Új Szó, 2006. augusztus (59. évfolyam, 176-201. szám)
2006-08-05 / 180. szám, szombat
4 Régió ÚJ SZÓ 2006. AUGUSZTUS 5. www.ujszo.com RENDŐRSÉGI NAPLÓ Magyarul beszélt a rémhírterjesztő Kassa. Magyarul beszélő férfi hagyott üzenetet szerda este tizenegy óra tájban a helyi Ryba vállalat üzenetrögzítőjén. Azt mondta, hogy rasszista, gyűlöli a szlovákokat, és hibát követnek el, ha délig nem ürítik ki az épületet. A telefonáló kijelentette: pontos követeléseivel délig jelentkezik. Bombát nem találtak, de az egyelőre ismeretlen férfi ellen rémhírteijesztés vádjával indult eljárás. (ú) Keresik az eltűnt süketnéma lányt Tiszacsemyő. A rendőrség továbbra is keresi a 13 éves helybéli Erika Eštókovát; a süketnéma kislány még a múlt héten távozott perbenyiki (Pribenik) átmeneti lakhelyéről, és azóta nem adott életjelet magáról. Az eltűnt lányt korábban pszichiátriai kezelésnek is alávetették. Erika 160 centiméter magas, közepes testalkatú, kerek arca, barna szeme és rövid, világos haja van. A rendőrség az eltűnttel kapcsolatban a 158-as telefonszámon várja a lakossági bejelentéseket, (ú) Saját erőből nem képesek felújítani Murány vára segítségre vár SZÁSZl ZOLTÁN Murány. Már több mint egymillió koronát fektetett a község önkormányzata a murányi vár kaputornyának megerősítésébe, a teljes felújítás költségeihez még legkevesebb másfél millió kellene. Tavasz óta az építőknek a kaputorony jó részét sikerült rendbe tenniük, a leginkább károsodott északnyugati fal renoválására azonban már nem maradt pénz. Murány község mindössze négyszázötvenezer koronás támogatást kapott a felújítás céljaira, bő hatszázezer koronával máig adósok maradtak a kivitelező cégnek, százezer koronát megközelítő összeget pedig gyűjtés útján sikerült megszerezniük. A többi között csehországi testvértelepülésük, Frišták és a Besztercebányai Kerületi Önkormányzat támogatta jelentősebb összegekkel a munkálatokat. Roman Goldschmidt, a község polgármestere legújabban hirdetések útján próbál meg támogatókat szerezni. Elképzeléseik szerint attraktívvá kell tenni a szlovákiai méretekben az égjük legmagasabban elhelyezkedő középkori vár romjait, meg kell teremteni a biztonságos látogatás feltételeit, ismertté és jól megközelíthetővé kell tenni a turisták számára. A község idén újabb uniós pályázat benyújtására készül, tavaly 28 ezer eurót kaptak a murányi várút kialakítására. A községből a várba tartó turistaösvényen pihenőhelyeket alakítottak ki. A várban két kilátóhelyet is megépítettek ebből az ösz- szegből. A község szempontjából fontos szerepet játszhat a jövőben a vár, amelyet igen sok turista látogat meg a nyári időszakban. A falu központjából másfél órás gyaloglás után lehet felérni Murány várába, amely a 935 méter tengerszint feletti magasságban lévő mészkó- szirten, az ún. Cigánkán épült, valószínűleg a tatárjárás után. A vár első írásos említése 1271- ből származik. Mintegy négyszáz méter hosszú, erősen tagolt mészkőfennsíkon építették meg, fénykorát a reneszánszban élte. Építtetőként a Bebek családot tartja számon a történelem. A hányatott sorsú erődítményhez a magyar történelem számos jelentős eseménye kapcsolódik. Egy időben a hatalmaskodó Basó Mátyás székhelyeként és hamispénzverdéjeként szolgált, később végvárként védte a bányavárosokat a török harcok idején, Gyöngyösi István, a magyar barokk kiemelkedő költője pedig az 1644-es évben Murány várának rejtélyes módon való elfoglalásáról írta Gömör északi részét megörökítő verseposzát Wesselényi Ferenc és Széchy Mária szerelméről. A murányi vár a múlt század elején azé a Coburg családé volt, aki rokonságban állt az emigráns bolgár cárra], és aki sokszor tartózkodott a vár alatti vadászkastélyban. A murányi vár iránt információink szerint főleg a magyar és a cseh turisták érdeklődnek. Ilyen volt a kaputorony a felújítás előtt (Felvétel: www.hrady.sk ) Veszélyben vannak a települések, együttműködési szerződést kötött Kassa és Magas-Tátra önkormányzata Segítenek a természetnek Most jött el az idő, hogy az ember segítsen a természetnek (Szűcs Éva felvétele) Kassa. Az