Új Szó, 2006. augusztus (59. évfolyam, 176-201. szám)

2006-08-26 / 198. szám, szombat

16 Interjú ÚJ SZÓ 2006. AUGUSZTUS 26. www.ujszo.com „Meggyőződésem, hogy Arnold segítsége nélkül már rég nem lennék életben" - állítja Ladomirják Renáta, a természetgyógyász egykori élettársa Az elhagyott férj áll a „túszszabadítás” hátterében? A királyhelmeci természet- gyógyász V. Amold és a Flori­dában élő, magyar állampol­gárságú Sz. Mónika esete az utóbbi napokban Szlovákiá­ban és külföldön is nagy saj­tónyilvánosságot kapott LECZO ZOLTÁN Az ügy részleteit azonban ed­dig csak a rendőrség által közre­adott nyilatkozatokból ismerhet­tük. V. Arnold barátai és tisztelői eddig nem nagyon szerepeltek a médiában. Ladomirják Renáta, a természetgyógyász egykori páci­ense és élettársa most mégis nyi­latkozott lapunknak. Mikor ismerkedett meg V. Arnolddal? Tíz évvel ezelőtt találkoztunk. Barátságnak indult a kapcsola­tunk, ám később néhány évig együtt is éltünk. Időközben az orvosok daganatos megbetege­dést diagnosztizáltak nálam, melyből Arnold segítségével si­került kigyógyulnom. Mit gondol, mindabból, ami­vel a rendőrség gyanúsította V. Arnoldot - hogy akarata el­lenére fogva tartotta a ma­gyarországi nőt, hogy váltság­díjat követelt érte, vagy hogy titokzatos szektavezér lenne - mi felel meg a valóságnak? Meggyőződésem, hogy min­debből semmi sem igaz. Bár az utóbbi időben külföldön élek, hétvégenként rendszeresen jár­tam a királyhelmeci kertes nya­ralóházba. Egészségi állapotom miatt szükségem volt Arnold se­gítségére, így gyakran felkeres­tem őt. Soha sem láttam semmi olyasmit, ami a rendőrség állítá­sait alátámasztaná. A telken sen­kit sem tartottak fogva, és persze semmiféle okkultista szertartá­sok nem voltak. A rendőrségi felvételek még­is egy olyan részét ábrázolják az udvarnak, ahol a kör köze­pén ötágú csillag látható. Ez a terület milyen célt szolgált? Arnold itt meditált, itt gyűjtött erőt a kezelések előtt. Ám azt ál­lítani, hogy ez a tisztás valami­lyen titokzatos rítusok színhelye lett volna, egyszerűen butaság. Ismétlem, semmi ilyesmi nem zajlott ott. Mit tud a lefoglalt woodoo- babákról és a könyvekről? Ezek a viaszfigurák már az első házkutatás idején is a helyü­kön voltak. Érdekes, hogy akkor a rendőrség számára teljesen ér­dektelennek tűntek, csak később váltak „bizonyítékká”. Nem tu­dom, mitől lettek woodoo-ba- bákká nyüvánítva, vagy milyen kvalifikált személy azonosította őket. A két házkutatás között na­pok teltek el. Ha bárki Arnold környezetéből veszélyesnek ítél­te volna ezeket a tárgyakat, már rég eltüntette volna azokat. Ezo- terikával, meditációval vagy má­giával foglalkozó könyvek pedig szerintem nagyon sok háztartás­ban vannak. Érdekes, hogy a Bibliát nem vitték el, pedig ab­ból is volt vagy tíz darab. Tud arról, hogy a múltban bárkit akarata ellenére ott tar­tottak volna a királyhelmeci farmon? Nem. Ez nem lenne össze­egyeztethető Arnold személyisé­gével. Képtelen bárkivel úgy vi­selkedni, ahogy azt a magyaror­szági nő a rendőröknek elmond­ta. Egyébként szó sincs farmról, Arnold és Mónika júniusban együtt jött el Prágába. Volt, hogy Arnold hosszú órákra magunkra hagyott minket, mert az üzleti ügyeit intézte, hogy gondjai lennének, vagy hogy el szeretne menni. A városban szabadon mozoghatott, azzal találkozott, akivel csak akart. mert ott semmiféle állattenyész­tés nem folyik, a régi ház lett át­alakítva lakható kertes nyaraló­vá, ahol a négy nagy testű ku­tyán és egy kecskén kívül más ál­lat nincs. A „sértett”, Mónika etette a borjú nagyságú, kb. 80 kg-os kutyákat, így nem nehéz elképzelni, mitől voltak kék fol­tok a testén, amelyeket ütlegelés nyomainak