Új Szó, 2006. szeptember (59. évfolyam, 202-225. szám)

2006-09-09 / 208. szám, szombat

8 Külföld ÚJ SZÓ 2006. SZEPTEMBER 9. www.ujszo.com RÖVIDEK Robbantások Indiában Újdelhi. Robbantássoro­zatot hajtottak végre ismeret­len tettesek a nyugat-indiai Mahárástra állam Málegáon városában. Négy detonációban 35-en életüket vesztették, a sé­rültek száma ötven körül lehet, köztük sok a gyermek. Az egyik robbanás az India pénz­ügyi központjától, Bombaytől 260 km-re fekvő város egyik mecsete előtt történt, egy má­sik pedig egy muzulmán teme­tőben. A mécseméi több ezren gyülekeztek a hagyományos pénteki ima előtt. A textilipari központ Málegáont zömmel muszlimok lakják. A múltban számos véres összetűzés szín­helye volt hinduk és muzulmá­nok között. (MTI) A Pentagon büdzséje Washington. Egyhangú­lag jóváhagyta az amerikai szenátus a védelmi miniszté­rium 2007. évi költségvetését, amelynek összegét a Penta­gon által beteijesztett javas­latnál 30 milliárd dollárral többre, 469,3 milliárd dollár­ra emelte. A büdzsé magában foglalja az afganisztáni és az iraki katonai műveletekre szánt 63 milliárd dollárt. Ez az összeg azonban akár a 70 milliárdot is elérheti, amikor összefésülik a szenátus és a képviselőház által elfogadott törvényjavaslatot. Ezzel a két háború összköltsége a 2001. szeptember 11-e óta eltelt öt év alatt 500 milliárd dollárra emelkedhet. (MTI) Megállapodás Szerbiával Washington. Katonai együttműködési megállapo­dást kötött az USA Szerbiával, holott Belgrád mindeddig nem juttatta el a nemzetközi bíróságra a háborús bűnök­kel vádolt szerb vezetőket. A katonák jogállásáról szóló megállapodást Condoleezza Rice amerikai külügyminisz­ter és Borisz Tadics szerb el­nök írta alá. Ezzel lehetővé válik szerb katonák amerikai kiképzése és csereprogramok lebonyolítása. (MTI) Szélsőjobb a hadseregben Brüsszel. Tizenhét személy ellen indítottak vizsgálatot a belga hatóságok egy lakta­nyákban és lakásokon tartott razzia után. Az ügyészégen feltételezik, hogy egy szélső- jobboldali csoport merényle­tekre készült. A rendőrség szélsőjobboldali aktivisták után nyomozva annak igyeke­zett a végére járni, a hadsereg soraiban valóban elvegyül­tek-e fegyvercsempészettel foglalkozó és fajgyűlöletre uszító csoportok tagjai. A házkutatások során olyan elektronikus leveleket talál­tak, amelyek arra utalnak, hogy szervezett szélsőjobbol­dal működik a hadseregnél. Feltehetőleg a Blood and Honour Flanders (Vér és Be­csület Flandria) elnevezésű csoport egyik ágáról van szó, amelyet egy katona irányít, aki laktanyákban igyekszik tagokat toborozni. (MTI) Az ötödik évfordulóhoz időzített merényletet követtek el az amerikai nagykövetség közelében Már Kabult is fenyegetik a tálibok Füstölgő roncsok és emberi maradványok hevertek mindenütt (Reuters-felvétel) Kabul/Róma. Legkevesebb tizenhatan haltak meg Ka­bulban tegnap, miután nagy erejű pokolgép rob­bant egy gépkocsiban az amerikai nagykövetség kö­zelében. A tálib rendszer 2001-es bukása óta ez volt a legsúlyosabb merénylet az afgán fővárosban. ÖSSZEFOGLALÓ A merénylet elkövetését a tálib lázadók vállalták magukra. Az af­ganisztáni nemzetközi biztonsági erő (ISAF) közlése szerint két amerikai katona is meghalt, a sé­rültek száma