Új Szó, 2006. augusztus (59. évfolyam, 176-201. szám)

2006-08-28 / 199. szám, hétfő

8 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2006. AUGUSZTUS 28. www.ujszo.com Most Magyarországon érdemes gázolajat vásárolni Hol olcsóbb a tankolás? ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Az elmúlt héten egész Európában csökkent a ben­zin ára, egyáltalán nem mindegy azonban, hogy hol tankolunk. A környező országok közül az el­múlt héten leginkább Magyaror­szágon csökkent a benzin ára, li­terenként nagyjából 1,7 koroná­val. Déli szomszédunknál a Na­tankuj hírportál elemzése szerint így jelenleg a benzint olcsóban tankolhatjuk, mint nálunk. Cseh­országban és Lengyelországban ugyanakkor nem éri meg tankol­nunk. Ez utóbbiaknál ugyanis nagyjából hasonlóak az árak mint nálunk. Ausztriában a ben­zin literenkénti ára ráadásul egy koronával drágább, mint Szlová­kiában. Ausztriában ugyanakkor megéri gázolajat vételezni, hi­szen ez a nyugati szomszédunk­nál egy koronával olcsóbb. Ma­gyarországon és Lengyelország­ban a gázolaj literjéhez 2 koroná­val, Csehországban 50 fillérrel olcsóbban juthatunk hozzá, mint Szlovákiában, (mi) Franciaország teret követel a szlovák pénzpiacon Essox: telefonos kölcsön UJ SZO-H1R Pozsony. Európa egyik legna­gyobb bankja, a francia Société Générale az Essox leányvállalata révén augusztus derekától már a szlovákiai pénzpiacon is tevé­kenykedik. A Société Générale ed­dig a cseh Komerční banka révén tevékenykedett nálunk, most a klasszikus banki szolgáltatásait vásárlói kölcsönök nyújtásával bővíti. Az Essox szolgáltatásait már eddig több mint 5000-en vet­ték igénybe, a Közvetlen kölcsön nevű termékük akár telefonon is megrendelhető, Pavel Jonáš, a cég kereskedelmi igazgatója sze­rint a kölcsön odaítéléséről né­hány órán belül döntenek. Fran­ciaország már eddig is jelen volt Szlovákia pénzpiacán, mégpedig a Dexia, a Carlyon és részben a Volksbank révén, (shz) PÉNZPIACI TANÁCSADÓ Lagymatag a nyárutó ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Az elmúlt hetet is a nyári uborkaszezon jegyében nyitotta a szlovák korona. Hétfőn a na­pot 37,63 korona/euró szinten kezdte, és ehhez képest a nap folyamán sem sokat változott. Hasonló hangulatban telt a kedd is, amikor 37,68 koro­na/euró szinten kezdték a ke­reskedést, délután pedig 37,64 korona/euró szinten zártak. A hét első két napján a külföldi bankok szinte egyáltalán nem érdeklődtek a korona iránt. Szerdán, enyhe erősödést kö­vetően, 37,62 korona/euró szinten zárta piac. A koronát továbbra is elsősor­ban a szomszédos pénzpiacok mozgatták, így a forint és a zloty árfolyammozgásait követ­te. Csütörtökön reggel a külföl­di bankok eurót vásároltak, ami enyhén leverte az árfolyamot. A piac reggel 37,79 korona/euró szinten nyitott, és pár fillérrel alacsonyabb szinten zárt. Pénte­ken 37,75 korona/euró szinten nyitott, és nagyobb hatást nem gyakorolt a hazai fizetőeszközre a jegybank döntése sem. A vára­kozásoknak megfelelően to­vábbra is 4,5 százalékon áll a szlovák alapkamat. Elemzők azonban úgy vélik, hogy az inf­lációs nyomás továbbra is fenn­áll a szlovák gazdaságban, ezért a mostani szünet után további kamatemelés várható. Ivan Šramko jegybankelnök a dön­tést követően jelezte, hogy a Monetáris Tanács tagjai 5:0 arányban a tartásra szavaztak, azonban a meglévő inflációs kockázatok miatt a következő időszakban is szükség lehet a monetáris szigorításra. E héten a korona árfolyama várhatóan 37,55 és 37,95 koro­na/euró között fog mozogni. A forintra ugyanakkor rázós hét vár, ha nem vigyáz a kormány, valutaválság is lehet. Az elemzők többsége a jelenleg 6,75%-os magyar alapkamat 25 vagy 50 bázispontos emelését várja a monetáris tanács mai ülésétől, a kamatszintről és a fo­rint euróhoz viszonyított árfo­lyamáról ugyanakkor már me­goszlanak a vélemények. Az ár­folyam szintjére vonatkozó prognózisok igen különbözőek: az euróval várhatóan 265 és 280 forint közötti szinten keres­kedhetünk. (m, mi) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK Aktuális középárfolyamok Valuta __________Árfolyam Valuta__________Árfolyam EMU-euró 37,734 Lenqvel zloty 9,609 Anaol font 55,811 Magyar forint (100) 13,607 Cseh korona 1,340 Svéd korona 4,093 Dán korona 5,058 Szlovén tollár (100) 15,751 Japán ien (100) 25,223 Svájci frank 23,871 Kanadai dollár 26,730 USA-dollár 29,567 VÉTEL - ELADÁS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 36,72-38,72 28,73-30,39 1,31-1,37 12,93-14,23 OTP Bank 36,74-38,66 28,74-30,33 1,31-1,37 13,08-14,09 Postabank 36,76-38,70 28,80-30,3.4 1,31-1,37 11,81-15,41 Szí. Takarékpénztár 36,75-38,64 28,74-30,24 1,30-1,37 12,95-14,18 Tatra banka 36,77-38,73 28,81-30,35 1,31-1,37 13,04-14,12 UniBanka 36,76-38,68 28,81-23,31 1,30-1,37 13,21-13,90 Általános Hitelbank 36,74-38,70 28,79-30,33 1,30-1,38 13,07-14,08 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA) A kőolaj árának emelkedése miatt a nehezen hozzáférhető tartalékok kiaknázása is nyereségessé válik Végnapjait éli a fekete arany? Lassan bealkonyul a kőolajkitermelésnek? A fogyó tartalékok és a magas árak miatt egyre inkább az alternatív energiaforrások kerülnek az előtérbe. (Képarchívum) Az olajkorszak nem tül tá­voli végét jósolják a szak­emberek, a hagyományos módon kitermelhető kész­letek gyors fogyására, ezzel összefüggésben az üzem­anyag drágulására és a Föld éghajlatának globális fel- melegedésére alapozva. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Már sok irányban folyik a kör­nyezetet sokkal kevésbé szennyező és újratermelődő ter­mészeti energiaforrások gyakor­lati hasznosítása. E téren Szlová­kiának is vannak egyelőre kiakná­zatlan lehetőségei. Hol, miként helyettesítik napjainkban a káros emissziók kibocsátásával az üveg- ház-hatást fokozó energia-hordo­zókat? Dániában 2009-re a villa­mos-energia 25, 2030-ban pedig már 40%-át nyerik szé­lerőművekből. Kanada Ontario tartományában 2009-re már csak négy szénerőmű marad üzemben, a leállítottak által termelt energi­át szél-és vízierőművekből pótol­ják. Az ugyancsak széljárta Egye­sült Államokban viszont az így termelt energia aránya jelenleg mindössze 0,4%, mert ott még mindig nagyon olcsók a szénhid­rogének. Németországban tavaly csaknem egymilliárd liter biodízel üzemanyagot adtak el az ott na­gyon elterjedten használt dízel- motoros járművekhez. Az ameri­kai Texas államban 21 nagy töltőállomás-hálózatnál tankol­ható napraforgóolajból nyert (ha- sábburgonya-szagú) biodízel. Franciaországban a villamos­energia 75%-át a több, mint 40 működő nukleáris erőmű szolgál­tatja. Brazíliában a gépjárművek által felhasznált üzemanyag 40%- a cukornádból nyert alkohol-tar­talmú etanol (hasonló, mint a vi­lágháború éveiben nálunk is hasz­nált motalkó volt). Egyiptomban a Níluson működő vízerőművek mellé 127 megawatt teljesít­ményríj, napenergiával és geoter­mikus melegvízzel működő erőművet építenek. A különleges természeti adottságú Izlandon az energia 98%-át geotermikus (gej- zíres, forróvizes) és vízi­erőművekben állítják elő, s az szolgál fűtésre is. Svédországban a fosszilis szénhidrogének már csak a felhasznált energiahordo­zók alig egyharmadát adják. 