Új Szó, 2006. szeptember (59. évfolyam, 202-225. szám)

2006-09-07 / 206. szám, csütörtök

2 Közélet ÚJ SZÓ 2006. SZEPTEMBER 7. www.ujszo.com RÖVIDEN Nagyszombat elítéli az intoleranciát Nagyszombat. A megyei önkormányzat határozottan elítéli az intolerancia és az erőszak minden formáját. Ezekkel a szavakkal kezdődik a képviselő-testület tegnapi ülésén Bíró László MKP- képviselő kezdeményezésére egyhangúlag elfogadott nyilatkozat. A képviselők nemzetiségre, állampolgárságra, vallásra vagy bőr­színre való tekintet nélkül felszólítják a lakosságot, határolódjon el a polgárok békés egymás mellett élését megzavaró egyénektől és csoportosulásoktól. Tibor Mikuš megyei elnök kijelentette, nem politikai nyilatkozatról van szó, hanem minden jóérzésű ember­nek ehhez kellene tartania magát, (gl) Nagy veszély a terrorizmus Pozsony. Szlovákia lakosságának hetven százaléka a terroriz­must tartja a mai világ legnagyobb veszélyének egy felmérés sze­rint. A megkérdezettek 23 százaléka nem ért egyet George Bush politikájával; tavaly a válaszadók még több mint harmada helye­selte az Egyesült Államok elnökének lépéseit. A közvélemény-ku­tatás tanúsága szerint a NATO támogatottsága az utóbbi években folyamatosan csökken. (SITA) Nem tanít, de az iskolában maradt Pozsony. Már nem tanít a besztercebányai sportgimnáziumban Marián Kodéba, a Slovenská pospolitosť polgári társulás elnöke. Müan Behačka igazgató elárulta: Kodéba szeptembertől az iskola rendszergazdája és informatikai szakértője, már nem tanít, és „nem is kerül kapcsolatba” tanítványokkal. A besztercebányai ön- kormányzat néhány napja levélben utasította a gimnázium igazga­tóságát, bontsa fel a 29 éves tanár munkaszerződését, amiért a rendőrség eljárást indított ellene. Kodéba feljentést fontolgat, (dp) Hazatért Irakból százegy katona Pozsony. Tegnap 101 szlovák katona tért haza Irakból. A közel-ke­leti országban jelenleg 103 fős alakulatunk állomásozik, ők a tervek szerint februárban jönnek vissza. A szlovák kontingens jövője egyelő­re kérdéses. Robert Fico kormányfő már bejelentette a katonák visz- szahívását, konkrét időpontról továbbra sem született döntés, (t) Strasbourgban sokan csodálkoztak az úti cél miatt Brüsszelben magyarázkodik ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel/Strasbourg/Pozsony. Robert Fico ma az Európai Bizott­ság képviselőit próbálja meggyőzni arról, nincs ok aggodalomra a szlo­vák kormány összetétele miatt, ám igyekezete feltehetően eleve ku­darcra van ítélve. A Smer elnöke délután előadást is tart a szlovákiai helyzetről, ám értesüléseink sze­rint alig lesz hallgatósága, hiszen szinte az összes uniós politikus Strasbourgban tartózkodik. Rossz nyelvek szerint a minisz­terelnök azért látogat Brüsszelbe, mert Strasbourgba nem mer el­menni, hiszen legutóbb ott éles kri­tika érte a szocialisták részéről, s a médiát elkerülendő a megbeszélés­ről inkább a mellékajtón távozott. A hivatalos program szerint Robert Fico ma a belga kormányfővel, a NATO-főtitkárral, Szlovákia uniós biztosával és az Európai Bizottság elnökével tárgyal, azaz látszólag semmi köze az Európai Parlament­hez. Értesüléseink szerint azonban