Új Szó, 2006. augusztus (59. évfolyam, 176-201. szám)
2006-08-30 / 200. szám, szerda
vww.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. AUGUSZTUS 30. Európai unió 9 Európában többet isznak, mint bárhol másutt - máris ellentámadásba lendültek az italgyártók Alkoholvadászatba kezd az unió Részletesebb és egységes címkézést vezetne be az Európai Bizottság (ČTK-felvétel) Brüsszel. A cigaretta után az alkohol lett az EU új mumusa. Ám a tervezett összeurópai korlátozások ellen hevesen tiltakoznak az italgyártó cégek, amelyek lobbierejét jobb nem alábecsülni. ÖSSZEFOGLALÓ Az alkoholfogyasztás káros hatással lehet a magzat fejlődésére - hamarosan efféle figyelmeztetéseket olvashatunk az italosüvegeken. Miután sikerült EU-szerte kötelezővé tenni a cigarettásdobozokon szereplő intelmeket, az Európai Bizottság úgy gondolta: nem ártana ugyanezt a szeszes italoknál is megpróbálni. Aggódni tényleg van miért. Európában többet isznak, mint bárhol másutt: a felnőtt lakosság körében egy főre számítva évi 11 liter tiszta szesznek megfelelő alkoholos ital fogy, a második helyen az észak- és dél-amerikaiak állnak hét literrel - derült ki abból a felmérésből, amelyet a londoni székhelyű Alkoholtanulmányok Intézete készített az EB felkérésére. A 11 liter éppen a kétszerese a világátlagnak, de négy literrel kevesebb annál, mint amennyit az európaiak „fénykorukban”, a hetvenes évek közepén ittak. Kontinensünkön mintegy 23 millió az alkoholbetegek száma, és évente 195 ezer ember hal meg a mértéktelen alkoholfogyasztás következtében. A tanulmány a közvetlenül az alkoholfogyasztás által okozott költségeket 125 milliárd euróra, vagyis az unió gazdasági teljesítményének 1,8 százalékára becsüli. A felmérés azt is kimutatta, az alkohol kiszolgálásának korhoz kötése csak abban az esetben hatékony, ha a jogszabályt megsértő boltoktól és vendéglátóktól megvonják az alkoholkiméréshez szükséges engedélyt. A lerészegedés divatja a fiatalok körében teljed a leggyorsabban, a kontinens északi és déli országaiban egyaránt. A kiskorúak közül is egyre többen rendszeresen berúgnak. Ugyanakkor tény, az alkohol jelentős gazdasági tényező: a vüágon gyártott alkohol negyedét Európában állítják elő. Az EB ősszel akarja bemutatni az alkoholfogyasztás visszaszorítására vonatkozó terveit. Az azokban szereplő meglehetősen drasztikus javaslatok előirányozzák az adók emelését, valamint az alkoholos italok reklámozásának betiltását. Azonnal ellentámadásba lendültek a szeszárusításból milliárdos hasznot húzó gyártók. Miközben az Európai Bizottság alkoholstratégiát készített, a nagyvállalatok is kidolgozták „ellenjelentéseiket”, és a színfalak mögött most erőteljesen lobbiznak. A fő kifogásuk, hogy az uniós elképzeléseket nem támasztják alá tudományos bizonyítékok, és a tervezett EU-tilalmak a tagállamok közötti kulturális különbségeket sem veszik figyelembe. A mérsékelt alkoholfogyasztást pedig összekeverik a felelődén italozással - riogatnak az európai italgyártók, amelyek persze a bevételcsökkenéstől félnek leginkább. Nem véletlenül hangsúlyozzák a korlátozott iszogatás „kedvező társadalmi haA lerészegedés divatja a fiatalok körében teljed a leggyorsabban, a kontinens északi és déli országaiban egyaránt. tásait”, amelyekkel szerintük túlságosan kevés tudományos publikáció foglalkozik. Ám