Emberek és Víz nevű környezetvédő civil szervezet szerint a Magas- Tátra vízkészlete 826 hektáron közvetlenül veszélyeztetett, további 1100 hektáron pedig az elkövetkező időszakban kerülhet komoly veszélybe. JUHÁSZ KATALIN ' Főleg Tátralomnicon és környékén van szükség a letarolt erdők újratelepítésére, mivel ezen a területen jelenleg nincs, ami felfogná a vizet. „A Tátralomnic alatti települések nagyobb esőzések után komoly veszélyben vannak, az ott lakók bármikor számíthatnak áradásokra. Nemcsak új facsemeték kiültetésére van szükség, hanem úgynevezett természetes víztartó szerkezetek létrehozására is, hogy segítsük a természetes vízháztartás megújulását - magyarázta Michal Kravčík, az Emberek és Víz szervezet elnöke, aki egyben kassai városi képviselő is. Kassa vezetése Kravčík kezdeményezésére a napokban együttműködési szerződést írt alá a Magas-Tátra polgár- mesterével a Tátrai Nemzeti Park területén nyújtandó konkrét segítségről. A régiót ért súlyos kimenetelű vihar és tűzvész után a víz is sokkal hamarabb elfolyik, mint szükséges lenne, ezért egyes helyeken állandó a szárazság, az erőknek nincs idejük kifejlődni. Másutt viszont nagyobb esőzések után túl sok víz gyülemlik fel, amelyet sürgősen el kell vezetni. A munkálatok már hetekkel ezelőtt, a hivatalos együttműködési szerződés megkötése előtt elkezdődtek, jelenleg negyven kassai önkéntes dolgozik a Tátrában. A segítőkész fiatalok kéthetes turnusokban váltják egymást egészen augusztus végéig, a fizikai munka mellett környezetvédelmi ismereteket is bőséggel szerezhetnek. Főleg vízfelfogó mélyedéseket ásnak, hogy az esővíz tovább hathasson az újraültetett erdőkre, vagyis arra a mintegy 35 ezer facsemetére, amelyeket eddig kiültettek a tizenöt hektáros területre. A munka során szabályozzák a patakokat is, hogy azok ne veszélyeztessenek lakott területeket, a környező növényzetnek viszont bőséges vízellátást biztosítsanak. „Ennek köszönhetően a kritikus terület alatt létesített botanikus kert már nincs közvetlen veszélyben. Az elpusztult erdők újjáélesztése tizenöt-húsz évig is eltarthat, a természet rendje azonban ez idő alatt sem borulhat fel. Most jött el az idő, hogy az ember segítsen a természetnek” - mondta Michal Kravčík, hozzátéve, hogy a nyári önkéntes munkák befejeztével lehetőség nyílhat munkanélküliek alkalmazására az említett régióban. Akár kassai lakosok foglalkoztatását is meg tudják oldani, a legjobb azonban az lenne, ha a környékbeli falvakból jelentkeznének állástalanok ezekre a feladatokra. Munka van bőven, ugyanis az Újtátrafüred fölötti területen további 40 hektár vár beültetésre. A legjobb alkotásokat a városi honlapra is felteszik majd, a felhívás is megtalálható ott Várostörténeti munkákat várnak Szepsiben KOZSÁR ZSUZSANNA Szepsi. Az önkormányzat pályázatot írt ki várostörténeti művek leadására. A felhívás a városi honlapon is megjelent. A versenybe különböző témájú munkákat várnak. A város történetét feldolgozó műveken kívül a városi intézmények, szervezetek, egyesületek történetének feldolgozásával is lehet pályázni. Ezenkívül vátják az eredeti régi fényképfelvételeket vagy régi dokumentumokat is. A munka minimális teijedelme tíz A4-es méretű normaoldal, írógéppel vagy számítógépen írva, Courier New 12-es betűtípussal. A munka készülhet szlovák vagy magyar nyelven. A műveket augusztus 21-ig kell leadni a városi hivatalban. A beérkezett pályaműveket az önkormányzat mellett működő kulturális és sportkomisszió fogja elbírálni. Ahogy Zacharias István polgár- mester tájékoztatta lapunkat, a pályázatot minden évben kiúják, és a rendkívüli, ünnepi önkormányzati ülésen értékelik őket. Ennek ellenére az elmúlt években kevés pályamunka érkezett, sőt tavaly egyetlenegy sem futott be. Az előző évek tapasztalata alapján meg kellett szabni a minimális terjedelmet is, mivel a beérkezett munkák között voltak vaskos dolgozatok, ám 2-3 oldalas irományok is. Akadtak persze értékes, többéves kutatás eredményét összegző munkák is. „Szeretnénk idén a legsikeresebb műveket feltenni a város honlapjára, eseüeg