több EP-képviselő kapott meghívót Fico ma délutáni előadására, mely­nek fő témája a júniusi választások után kialakult helyzet lesz. Bizal­mas forrásból úgy tudjuk, többen csodálkoztak, miért Brüsszelbe megy, amikor az összes fontos poli­tikus Strasbourgban lesz, hiszen zajlik az EP plenáris ülése. A lép- ten-nyomon bírált szlovák politikus miatt pedig nem szándékoznak pár órácskára Brüsszelbe repülni, né- hányan az EP folyosóján még vicce­lődtek is, Fico biztosan fél az EP- képviselőktől. Ivo Samson külpoli­tikai elemző jelzésértékűnek tarta­ná, ha az előadására meghívott sze­mélyek közül többen távol marad­nának. Ez egyfajta tiltakozás lenne, de realista alibizmusként is értel­mezhetnénk. „Sokan tudatosítják, hogy az új szlovák kormányfő nem illeszkedett be az EU vezető politi­kusai közé, többen kivárnak, óvato­sak vele szemben. Egyesek esedeg attól is félhetnek, kompromittálják magukat azzal, ha elmennek meg­hallgatni olyasvalakit, aki még csak ET-bizottsági felhívás Strasbourg. Az Európa Ta­nács Parlamenti Közgyűlés­ének kisebbségi bizottsága fel­szólította a szlovák kormányt: harcoljon intenzívebben a gyű­löletszító kijelentések ellen, s helyezkedjen keményebb állás­pontra a politikusok részéről elhangzó rasszista és xenofób kifejezésekkel szemben! Az ET szeptember közepén visszatér a kérdéshez. (SITA) várólistán van” - magyarázta Samson. Néhány EP-képviselő abbéli re­ményének adott hangot, hogy az Európai Bizottság elnöke kellőkép­pen szigorú lesz Robert Ficóval szemben, s tartja magát az EU ed­digi dorgáló álláspontjához. Egyéb­ként az európai néppárti frakció el­nöksége úgy döntött, magára vál­lalja Szlovákia monitorozásának feladatát. Vagyis mivel az SDKÚ és a KDH visszatáncolt, egyelőre nem jön létre a pozsonyi EPP-delegáció által eredetileg kezdeményezett megfigyelőcsoport. A néppártiakat azonban annyira nyugtďamtják a szlovákiai incidensek, hogy takti­kát változtattak, a kérdést komo­lyabb szintre emelték: de facto az EPP-frakció legfelsőbb vezetése töl­ti majd be a megfigyelőcsoport sze­repét. „Az alacsonyabb szintű, egy­szerű megfigyelőcsoport létrehozá­sa sem azt jelentette volna, hogy ál­landóan külföldi megfigyelőket rendeltek volna Szlovákiába, ha­nem csak a sajtóból, a pozsonyi EP- képviselőktől, a helyszínen pedig csak szükség esetén gyűjtötték vol­na az információkat. Helyettük az ÉPP vezető politikusai fognak mo- nitorozni” - részletezte Duka Zó­lyomi Árpád néppárti képviselő. A frakció elnökségének tagja Szájer József, aki idáig is figyelte a szlová­kiai eseményeket, (-sza-) Dzurinda parija nem vallott be reklámokat legalább 2,3 millió korona értékben Pontatlan pénzelszámolás 18,618,5 16,3 Mennyit költöttek a pártok reklámra? Adatok millió koronában Grafikon: Új Szó g «i W M ,,8 3,1 3,1 2,9 ni a°i Pozsony. Hivatalosan több pénzt költöttek a pártok a parlamenti választásokra, mint négy évvel ezelőtt, ám az elszámolások most is pontatlanok. ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS A pártok 130 milliót költöttek. A legkirívóbb jelentést az SDKÚ adta le: csak a regionális sajtóban meg­jelent reklámot vallotta be, az or­szágos napüapokban megrendel­tet nem, pedig nem tagadhatja le a megjelent hirdetményeket legke­vesebb 2,3 millió korona érték­ben. A legnagyobb kiadásai az SDKÚ-nak és a Smernek voltak, a leghatékonyabb népszerűsítő had­járatot pedig az SNS folytatta: pár millióért sikerült kormánypozíciót kiharcolnia. A parlamenten kívül rekedt politikai erők közül a leg­többet a Szabad Fórum költötte. „Nincs közvetlen összefüggés a kampányra fordított pénz és a si­keresség között. Ez már 2002-ben nyilvánvalóvá vált: a kommunis­ták akkor szintén a minimumot különítették el, mégis szereztek mandátumot, a Smer nagyméretű népszerűsítő hadjárata viszont ak­kor nem hozta meg a várt ered­ményt. Nem azon múlik, mennyi­ért, hanem hogyan kampá- nyolnak, és fontos a pártok meg­bízhatósága. Ez jó hír, mert bebi­zonyosodott: pénzzel nem lehet mindent megvásárolni, főleg nem az emberek bizalmát” - nyilatkoz­ta Zuzana Wienk, a pártok finan­szírozását monitorozó Fair Play Szövetség vezetője. Úgy véli, idén a politikusok fegyelmezettebbek voltak, és becsületesebben beval­lották a kiadásokat. A mostani kampányra a Smer majdnem ugyanannyit költött, amennyiből 2002-ben egész évben gazdálko­dott, A KDH és az SDKÚ esetében ugyancsak kicsi a különbség a most bevallott összeg és a 2002-es egész évi kiadások között, ami a polgári aktivista szerint alátá­masztja a feltételezést: amíg a vá­lasztójogi törvény megszabta, hogy 12 millióba kerülhet a kam­pány, a pártok papíron ezt ugyan betartották, de kijátszották a jog­szabályt, s a tényleges kiadások többre rúgtak. „A legkisebb hírér­téke a HZDS és az MKP jelentésé­nek van, nagyon kevés információt tartalmaznak. A legrészletesebbet a Smer dolgozta ki, még azt is be­vallotta, hogy az egyik reklámügy­nökségnek milyen jutalmat fizet­tek ki. Egyébként az MKP-nak soha nem volt terjedelmes elszámolása, ami összefügghet azzal, hogy a szegényebb pártok közé tartozik, ott kis pénzeket forgatnak” - ma­gyarázta lapunknak Wienk. A korrupcióellenes aktivisták szerint azért fontos monitorozni főleg a választások előtti időszak­ban a pártpénzek felhasználását, mert a politikusoknak ekkor óriási forrásokra van szükségük, kiala­kulhatnak bizonyos kötelékek a pártok, valamint magánszemé­lyek, cégek és más szponzorok kö­zött, akik a választások után be­nyújthatják a számlát, melyet majd közpénzekből térítenek. „Fennáll a korrupció és az összeférhetetlen­ség gyanúja” - jegyezte meg Zuza­na Wienk. (sza) VILLÁMINTERJÚ Bevallották az összes kampánykiadásukat? Zuzana Wienk, a Fair Play Szövet­ség vezetője: Bizonyítékaink nincsenek, de az el­végzett monitoring alapján az a benyomásunk, hogy nem, s noha már a törvény nem tartalmaz semmilyen limitet, a pártok tényleges kiadásai nagyob­bak voltak a bevallottnál. Mennyivel? A kampánykiadásokról készí­tett jelentések olyan általánosak vagy pontatlanok, hogy nem lehet konkrét számokat mondani, de az biztosra vehető, hogy többet fordí­tottak a választások előtti népsze­rűsítésükre, mint amennyit beis­mertek. A különbséget főleg az úgynevezett láthatatlan tételek miatt nem tudom megtippelni, mint a különböző közvélemény­kutatások, a grafikai tervekért vagy a tanácsadóknak