Új Szó, 2006. szeptember (59. évfolyam, 202-225. szám)
2006-09-07 / 206. szám, csütörtök
10 Kultúra UJ SZÓ 2006. SZEPTEMBER 7. www.ujszo.com RÖVIDEN Minden idők legjobb musicalfilmje Az Ének az esőben című alkotást (1952) nevezte minden idők legjobb musicalfilmjének az American Film Institute. A döntést a több mint 500 tagot számláló zsűri hozta, amelynek soraiban egyaránt megtalálható színész és zeneszerző, filmtörténeti szakember és filmkritikus. A döntnökök 250 filmből választották ki az elmúlt száz év 25 alkotását. Az első tízbe olyan ismert alkotások kerültek, mint a West Side Story, amely a ranglista második helyét foglalja el. A bronzérem az Óz a csodák csodája című filmnek jutott, majd ezt követi a Muzsika hangja és a Kabaré. A legjobb 25 film közé mindössze két olyan alkotás került, amelyeket már a harmadik évezredben forgattak: ez a Chicago, amely a ranglista 12. helyét foglalja el, valamint a 25. helyen lévő Moulin Rouge. (MTI) (New) Music At Home Somoija. A (New) Music At Home kortárs zenei hangverseny- sorozat keretében ma 19 órától Ginzery Enikő (cimbalom) és Boris Lenko (harmonika) előadásában Bokes-, Kagel-, Kurtág-, Steinecker-, Stockhausen-művek hangzanak el a zsinagógában, (ú) Lábik János pozsonyi kiállítása Pozsony. Ma 17 órakor nyitják meg Lábik János Ecsettel a Duna-Garam-Ipoly mentén című kiállítását a Pozsonyi Magyar Galériában. A tárlatot Kocsis Ernő festőművész nyitja meg. (ú) Ez évtől újabb nemzetközi filmfesztivál Szlovákiában Cinematik 2006 ÚJ SZÓ-HÍR Pöstyén. Újabb filmfesztivál születik Szlovákiában: szeptember 13. és 17. között tartják Pös- tyénben a Cinematik első évfolyamát. Versenyprogramjában, valamint információs szekcióiban kb. harminc nagyjátékfilmet és több mint harminc rövidfilmet mutatnak be. A Cinematik legnagyobb újítása - az ismert fesztiválokkal szemben - versenyprogramjának koncepciójában nyilvánul meg. E programban ugyanis, melynek címe: Meeting Point Europe, a 2005ben és 2006-ban készült legjobb öt európai film vetekedik majd egymással. Az öt legjobb filmről tíz ország (Szlovákia, Csehország, Magyarország, Ausztria, Szerbia, Montenegró, Hollandia, Dánia, Franciaország és Svédország) fiatal filmkritikusai döntöttek szavazataikkal. Az információs szekciókban egyebek közt a német film legújabb terméséből, valamint a nálunk ritkán látható indiai, hollywoodi „álmokból” kínálnak válogatást, továbbá retrospektív vetítés keretében mutatják be a francia komikus, Jacques Tati portréját, (tébé) Az Arctic Monkeys (TASR/AP-felvétel) Az Arctic Monkeysé lett az idei Mercury Music Prize Díjat hozó hisztéria PUHA JÓZSEF A Mercury Music Prize-t 1992- ben alapították, évente ezzel jutalmazzák a legjobb brit (angol, ír, skót) nagylemez előadóját. Kedden este került sor Londonban az idei díjátadó ünnepségre. Az óriási szakmai presztízst jelentő győzelem mellé húszezer font is jár. Az elismerés odaítélésénél a zsűri a piaci sikert nem veszi alapul - napjaink legnépszerűbb angol zenekara, a Coldplay már háromszor szerepelt ajelöltek listáján, ám díjat még nem kapott, és lemaradt róla a Blur, az Öasis és a Radiohead is. Tavaly a végsőkig favorizált Kaiser Chiefs sikerére 4:1 arányban fizettek a brit fogadóirodák, de óriási meglepetésre a második legesélyte- lenebb, az Anthony And The Johnsons vitte el a pálmát. Az idei kiválasztás fő szempontja, hogy az anyagoknak 2005. július 25. és 2006. július 17. között kellett megjelenniük. Több mint 200 lemez közül ezúttal is 12 maradt versenyben a díjért, a névsort július végén hozták nyüvánosságra. A brit fogadóirodákban innentől kezdve ismét lehetett fogadni az egyes előadókra és együttesekre. A legkevesebb pénzt az Arctic Monkeys és a