Új Szó, 2006. szeptember (59. évfolyam, 202-225. szám)
2006-09-13 / 211. szám, szerda
2006. szeptember 13., szerda 2. évfolyam, 37. szám A beosztott favoritja a jól kommunikáló főnök Jobb vagyok a főnökömnél! FELDOLGOZÁS A dolgozók jelentős része úgy érzi: jobb teljesítményt nyújtana, ha lenne módja a bizonyításra. Háromból ketten pedig minden további nélkül lecserélnék a felettesüket - áll egy felmérésben. A tanulmány arra is rámutatott: a nagyvállalatok dolgozói és a hosszú ideje munkaviszonyban lévők váltanának leginkább felettest. A férfiak magabiztosan állnak a kérdéshez. A megkérdezettek egynegyede ugyanis úgy érzi: tehetségesebbek és jobb képességekkel rendelkeznek, mint jelenlegi felettesük. Ezzel szemben a nők kevesebb, mint egyötöde véli úgy: jobb teljesítményre is képes lenne, mint közvetlen főnöke, áll az Investors in People felmérésében. A tanulmány szerint az alkalmazottakat a rosszul kommunikáló menedzsment dühíti leginkább, míg a beosztottak karrierútját szemmel tartók a legnépszerűbbek: ők pozitív elbírálásban részesültek. Másként viszonyulnak főnökeikhez a régebb óta munkaviszonyban lévők: 37 százalékuk szeremé új főnököt, míg az új kollégák mindössze egyötöde érez így. A nagyobb cégek munkatársai közül többen voksolnának a menedzsmentváltásra, mint a kisebb vállalatoknál dolgozók. A felmérés arra is fényt derített: minél régebb óta alkalmazott valaki az adott cégnél, annál többet jelent számára a főnök tisztességes viselkedése. (PP) Első ízben szabályozta a napi pihenőidőt az EU Muszáj lesz pihenni, főnök! FELDOLGOZÁS Első ízben szabályozta a napi pihenőidőt az EU. Minden munkaadónak ismertetnie kell a dolgozókkal ezt a lehetőséget. A brit szaktárca javaslatára született új jogszabály arról, milyen hosszú a legrövidebb szünet, amit a napi munkamenet során engedélyezniük kell a munkáltatóknak az EU tagállamaiban. Nagy-Britanniában korábban létezett arra vonatkozó rendelet, hogy a vállalatoknak biztosítaniuk kell, hogy legyen módjuk a dolgozóknak pihenőidővel megszakítaniuk a munkát. Azt azonban nem kellett ellenőrizniük, hogy valóban beiktatják-e a napjukba a munkavállalók a szünetet. A brit szabályzat 6 óránál hosszabb napi munkaidő esetén 20 perces szünetet ír elő. Mint azt az Online Recruitment hírül adta, az European Court of Justice (ECJ) új szabályozása szerint a jövőben a munkaadóknak meg kell bizonyosodniuk róla, hogy valóban megtartják a pihenőidőt a dolgozók. Az is a cégek felelőssége lesz, hogy az európai alkalmazottak ismerjék a jogukat a munka szüneteltetésére. (PP) A fiatalok körében óriási népszerűségnek örvendő alkalmazások egyre jobban beférkőznek a munkahelyre is Csetelés a munkahelyen: tiltsuk, tűrjük vagy támogassuk? ICQ, MSN, AOL, Gtalk és a sor még folytatható. A rövidítések mind különféle, valós idejű üzenetek cseréjét lehetővé tévő szoftvereket takarnak. A fiatalok körében óriási népszerűségnek örvendő alkalmazások egyre jobban beférkőznek a munkahelyre is. Hogyan viszonyulnak a jelenséghez a dolgozók, a munkáltatók, illetve mi a törvényi szabályozás az üzenetek küldőire és fogadóira nézve. FELDOLGOZÁS Az üzenőszoftver-őrület 1996- ban kezdődött, amikor az izraeli székhelyű Mirabilis megjelentette ingyenes, 1CQ nevet viselő programját. Korábban csupán az America Online előfizetői tudtak valós időben üzeneteket váltani egymással. Az ICQ óriási sikerét mi sem jelzi jobban, mint az, hogy mindössze öt év alatt a regisztrált felhasználók száma meghaladta a százmilliót. Az egyre növekvő piacon mára szintén kilenc számjegyű felhasználója van a már említett AOL- nak, az MSN Messengernek, ület- ve további jelentős szereplője a piacnak a Yahoo, a Google üzenő alkalmazása, a GTalk, s még legalább egy féltucat hasonló alkalmazás. A Jupiter Media Metrix nemrégiben ldadott tanulmánya szerint több mint 1L millióan a munkahelyükön is kihasználják az üzenőszoftverek előnyeit. Bár számos vállalatnál a dolgozóknak nincs lehetősége telepíteni ezeket a programokat, egyre több azoknak a cégeknek a száma, ahol lassan már nem a „tűrt”, de inkább a „támogatott” kategóriába kerülnek az efféle szoftverek, sőt, van ahol egyenesen elvárás, hogy a munkavállalók online is elérhetőek legyenek. „A cégünknél nem, hogy támogatjuk, de meg is követeljük az üzenőszoftver használatot, erre egy saját, Lotus üzenetküldő rendszert használunk, amelyen keresztül a kollégák egymással tarthatják a kapcsolatot, bármely részén dolgozzanak is a világnak” - nyilatkozta a hvg.hu kérdésére Intődy Gábor, az IBM Magyarország szóvivője. „Ezen keresztül nem csak üzeneteket tudnak váltani, de lehetőségük van fájlküldésre is. Emellett látható, hogy a számunkra fontos kollégák elér- hetőek-e, vagy sem. Ami a külső irányba történő csevegést illeti, nem határozzuk meg percre pontosan, hogy ki mennyit használhatja. Egyetlen általános feltétel érvényes, hogy nem mehet a produktivitás rovására a csetelés.” Hasonló okból kifolyólag kedvelik a munkavállalók is az üzenőszoftvereket: „egy gyors üzenet megírása kevesebb időt vesz el, mintha valaki bejönne az irodába, s kevésbé veszi el a figyelmemet az aktuális munkámtól, mint egy telefonhívás” - nyilatkozta egy pénzügyi cégnél dolgozó, neve elhallgatását kérő inteijúalanyunk. „További előnye, hogy nem számít, hogy az irodában, vagy több száz kilométerre onnan ülök le a számítógép elé, azok számára, akik az üzenőprogramon keresztül lépnek velem kapcsolatba, ugyanúgy elérhető maradok.” Bár egyre több helyen használják a technológiát a fentiekhez hasonló előnyeiért, nem mindenki nézi jó szemmel a munkaidőben online cseverésző kollégákat. Pedig nem szükségszerű, hogy az üzenetváltások rontsák a munkamorált, vagy akár a termelékenységet. „Az üzenőszoftverek olcsó - akár ingyenes - kommunikációs lehetőséget biztosítanak a vállalatoknak és a munkavállalóknak” - írta a Salary.com munkaügyi webol- dal HR-szakértője, Jenn Schraut. „Emellett fellendítheti egy cég mutatóit is. Bár sok munkaadó nem bízik benne, fontos hangsúlyozni, hogy ez egy semleges technológia, akárcsak a telefon. Ezért a dolgozókra van bízva, hogy visszaélnek- e az adott eszközzel, s vállalják-e az esetleges következményeket, vagy megfelelő keretek között használják a lehetőséget.” Az America Online felmérései azt támasztják alá, hogy egyre többen barátkoznak meg a kommunikáció ezen módjával, ugyanis adataik szerint az üzenőszoftverek használata mintegy 19 százalékkal növekedett a tavalyi év óta. A megkérdezettek többsége úgy nyilatkozott, legalább annyi, ha nem több üzenetet váltanak ismerőseikkel, mint ahány e- mailt. A válaszadók 25 százaléka a puszta információcserén kívül szívesen fogyasztana egyéb tartalmakat is üzenőszoftveren keresztül, s egyre többen élnek a hanghívások lehetőségével. Ez utóbbi kategórián belül is egyre nagyobb tért hódít magának a mobiltelefonokra, illetve vezetékes vonalakra irányuló hívások aránya, szemben a számítógépek közötti kommunikációval.” Felmerül a kérdés, hogy milyen kockázatai lehetnek az üzenőszoftver-használatnak. Technikailag biztonsági rést jelenthet, ugyanis az ilyen alkalmazások titkosítása nem a legfejlettebb. Megfelelő ismeretekkel - és türelemmel — a hálózati forgalomból összegyűjthető a kommunikáció tartalma, illetve a régebbi programoknál a jelszó ismeretében egy harmadik gépre telepített szoftverrel nyomon követhető a két felhasználó közti eszmecsere. A munkáltató szempontjából, aki nem szereplője a beszélgetésnek, ugyanaz a szabályozás érvényesül, mint az e-mailek esetében” - magyarázta az adatvédelmi ombudsman. „A munkaadó csak abban az esetben kezelheti, ellenőrizheti ezt a fajta kommunikációt, ha erről az érintettek, tehát a munkavállalók tájékoztatást kaptak és hozzájárulásukról biztosították a vállalatot.” Annak ellenére, hogy a szoftverek telepítését sok helyütt tiltják, a legtöbb üzenőprogramnak létezik webalapú változata, így, hacsak a cégeknél nem korlátozzák ezeknek a weboldalaknak az elérhetőségét, a dolgozók megkerülhetik a tiltást. A legsokoldalúbb hasonló honlap vitathatatlanul a Meebo-é, amely a legnépszerűbb csevegőprogramokhoz hozzáférést kínál egy egyszerű, áttekinthető felületen keresztül.
