Új Szó, 2006. szeptember (59. évfolyam, 202-225. szám)
2006-09-07 / 206. szám, csütörtök
2 Közélet ÚJ SZÓ 2006. SZEPTEMBER 7. www.ujszo.com RÖVIDEN Nagyszombat elítéli az intoleranciát Nagyszombat. A megyei önkormányzat határozottan elítéli az intolerancia és az erőszak minden formáját. Ezekkel a szavakkal kezdődik a képviselő-testület tegnapi ülésén Bíró László MKP- képviselő kezdeményezésére egyhangúlag elfogadott nyilatkozat. A képviselők nemzetiségre, állampolgárságra, vallásra vagy bőrszínre való tekintet nélkül felszólítják a lakosságot, határolódjon el a polgárok békés egymás mellett élését megzavaró egyénektől és csoportosulásoktól. Tibor Mikuš megyei elnök kijelentette, nem politikai nyilatkozatról van szó, hanem minden jóérzésű embernek ehhez kellene tartania magát, (gl) Nagy veszély a terrorizmus Pozsony. Szlovákia lakosságának hetven százaléka a terrorizmust tartja a mai világ legnagyobb veszélyének egy felmérés szerint. A megkérdezettek 23 százaléka nem ért egyet George Bush politikájával; tavaly a válaszadók még több mint harmada helyeselte az Egyesült Államok elnökének lépéseit. A közvélemény-kutatás tanúsága szerint a NATO támogatottsága az utóbbi években folyamatosan csökken. (SITA) Nem tanít, de az iskolában maradt Pozsony. Már nem tanít a besztercebányai sportgimnáziumban Marián Kodéba, a Slovenská pospolitosť polgári társulás elnöke. Müan Behačka igazgató elárulta: Kodéba szeptembertől az iskola rendszergazdája és informatikai szakértője, már nem tanít, és „nem is kerül kapcsolatba” tanítványokkal. A besztercebányai ön- kormányzat néhány napja levélben utasította a gimnázium igazgatóságát, bontsa fel a 29 éves tanár munkaszerződését, amiért a rendőrség eljárást indított ellene. Kodéba feljentést fontolgat, (dp) Hazatért Irakból százegy katona Pozsony. Tegnap 101 szlovák katona tért haza Irakból. A közel-keleti országban jelenleg 103 fős alakulatunk állomásozik, ők a tervek szerint februárban jönnek vissza. A szlovák kontingens jövője egyelőre kérdéses. Robert Fico kormányfő már bejelentette a katonák visz- szahívását, konkrét időpontról továbbra sem született döntés, (t) Strasbourgban sokan csodálkoztak az úti cél miatt Brüsszelben magyarázkodik ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel/Strasbourg/Pozsony. Robert Fico ma az Európai Bizottság képviselőit próbálja meggyőzni arról, nincs ok aggodalomra a szlovák kormány összetétele miatt, ám igyekezete feltehetően eleve kudarcra van ítélve. A Smer elnöke délután előadást is tart a szlovákiai helyzetről, ám értesüléseink szerint alig lesz hallgatósága, hiszen szinte az összes uniós politikus Strasbourgban tartózkodik. Rossz nyelvek szerint a miniszterelnök azért látogat Brüsszelbe, mert Strasbourgba nem mer elmenni, hiszen legutóbb ott éles kritika érte a szocialisták részéről, s a médiát elkerülendő a megbeszélésről inkább a mellékajtón távozott. A hivatalos program szerint Robert Fico ma a belga kormányfővel, a NATO-főtitkárral, Szlovákia uniós biztosával és az Európai Bizottság elnökével tárgyal, azaz látszólag semmi köze az Európai Parlamenthez. Értesüléseink szerint azonban több EP-képviselő kapott meghívót Fico ma délutáni előadására, melynek fő témája a júniusi választások után kialakult helyzet lesz. Bizalmas forrásból úgy tudjuk, többen csodálkoztak, miért Brüsszelbe megy, amikor az összes fontos politikus Strasbourgban lesz, hiszen zajlik az EP plenáris ülése. A lép- ten-nyomon bírált szlovák politikus miatt pedig nem szándékoznak pár órácskára Brüsszelbe repülni, né- hányan az EP folyosóján még viccelődtek is, Fico biztosan fél az EP- képviselőktől. Ivo Samson külpolitikai elemző jelzésértékűnek tartaná, ha az előadására meghívott személyek közül többen távol maradnának. Ez egyfajta tiltakozás lenne, de realista alibizmusként is értelmezhetnénk. „Sokan tudatosítják, hogy az új szlovák kormányfő nem illeszkedett be az EU vezető politikusai közé, többen kivárnak, óvatosak vele szemben. Egyesek esedeg attól is félhetnek, kompromittálják magukat azzal, ha elmennek meghallgatni olyasvalakit, aki még csak ET-bizottsági felhívás Strasbourg. Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének kisebbségi bizottsága felszólította a szlovák kormányt: harcoljon intenzívebben a gyűlöletszító kijelentések ellen, s helyezkedjen keményebb álláspontra a politikusok részéről elhangzó rasszista és xenofób kifejezésekkel szemben! Az ET szeptember közepén visszatér a kérdéshez. (SITA) várólistán van” - magyarázta Samson. Néhány EP-képviselő abbéli reményének adott hangot, hogy az Európai Bizottság elnöke kellőképpen szigorú lesz Robert Ficóval szemben, s tartja magát az EU eddigi dorgáló álláspontjához. Egyébként az európai néppárti frakció elnöksége úgy döntött, magára vállalja Szlovákia monitorozásának feladatát. Vagyis mivel az SDKÚ és a KDH visszatáncolt, egyelőre nem jön létre a pozsonyi EPP-delegáció által eredetileg kezdeményezett megfigyelőcsoport. A néppártiakat azonban annyira nyugtďamtják a szlovákiai incidensek, hogy taktikát változtattak, a kérdést komolyabb szintre emelték: de facto az EPP-frakció legfelsőbb vezetése tölti majd be a megfigyelőcsoport szerepét. „Az alacsonyabb szintű, egyszerű megfigyelőcsoport létrehozása sem azt jelentette volna, hogy állandóan külföldi megfigyelőket rendeltek volna Szlovákiába, hanem csak a sajtóból, a pozsonyi EP- képviselőktől, a helyszínen pedig csak szükség esetén gyűjtötték volna az információkat. Helyettük az ÉPP vezető politikusai fognak mo- nitorozni” - részletezte Duka Zólyomi Árpád néppárti képviselő. A frakció elnökségének tagja Szájer József, aki idáig is figyelte a szlovákiai eseményeket, (-sza-) Dzurinda parija nem vallott be reklámokat legalább 2,3 millió korona értékben Pontatlan pénzelszámolás 18,618,5 16,3 Mennyit költöttek a pártok reklámra? Adatok millió koronában Grafikon: Új Szó g «i W M ,,8 3,1 3,1 2,9 ni a°i Pozsony. Hivatalosan több pénzt költöttek a pártok a parlamenti választásokra, mint négy évvel ezelőtt, ám az elszámolások most is pontatlanok. ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS A pártok 130 milliót költöttek. A legkirívóbb jelentést az SDKÚ adta le: csak a regionális sajtóban megjelent reklámot vallotta be, az országos napüapokban megrendeltet nem, pedig nem tagadhatja le a megjelent hirdetményeket legkevesebb 2,3 millió korona értékben. A legnagyobb kiadásai az SDKÚ-nak és a Smernek voltak, a leghatékonyabb népszerűsítő hadjáratot pedig az SNS folytatta: pár millióért sikerült kormánypozíciót kiharcolnia. A parlamenten kívül rekedt politikai erők közül a legtöbbet a Szabad Fórum költötte. „Nincs közvetlen összefüggés a kampányra fordított pénz és a sikeresség között. Ez már 2002-ben nyilvánvalóvá vált: a kommunisták akkor szintén a minimumot különítették el, mégis szereztek mandátumot, a Smer nagyméretű népszerűsítő hadjárata viszont akkor nem hozta meg a várt eredményt. Nem azon múlik, mennyiért, hanem hogyan kampá- nyolnak, és fontos a pártok megbízhatósága. Ez jó hír, mert bebizonyosodott: pénzzel nem lehet mindent megvásárolni, főleg nem az emberek bizalmát” - nyilatkozta Zuzana Wienk, a pártok finanszírozását monitorozó Fair Play Szövetség vezetője. Úgy véli, idén a politikusok fegyelmezettebbek voltak, és becsületesebben bevallották a kiadásokat. A mostani kampányra a Smer majdnem ugyanannyit költött, amennyiből 2002-ben egész évben gazdálkodott, A KDH és az SDKÚ esetében ugyancsak kicsi a különbség a most bevallott összeg és a 2002-es egész évi kiadások között, ami a polgári aktivista szerint alátámasztja a feltételezést: amíg a választójogi törvény megszabta, hogy 12 millióba kerülhet a kampány, a pártok papíron ezt ugyan betartották, de kijátszották a jogszabályt, s a tényleges kiadások többre rúgtak. „A legkisebb