Új Szó, 2006. augusztus (59. évfolyam, 176-201. szám)

2006-08-31 / 201. szám, csütörtök

www.ujszo.com UJ SZÓ 2006. AUGUSZTUS 31. Hirdetés 9 I NOVÝ SOCIÁLNY SYSTÉM SPOLOČNOSŤ ZALOŽENÁ NA SOLIDARITE Hogyan változik a szociális rendszer? A Szlovák Köztársaság Munka-, Szociális és Család­ügyi Minisztériuma a szociális rendszerben több változ­tatást is tervez. A változtatások oka a Szlovák Köztársa­ság Kormányának abban az elhatározásában kere­sendő, hogy kormányzása alatt szociálpolitikai elveken működő országot szeretne kiépíteni. Programnyilatko­zatában elmondja, hogy politikájának célja olyan szoci­ális program bevezetése, amely garantálja a lakosság számára az olyan személyi, gazdasági, szociális és kul­turális jogalap megtartását és törvénybe iktatását, amely méltó életszínvonalat biztosít mindenki számára. A Szlovák Köztársaság Alkotmánya alapján (55. cikk, 1. bek.) a Szlovák Köztársaság gazdasága szociális és természetvédelmi beállítottságú piacgazdaságon alap­szik. A szolidaritáson alapuló szociális politika az alkot­mány említett cikkének és az állampolgárok alaptörvé­nyünk szavatolta szociális jogának érvényesítését. A minisztérium nagyon megfontoltan, az érintett fe­lekkel alapos megbeszéléseket folytatva, mindig a kellő elemzések után kezdi előkészíteni a tervezett változta­tásokat. Minden rendeletével éreztetni fogja az állam­polgárok szükségletei és goncfjai iránti érzékenységét. Az öregségi, rokkantsági nyugdijak, családtámogatás és a munkajog területén a közeljövőben tervezett kon­krét változtatásokról az alábbi cikkben tájékoztatjuk a nagyközönséget. Mi változik az öregségi nyugdíjak területén? A minisztérium feladata, hogy a fiatalok számára tisztessé­ges nyugdíjat biztosítson, és egyúttal garantálja a mostani nyugdíjasok számára a nyugdíjfolyósítást. A jelenlegi nyug­díjrendszer hosszú távon veszélyezteti a Szociális Biztosító alapjainak finanszírozását. Jelenleg nincs elég pénze a nyug­díjak folyósítására. A minisztérium fő feladata a Szociális Biztosító stabilizálása, valamint kb. 1,4 millió nyugdíjas nyugdíjának a kifizetésére kell előteremtenie a pénzt. Fokozatosan eltávolítják a törvényekben előforduló diszkrimináns elemeket, amelyek indokolatlan különbségeket teremtettek a nyugdíjasok között. Addig a kor­mány rendeletekkel igyekszik mérsékelni a nyugdíjasok szoci­ális helyzetét, többek között a karácsonyi nyugdíj-kiegészítés is ezt a célt szolgálja. Karácsonyi nyugdíj-kiegészítés A nyugdíjasok hátrányos szociális helyzetének mérséklése céljából bevezetett karácsonyi öregségi, rokkantsági és szoci­ális nyugdíj-kiegészítést már az idén decemberben kézhez kapják a nyugdíjasok. A karácsonyi nyugdíj-kiegészítés nagy­ságát a nyugdíj nagysága szerint állapítják meg. Nem jár kie­gészítés a hagyatéki (özvegyi nyugdíj és árvasági járadék) és a korkedvezményes öregségi nyugdíjra jogosultaknak. Nyugdíj-kiegészítés ezután minden évben lesz, a pontos összeget mindig kormányrendelet határozza majd meg. A nyugdíj nagysága A karácsonyi kiegészítés összege 3455 korona vagy kevesebb 2000 Sk 3456-6910 korona 1750 Sk 6911-10 365 korona 1500 Sk Összesen 1,7 milliárd korona Megszűnnek a rokkantnyugdíjak közötti aránytalan különbségek A szociális biztosításról szóló törvény legutolsó módosítása alapján átértékel­ték a teljes és részleges rokkantnyugdíj­ra való jogosultságot azon nyugdíjasok esetében is, akiknek a jogosultságáról már jogerősen döntöttek. Ezzel több mint 24 000 állampolgárt károsítottak meg, akiktől megvonták vagy akiknek csökkentették a nyugdíjjárulékot. A Szlovák Köztársaság Alkotmánybí­rósága megállapította, hogy ez a jogi rendelkezés ellentmond a Szlovák Köztársaság Alkotmányának. A minisztérium új vezetése azért is örült az alkotmánybíróság döntésének, mert az kellő jogalapot biztosít arra, hogy kiküszöbölje a rokkantnyugdíjak közötti aránytalan különbségeket és a rokkantnyugdíjasokat ért igazságtalan­ságokat. Szeptemberben új szociális biztosításról szóló törvénymódosítási javaslatot nyújtanak be a parlament­ben. Ebben az átírásban kötelezni akarják a Szociális Biztosítót a rokkantnyugdíjra való jogosultság ismételt átértélelésére azokban az esetekben, amelyeknél az érintettek hátrányos helyzetbe kerültek az előző törvénymódosítás miatt. A biz­tosítónak újra át kellene értékelnie a leszázalékolás mértékét, és a 2003. XII. 31-éig érvényben levő törvény sze­rint döntenie a teljes vagy részleges rok­kantnyugdíjra való jogosultságról. A törvény egyúttal garantálná, hogy az újraértékeléskor azoknak a nyugdíját sem csökkentik, akiknek a 2003. XII. 31 -e után már átértékelték a jogosultsá­gát. A magasabb nyugdíjat fogják folyó­sítani nekik. A rokkantsági nyugdíj elvonása vagy csökkentése befolyásolhatta a későbbi hagyatéki nyugdíj nagyságát is, azaz, a rokkantnyugdíjas elhunyta után, hatott az özvegyi nyugdíj vagy az árvasági jára­dék nagyságára is. A törvénymódosítás számolna ezzel az eshetőséggel is. A jogos igényük teljesítése a 2003. XII. 31-e előtti állapotot venné alapul, ebből számítaná ki az igényelhető összeg na­gyságát. A teljes és részleges rokkantnyugdíjra való jogosultságról a Szociális Biztosító dönt a biztosított indítványozására. Az özvegyi nyugdíjra vagy az árvasági járadékra való jogosultságról az özvegy vagy az ellátatlan árva indítványozására dönt. A megkárosított nyugdíjasok a törvé­nymódosítás hatályba lépése után 3 évig adhatnak be kérvényt a jogosultság felülvizsgálására. A Szociális Biztosító 18 hónapot kap a döntéshozatalra. A törvénymódosításnak 2006. no­vember 1-jén kellene hatályba lépnie. Fokozódik az alkalmazottak védelme Szlovákiában jelenleg nem kellően biztosított az alkalmazottak jogainak védelme. A munkatörvénykönyvet, amelynek biztosítania kellene az alkal­mazottak megfelelő szintű védelmét, olyan formába kellene önteni, amely elfogadható feltételeket garantál. A közeljövőben előterjesztik a mun­katörvénykönyv módosítását, amely­ben több változtatást terveznek. Gátol­ják, hogy ne lehessen kikényszeriteni más szerződés megkötését a munka- szerződésen kívül, például az iparo­sok esetében. Növelik az alkalmazot­tak indokolatlan elbocsátása elleni vé­delmet. Kiküszöbölik a rövidített (heti 20 óra alatti) munkaidőben dolgozók megkülönböztetését, akiknek most még megindoklás nélkül felmondhat a munkaadó, ráadásul ők nem jogosul­tak végkielégítésre és más szociális juttatásokra sem. Gyakran arra kény­szerítik a dolgozókat, hogy újra meg újra meghatározott időszakra szóló munkaszerződést íratnak velük alá. így a munkaadó nem biztosit számukra stabilitást annak ellenére, hogy hosz- szú távon alkalmazza őket. A módosí­tott munkatörvénykönyv a túlórákra, a munkavállalók és a munkaközvetítő irodák közti nem egyenjogú viszony enyhítésére is megoldást kínál. A mun­kajognak a dolgozók javát szolgáló ru­galmasságát azzal szeretnék biztosíta­ni, hogy újra bevezetnék a megbízási szerződést. A létfenntartási költségek és az átlagbér növekedésével összef­üggésben emelni fogják a minimál­bért, amely a gazdasági mellett szoci­ális funkciót tölt be. Nálunk a minimál­bér a szegénység elleni harc eszköze is. 2006. X. 1-jétől 7430 koronára kel­lene emelkednie. A minisztérium által előkészített vál­tozások nemcsak fokozott védelmet és jobb munkakörülményeket biztosí­tanak az alkalmazottaknak, hanem je­lentősen segítik a jó üzemi szociálpoli­tikát folytató munkaadókat is, akiknek kiegyenlítődik a konkurenciaképes­ségük a piacon. Mi a szolidaritás? A szolidaritás a kölcsönös támogatás és segítségnyújtás és az ezen alapuló tár­sadalmi összefogás filozófiája, amely az emberek együttélésének egyik alapelve, egyúttal a modern társadalom egyik jellemzője. A szolidaritásra épülő társadalom felelősséget vállal tagjai életkörülményeinek alakításáért, bizonyos mértékig a tár- sadolom egészéért is felelős. Gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a szolidáris társa­dalomban a jó körülmények között élők együttműködnek a nélkülözők élet- körülményeinek javításán. Azért teszik, mert esetleg egyszer ők is hasonló hely­zetbe kerülhetnek, ők is támogatásra és segítségre szorulhatnak. A szociális rendszerben a szolidaritás annyit tesz, hogy például betegség, bale­set, munkanélküliség, életkor miatt vagy más okból támogatásra és segítségre szoruló egyénnek a társadalom biztosítja erre az ínséges időszakra az emberhez méltó körülményeket. A szolidaritásról nyilatkozták: "...mint azt a Sollicitudo rei socialis enciklikában is megemlítem, a ma szolidari­tás elvének nevezett elv a keresztény felfogás szerinti társadalom és politikai rend egyik alapelve, amely mind az egyes nemzeteken belül, mind a nemzetközi kap­csolatban érvényesül." (II. János Pál pápa - Centesimus annus enciklika) "Ez az értékek, a nemzetek és az emberek közti szolidaritás uniója, nemcsak a közös kereskedés piaca, hanem politikai tér, amelyben állampolgárokként élünk. Mindig is így lesz. Hiszek Európában, mint politikai projektben. Hiszek Európában, mint erős és gondos szociális dimenzióban." (Tony Blair - az Európai Partement előtt elhangzott beszéd egy gondolata) A családok is nagyobb állami támogatást élvezhetnek A család a társadalom alapvető egy­sége, amely az állam fokozott figyelmét igényli. Főként a fiatalok, akik családot szeretnének alapítani, gyermekeket ne­velni, igénylik ezt. A családok életét be­folyásoló egyik fő tényező gazdasági helyzetük. A Szlovák Köztársaság Kor­mánya programnyilatkozatában kötele­zettséget vállalt a méltóságteljes családi élet feltételeinek biztosításáért. A na­gyobb állami támogatás nem a nagyobb születési arányt hivatott biztosítani, de az ehhez megfelelő körülményeket igen. Születési juttatás Jelenleg a gyermek születésekor kiu­talt juttatás minden gyermek után 4460 Sk. 2007. január 1-jétől bevezetik az első gyermek születésekor adott 11 000 koronás juttatást, így az állami tá­mogatás 15 460 koronára emelkedik. Az alap születési juttatást (4460 Sk), úgy mint eddig, rendszeresen valorizál­ják. Gyermekgondozási segély A munkaügyi minisztérium a gyer­mekgondozási segély olyan mértékű fo­kozatos emelését tervezi, hogy pótolja a 3 éves kor alatti gyermekről szemé­lyesen, egész nap gondoskodó szülő kieső jövedelmét. A havonta kiutalt gyermekgondozási segély a következőképpen alakul: o 4850 Sk, ha a szülő személyesen gondozza gyermekét, és nincs kerese­te, azaz nem dolgozik; o 4440 Sk, ha a szülő dolgozik, középiskolai diák, főiskolai vagy egyete­mi hallgató, és biztosítja, hogy gyerme­két másik felnőtt vagy jogi személy lás­sa el; o 1000 Sk, ha a szülő dolgozik vagy tanul, és gyermekét óvoda felügyeleté­re bízza. Ezek a szülők például eddig hátrányban voltak, egyáltalán nem kap­tak gyermekgondozási segélyt. Az elkövetkező években a gyermek- gondozási segély jelentős emelését ter­vezzük. Azzal számolunk, hogy a 2008- ra tervezett 5540 koronás összeg 2009. X. 1-jével 7100 koronára emel­kedik. Azok a szülők is igényelheti a gyer­mekgondozási segélyt, akik gyermekei­ket jelenleg óvodába járatják. A fel­tüntetett változásoknak 2007. július 1- jén kellene hatályba lépniük. MINISTERSTVO PRÁCE, SOCIÁLNYCH VECÍ A RODINY SLOVENSKEJ REPUBLIKY BP-6-13208

Next

/
Thumbnails
Contents