meghaladja a hú­szat. Eddig elég ritkák voltak a ka- buli merényletek, hiszen a főváros az ISAF által legjobban ellenőr­zött terület. A hatalmas robbanás az afgán főváros legforgalmasabb, legszi­gorúbban őrzött negyedében, az amerikai nagykövetség közelében történt, célpontja egy amerikai ka­tonai konvoj volt. Az öngyilkos merénylő járművét a megerősített nagykövetségi épülettől nem egész száz méterre, egy útkeresz­teződésben robbantotta fel. A de­tonáció kettétépett egy katonai járművet, ötven méter sugarú kör­ben szórva szét égő roncsokat és emberi maradványokat. Tamara Lawrence amerikai katonai szóvi­vő közölte, a sérültek között is van két amerikai katona. Egy rendőr, aki a detonáció idején a helyszí­nen tartózkodott, elmondta, há­rom amerikai Humvee katonai jár­mű haladt át a kereszteződésen, amikor a robbanás történt. „Min­den elsötétedett - mondta a ke­reszteződésben a forgalmat irá­nyító rendőr. - A földre zuhantam, és láttam, hogy két kollégám meg­sebesült.” A tegnapi merényletet röviddel az Amerika elleni 2001. szeptember 11-i terrortámadások ötödik évfordulója előtt követték el. Előzőleg egy öngyilkos robba­násban egy brit katona halt meg Kabulban, a Dzsálálábád felé ve­zető úton. A nyugat-afganisztáni Farah vá­ros közelében négy olasz katona megsebesült - egyikük súlyosan - tegnap, amikor járőrözés közben felrobbant a közelükben egy út mentén elhelyezett pokolgép. A tálib harcosok a tavalyi év vé­ge óta egyre gyakrabban követnek el öngyilkos merényleteket az Af­ganisztánban állomásozó nyugati erők zaklatására és Hamid Karzai kormányának destabüizálására. Idén több mint kétezren haltak meg a tálib lázadás következté­ben. A legtöbb támadást az ország déli részén követik el, de mind gyakoribbak a merényletek Kabul­ban is. A NATO-vezetésű erők a múlt héten délen nagyszabású of- fenzívát indítottak. James Jones főparancsnok csütörtökön további segítséget kért ehhez a NATO-tag- országoktól, mondán: a szövetsé­get meglepte a tálib ellenállás he­vessége. (MTI, t, ú) Feloldották a tengeri blokádot is - számítani lehet a német közvetítésre a fogolycsere ügyében Izrael a zsidó újévig kivonul Libanonból ÖSSZEFOGLALÓ Bejrút/Jeruzsálem. Libanon lé- gi blokádját Izrael már csütörtö­kön, a tengeri zárlatot pedig tegnap oldotta fel. Ez utóbbit az ENSZ liba­noni békefenntartó ereje (UNIFIL) jelentette be, miután megkezdte a libanoni partok ellenőrzését egy ideiglenes nemzetközi haderő. A franciák, olaszok és görögök alkot­ta, Olaszország irányította haditen­gerészeti erő közép-európai idő szerint 11.30-kor kezdte meg a jár­őrözést - közölte Fuád Szinjóra li­banoni kormányfő hivatala. Az ide­iglenes haderőtől az UNIFIL hadi­tengerészeti ereje veszi majd át a feladatot. Az izraeli hadsereg szeptember 22-ig - a zsidó újévig - teljesen ki­vonul Libanonból - adta hírül az izraeli közszolgálati televízió. Miri Eisen izraeli kormányszóvivő úgy tudja, szeptember közepére az UNIFIL-nek már ötezer katonája lesz Dél-Libanonban, és a libanoni hadsereg több mint 16 ezer kato­nájával együtt megfelelő nagyságú erőt képeznek ahhoz, hogy az izra­eli csapatok kivonulhassanak. Amír Perec védelmi miniszter pe­dig azt hangoztatta, Németország fontos szerepet játszhat a Hez­bollah