egyes tagországok inkább az alkoholizmus terjedésétől tartanak. A finn kormány máris bejelentette, hogy nemcsak egészségügyi figyelmeztetések lesznek az üvegeken, de a fiataloknak szóló italreklámokat is korlátozzák majd. A francia parlament már el is fogadta a törvénymódosítást, amely alapján minden szeszes italon a terhességre gyakorolt káros hatásra emlékeztetik a vásárlókat. Egyéb ötietekkel is szolgál az Európai Bizottság által összeállított tervezet. Hasonlóan az élelmiszercímkézés szigorú szabályaihoz, részletesebb és egységes címkézést vezetnének be az EU-ban forgalmazott alkoholtartalmú termékeknél (alkoholkoncentráció és -tartalom, kalóriaérték, allergizáló összetevők). Korlátozásokkal igyekeznének visszaszorítani a fiatalokat megcélzó és gyakran megtévesztő csomagolásokat, amelyek csábító külsővel terelik el a figyelmet a veszélyekről. A végső szót a tagállamok mondják ki. És ha valamelyik kormány nemmel szavaz a szigorításokra, csupán találgatni lehet: vagy nem szeretné, ha az unió egészségügyi kérdésekbe is beleszólna, vagy csak az italgyártók lobbistái jártak sikerrel. (nol, m, ú) Sérti a török nemzeti büszkeséget, hogy Brüsszel újabb engedményeket követel Ciprussal kapcsolatban Egyre kisebb az uniós csatlakozás támogatottsága MTl-ELEMZÉS Volt idő, amikor Európa az édességbolt szerepét töltötte be, Törökország pedig azét a kisgyerekét, aki orrát az üveghez nyomva ábrándozik a kirakatban látható finomságokról. Két évvel ezelőtti fölmérések szerint a törökök 70 százaléka támogatta az uniós csadakozást. Hitték, hogy a Brüsszelbe vezető út nagyobb jólétet, egészséget és szabadságot hoz. Most, mindössze néhány hónappal azután, hogy hosszú halogatást követően megkezdődtek a csadakozási tárgyalások, az EU-belépés támogatottsága alig haladja meg a 40 százalékot, s folyamatosan csökken. Mi vezetett oda, hogy 40 évi udvarlás után ilyen gyorsan lelohadt a vágyakozás Európa iránt? - tette föl a kérdést a Newsweek. A szakítás legnyilvánvalóbb oka Ciprus. A törökök úgy érzik, Brüsszel újabb és újabb engedményeket zsarol ki belőlük a szigetországgal kapcsolatban. A sértett nemzed büszkeség sok török szemében kipukkasztotta az uniós léggömböt. Ennél is aggasztóbb azonban, hogy a török bruttó hazai termék (GDP) 55 százalékát előállító, s a munkavállalók 70 százalékát foglalkoztató kis- és közepes vállalkozások vezetői is kezdik elveszítem az EU-csadakozás iránti lelkesedésüket. Miért? Befolyásos török ipari és üzleti körök becslése szerint csak a mezőgazdasági reformok 76 milliárd dollárt emésztenének föl, a GDP ötödét. A 80 ezer oldalas uniós joganyag - az acquis communautaire - minden bekezdésével egy-egy számla kerül Anország számára” - mondta Attila Yesüada elemző. „Ugyanakkor mindenki tudja, milyen fontos fenntartani a látszatot, nehogy elijesszék a befektetőket.” Mehmet Yazici, az Altinok ventilátorgyár igazgatója attól tart, csődbe jutna, ha be kellene tartania az uniós előírásokat. A keletnémet gyártmányú - az uniós szabvány szerint nem biztonságos - pecsétnyomó lecserélését még túlélnék, de meg kellene válniuk például a részmunkaidőben, tanítás után náluk dolgozó tizenévesektől, a versenyképes fizetésről nem is beszélve. A béremelések miatt eltűnőben van Törökország egyik nagy gazdasági előnye, az olcsó munkaerő. A minimálbér több műit 40 