Új Szó, 2006. augusztus (59. évfolyam, 176-201. szám)
2006-08-26 / 198. szám, szombat
28 Egészségünkre ÚJ SZÓ 2006. AUGUSZTUS 26. www.ujszo.com AMIT TE ESZEL, ABBÓL TE LESZEL A cukorbeteg és a zsíros étel A cukorbetegek napi étrendje gyakran túlságosan sok zsírt tartalmaz - mutat rá a düsseldorfi egyetem diabéteszkutató központjának e- gyik munkatársa. Az ok: a cukorbetegeket a szénhidrátok kerülésére tanítják, ők pedig ezeket az ételeket a zsíros élvezetekkel váltják ki. Sok érintett ügyel rá, hogy étrendje kevés szénhidrátot, viszont sok fehérjét tartalmazzon, s ezért naponta felvágottat és húst fogyasztanak. Ez azonban a már amúgy is megterhelt szív- és érrendszer, valamint a gyakori túlsúly miatt nem ajánlott. Sokkal megfelelőbb a szív- és érrendszert is kímélő diéta. Vagyis kerüljünk minden kemény és keményített zsírt, és helyette fogyasszunk inkább hidegen sajtolt növényi olajokat és halat. Egészséges falatok Ha kellemeden éhségérzet a gyomrunkba hasít, vegyük komolyan a figyelmeztetést! Műidig legyen a kezünk ügyében valami könnyű, egészséges harapnivaló, amit üyenkor gyorsan bekaphatunk. így elkerülhetjük, hogy engedjünk a könnyen hozzáférhető, ám egészségtelen ételek, például a csokoládé vagy a hamburger csábításának. Értékes gesztenye Az ősszel érő szelídgesztenye fogyasztása hasonlóan jó hatású, mint a gabona- és diófélék, valamint a burgonya beiktatása az étrendünkbe. A gesztenye a Föld egyes területein szülte fő táplálékként szolgál, helyenként még kenyérfélét is sütnek belőle. Fogyasztása előtt ne csak a külső, kemény burkától, hanem a belső bőrétől is tisztítsuk meg! Igyunk rá! Gondolta volna, hogy egyórányi sportolás során akár másfél liter folyadékot is veszíthetünk? Nem mindegy azonban, mivel pótoljuk a hiányt! Bármennyire is meglepő, sportoláshoz a víz nem a legideálisabb választás, mert izzadáskor a folyadékon kívül értékes ásványi sókat és nyomelemeket is veszítünk. Sportoláskor növekszik az izmok működéséhez és a vízháztartáshoz elengedheteden nátriumszükséglet. Mivel a nátrium a folyadék felszívódását is serkenti, ezért fontos, hogy italunk tartalmazza ezt az ásványi anyagot. Intenzív testedzés közben testünkre fokozott „káliuméhség” jellemző, ezért az ideális sportital nem nélkülözheti a folyadékháztartáshoz, valamint az ideg- és izomműködéshez szükséges káliumot. Szénhidrátok is kellenek az energianyeréshez. Az izotóni- ás italokban lévő szénhidrátok segítenek stabilizálni a sportolás során csökkenő vércukorszintet. A legoptimálisabb a 6 százalék (56 g szénhidrát/liter) szénhidrátot tartalmazó ital. A zsírtartalmú italok, így például a tej fogyasztása edzés előtt nem ajánlott, mert gyakran hányingert, fejfájást okoz, ráadásul inkább táplálék, mint ital, ezért a folyadék- háztartás kiegyenlítésére nem alkalmas. A cukrozott üdítők sem nevezhetők szomjoltónak, hiszen szénhidráttartalmuk a 8 százalékot bőven meghaladja, ráadásul sok káros színező- és ízanyag van bennük. A szénsavas italok puffadást okozhatnak, ami nemcsak a sportolást, de a folyamatos fo- lyadékpódást is gátolja. A koffeintartalmú italok feleslegesen felpörgetik a szervezetet, ráadásul vízhajtóak, ezért növelik a folyadékveszteséget. Ha a gyermek ebédjéről a szülő gondoskodik, akkor délben mindig meleg ételt adjon a gyereknek Mit egyen a kisiskolás? Ha valamilyen ételt nem szeret, legközelebb készítsük el más formában A gyerekek táplálkozásában a napi ötszöri étkezésnek fontos szerepet kell kapnia^ A reggeli ne maradjon ki, sőt ha lehet, legyen bőséges, ugyanis hétköznap a délelőtti iskolai órákhoz szükséges energiát ebből kell fedezni. FELDOLGOZÁS A kisiskolások többségénél az étkezések egy része az iskolában zajlik, de a reggeli biztosítása mindenképp a szülő feladata. Kívánatos lenne, hogy egy gyerek se induljon el éhesen az iskolába. Fontos, hogy a reggeli legyen tápláló, tartalmazzon