fizetett összeg. Nagy a különbség az előze­tes elszámolások és a záróje­lentések között? Nem. A legnagyobb mértékben az befolyásolja a dokumentumok minőségét és tartalmát, hogy jelen pillanatban nincs hatékony és szi­gorú ellenőrzőrendszer, mely fényt derítene az esetleges tör­vénysértésekre, vagy amely meg­határozná, pontosan milyen ada­tokat kellene feltüntetni. Az egyes pártok ugyanis különböző típusú információkat közölnek, minden­ki úgymond, saját belátása sze­rint tájékoztat, ezért a jelentések szinte összehasonlíthatatlanok. Erre mindenképpen figyelmeztet­jük a pártokat, s nem ártana, ha pótolnák a hiányzó adatokat, de ezek behajtása elsősorban a pénz­ügyi tárca feladata lenne, ám erre vonatkozólag nem rendelkezik semmilyen hatáskörrel sem monitoringgaL, amelyik alapján léphetne, ha tudna. Olyan ez, mintha egy faluban 40 kilométe­res sebességkorlátozást rendelné­nek el miközben a lakosok tud­nák, hogy soha nem fog ott felbuk­kanni egyetlen rendőr sem, sőt a törvény sem tartalmazna szankci­ókat. Hiába lenne szigorú sza­bály, naná, hogy senki sem tarta­ná be. A pártok gazdálkodást is csak tessék-lássék felügyelik, a po­litikusok lényegében saját magu­kat ellenőrzik, szükség lenne egy független szervre. E célból törvénymódosítást szorgalmaznak? Párbeszédet kezdeményezünk a pártokkal a választójogi norma módosításáról A megbízatási idő­szak elején nem hivatkozhatnak arra, hogy közvetlenül a választá­sok előtt már nem lehet a játéksza­bályokat megváltoztatni. Az egyik legsúlyosabb joghézag, hogy a kép­viselőjelöltek individuális kampá­nyát nem kötelező bevallani, va­gyis ott van lehetőség akár pénz­mosásra is, nem átlátható megál­lapodásokra, törvénysértésekre. De ugyanez érvényes akkor is, ha a kü­lönböző reklámtárgyak esetében nem tüntetik fel a megrendelőt és a pontos példányszámot, ott is sok pénz elfolyhat, illetve a szponzorok utólag követelnek majd valamilyen állami megrendelést. Bizonyítéka­ink nincsenek, de ez a veszély fenn­áll. Jogászok szerint a törvény nem szabályozhat mindent, azaz tétele­sen a jogszabály nem sorolhatja fel a kampánnyal összefüggő, összes lehetséges elkönyvelendő dolgot, ezért lenne célszerű az említett el­lenőrző hivatalt létrehozni, mely formanyomtatványt is kidolgoz­hatna, vagy ha a jelentések láttán hiányérzet alakulna ki, kiegészí­tést kérhetne. (sz-a) Mire és mennyit költöttek a parlamentbe jutott pártok? SDKÚ Smer KDH HZDS MKP SNS Közvélemény-kutatás 0 204 200 0 0 0 1 025 000 Fizetett hirdetés 5 026 699 8 778 250 5 296 000 3 256 000 4 065 000 1 175 720 Politikai reklám sugárzása 9436 731 2 113 240 1 569 000 2 291000 1 121 000 528 517 Óriásplakátok 32 762 096 12317 574 84 000 3 560 000 6 335 000 7 795 658 Útiköltség 1 363 531 272347 228 000 352 000 98 000 200 000 Egyéb propaganda 3371 471 19265 253 19 211 000 13739 000 5 750 000 1 806 879 Összesen 51 960 527 42 950 864 26 388 000 23 198 000 17 369 000 12 531 775 Szponzori ajándékok 7 534 000 966 000 5176 000 10 000 0 0 Hitelek 30 000 000 39 710 000 25 000 000 13 000 000 15 000 000 13 000 000 Pártbevételek összesen 37 534 000 40 676 000 30176 000 13 010 000 15 000 000 13 000 000 Adatok