minősítettek. De hogy egy konkrétumot említsek: néhány hete fültanúja voltam, ahogy Arnold azt mondja Sz. Mónikának, ha honvágya van, és meg akarja látogatni a családját, szívesen elviszi őt Magyaror­szágra vagy a repülőtérre. Mit gondol, akkor miért állí­totta a magyar hölgy, hogy aka­rata ellenére tartották fogva? Szerintem az egész históriát Mónika elhagyott férje találta ki, aki rendkívül féltékeny volt. Tu­domásom szerint Arnoldot is megfenyegette, és azt mondta, hogy a feleségét mindenáron visszaszerzi tőle, még akkor is, ha kommandót kell érte küldeni. Ön találkozott ezzel a nővel? Persze, ismerem. Júniusban együtt jöttek el Arnolddal Prágá­ba. Volt, hogy Arnold hosszú órákra magunkra hagyott min­ket, mert az üzleti ügyeit intézte. Mónika egy szóval sem említet­te, hogy gondjai lennének, vagy hogy el szeretne menni. A város­ban szabadon mozoghatott, a mobiltelefonja állandóan nála volt, használta a számítógépet és az internetet. Azzal találkozott, akivel csak akart. A nyaralóban utoljára a rendőrségi akció előtti hétvégén voltam. Semmi sem utalt arra, hogy Mónika el akar­na menni onnan. Ha a komman­dósok már reggeltől figyelték a házat, látniuk kellett, hogy Mó­nika mobiltelefonnal a derekán, szabadon jár-kel az udvaron, és beszélget az ott dolgozó embe­rekkel. A kapuk pedig tárva- nyitva voltak... Milyen emberek jártak Ar­nold telkére? Leginkább barátok, is­merősök, illetve páciensek. De gyakran jöttek munkások is, hisz az udvaron építkezési munkála­tok folytak. A kapuk, ahogy azt már említettem, általában nyitva voltak. Az ingatlant csak egy drótkerítés választja el a többi telektől. Az arra járók láthatták, mi zajlik odabenn. Kérdeztem is a rendőröktől, ha Arnold valami­lyen törvénybe ütköző dolgot művelt volna a telkén, szerintük megengedi, hogy oda bárki ide­gen beléphessen? Említette, hogy V. Arnold önnek is segített. Meggyőződésem, hogy az ő se­gítsége nélkül már nem élnék. 2003 szeptemberében az orvo­sok rosszindulatú daganatot di­agnosztizáltak nálam. Megope­ráltak, ám decemberben a beteg­ség kiújult. Újra megműtötték, de további kezeléseknek már nem vetettem alá magam. Ar­nold kezdett gyógyítani külön­böző módszerekkel, és homeopá­tiás szereket is szedtem. Most, három évvel a történtek után tü­netmentes vagyok. Mindazt, amit elmondtam, orvosi leletek is igazolják. Azóta, ha segítségre van szükségem, mindig Arnold- hoz fordulok. Lehet, egyesek szá­mára hihetetlenül hangzik, de ő képes különböző alternatív mód­szerekkel gyógyítani. Bár már egy ideje nem élünk együtt, so­hasem utasított el, és másoktól sem tagadta meg a segítséget. Említette a homeopátiás szereket. A rendőrség a máso­dik házkutatáskor több száz „ismeretlen összetételű folya­dékot tartalmazó üvegcsét” foglalt le. Tud erről valamit? Ezekben az üvegekben való­ban homeopátiás szerek voltak, melyeket Arnold legálisan vásá­rolt. Ez számlákkal igazolható. Bűnjelként foglalták le édesany­ja házában azokat a kémcsöve­ket is, amelyeket Arnold 7 évvel ezelőtt elhunyt nagymamája ke­zelésekor használtak vérvételkor és egyéb vizsgálatok elvégzése­kor a helyi kórházban. Ismer olyanokat, akiknek V. Arnold segített a gyógyulás­ban? Igen. Ezek az emberek, hallva a híreket, most maguk jelentkez­nek, és támogatásukról biztosít­ják őt. Napjában többször csöng a telefonom. Olyan emberek hív­nak, akik tanúskodni szeretné­nek Arnold mellett. Többen be­leegyeztek, hogy személyes ada­taikat és a történetüket is a nyil­vánosság elé tárjuk. Mit gondol, a helyiek ho­gyan vélekedtek Arnoldról? Ha az emberek azt látják, hogy valaki sikeres, és anyagi té­ren is gyarapszik, sajnos gyakran irigykedni kezdenek rá. A jogi