úgynevezett plafon-hatással van összefüggésben, véli Martha Clare Morris epidemiológus (Rush InstiDr. Alois Alzheimer tute for Healthy Aging, Chicago). „Az E-vitamin bizonyos mennyiségben, úgy tűnik, védelmet ad, ám ennél a mennyiségnél több már nem fokozza feltédenül az Alzheimer elleni hatást.” Az E-vitaminnal ellentétben Morris nem talált jelentős összefüggést a C-vitamin-bevétel és az Alzheimer-kór előfordulása között, ám egy széles körben elvégzett holland tanulmány, melyet Morris eredményeivel együtt közölt a Journal of the American Medical Association (JAMA), mind az E, mind a C-vitamin esetében lehetséges védelmi hatásról számol be. Szakemberek már régóta feltételezték, hogy ezen vitaminok antioxidánsai lelassítják a de- menciához vezető idegrendszeri sorvadást, ám a kettő közti okokozati összefüggést korábban nem mutattak ki. Az ír Elan gyógyszergyártó cég széleskörű klinikai tesztelést tervez Oltással is meg lehet gyógyítani? HÍR Elképzelhető, hogy a közeljövőben oltással is gyógyíthatóvá válik az Alzheimer-kór. Ä legújabb, egyelőre még csak állatkísérletek szintjén álló eredmény egy lehetséges kezelési módját mutatja fel az elbu- tulással járó folyamatok késleltetésének, vagy akár megállításának. Az ír Elan gyógyszergyártó cég most széleskörű klinikai tesztelést tervez, melynek kimenetele még kérdéses, hiszen sok esetben bizonyultak már egérkísérletekben bevált szerek hatástalannak a humán orvoslásban. Az Alzheimer-kór a 65 év feletti lakosságnak tíz százalékát érinti, míg a 80 évesnél idősebb korosztályban ez az arány négyszeresére növekszik. A betegséggel összefüggésbe hozott béta-amüoid peptid képződéséért felelős gén mutáns formájában a peptid túltermelését okozza, a felhalmozódó anyag az idegsejtek pusztulásához vezető úgynevezett „szenüis plakkokban” rakódik le. Egerekben azonban a szóban forgó gén módosításával sikerült elérni a plakkok kialakulását. Ezeket az Álzheimer-egereket béta-amüoid peptiddel beoltva az idegsejtek fehéije-lerakódásait kisöprő ellenanyag képződött az állatok szervezetében. Amerikai és kanadai kutatóknak azt is sikerült kimutatni, hogy ez a vakcina mérsékli az egerek korral járó émlékezet- vesztését. A rövidtávú memória és a térbeli tájékozódás tesztelésére kialakított kísérleti körülmények mindegyikében jobban teljesítettek azok az egyedek, amelyek átestek a vakcinádon. (MTI) TÍZ ILLAT, AMELY JELZI A KÓR KIALAKULÁSÁT Egy vizsgálat szerint 10 illatminta alkalmazásával nagy biztonsággal megállapítható, hogy mely idős embereknél áll fenn az Alzheimer-kór kialakulásának esélye. Dr. D. P. Devanand, a Columbia Egyetem klinikai pszichiátria és neurológia professzora munkatársaival együtt minél egyszerűbb és költségkímélőbb diagnosztikai módszereket keresett az Alzheimer-kór lehető legkoraibb felismerésére, amikor még lassítható a betegség előrehaladásának folyamata. Ennek részeként 150, minimális kognitív károsodással élő, azaz enyhe fokban elbutult személyt, valamint 63 egészséges idős személyt vizsgáltak legalább öt éven keresztül, félévente. A cél az volt, hogy megállapítsák, mely alanyoknál alakul ki a későbbiekben Alzheimer- kór, hiszen az enyhe fokú elbu- tulás nem feltétlenül ennek a betegségnek a jele. A kutatók szaglásvizsgálatot végeztek tíz könnyen azonosítható illattal. Az illatok a következők voltak: eper, cigaretta- füst, szappan, mentol, szegfűszeg, ananász, természetes gáz, orgona, citrom és bőr. A kutatók azt tapasztalták, hogy az ülatfelismerés romlása nagy biztonsággal jelzi az Alzheimer-kór kialakulását. Szeptember 21 -én világszerte az Alzheimer-kórra irányul a figyelem 24 órás gondoskodás kell A folyamatosan elhatalmasodó, lassú lefolyású, jelenleg visszafordíthatatlan és gyógyíthatatlan mentális betegség megromlott emlékezőtehetséget, gondolkodásbeli és magatartási zavarokat okoz és mindez a betegségben szenvedőt mindennapos tevékenységében súlyosan korlátozza. Bár gyógyítására mind ez ideig nem találtak gyógymódot, bizonyos tünetei kezelhetők, és ezáltal a beteg biztonságban érezheti magát és emberi méltósága aránylag