százalékkal emelkedett az utóbbi öt évben (havi 180 dollárról 254 dollárra). Ezzel csökkent Törökország versenyelőnye Bulgáriával és Romániával szemben. Az Ec- zacibasi, egy vezető török porcelángyár azt tervezi, hogy két éven belül bezárja törökországi üzemét, és áttelepül Oroszországba, ahol alacsonyabbak a munkabérek. A befektetők tudják, Törökország jól elvolna az EU-n kívül is, de a gyakorlatban pánik törne ki, ha kútba esne a csatlakozás. Minden hátránya ellenére az EU legalább iránytűként szolgált az elmúlt négy évben Törökországban végrehajtott, addig előzmények nélküli reformokhoz. Ha csökken az EU-tagságra való kilátás, megnő a veszélye annak, hogy Törökország visszasüllyed egyfajta köldöknéző nacionalizmusba - fogalmazott egy Ankarában állomásozó diplomata. kara elé, rajta tetemes összeggel. Az ivóvíz minőségére vonatkozó uniós kívánalmak teljesítéséhez például fel kell ásni a városok tekintélyes részét. Török politikusok minden fórumon azt hangoztatják, Ankara számára kizárólag a teljes jogú EU-tagság az elfogadható. Néhányan azonban már úgy látják, nem biztos, hogy ez a legjobb üzlet. Törökország tagja az európai vámuniónak, s nagyrészt vámmentesen kereskedhet a közösséggel. „Az előrelátók kezdik sejtetni, nem föltétlenül a csatlakozás a legjobb TörökA legismertebb török uniós plakát (ČTK/AP-felvétel) Belgiumban es Németországban is megjelent Itt a kéknyelv-betegség Összefoglaló Brüsszel. Az Európai Bizottság újabb értesítést kapott: az elmúlt napokban Hollandiában felfedezett Bluetongue-kór, vagyis a kéknyelv-betegség már nem csak Belgium egyes határ menti részeit, hanem Németország Hollandiával határos területeit is elérte. Belgiumban Liege tartománybán 11 birkanyájban mutatták ki a vírus jelenlétét, Németországban 8 marhacsordában és egy birkanyájban. A minták vizsgálata az EB pirbrighti laboratóriumában folyik. Mindkét országban húsz kilométeres övezetben karantén van, 100 kilométeres védelmi zónát és 150 kilométeres felügyeleti térséget jelöltek ki, vagyis megtettek az üyenkor szükséges óvintézkedéseket. A kialakult helyzetet a tagállamok illetékesei is megvitatják. A kéknyelv-betegség rovarok által terjesztett kór, a házi és a vadon élő kérődzőket egyaránt érinti. Nem terjed át az emberre. Európában többnyire a déli országokra jellemző a betegség megjelenése, a mostani az első alkalom, hogy az 50. fokos északi szélességi körön túl is megjelent. A belga és német esetek közel vannak a holland betegséggóchoz, a hollandiai 150 küométeres körzetű felügyeleti zónán belül. A 20 küométeres karantén zónában a kérődzőket elzárva kell tartani, az állatok mozgatása tilos, a rovarirtó szerek használata pedig kötelező, (euractiv.hu) Növelnék k+f befektetéseiket az európai cégek Lassú a felzárkózás ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Évente 5 százalékkal több kutatási és fejlesztési befektetést terveznek a következő három esztendőben az európai cégek, derült ki egy friss felmérésből. Ez az adat meglepő, mert ugyanebben a körben 2005-ben alig 0,7 százalékos növekedést jegyeztek. A felmérés során az Európai Bizottság megbízásából tíz jelentős ipari ágazat több mint négyszáz vállalatát kérdezték meg kutatási és fejlesztési beruházási szándékaikról. A felmérés készítői a döntések mozgatórugóira is kíváncsiak voltak, s azoknak