1970-ben ez még 77% volt, 2020- ra pedig teljesen átállnak a nukle­áris- és vízi erőművekben való áramtermelésre. Kínában már 30 millió háztartásban az alacsony házak lapos tetejére szerelt naphő-kollektorokban melegítik a vizet a zuhanyozáshoz, mosoga­táshoz. Az egyszerű szerkezetek vásárlásához a hatóságok támo­gatást is adnak. Amszterdamban az ott élők fele kerékpáron közle­kedik, ami jelentősen csökkenti az autózás károsanyag kibocsátá­sát. A nagyon szegény afrikai Ru­andában a Kigali kutató-intézet dolgozta ki egy nagy büntetés­végrehajtó intézet számára a fával tüzelés helyett a fűrészpor és az intézményi hulladékok metán­gázzá alakításával működő bio­erőművet. A Fülöp-szigeteken pe­dig (a világon a legnagyobb mér­tékben) geotermikus erőművek­ben állítják elő a később felhasz­nálandó energia 27%-át! Az olaj árának emelkedése mi­att egyre nagyobb mennyiségű tartalék kiaknázása válik profita- bilissá, így nem kell arra számíta­nunk, hogy a közeljövőben nem tudunk benzint tankolni autónk­ba. A világ legnagyobb olajválla­latai, melyek hatalmas pénzekre tesznek szert az emelkedő olajá­rakból, mégis az alternatív üzem­anyagok felé nyitnak. Az okot a kormányzatok szigorodó szabá­lyozásai, a társadalom felől ér­kező nyomás és az emelkedő ola­járak szolgáltatják, derül ki a Fi­nancial Times cikkéből. Már eddig is hallhattunk válla­latokról, melyek nyitnak a bioüze­manyagok felé, azonban most a legnagyobb olajtársaságok rész­vételével egy ipari méretű infrast­ruktúra is kiépülhet. Hogy érzé­keltessük a nagy társaságok meg­jelenésének fontosságát, érdemes lehet abba belegondolni, hogy a legnagyobb bioüzemanyagot előállító üzem mérete is jóval el­maradt az olajvállalatok által bir­tokolt legkisebb finomító nagysá­gától. A Chevron által most épít- tetendő biodízel üzem napi 100 millió gallon üzemanyagot lesz képes előállítani megújuló energi­aforrásból, ami több mint duplája a tavalyi egész éves amerikai bio­dízel termelésnek. A Chevron Amerika legna­gyobb biodízel üzemének felépí­tésébe ruházott be, a Marathon elsőként szállt be az etanolgyár- tásba és a Shell programot indí­tott a cellulózból származó etanol értékesítésének népszerűsítésére, mely sokkal hatékonyabb mint az első. generációs etanol (hozzáke­verik a sima üzemanyaghoz). A Shell olyan kutatótársaságokkal állt össze mint az logen hogy kö­zösen fejlesszék a cellulózos eta­nolu A társaság elnökhelyettese, Ken Fisher úgy számol, hogy 2025-re a bioüzemanyagokkal hajtott gépjárművek szolgáltatják a közúti szállítások 7-15%-át a mai 1% helyett. Egy új fejezet nyílik az olajtár­saságok életében Donald Paul, a Chevron elnökhelyettese szerint. A végső cél egy ipari szintű inf­rastruktúra kialakítása mondta. Amerika a tavalyi évben elhatá­rozta, hogy 2012-re a piacon 7.5 milliárd gallon etanolt tesz elér­hetővé, ami az összes elérhető üzemanyag 5%-át jelenti. Az EU azt szeretné, ha 2010-re az összes üzemanyag 5.8%-át bioüzema­nyagok tennék ki. A nagy társasá­gok számára jelenleg a nagy kér­dés, hogy hogyan lehetne nyere­ségessé tenni ezeket a beruházá­sokat, melyek nagy része jelenleg a tiszta versenyt torzító különféle támogatásokban részesülnek. Ro­bin West, a PFC Energy elnöke szerint a nyereségesség elérésé­hez idő kell. Ezek a fejlesztések hosszú megtérülési idővel rendel­keznek, de vélhetően jobban meg­éri majd ezekbe, mint első gene­rációs