megőrizhető. ÖSSZEFOGLALÓ A betegség elhatalmasodásával a beteg már 24 órás gondozást és felügyeletet igényel. Sokan sok mindenre kíváncsiak ezzel a betegséggel kapcsolatban. A hosszú értekezés helyett álljanak itt a legfontosabb információk. m 1. Olyan szintű memory riakárosodás lép fel, hogy az már rontja a munkavégzési képességet. Bárkivel előfordulhat, hogy néha elfelejt valamit elvégezni vagy elfelejti a munkatársa nevét. Azonban aki Alzhei- mer-kórban szenved, nagyon gyakran feledékeny és megmagyarázhatatlan zavartságban él a saját otthonában vagy a munkahelyén. kV. 2. Nehézségbe ütközik rutinfeladatok ellátása Bárkivel előfordul, hogy néha elterelődik a figyelme, pl. a tűzhelyen felejt valamit vagy elfelejt valamüyen fogást feltálalni. Azonban, aki Alzheimer-kórban szenved, az nemcsak feltálalni felejti el az ételt, de azt is elfelejti, hogy elkészítette. 3. Beszédproblémák Bárkivel előfordulhat, hogy nehezen fejezi ki magát, keresi a megfelelő szavakat. Azonban, aki Alzheimer-kórban szenved, elfelejt egyszerű szavakat vagy oda nem illő kifejezést használ, és emiatt nehéz őt megérteni. 4. Tájékozódási nehézségek térben és időben Az előfordulhat bárkivel, hogy pülanatnyüag elfelejti, hogy müyen nap van ma, vagy azt, mit akart vásárolni. Azonban, aki Alzheimer-kórban szenved, az eltévedhet a saját utcájában, nem tudja, hol van, hogy került oda, és hogy talál haza. 5. A dolgok hibás megítélése Előfordulhat bárkivel, hogy hideg időben elfelejt magával kardigánt vinni. Azonban aki Alzheimer-kórban szenved, egészen furcsán tud felöltözni. Pl. fürdőköpenyben megy vásárolni vagy nyáron, hőségben számos ruhadarabot vesz magára. 6. Problémás lesz absztrakt módon gondolkodni Előfordulhat bárkivel, hogy nehézségbe ütközik elszámolnia. Azonm Gyakran feledékeny és zavartságban él btm aki Alzheimer-kórban szenved, nem ismer fel számokat és nem tud még összeadni sem. 7. Tárgyak furcsa helyre kerülnek Előfordulhat bárkivel, hogy nem találja a pénztárcáját vagy a kulcsait. Azonban, aki Alzheimer-kórban szenved, tárgyakat egészen furcsa helyekre tesz, pl. vasalót a jégszekrénybe vagy karórát a cukortartóba. A betegség 3 stádiuma A betegség ádagos tartama a kialakulástól a beteg haláláig meghaladhatja akár a 10-15 évet is. 1. A kezdeti fázis tünetei Memóriacsökkenés: nehézségbe ütközik új dolgok megtanulása. Aktivitáscsökkenés, feledékenység (pl. elveszít tárgyakat vagy gázon felejti az ételt). A beteg személyisége kezd megváltozni. \ 8. Hangulati vagy vi—selkedésbeli változásiy sok j||| Érzelmi hullámzás em- béri mivoltunk része. Azonban, aki Alzhei- mer-beteg, annak hangulata gyorsan változik és legtöbbször nem magyarázható meg, miért. \ 9. A kezdeményezőkészség megszűnik Bárkivel előfordul, hogy belefárad a házimunkába vagy társadalmi kötelezettségeibe, de ez csak időszakos. Azonban, aki Alzheimer-beteg, nem törődik szinte semmivel, ami pedig korábban érdekelte. * \ . 10. A személyiség megváltozik 1 Bárkivel előfordul, hogy személyisége a korral egy kissé megváltozik. Azonban aki Alzheimer- beteg, annak személyisége drámaian megváltozhat. Ez történhet egészen hirtelen. Pl. valaki, aki korábban könnyedén vett dolgokat, ingerlékennyé, gyanakvóvá vagy félőssé válik. 2. Amikor a betegség előrehaladottá válik Emlékezetzavar: a beteg a korábban tanult dolgokat is elfelejti, eltéved ismerős környezetben is, aphasia, apraxia, agnosia is kifejlődhet. 3. A betegség végső fázisában A beteg elfelejtheti iskolázottságát, foglalkozását, születésnapját, családját, de még a saját nevét is. Járással kapcsolatos és más mozgási zavarok is kifejlődhetnek. A beteg képtelenné válhat önmagát tisztán és rendben tartani, táplálkozni, vegetációs szintre süllyedhet: megnémul és ágyhoz kötötté válik. Az Alzheimer-betegség lefolyásában pszichés tünetek is jelentkezhetnek: Delirium, alacsony szintű éberség, nappal aluszékony, éjjel éber, téveszmés állapot, hallucináció, depressziós állapot. Mi mit jelent ♦ Aphasia: beszédképtelenség ♦ Apraxia: koordinálási képesség elvesztése. ♦ Agnosia: emberek, dolgok felismerési képességének elvesztése.