kvalifikációkhoz nem értek, de tudom, hogy Arnold nem bűnös. A második házkutatáskor lefog­lalt tárgyak láttán azonban, úgy vélem, a rendőrség minden fűszálba belekapaszkodik, min­dent összeszed csak azért, hogy valamit találjon ellene. Mindent megtesznek, hogy okot leljenek arra, ami legalizálná az eddigi eljárást. Azt sem értem, hogy a tűzijátékhoz használt, házilag eszkábált szerkezet miért minősül fegyvernek. A farmon azonban fegyvere­ket és kábítószert is lefoglal­tak. Ezekről mit tud? Vadkenderrel az egész Kis­hegy tele van, hisz a növény ott nő a szabadban. Ezt bizonyíthat­ja az összes szőlősgazda és bár­melyik állami szerv, amely veszi a fáradságot, és kimegy helyszí­nelni. Úgy tudom, a rendőrök csupán flóbertpuskát találtak, melynek a tartása nincs en­gedélyhez kötve. (Információink szerint engedélyhez kötött. A szerk. megj.) A töltények pedig az egyik állandóan ott tartózko­dó személy állítása szerint az ő tulajdonában voltak, aki ezt rög­tön el is mondta a rendőröknek. Jelzem, nem klasszikus flóbert lőszerről van szó, hanem légpus- kasöréthez hasonló hatásúról. A kezdetektől az az érzésem, a rendőrök nem akarnak tudo­mást venni arról, ami valójában a telken történt. Nem veszik fi­gyelembe mások véleményét, és görcsösen ragaszkodnak a beje­lentő által vázolt verzióhoz. Az első rendőrségi közle­ményben az állt, hogy a rendőrök elfogták V. Arnold három társát is. Kik ezek az emberek? Érdekes, hogy ezt maguk a rendőrök sem tudták megmon­dani nekünk. A híradások később ezekről az emberekről már el is feledkeztek, az újságok a „letartóztatottaknak” soha még a nevük kezdőbetűit sem közölték. Nem voltam ott a rendőrségi akciónál, de a baráta­im elmondták, a telekről a kom­mandósok csak Arnoldot és Mó­nikát vitték el. A helyszínen tar­tózkodott Arnold cégének ügy­vezető igazgatója, aki a Csehor­szágban bejegyzett cégét irányít­ja, amely alkatrészek gyártásá­val foglalkozik. Nem tudom, le­tartóztatott személynek kell-e nyilvánítani az ügyvezető 10 és 17 éves fiát is, akik szintén jelen voltak. Biztos törvényes volt az is, hogy a gyerekek a sárban fe­Mónika egy szóval sem említette, (Szabó Bernadett felvétele) küdtek, miközben a rendőrök fegyvert szegeztek rájuk. Mit gondol, V. Arnold ho­gyan éli meg a mostani törté­néseket? Általában jók a megérzései, és azt is tudja, hogy ha valami meg van írva valamelyik ember sorsá­ban, azt az illető nem kerülheti el. Bízom abban, hogy az igazság­szolgáltatás fényt derít az igaz­ságra, és a bíróság nem újságcik­kek és rendőrségi nyüatkozatok alapján hozza majd meg döntését. Sz. Mónikával találkozott a történtek óta? Nem. Azt sem tudom, jelenleg hol tartózkodik. A rendőrök csak annyit árultak el, hogy már ott­hon van, de hogy Magyarorszá­gon vagy másutt, azt nem tu­dom. Különben meg van róla a véleményem, mivel bántalmazta Arnold édesanyját, és semmi jót nem mondanak róla az amerikai ismerősei sem. Hogy anyának milyen, arról az is tanúskodik, hogy elhagyta hétéves kisfiát, és eljött Arnold után a világ végére. Ön szerint, ha bebizonyoso­dik, hogy Sz. Mónika nem mondott igazat akkor, amikor azt állította, hogy fogva tartot­ták, nem kell majd a hölgyet a rendőrség félrevezetéséért fe­lelősségre vonni? Számomra már az is érthetet­len, hogy ha az ügyészség nem emelt vádat a fogva tartás és a váltságdíj követelésének ügyé­ben Arnold ellen, akkor a rendőrség miért bocsátotta sza­badon Sz. Mónikát. Úgy tűnik, a hatóságok mindannak, amit a nő mondott, hitelt adtak, az összes többi tanúvallomást pedig, ame­lyek Arnold mellett szóltak, fi­gyelmen kívül hagyták, mert nem illettek bele a Mónika által rajzolt képbe.

Next

/
Thumbnails
Contents