hírértéke a HZDS és az MKP jelentésének van, nagyon kevés információt tartalmaznak. A legrészletesebbet a Smer dolgozta ki, még azt is bevallotta, hogy az egyik reklámügynökségnek milyen jutalmat fizettek ki. Egyébként az MKP-nak soha nem volt terjedelmes elszámolása, ami összefügghet azzal, hogy a szegényebb pártok közé tartozik, ott kis pénzeket forgatnak” - magyarázta lapunknak Wienk. A korrupcióellenes aktivisták szerint azért fontos monitorozni főleg a választások előtti időszakban a pártpénzek felhasználását, mert a politikusoknak ekkor óriási forrásokra van szükségük, kialakulhatnak bizonyos kötelékek a pártok, valamint magánszemélyek, cégek és más szponzorok között, akik a választások után benyújthatják a számlát, melyet majd közpénzekből térítenek. „Fennáll a korrupció és az összeférhetetlenség gyanúja” - jegyezte meg Zuzana Wienk. (sza) VILLÁMINTERJÚ Bevallották az összes kampánykiadásukat? Zuzana Wienk, a Fair Play Szövetség vezetője: Bizonyítékaink nincsenek, de az elvégzett monitoring alapján az a benyomásunk, hogy nem, s noha már a törvény nem tartalmaz semmilyen limitet, a pártok tényleges kiadásai nagyobbak voltak a bevallottnál. Mennyivel? A kampánykiadásokról készített jelentések olyan általánosak vagy pontatlanok, hogy nem lehet konkrét számokat mondani, de az biztosra vehető, hogy többet fordítottak a választások előtti népszerűsítésükre, mint amennyit beismertek. A különbséget főleg az úgynevezett láthatatlan tételek miatt nem tudom megtippelni, mint a különböző közvéleménykutatások, a grafikai tervekért vagy a tanácsadóknak fizetett összeg. Nagy a különbség az előzetes elszámolások és a zárójelentések között? Nem. A legnagyobb mértékben az befolyásolja a dokumentumok minőségét és tartalmát, hogy jelen pillanatban nincs hatékony és szigorú ellenőrzőrendszer, mely fényt derítene az esetleges törvénysértésekre, vagy amely meghatározná, pontosan milyen adatokat kellene feltüntetni. Az egyes pártok ugyanis különböző típusú információkat közölnek, mindenki úgymond, saját belátása szerint tájékoztat, ezért a jelentések szinte összehasonlíthatatlanok. Erre mindenképpen figyelmeztetjük a pártokat, s nem ártana, ha pótolnák a hiányzó adatokat, de ezek behajtása elsősorban a pénzügyi tárca feladata lenne, ám erre vonatkozólag nem rendelkezik semmilyen hatáskörrel sem monitoringgaL, amelyik alapján léphetne, ha tudna. Olyan ez, mintha egy faluban 40 kilométeres sebességkorlátozást rendelnének el miközben a lakosok tudnák, hogy soha nem fog ott felbukkanni egyetlen rendőr sem, sőt a törvény sem tartalmazna szankciókat. Hiába lenne szigorú szabály, naná, hogy senki sem tartaná be. A pártok gazdálkodást is csak tessék-lássék felügyelik, a politikusok lényegében saját magukat ellenőrzik, szükség lenne egy független szervre. E célból törvénymódosítást szorgalmaznak? Párbeszédet kezdeményezünk a pártokkal a választójogi norma módosításáról A megbízatási időszak elején nem hivatkozhatnak arra, hogy közvetlenül a választások előtt már nem lehet a játékszabályokat megváltoztatni. Az egyik legsúlyosabb joghézag, hogy a képviselőjelöltek individuális kampányát nem kötelező bevallani, vagyis ott van lehetőség akár pénzmosásra is, nem átlátható megállapodásokra, törvénysértésekre. De ugyanez érvényes akkor is, ha a különböző reklámtárgyak esetében nem tüntetik fel a megrendelőt és a pontos példányszámot, ott is sok pénz elfolyhat, illetve a szponzorok utólag követelnek majd valamilyen állami megrendelést. Bizonyítékaink nincsenek, de ez a veszély fennáll. Jogászok szerint a törvény nem szabályozhat mindent, azaz tételesen a jogszabály nem sorolhatja fel a kampánnyal összefüggő, összes lehetséges elkönyvelendő dolgot, ezért lenne célszerű az említett ellenőrző hivatalt létrehozni, mely formanyomtatványt is kidolgozhatna, vagy ha a jelentések láttán hiányérzet alakulna ki, kiegészítést kérhetne. (sz-a) Mire