koronában Forrás: Fair Play Szövetség, TUS ügynökség Karácsonyi nyugdíj Igazságtalan Wegészítés Pozsony. A parlament tegnap második olvasatba utalta a kará­csonyi nyugdíj-kiegészítésről szó­lójogszabályt, mely egyes nyugdí­jasoknak 1500-2000 korona közti karácsonyi juttatást biztosít. A ja­vaslatot nagy többséggel fogadták el a képviselők, de az ellenzék egy része tartózkodott a szavazástól. Iveta Radičová korábbi szociális miniszter, az SDKÚ képviselője a tervezet átdolgozását javasolta, mivel az szerinte diszkriminatív. „A kormány 1,7 müliárd koronát akar szétosztani, mi viseljük a fe­lelősséget azért, hogy milyen mó­don” - mondta lapunknak Radičová. Szerinte a javaslat szo­ciális szempontból is igazságta­lan, elsősorban a három sáv miatt. A kiegészítést a nyugdíj összege alapján kapják majd, a határokat az átlagbér 20, 40 és 60 százalé­kánál húzták meg. „Ezzel a sáv­váltásnál indokolatlan különbsé­gek keletkeznek a nyugdíjasok kö­zött” - magyarázta Radičová. Pél­dául az a nyugdíjas, akinek nyug­díja 3455 korona, még 2000 koro­nát kap, de akinek 3456, az már csak 1750 koronát, akinek 10 365 korona a járadéka, még 1500 ko­ronás kiegészítésre számíthat, akinek 10 366, annak már nem jár semmi. Szerinte igazságtalan az is, hogy a korkedvezményesek nem kapják meg a támogatást, a dolgozó nyugdíjasok azonban jo­gosulttá válnak rá. „Sokkal egy­szerűbben meg lehetne ezt oldani a járadékok emelésével” - véli a volt tárcavezető. Viera Tomanová szociálisügyi miniszter csak azzal magyarázta a törvénytervezetben szereplő megoldást, hogy ezt tar­talmazta a Smer választási prog­ramja. (l.p.j) Reformlebontás Védett kórházak Pozsony. A parlament tegnap megkezdte a Rudolf Zajac nevével fémjelzett egészségügyi reform le­bontását, a képviselők két jogsza­bályt is módosítottak. Újra - to­vábbi egy évre - védelem alá he­lyezték az állami, községi kézben lévő vagy nonprofit szervezet által üzemeltetett kórházakat, vala­mint meghatározták, hogy az egészségbiztosítók a járulékoknak legfeljebb a 4 százalékát költhetik működésükre. A módosítás lehe­tővé teszi a kormány számára azt is, hogy leállítsa az egyetemi kór­házak részvénytársasággá való át­alakulását. Az eredeti jogszabály szerint ennek az év végéig kellett volna megtörténnie. Az ellenzék elsősorban a végrehajtók elleni védelem újbóli bevezetését bírál­ta. Bastrnák Tibor (MKP) szerint ez a rendelkezés visszatérés a múltba. Lucia Žitňanská (SDKÚ) korábbi igazságügyi miniszter szerint alkotmányellenes is ez a rendelkezés, mivel korlátozza a hitelezők jogait. Figyelmeztetett, az alkotmánybíróság már egyszer kimondta, hogy a hitelezőket nem szabad jogaikban korlátozni. Viliam Novotný (SDKÚ) szerint a jogszabály diszkriminatív is, mi­vel csak az állami vagy községi, il­letve a nonprofit intézményeket védi, a magánkórházakat tovább­ra is fenyegeti végrehajtó. Ezzel lehetővé válik, hogy a kórházak büntetlenül eladósodhassanak, véli Novotný. Milan Urbáni (HZDS) elismerte, a törvénymó­dosítás rendszeridegen elemeket tartalmaz, de szerinte a jelen helyzetben nincs más megoldás. A két jogszabály október 1-jén lép életbe, (lpj, s)

Next

/
Thumbnails
Contents