Ra- diohead-frontember, Thom Yorké győzelmére kínálták 5:1 arányban, ők számítottak a legnagyobb favoritnak. Az ünnepség ezúttal nem hozott meglepetést, az Arctic Monkeys diadalmaskodott. A sheffieldi zenekar első albuma, a Whatever People Say I Am, That’s What I’m Not a brit zenetörténet leggyorsabban fogyó bemutatkozó lemeze - 363 735 darabot vásároltak belőle a szigetországban a megjelenés hetében. A The Beatles óta nem volt tapasztalható ekkora hisztéria új együttes körül. A Mercury Music Prize-szal elkezdődött az Arctic Monkeys díjesője, biztosra vehető, hogy az év végi és a jövő év eleji átadásokon is jut neki jó pár szobrocska - legalábbis odahaza. John Cage műveit szólaltatta meg a zeneszerző születésnapján az Amadinda az At Home Galleryben Tartalmat a csendnek! (Somogyi Tibor felvétele) „A hangok nem hangok, hanem árnyékok, minden egyes valami a semmi visszhangja” - írta John Cage, a XX. századi komolyzene egyik meghatározó személyisége a Csend című könyvében. LŐR1NCZ ADRIÁN Az idézett zeneszerző - mellesleg irodalmár és filozófus - darabjait szólaltatta meg szeptember 5. napjának estéjén és éjszakáján az Amadinda ütőegyüttes, mely ötödik ízben tette tiszteletét a so- moijai zsinagógában. A sorrendben negyedik (New) Music At Home zenei est semmiképp sem nevezhető szokványosnak, ám a Kiss Csaba és Kiss Suzanne szervezte rendezvények törzsközönségét talán épp ez vonzza időről időre a zsinagóga ódon falai közé. Az avantgárd zenei irányzatot képviselő Cage műveit az teszi érdekessé, hogy általában nélkülözik mindazokat a formai és stíluselemeket, melyek a klasszikus értelemben vett komolyzenét jellemzik. Ezek határozzák meg a zeneszerző „mozgásterét”, s az avantgárd egyik célja éppen ezen korlátok felszámolása. A szerzők a XX. század elején tudatosan kezdik használni a természetes és mesterségesen gerjesztett zörejeket, valamint a csendet, mely olyan, mint az üres pohár - bármivel megtölthető. A kották új, leginkább EKG-hez hasonlítható jelekkel, a hangversenytermek pedig artikulátlannak tűnő zörejekkel és hosszú szünetekkel, a „zene elhallgatásával” telnek meg. A zenében a szünet ugyanúgy nyit ablakot a világra, mint a kortárs - főképp dadaista - képzőművészek fém- és üvegtákolmányai, melyek légiesek, s az üresség, a semmi felé közelítenek. Cage életében a pozitívan értelmezett semmi különösen fontos szerepet kap, figyelme fokozatosan a zen buddhizmus felé fordult, mígnem megkomponálta élete egyik nagy művét - négy perc csendet. A Kossuth-díjas Amadinda ütőegyüttes az ominózus est első részében Cage Double Music, Trio, Dream, Credo In Us, In a Landcape, Second Construction, Waiting, illetve Third Construction című műveit szólaltatta meg zongorán és ütőhangszereken. A második, éjszakába nyúló részben a Four4 című szerzemény hangzott (hallgatott?) el, melyet a zeneszerző - egy évvel a halálát megelőzően, 1991ben - az Amadinda számára írt. A Mester előtt tisztelegve játszotta el az együttes a ...for John... című szerzeményt. Csupán érdekességképp: maga Cage is kétségbe vonta a korszak műveinek értékét; a Csendben egy helyütt így fogalmaz: „Senki se tudja, hogy művészet-e a kortárs zene, vagy hogy lehet-e művészet. Szerintem egyszerűen csak irritáló. Akár így, akár úgy, mégiscsak a megdermedéstől óv meg minket.” A polgári társulást gróf Széchenyi István javaslatára 1837-ben alapították, majd 1999-ben éledt újjá Új évad a Pozsonyi Casinóban A1CH PÉTER Szeptember 9-én nyitja meg nyolcadik évadját a Pozsonyi Casino. Ez a polgári társulás tekintélyes múltra tekint vissza, hiszen nemcsak az eddigi hét évadról van szó - habár nyugtalan, örökké változó időnkben már ez is kiemelkedő teljesítmény. A Pozsonyi Casi- nót