által elhurcolt két izraeli ka­tona kiszabadulását célzó fogoly­cserében. Berlin 2004-ben már közvetített a Hezbollah és Izrael között: a Hezbollah szabadon en­gedett egy izraeli üzletembert és átadta három izraeli katona ma­radványait, cserébe több mint 400 Izraelben fogva tartott személy el­engedéséért. (MTI, ú) Olasz haditengerészek a libanoni partoknál. Róma összesen 2500 kéksisakost küld Dél-libanonba. A spanyol parlament csütörtök este szavazta meg, hogy az ibériai ország 1100 katonát vezényel az UNIFIL-be. (Reuters-felvétel) Kiszivárogtatás: a teheráni válasz szószátyár, bonyolult, és sok helyen kétértelmű Irán a nagyhatalmak megosztására törekszik ÖSSZEFOGLALÓ Berlin/Madrid/Brüsszel/Kop- penhága. Irán arra törekszik, hogy meggyengítse a nagyhatalmak egyetértését nukleáris programja ügyében, és az időt húzva tárgyalá­sokat akar a tárgyalásokról. Ezt ál­lapítja meg egy most kiszivárogta­tott bizalmas dokumentum. Az ENSZ BT öt állandó tagja és Német­ország diplomatáinak csütörtöki berlini konzultációjára készült ösz- szegzést Franciaország, Nagy-Bri- tannia és Németország készítette közösen, és tucatnyi országnak küldték el még a múlt héten. Az elemzők tanulmányozták Te­herán válaszát a nyugati javaslat- csomagra, s szerintük az lényegé­ben megegyezik a korábbi iráni nyilatkozatokkal, amelyek nyíltan nem fogadják el, de nem is utasít­ják el a nyugati javaslatokat. A te­heráni válasz „szószátyár, bonyo­lult, és sok helyen kétértelmű”. Irán ráadásul azt követeli, a BT ne foglalkozzon többé a kérdéssel. A dúsítás felfüggesztését csak a tár­gyalások folyamán lennének haj­landóak megfontolni, előtte nem. A dokumentum szorgalmazza, a BT vegyen fontolóra további lépé­seket, ha Teherán nem állítja le az urándúsítást. Nicholas Bums amerikai külügyi államtitkár csütörtök este azt mondta, a hat nagyhatalom diplo­matáinak berlini találkozóján jelen­tős előrelépés történt az Irán elleni ENSZ-szankciók ügyében a teherá- ni atomdac miatt. Bums részleteket nem ismertetett. Ezt a tanácskozást egy héttel azután tartották, hogy Teherán elutasította az urándúsítás beszüntetésével kapcsolatos nyuga­ti ultimátumot, azaz az atomválság megoldása tapodtat sem jutott elő­re. Más források viszont azt közöl­ték, ismét megmutatkoztak a ko­rábbi nézeteltérések. Eszerint az USA képviselője kemény fellépést szorgalmazott, a szankciók szüksé­gességéről beszélt, míg Oroszor­szág és Kína diplomatái ellenezték ezt, s európai uniós kollégáikkal együtt egyelőre további tárgyaláso­kat szorgalmaztak. Burns tegnap közölte: az USA azt szeremé, hogy a BT a jövő héten kezdje meg a tár­gyalásokat az Irán elleni szankciók­ról szóló határozat tervezetéről. Ja­vier Solana, az EU kül-és biztonság- politikai főképviselője ma valószí­nűleg Bécsben találkozik Ali Larid- zsáni iráni főtárgyalóval. (MTI, ú) Orosz figyelmezetés Teheránnak London/Berlin. Oroszország leállítja az iráni Busehrben készülő atomerőmű építési munkálatait, ha Teherán kiutasítja a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) ellenőreit. Ezt egy magas rangú orosz tisztségviselő közölte tegnap. Teheráni vezetők korábban többször fe­nyegetőztek a NAÜ-vel folytatott együttműködés felülvizsgálatával ar­ra az esetre, ha a BT