gabonaféléket, pl. kenyeret, pékárut (ha lehet, teljes kiőrlésű iisztből készülteket), felvágottat, sajtot vagy tojást, vagy joghurtot, kefirt, nyers zöldséget és valamilyen innivalót - tejet, tejes italt, gyümölcslevet vagy teát. A reggel elfogyasztott ital soha ne maradjon el! Ha a gyermek étvágytalan, akkor is ragaszkodjunk ahhoz, hogy legalább egy bögre meleg kakaót vagy teát vegyen magához! A vacsora is kiemelt fontosságú étkezés, állhat hideg vagy meleg ételekből. Felmérve a napjainkra jellemző iskolai étkeztetés hiányosságait, igyekezzünk úgy összeállítani a vacsorát, hogy a gyermek hozzájuthasson a létfontosságú tápanyagokhoz. Ha a gyermek ebédjéről a szülő gondoskodik, akkor délben mindig meleg ételt adjon a gyereknek! A tízórai és az uzsonna lehet valamilyen gyümölcs, tejtermék, péksütemény, szendvics, müzliszelet stb. A szülő felelőssége Az iskola mellett mindenekelőtt a szülő felelőssége, hogy a gyermekek a fejlődésükhöz szükséges ösz- szes tápanyagot megkapják. Fontos, hogy a napi ötszöri étkezés biztosítva legyen, és az asztalra a lehető legváltozatosabb formában kerüljenek a tápláló ételek. A gyerekek kb. egyharmada nem étkezik naponta ötször. Jellemző, hogy gyakran elmarad a reggeli, és nagy részük nem fogyaszt naponta tejterméket, gyümölcsöt, zöldséget. A helyes étkezési szokások kialakítása A kisiskolás gyerekeket ebben az életkorban rengeteg olyan külső hatás éri, ami a táplálkozásukat nagyban befolyásolhatja, pl. iskolai étkezés, divat, otthoni szokások, reklámok. A szülők ezek közül leginkább az otthoni szokásokat tudják befolyásolni, illetve az otthon elsajátított szokások segítenek abban, hogy a gyermek ne essék áldozatul a legtöbbször egészségtelen „étkezési divattrendeknek”. Ebben az életkorban már van sok óvodáskorban berögzült szokás, ami ha pozitív, akkor folytatni kell, illetve megerősítem. Abban az esetben, ha a gyermekek táplálkozását nagyrészt helytelen, negatív attitűdök jellemzik, a szülőknek még mindig nem késő befolyásolni, illetve a helyes útra terelni azokat. Természetesen alapvető, ugyanúgy, mint az óvodásoknál, hogy a szülők, nagyszülők, nagyobb testvérek pozitív példát mutassanak. Ebben az életkorban az ún. játékos tanítás mellett már érdemes a „tudatos tanítást” is alkalmazni, mert a 7-10 éves gyerekeknek sok műiden elmagyarázható, és a csemetét érdeklődőek is. A táplálkozással, egészséges életmóddal kapcsolatos ismereteket a gyermekek ideális esetben az iskolában is kapnak, aminek elsajátítása akkor a leghatékonyabb, ha otthon a szülő is bekapcsolódik az „oktatásba”. Ez a kisiskolások esetében sokszor akkor a leghatékonyabb, ha a tanítás egy kicsit játékos formában történik. Pl. a különféle gyümölcsök, zöldségek, pékáru, egy pohár tej, tojás stb. könnyen ábrázolhatóak rajzolva vagy gyurmával. Érdemes üyenkor elmondani azt is, hogy az egyes élelmiszerek miért fontosak a szervezet számára. Különféle gyerekeknek szóló kiadványok, szórólapok, illetve könyvek segítségével az elméleti tudás egy részét maguk is el tudják sajátítani. Gyakori, hogy egyes ételfélékre a gyerekek azt mondják, hogy nem szeretik. Érdemes üyenkor az adott élelmiszert más formában elkészíteni. Egy másik nagy lehetőség, amit érdemes „kihasználni”, ugyanaz, műit az óvodások esetében is, azaz, bevonni a gyereket az ételkészítésbe, tálalásba. Vonjuk be a gyerekeket az ételkészítésbe! Az iskoláskorú gyerekek már sokkal több mindenbe bevonható- ak, mint az óvodások. A szendvicsek, saláták, dresszingek elkészítését többségük már önállóan is el tudja végezni. A palacsintatészta, illetve különféle süteményekhez, tortákhoz a tészta keverése, a sütemények díszítése, tojás felverése, panírozás, rakott ételek rétegezése, sajtreszelés, tejes italok, turmixok készítése stb. a gyerekek nagy részének már nem okoz problémát. Természetesen a különböző ételkészítési