a cégeknek a vezetőit is megkérdezték, amelyek tavaly egyáltalán nem hajtottak végre kutatásfejlesztést. Janez Potocnik tudományos és kutatási EU-biztos elmondta, a cél az, hogy a GDP 3 százalékának megfelelő összeget fordítson az unió kutatásra és fejlesztésre. Ennek megvalósításához a magán- szektorból származó befektetések ösztönzésére van szükség. „Ebből a szempontból a felmérés eredményei biztatóak. Európai szinten meg kell őriznünk és meg kell erősítenünk erőfeszítéseinket ahhoz, hogy Európába vonzzuk a kutatásokat végző vállalkozásokat. Ezért az EB ősszel további kezdeményezésekkel rukkol elő.” A felmérésből kiderült, a cégek évente mintegy 5 százalékkal tervezik növelni kutatási befektetéseiket, ekkora növekedési arány esetén az európai vállalkozások sok év óta először közelíthetik meg amerikai társaikat. A kérdésekre adott válaszok megerősítették azt a feltételezést, a cégek szívesebben végzik kutatási-fejlesztési tevékenységüket hazájukban, mint másutt. A terület élenjárói: Németország, Nagy-Bri- tannia és Franciaország. Az unión kívül a kutatási és fejlesztési tevékenységek legvonzóbb helyszíne továbbra is az USA, majd Kína és India következik. A k+f-beruházá- sok helyszínét elsősorban a megközelíthetőség és a megfelelően képzett kutatási szakemberek jelenléte határozza meg. Bár gyakran döntő tényezőként emlegetik, a kutatók bére a jelek szerint csak kis mértékben számít. A felmérésben szereplő cégek kutatási és fejlesztési tevékenységük 18 százalékát kihelyezik, ezek kétharmadát más cégeknek, egyharmadát állami kutatási szervezeteknek. A legnagyobb arányban a gyógyszeripari és biotechnológiai vállalkozások helyezik ki kutatási tevékenységüket. (euractiv.hu) Janez Potocnik (TASR/AP) Közössé válik a visegrádiak turisztikai piaca Oroszország a célpont ÖSSZEFOGLALÓ Poprád. Újabb területen hangolják össze tevékenységüket a visegrádi országok turizmuspropagandáját végző szakemberek. Az Egyesült Államok, Japán és Kína után a jövőben Oroszország piacán is egymást erősítve jelennek meg ajánlataikkal, marketing-akcióikkal. Lengyelország, Csehország, Magyarország és Szlovákia 2003 óta működik együtt a turizmusdiplomácia területén, a tapasztalatok szerint mind nagyobb sikerrel. A négy ország szakemberei a napokban Poprádon tekintették át a közelmúltban lezajlott marketingakciók eredményeit, és beszélték meg az év hátralévő időszakának közös terveit. Az év utolsó négy hónapjában Oroszország lesz a fő célpont. Októberben Szentpétervárott konzuli találkozón mutatkozik be a négy ország, december elején pedig a turisztikai képviseletek közösen tartanak sajtótájékoztatóval egybekötött karácsonyi partit. A tervek között szerepel egy úgynevezett Visegrádi Klub megszervezése is, amelybe elsősorban a négy országba utakat szervező irodák képviselői kapnak meghívást. A klub jó alapul szolgálhat majd kombinált túrák kidolgozásához és értékesítéséhez, aminek különösen a schen- geni csatlakozás után lesz nagy jelentősége, hiszen a négy ország jól értékesíthető turisztikai termékkel jelentkezhet az orosz piacon. A négy ország illetékesei hangsúlyozták: ha Oroszországban kedvező fogadtatásra talál az idei közös promóció, a jövőben az együttműködés minden elemét ki- teijesztik az orosz piacra is, különös figyelmet szentelve az ázsiai területeknek. (euractiv.hu)