nyomtatott formában is publikálni - mondta a polgármester. - A munkák egy része közkincs, ennek megfelelően kell őket kezelni. így talán nagyobb lesz a motiváció a polgárok számára, hogy városuk múltját kutassák. A jövőben a terjedelmen kívül valószínűleg meghatározzuk a témákat is több évre előre.” Az ünnepi önkormányzati ülésen, mely a Szepsi Napokhoz kapcsolódik majd, kiosztják a város díját, a Pro Urbe-díjat és a város tiszteletbeli polgára címet is. A városi önkormányzat felhívja a szervezetek, intézmények, egyesületek és városi képviselők figyelmét, hogy a jelöléseket, ajelöltek rövid életrajzával és a jelölés indoklásával együtt augusztus 25-ig várják a városi hivatalban. A gondolat már több éve foglalkoztatja a határ menti települések vezetőit és a szakembereket Geopark létesítését tervezik Nógrádban ÚJ SZÓ-ÉRTESÜLÉS Fülek. Folyamatban van a Nógrádi Geopark terveinek előkészítése, a feladattal a füleki városi hivatalban Anderkó Erika és a Neogra- diensis Eurorégió ügyvezető igazgatója, Mihályi Gábor foglalkozik több más szakember bevonásával. Az 1990-es évek végén a magyarországi Bükki Nemzeti Park Igazgatóság és a szlovákiai Cseres Hegység Tájvédelmi Körzet szakértői között felmerült egy közösen kialakítandó, földtani érdekességeket bemutató park létesítésének ötlete. Az elképzeléseket 2001-ben egy Phare CBC pályázati vázlat ösz- szeállítása követte. A szlovákiai oldalon korábban is komolyabb elképzelések voltak ilyen jellegű természeti érdekességeket bemutató park kialakításáról. Az elképzelést a régióbeli természetvédelmi hatóság, a régiófejlesztési ügynökségek és dvü szervezetek is támogatták. A térségben a földtani természetvédelmi területek kialakításának folyamata évszázados múltra tekint vissza. Kiemelkedő magyar- országi példa az Ipolytamóci Ősmaradványokat őrző, az UNESCO által nyüvántartott őslénytani park, ahol már 1866-ban védőépületet emeltek egy óriási, megkövesedett fa legsérülékenyebb része köré. A földtani örökséget megőrző és bemutató területek nemzetközi hálózatának kialakítása azonban teljesen új keletű. 1997-ben meghirdette ugyan az UNESCO a Geopark Programot, a General Assembly azonban nem támogatta a kezdeményezést, ezért a geoparkok létesítésének témáját az UNESCO illetékesei levették a napirendről. 2000-ben négy alapító taggal jött létre az Európai Geopark Hálózat, amely 2005-ig robbanásszerű fejlődésen ment át, az elmúlt fél évtized alatt taglétszáma huszonötre nőtt, és egyre több a jelentkező. A geopark fogalmát átalakítva térségfejlesztési elképzelésben kezdtek gondolkodni. Olyan megfelelő nagyságú, gazdaságüag életképes területeket határoltak be, ahol a földtani értékek vonzerején alapuló környezetbarát idegenforgalom valósítható meg. Ennek feladata a térség gazdasági felemelkedését elősegítem. Erre a célra az Interreg uniós források szolgálnak. Az UNESCO 2004-ben meghirdette a Globális Geopark Hálózat létrejöttét elősegítő pályázatot. A hálózatnak világszerte 33 tagja van, 8 kínai és a 25 európai park. A szlovák-magyar határ menti együttműködés bevezető fázisában egy kb. 30-40 km-es, Litkétől Za- barig tartó határszakasz mindkét oldalán fogtak össze az UNESCO Geopark cím elnyeréséért. Az említett határszakasz magyarországi oldalon a salgótarjáni, szécsényi és bátonyterenyei kistérség, szlovákiai oldalon az abroncsosi, a Vilkei- tavak melletti, és Medves kistérség területét fedi le. Ezek a kistérségek lehetnek a tervezett geopark részei. „A sikeres közös projekt vezető partnere a Salgótarjáni Kistérség Többcélú Társulása, nálunk a támogatott az Abroncsos Mikro- régió. Részünkről a projekt teljes költségvetése 3,5 millió korona. Három mikrorégiót, 29 települést, 36 281 hektárnyi területet és 28 000 lakost érint, nem zártuk ki a jövőbeni bővítés lehetőségét. Amit vállaltunk, az az UNESCO Geopark nominációhoz szükséges dokumentáció bebiztosítása, a projektiroda létrehozása, valamint közvélemény-kutatás, konferenciaszervezés és egy kiadvány megjelentetése, mindezt 18 hónap alatt” - mondta Anderkó Erika, a pályázat kivitelezője, (szászi)