bioüzemanyagokba (eze­ket hozzákeverik a sima üzem­anyagokhoz) invesztálni a pénzt. Ha a bioüzemanyagok tért tudnak hódítani, nem merül fel többé problémaként az üzemanyagellá­tás szűkössége, hiszen a bioüze­manyagokhoz szükséges alap­anyagok mindenhol körbevesz­nek bennünket, (m, ng, mi) A bioüzemanyag gyártásának buktatói A bioprogramok alapfeltétele, hogy az alkoholos üzemanyagok előállítására fordított összes fosszilis energia ne haladja meg a vég­termék energiatartalmát. Az Európai Unió jelenlegi technológiai fej­lettsége mellett a bioüzemanyag termelése csak 76 dolláros hordón­kénti (159 liter) olajár mellett éri meg, ami azt feltételezi, hogy csak a jelenlegi magas ár mellett volna kifizetődő. A környezetvédők sze­rint a bioüzemanyag a mezőgazdaságban monokultúrák kialakulá­sához vezet, ami a károkozók paradicsomává válhat. Végül az etanol reakcióba lép egyes anyagokkal, ezért nikkellel, krómmal, ónnal kell védeni az autó egyes alkatrészeit, ami többletkiadást jelent, (hvg, ú) A befektetések mindig kockázatosak, a 30-40%-os „garantált" kamatok pedig irreálisnak számítanak Igazságtalan a kárpótlás, rizikós befektetők ÚJ SZÓ-ELEMZÉS Robert Fico megerősítette: a nem banki jellegű pénzügyi szol­gáltatóknál elhelyezett elveszett betéteket az állam megtéríti. Már az ödet felvetésénél, néhány évvel ezelőtt joggal hördült fel az embe­rek többsége. A befektetésekkel kockázat is együtt jár, a 30-40%- os „garantáld’ kamatok mindig is irreálisak voltak, a megfontolt többség így jogosan tiltakozik. Vannak azonban olyanok is, akik szerint mindez részben az állam hibájából is történt, és a felügyele­tek és a fogyasztóvédelem is hibás. Ez talán részben igaz, de akár így, akár úgy, a fő ok a kapzsiság volt, amivel az emberek maguknak okozták a bajt. A jogorvoslásnak vannak törvényes formái, peres út, adósságbehajtás stb. Ahogy néhány évvel ezelőtt a pénzügyi felügyeletek még nem álltak a helyzet magaslatán (mos­tanra ez azért már sokat válto­zott), a jogérvényesítés módjai és lehetőségei viszont ma sem igazán kielégítők, sőt, esetenként pocsé­kok: a peres ügyek borzasztóan el­húzódnak, a kinnlevőségeket alig- alig lehet behajtani, a bűnösöket hányszor de hányszor mentik fel (ha egyáltalán eljutnak az ítélet- hirdetésig!) Gondoljuk csak el, mi lenne, ha a Horizont főemberét, Vladimír F.-et sokéves huzavona után felmentenék, és ő mondjuk, Ivan Lexa sikerein felbuzdulva kár­térítést kérne az államtól (azaz közvetve tőlünk) az átélt viszon­tagságokért. De ez a károsultak ré­széről még mindig csak az erkölcsi kárról szólna, nem az anyagiakról. A csőd után volt olyan cég, amelyik vállalta, hogy 6%-os jutalék elle­nében képviseli őket. Nos, telnek az évek, a vagyon nem vész el csak átalakul, és ki tudja, jut-e majd belőle a kártalanításra. Talán ki szabad jelenteni: ha az egyéni kockázatvállalásból eredő veszteség pótlása nem is az állam feladata, a működő jogállami ke­retek megteremtése már az övé. Az ügy kirobbanása után az akko­ri vezető politikusok nem álltak fel és nem mondták, hogy kártala­nítás nem lesz, mert nem igazsá­gos, viszont az ügyet, mint az ál­lampolgárok jelentős részét érintő problémát kiemelten fog­ják kezelni és jogsegélyt fognak nyújtani a mielőbbi befejezés ér­dekében. Ezzel a hozzáállással az előző kabinet kiváló lehetőséget adott arra, hogy a politikai körök kihasználják az emberek jogos el­keseredettségét és a többség szá­mára igazságtalan megoldáshoz folyamodjanak, (horbzs)

Next

/
Thumbnails
Contents