szankciókat vezetne be Irán ellen. Teherán ez év eleje óta nem fogad előre be nem jelentett látogatásra érkező NAÜ- ellenőröket, de a rutinszerű ellenőrzések egyelőre folytatódnak, (m) Bush a C1A védelmében Megmentették Amerikát Washington. Egy lépfenetáma- dástól is sikerült megmenteni Ame­rikát a CIA titkos külföldi börtönei­ben fogva tartott terroristagyanús személyek vallomásai alapján. Ezt George Bush elnök helyi idő szerint csütörtökön mondta el a CBS tele­víziónak. Bush a héten ismerte el nyilvánosan, hogy az CIA titkos külföldi börtönöket működtet, amelyekben terrorizmussal gyanú­sított személyeket vallatnak. Most ismét védelmébe vette a CIA valla- tási-kihallgatási módszereit, a Fe­hér Ház pedig a titkos börtönök lé­tezését igazoló, korábban zárolt do­kumentumokat tett közzé arról, hogy az amerikai felderítés müyen értékes információkhoz jutott a fogva tartott személyektől. Bush el­mondta, a terrortámadások ötödik évfordulóján mindenekelőtt a ret­tenet, az emberi életek elvesztése jut eszébe és az, hogy mennyire megváltozott a vüágról alkotott ké­pe. Végül kifejtette: a tervezett ant- rax-támadáson kívül egy olyan me­rénylet tervére is fényt derített a CIA, amely szerint délkelet-ázsiai merénylők repülőgépes robbantá­sokat hajtottak volna végre Ameri­ka nyugati partjainál. (MTI) Párizsban működik Nemzetközi CIA-iroda Párizs. Alliance Base néven az amerikai, a francia, a kanadai, az ausztrál, a brit és a német titkos- szolgálat három éve a párizsi Kato­nai Főiskola épületében működteti a CIA által finanszírozott, terroriz­muselhárítással foglalkozó nemzet­közi irodát. Erről a francia hírrádió számolt be. A birtokába jutott vé­delmi minisztériumi dokumentu­mok alapján megállapítható: 2002 áprilisában született arról döntés, hogy a titkosszolgálatok történeté­ben először állítanak fel amerikai pénzen nemzetközi terrorellenes irodát, amelynek francia irányítása alatt azóta hat ország megközelítő­leg húsz titkosszolgálati munkatár­sa dolgozik együtt. Feladatuk az al- Kaida elleni harc. (MTI) Terrorista kapcsolatok Kitoloncolt imám Párizs. Lyon egyik külvárosá­nak radikális iszlámista imámját kitoloncolták Franciaországból. Az algériai állampolgárságú imá- mot előzőleg bűnszövetkezetben való részvétel miatt ítélték el. A belügyi tájékoztatás szerint a 46 éve Franciaországban élő, 62 éves Chellali Benchellalit egy országúti ellenőrzés során tartóztatták le még kedden. A férfi egy Algériába induló gépen „ellenkezés nélkül” hagyta el Franciaországot. Tizen­négy hónapnyi előzetes fogva tar­tás után Benchellalit 25 társával együtt ez év júniusában hat hónap letöltendő és 18 hónap felfüggesz­tett szabadságvesztésre ítélték. A vád szerint logisztikai segítséget nyújtott egy csecsen terrorcsoport­nak, amely 2001-ben és 2002-ben az Eiffel-torony, a Forum des Hal­les bevásárlóközpont, valamint rendőrőrsök és izraeli érdekeltsé­gű intézmények ellen tervezett terrortámadást Párizsban. A per­ben feleségét és két fiát is elítélték, a harmadikat egy afgán kiképzőtá­borban való részvétele miatt 2001- ben tartóztatták le a pakisztáni ha­tóságok, ahonnan három évre a guantánamói amerikai fogolytá­borba került. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents