Új Szó, 2006. augusztus (59. évfolyam, 176-201. szám)
2006-08-30 / 200. szám, szerda
2006. augusztus 30., szerda 2. évfolyam, 35. szám A legtöbbet dolgozók a szöuliak és a hongkongiak Hol lehet a legkevesebbet dolgozni? FELDOLGOZÁS A világ 71 nagyvárosának polgárai közül a párizsiak dolgoznak a legkevesebbet — állapította meg a svájci Ubs bank felmérése. A francia főváros dolgozói évente, fejenként 1481 órát töltenek munkával, ami szűkén mérve éppen hogy eléri a heti 35 órát. A legtöbbet dolgozók élvonalában a szöuliak és a hongkongiak állnak, akik 2317, illetve 2231 órát húznak le a munkahelyükön. A rómaiak sem a munka megszállottái, 1747 órát dolgoznak, ami jóval alatta van a világádagnak, az 1984 órának és alig van fölötte a nyugat-európainak, ami 1687, azaz heti 39 óra —- írta a Corriere della Sera című olasz napilap. A leghosszabb szabadság, 30 nap a brazil fővárosban élőket illeti meg. A párizsiaknak 27 nap fizetett szabadság jár, a rómaiaknak három hét. A banki felmérés azt is kimutatta, hogy a ledolgozott órákért átlagban mennyit kapnak a világ különböző részein az emberek: az amerikaiak óránként 12 eurót, a nyugat-európaiak 11-et. A világátlag egy kicsivel több mint 6,5. A kelet-európai országokban élők 2 eurót keresnek. A fizetések és az árak közötti arány illusztrálására a kutatók a mindenhol fogyasztott Big Mac-et választották. Egy tokióinak csak 10 percet kell dolgoznia érte, egy bogotainak 97-et. A lisszaboninak 32-t, a rómainak 25-öt, a párizsinak 21-et. A számtengerből a Ubs azt a következtetést vonta le, hogy a legutóbbi 20 évben Európában a lehetséges gazdasági gyarapodás hátrányára a szabadidőt részesítik előnyben. Ez főként Svájcra, Németországra, Franciaországra érvényes. Viszont az amerikaiak és még inkább az ázsiaiak a munkát helyezik előtérbe. Nekik jut a legkevesebb szabadság: 9 nap Pe- kingben, Hongkongban és Sanghajban, 10 nap Bangkokban és Szöulban, 13 Manilában és New York-ban. (mti) A kisebb munkahelyek ma még 20-30 százalékkal kevesebbet tudnak fizetni, de egyre szűkül a bérolló Szűkül az elit állások köre A multinacionális cégek a költségcsökkentés miatt már nem feltétlenül számítanak a legvonzóbb munkahelynek. Új jelenség, hogy akár egy elit diplomával is lehet valaki munkanélküli. FELDOLGOZÁS A kilencvenes évek második felére jellemző elhúzódó válság megrengette az eddig ideális munkahelynek számító nemzetközi nagyvállalatokat. Változóban a cégek felépítése, és már nem olyan vonzóak az általuk nyújtott juttatások itt sem. A központilag kezdeményezett racionalizálás a multinacionális cégeknél nem egy esetben a humán költségek leszorítását, bérstopot vagy a létszám csökkentését hozta magával. Bár a kisebb munkahelyek jellemzően ma még 20-30 százalékkal kevesebbet tudnak fizetni, a bérolló az utóbbi időben már összébb zárult a kis- és középvállalatok, valamint a nagyok között. A kisebb hazai cégek eddig a legiskolázot- tabb szakember réteget nem igazán tudták bevonzani, mivel hiányzott itt a topmenedzserek kasztja. A multiknál viszont ma már nem jár egyértelműen a jól képzett, tapasztalt menedzsereknek sem a gigantikus fizetés, a nemzetközi karrier, vagy a százezres költséggel járó képzés. Komoly változás a pár évvel ezelőtti viszonyokhoz képest, hogy az egyetemről kikerülve is jól fizető álláshoz lehet jutni. Míg az egyetemről kikerülő tömegek növekednek, az elit állások egyre nehezebben elérhetőek. A versenyképesség érdekében néhány, a munkatársakat vonzó lehetőséget fenntartanak a multinacionális cégek. Képzett munkatársak nélkül nem lehet lépést tartani a gyorsan változó piaci körülményekkel. A nagyvállalatoknál az emberi erőforrás-politika alappillére a motiváció fenntartása a szakmai fejlődés lehetőségének ígéretével: megtermtik a munkatársak tudása bővítésének és belső előrejutásának lehetőségét. A felmérések szerint azoknak a vállalatoknak, ahol figyelnek a munkatársak karriermenedzsmentjére, illetve a vezetői utódlástervezésre, 60 százalékkal javul a megtartó képességük. A kis cégeknek nincs forrásuk erre. Számos speciális probléma tréning útján való megoldása azonban nem is szükséges a kkv- szektorban, így az elidegenedés, a motivációvesztés, a versenytárshoz való átcsábulás a nagy- vállalati céges kultúrából fakadó probléma. Az 500 fő feletti szervezetek több mint 85 százaléka kínál képzést munkatársainak, míg ez az arány a 20-49 közötti létszámúaknái 12 százalék. Figyelemre méltó, hogy az Európai Unióban a 20 fő alatti cégeknél 49 százalékos a tréningeken részt vevők aránya, a 20-49 közöttieknél pedig már 67 százalék. Ezzel szemben a kkv-szek- torban a HR-feladatokra is kevesebb forrás jut. Emellett a kis- és középvállalatok a nagyokkal szemben rendszerint nem használják ki a kompenzációs csomag nyújtotta lehetőségeket sem, és a béren kívül nemigen kedveznek más juttatásokkal az alkalmazottaiknak. (PP) Gondoljon arra, hogy jelenlegi pozícióját ugródeszkának is használhatja, hogy megcsípjen egy jobb állást! Mit kell tennie mindehhez? Kövesse tanácsainkat! Szerezze meg a legígéretesebb állást! FELDOLGOZÁS Évek óta ugyanannál a vállalatnál húzza az igát, és arra vár, hogy egyszer csak előléptetik? Balgaság! A mostani álláspiaci viszonyokat tekintve a kivárásos taktika kockázatos stratégia. Gondoljon arra, hogy jelenlegi pozícióját ugródeszkának is használhatja, hogy megcsípjen egy jobb állást! Mit kell tennie mindehhez? Kövesse tanácsainkat! A vállalatok könnyűszerrel elbocsáthatják vagy felszámolhatják munkakörét, hogyha ezzel még több haszonhoz jutnak, esetleg ezzel a lépéssel növelhetik versenyképességüket. Éppen ezért nem árt, ha észnél van, és időben lép! Jó munkahelyen, jó időben! Olyan vállalatnál keressen munkát, amely fejlődőképes és távlati - előrelépési - lehetőséget tartogat. Jó néhány cég küzd munkaerőhiánnyal. Célozza meg ezek közül azt, amelyik a legígéretesebbnek tűnik - gyorsan fejlődik és jó híre van a szakmában. Tartsa nyitva a szemét! Hiába elégedett jelenlegi állásával, mindig tartsa nyitva a szemét, hátha talál egy jobbat az újonnan alakuló cégek állásajánlatai között. Kövesse figyelemmel a szakterületét érintő aktuális eseményeket és újdonságokat, miközben álljon készen arra, hogy megragadja a kínálkozó szakmai lehetőségeket. Ugyanakkor ügyeljen arra, hogy lojális maradjon aktuális munkahelyéhez, amíg ott dolgozik. Szakmai sikerei csúcsán távozzon munkahelyéről! Sokan elkövetik azt a hibát, hogy akkor mondanak fel éppen időszerű munkahelyükön, amikor jól mennek a dolgaik vagy mikor éppen fasírtban vannak a főnökükkel, esetleg úgy érzik, hogy már mindent elértek, amit a szakmában lehetett. Ha teheti, azután váltson munkahelyet, hogy előléptettét vagy fizetés- emelést kapott, mert így szakmai elismertsége nő, ez pedig megnyithatja ön előtted más cégek kapuit is. Úgy tekints magára, mint a vállalatok a piacképes termékekre! Törekedjen rá, hogy jövőbeni sikerei érdekében fejleszd tudását és képességeit, ne várjon arra, hogy a jó állásajánlat majd az ölébe hullik. Ne önéletrajzot küldjön, inkább ajánlatot! Ne a régi, konvencionális módon mutatkozzon be leendő főnökei előtt, kerülje az ósdi ön- életrajzos megoldást! Inkább egy komplett javaslatot küldjön leendő munkaadóinak, amelyben leírja, hogy miért járnak jól vele, ha önt alkalmazzák: vagyis miben és hogyan lehet a vállalat hasznára. A jól felépített interjú biztos állást fial! Ügyeljen arra, hogy az állásin- teíjún a lehető legjobb formáját hozza! Legyen önnél az ajánlólevél és ne szégyellj e magával vinni szakmai díjait, kitüntetéseit sem! A legfontosabb azonban, hogy magabiztosan előadja, mi sem természetesebb ön számára annál, mint a vállalat fejlődése, és ezért a cég kötelékébe lépve örömmel kamatoztatje tudását és képességeit. (a hvg.hu nyomán)