műveletekbe, illetve fázisokba a gyerekeket a koruktól és ügyességüktől függően kell bevonni. Egy idősebb és ügyesebb gyereket már a tűzhelyhez is oda lehet engedni, de a biztonság érdekében csak felnőtt felügyelet mellett. A konyhában átélt sikerélmények valószínű, hogy pozitívan fogják befolyásolni táplálkozásukat, azaz szívesebben elfogyasztják a zöldséges ételeket, tejtermékeket, stb. A noszogatás, a litániá- zás helyett természetes módon tálaljuk az egészséges ételeket az asztalra! A „meg kell enni a répát, mert egészséges” jelmondat bár igaz, de kevéssé meggyőző. Azonban ha a friss, gusztusosán csíkokra vágott répa egy tálban vár arra, hogy elropogtassuk, ha dresszing is kerül mellé, és ha mi magunk is fogyasztjuk, ez sokkal hatásosabb, műit bármüyen példabeszéd. Édesszájú gyerekek A gyerekek érdeklődőek, értelmesek, tamthatóak, így érdemes ebben a korban komoly figyelmet szentelni annak is, hogy a gyerekek megtanulják az egyes élelmiszer- csoportok, köztük az édességek helyét és szerepét is a táplálkozásban. A különféle édességek fogyasztása a gyerekek számára ne legyen tiltott, de ne is legyen mindennapos, és főleg ne legyen az ajándékozás vagy a jutalmazás fő tárgya! Fontos hogy már ebben a korban megtanulják, hogy az édességeket a főétkezések után fogyasszák, és hogy az egyszeri adag egy egész torta helyett 1 szelet torta vagy sütemény, egy egész tábla csokoládé helyett pár kockányi, vagy egy kis szelet csoki, egy zacskó cukorka helyett csak egy pár szem. Az édességtől való tiltás sokszor azért nem vezet célra ebben a korban, mert a gyerekek, ha otthon tiltva vannak az édességtől, akkor zsebpénzükből megveszik bárhol. Az édességek - ugyanúgy, mint a többi élelmiszercsoport helyét -, szerepét a táplálkozásban érdemes minél hamarabb megtanítani a gyerekeknek, mert későbbi táplálkozásukban a rögzült szokások jelentős szerepet fognak játszani. (Forrás: Táplálkozás és Tudomány) Iskoláskornak az óvodáskor és a serdülőkor közötti időszakot, vagyis iskoláskorúaknak a 7-10 éves gyerekeket nevezzük. Ez az életszakasz jelentős testi és szeüemi fejlődéssel jár, tehát a megfelelő táplálkozás fontos szerepet játszik egészségi állapotukra, valamint fejlődésükre nézve. A kisiskolások növekedése egyenletes, kiegyensúlyozott, így a táplálkozásuknak is kiegyensúlyozottnak kell lenni. ORVOSI SZÓTÁR MINDENKINEK Sárgásbarna bőrelszíneződés Neuroangiosis cutis haemoside- rosa. Pangásos bőrelváltozás, amely sárgásbarna vagy vörhe- nyesbama foltokban jelentkezik hosszan tartó vénás pangás következtében. Schistosomiasis Más néven büharziázis. A vízi csigák által terjesztett és a Schis- tosomáknak nevezett élősködő laposférgek okozta betegség. A paraziták behatolási kapuja a bőr. Klinikai megnyüvánulásai az élősködő fajtájából függőek. Egyesek a bélrendszert károsítják, míg mások a húgyúti szerveket. Leggyakoribb tünetek a súlyos hasmenés, a bélvagy hólyagfal, illetve a máj hege- sedése. Scotch-teszt A fonalférgek petéinek kimutatására szolgáló eljárás, melynek során a végbélnyüás környékéről ragasztóanyaggal kezelt papírcsíkkal távolítják el a fertőzött tápcsatornából Idkerülő petéket. Sebészet Orvostudományi szakág, mely magában foglalja mindazokat a kézi és műszeres műtéti eljárásokat, melyek célja az élő szervezetet ért bármüyen károsodás megszüntetése, és amennyire lehetséges, az eredeti viszonyok visszaállítása. A beavatkozásoknak számos jellegzetes fajtája ismert. Sejtosztódást gátló szerek Olyan anyagok, amelyek megakadályozzák a sejt osztódását, vagyis a mitózist. Szélesebb értelemben mindazok a daganatellenes gyógyszerek (citosztatiku- mok), melyek lassítják a rosszindulatú daganatsejtek gyors osztódását. A rosszindulatú daganat olyan sejtek tömege, melyek osztódásuk során kikerülnek a szervezet szabályozó tevékenysége alól, s így osztódásuk sebessége sokszorosa a, normál sejtekének.