ugyanis gróf Széchenyi István javaslatára 1837-ben alapították, s a levert szabadságharc és a kiegyezés közötti idő döcögős léte ellenére egészen 1945-ig működött megszakítás nélkül, mikor is hatóságilag föloszlatták és bezárták. Csupán 1999-ben éledhetett föl, vállalva a múltat, a saját és a város hagyományait - természetesen a modern kor viszonyaihoz, követelményeihez idomítva. A régi Pozsonyi Casino tulajdonképpen kizárólag férfitársaság volt, a hölgyek csak a bálokra voltak hivatalosak. Ma már ez persze nincs így, mindenki tagja lehet a Casinónak, aki egyetért az alapszabállyal, elmúlt 18 éves, és fizeti a szimbolikusnak mondható tagdíjat. Amit a Casino ezért nyújt, messze fölülmúlja a csekély anyagi befektetést. Ráadásul a PC annak ellenére, hogy zárt társaság, mégis nyitott, hiszen minden tag elhozhatja vendégét, s bárki eljöhet terepszemlére, megtapasztalni, milyen ott a légkör. A baráti, mondhatni családias környezet mellett változatos program várja az érdeklődőket hetente háromszor: természet- és társadalomtudományi témakörbe tartozó előadások, író-olvasó találkozók és könyvbemutatók, filmvetítés, kirándulás, ismeretterjesztés, zenés programok. A program hónapról hónapra készül, figyelembe véve a fontos dátumokat, évfordulókat. Ennek előkészítése, megszervezése a választmány feladata, az alkalomszerűen együttműködő tagokkal, külső munkatársakkal. A Casino nyitottsága épp abban nyilvánul meg legjobban, hogy mindenki a választmányhoz fordulhat ötleteivel, óhajaival, a program ugyanis a közösség igényeihez idomulva készül. Lényegében műkedvelő szinten működik, ám profi elvárásokkal és kivitelezéssel. A műkedvelőjelző itt elsősorban azt jelenti, hogy mindenki ingyen és bérmentve dolgozik, a tagok szavával élve: önmagunknak tesszük, nem a nyereség miatt, hiszen a nyereség maga a program. Mi az, ami az idei évadban újra vonzóvá teszi a tagok számára a Pozsonyi Casinót? Mindjárt szeptemberben „nagyágyúval” kezdődik a műsor, 14-én ugyanis Vizi. E. Szüveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke lesz a PC vendége, s Csoóri Sándorral és dr. Balog Júliával Az irodalom, tudomány, média szerepe a nemzettudat kialakításában címmel tart előadást. Nem kell talán hangsúlyozni, hogy a beolvadás által is megtizedelt kisebbségben élő, s különböző, egyre szaporodó atrocitásoknak kiszolgáltatott, lélek- számban vészesen fogyó magyarság számára ez igen izgalmas téma. Emlékezetesnek ígérkezik a soproni kirándulás is, hiszen Sopron és Pozsony történetében sok közös vonás fedezhető föl. A pozsonyi hagyományok ápolásához tartozik a város kiváló szobrásza, Rigele Alajos nyomában vezető séta. Két „könyves” program is szerepel szeptemberben: az egyiken Dobos Éva ismerteti a Madách- Posonium új kiadványait, a másikon Mács József íróval találkoznak a tagok. Októberben Beke Albert tart rendhagyó előadást Illyés Gyuláról. Érdekesnek ígérkezik Halko József atya előadása az 1956-os forradalomról, Juhász László előadása és filmje Esterházy Jánosról, s idén is részt vesz a PC tagsága a mosoni gyásznapon. A pozsonyi hagyományok ápolása is szerves része a Pozsonyi Casinónak. Dr. Kiss László orvostörténész Pozsony neves orvosairól szóló előadását mindig telt ház várja. Bizonyára sokak érdeklődését kelti majd föl Tóth Ferenc Szent Mártonról szóló előadása. Mint mindig, a Casino hangsúlyosan foglalkozik hazai íróinkkal, az említetteken kívül Skultéty Csaba könyvbemutatója van a távlati tervben, valamint Németh István, Mikola Anikó emlékestje, Veres János posztumusz kötetének bemutatója, s persze a fiatalabb írónemzedék bemutatása is. Ha kedvező az időjárás, kellemes kint ülni, együtt lenni a Pozsonyi Casino udvarán (Fotó: PC)