és mennyit költöttek a parlamentbe jutott pártok? SDKÚ Smer KDH HZDS MKP SNS Közvélemény-kutatás 0 204 200 0 0 0 1 025 000 Fizetett hirdetés 5 026 699 8 778 250 5 296 000 3 256 000 4 065 000 1 175 720 Politikai reklám sugárzása 9436 731 2 113 240 1 569 000 2 291000 1 121 000 528 517 Óriásplakátok 32 762 096 12317 574 84 000 3 560 000 6 335 000 7 795 658 Útiköltség 1 363 531 272347 228 000 352 000 98 000 200 000 Egyéb propaganda 3371 471 19265 253 19 211 000 13739 000 5 750 000 1 806 879 Összesen 51 960 527 42 950 864 26 388 000 23 198 000 17 369 000 12 531 775 Szponzori ajándékok 7 534 000 966 000 5176 000 10 000 0 0 Hitelek 30 000 000 39 710 000 25 000 000 13 000 000 15 000 000 13 000 000 Pártbevételek összesen 37 534 000 40 676 000 30176 000 13 010 000 15 000 000 13 000 000 Adatok koronában Forrás: Fair Play Szövetség, TUS ügynökség Karácsonyi nyugdíj Igazságtalan Wegészítés Pozsony. A parlament tegnap második olvasatba utalta a karácsonyi nyugdíj-kiegészítésről szólójogszabályt, mely egyes nyugdíjasoknak 1500-2000 korona közti karácsonyi juttatást biztosít. A javaslatot nagy többséggel fogadták el a képviselők, de az ellenzék egy része tartózkodott a szavazástól. Iveta Radičová korábbi szociális miniszter, az SDKÚ képviselője a tervezet átdolgozását javasolta, mivel az szerinte diszkriminatív. „A kormány 1,7 müliárd koronát akar szétosztani, mi viseljük a felelősséget azért, hogy milyen módon” - mondta lapunknak Radičová. Szerinte a javaslat szociális szempontból is igazságtalan, elsősorban a három sáv miatt. A kiegészítést a nyugdíj összege alapján kapják majd, a határokat az átlagbér 20, 40 és 60 százalékánál húzták meg. „Ezzel a sávváltásnál indokolatlan különbségek keletkeznek a nyugdíjasok között” - magyarázta Radičová. Például az a nyugdíjas, akinek nyugdíja 3455 korona, még 2000 koronát kap, de akinek 3456, az már csak 1750 koronát, akinek 10 365 korona a járadéka, még 1500 koronás kiegészítésre számíthat, akinek 10 366, annak már nem jár semmi. Szerinte igazságtalan az is, hogy a korkedvezményesek nem kapják meg a támogatást, a dolgozó nyugdíjasok azonban jogosulttá válnak rá. „Sokkal egyszerűbben meg lehetne ezt oldani a járadékok emelésével” - véli a volt tárcavezető. Viera Tomanová szociálisügyi miniszter csak azzal magyarázta a törvénytervezetben szereplő megoldást, hogy ezt tartalmazta a Smer választási programja. (l.p.j) Reformlebontás Védett kórházak Pozsony. A parlament tegnap megkezdte a Rudolf Zajac nevével fémjelzett egészségügyi reform lebontását, a képviselők két jogszabályt is módosítottak. Újra - további egy évre - védelem alá helyezték az állami, községi kézben lévő vagy nonprofit szervezet által üzemeltetett kórházakat, valamint meghatározták, hogy az egészségbiztosítók a járulékoknak legfeljebb a 4 százalékát költhetik működésükre. A módosítás lehetővé teszi a kormány számára azt is, hogy leállítsa az egyetemi kórházak részvénytársasággá való átalakulását. Az eredeti jogszabály szerint ennek az év végéig kellett volna megtörténnie. Az ellenzék elsősorban a végrehajtók elleni védelem újbóli bevezetését bírálta. Bastrnák Tibor (MKP) szerint ez a rendelkezés visszatérés a múltba. Lucia Žitňanská (SDKÚ) korábbi igazságügyi miniszter szerint alkotmányellenes is ez a rendelkezés, mivel korlátozza a hitelezők jogait. Figyelmeztetett, az alkotmánybíróság már egyszer kimondta, hogy a hitelezőket nem szabad jogaikban korlátozni. Viliam Novotný (SDKÚ) szerint a jogszabály diszkriminatív is, mivel csak az állami vagy községi, illetve a nonprofit intézményeket védi, a magánkórházakat továbbra is fenyegeti végrehajtó. Ezzel lehetővé válik, hogy a kórházak büntetlenül eladósodhassanak, véli Novotný. Milan Urbáni (HZDS) elismerte, a törvénymódosítás rendszeridegen elemeket tartalmaz, de szerinte a jelen helyzetben nincs más megoldás. A két jogszabály október 1-jén lép életbe, (lpj, s)
