Új Szó, 2006. augusztus (59. évfolyam, 176-201. szám)
2006-08-26 / 198. szám, szombat
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2006. AUGUSZTUS 26. www.ujszo.com Milliomosoknak fog énekelni a prágai Károly-hídon Extra Madonna-koncert KOKÉS JÁNOS Milos Forman hosszú évtizedek után ismét színházi rendezésre készül, méghozzá a prágai Nemzetiben Jól fizetett séta a Moldva partján Bemutatásra váró filmje, a Goya szellemei után a prágai Nemzeti Színházban rendez (Zuzana Mináčova felvétele) Rendkívüli Madonna-koncert lesz várhatóan szeptember 8-án vagy 9-én este Prágában, a történelmi nevezetességű Károly-hídon, ahol a nemzetközi hírű párizsi Louis Vuitton divatcég hatalmas születésnapi bulit rendez, amelyre mintegy 300-350 milliomost hívtak meg a vüág minden tájáról. A Vuitton cég szeptember 6- tól 10-ig foglalta le az európai gótika gyöngyszemének számító több mint 600 éves kőhidat, a Moldva- parti metropolis legnagyobb turisztikai látványosságát. A divat- tervező állítólag személyesen intézte el Madonnával, hogy az megjelenjen a felső tízezer néhány száz képviselőjének szánt megabulin. Az amerikai popdíva szeptember 6-án és 7-én ad koncertet Prágában a Sazka Aréna csarnokban, de a prágai sajtó már korábban megírta, hogy Madonna szeptember 10- ig Prágában marad. Az énekesnő prágai programjáról azonban eddig csak különféle találgatások láttak napvilágot. A cseh sajtó most úgy értesült, hogy Madonna részt vesz a vüághírű divatcég születés- napi ünnepségein, s a résztvevőknek a páradan történelmi környezetben 3-4 dalt is elénekel. A Ká- roly-híd tervezett teljes lezárása óriási felháborodást és vitát váltott ki. Az évtizedek óta kizárólag a gyalogosok által használt híd ugyanis az egyeden összekötő kapocs Prága két leglátogatottabb történelmi övezete, az Óváros és a Hradzsin között. A nevezetes utat az utóbbi évtizedekben sosem zárták el teljesen a turisták elől, még akkor sem, amikor Erzsébet angol királynő, vagy Bili Clinton amerikai elnök sétált rajta végig. Titokban jár mostanában Prágába Milos Forman, a Connecticutban élő, cseh származású, Oscar-díjas rendező. Titokban, mert csak két-három napokra jön. Bár legújabb filmjével, a Goya szellemeivel még mindig nem készült el teljesen, már új rendezése foglalkoztatja. SZABÓ G. LÁSZLÓ Az pedig a cseh fővároshoz köti, ahol a hatvanas években olyan alkotásokkal gazdagította az egyetemes filmművészetet, mint a Meghallgatás, a Fekete Péter, az Egy szöszi szerelmei vagy a Tűz van, babám! De ugyanabban az időben, amikor a híres prágai zenés színházban, a Semaforban rendezett, Ján Roháécsal közösen filmre vitt egy dzsesszoperát is, a kor ismert és elismert szerzőpárosa, Jin Suchý és Jin Šlitr Jól fizetett séta című darabját. Az 1966-ban forgatott zenés film alapanyaga annyira a szívéhez nőtt, hogy lélekben azóta sem tudott megválni tőle. Ennek a ténynek köszönheti most a prágai Nemzeti Színház vezetősége, hogy Milos Forman tavasszal színpadi rendezést vállalt szeretett városában. De mint mindennek, ennek is van egy története. Nem ez volt a Nemzeti első gesztusa a vüághírű rendező felé, aki babérjait olyan alkotásokkal gyarapította - már amerikai állampolgárként - mint a Száll a kakukk fészkére, Hair, Ragtime, Amadeus. Évekkel ezelőtt már komoly tárgyalások folytak arról, hogy a Moldva- parti Aranykápolnában, ahogy a csehek a Nemzetit nevezik, az operatársulattal dolgozik majd Müos Forman. Bedíich Smetana Dalibor című operáját rendezte volna, ami a csehek számára körülbelül annyit jelent, mint nekünk, magyaroknak Erkel Hunyadi Lászlója. Forman lelkesen készült a nagy kihívásra, a terv azonban gyorsan füstbe ment. Elképzeléseit, főleg a darab rövidítéseit illetően, nem tudta akceptálni a „nagy nemzeti operatröszt”. Formánnak már az első megbeszélések során látnia kellett: majdani munkatársai, görcsösen ragaszkodva a rég bevált librettóhoz, olyan magas falakat húztak köré, amelyek ledöntését egyszerűen lehetetlennek érezte. A megalkuvás pedig nem az ő műfaja. Tavaly, amikor életműdíjat kapott San Franciscóban, az indoklásban egyébként az is elhangzott: „Soha nem vállalt kompromisszumot, ezért nem hódolt be sem rendszernek, sem stúdióknak vagy producereknek.” A Dalibor színpadra állításáról tehát nem sokkal a felkínált lehetőség után lemondott. Hogy fájó szívvel-e vagy sem, ma már nem is érdekes. Azokban a hónapokban ugyanis már a Goya szellemei forgatókönyvén dolgozott „udvari szerzőjével”, Jean-Claude Carrier- re-rel, akivel első amerikai filmjét, az Elszakadást, majd évekkel később a Valmontot írta. Goyáról, a híres spanyol festőről többen is forgattak már fűmet. Legutóbb 1999-ben Carlos Saura Francisco Rabal főszereplésével. Forman számára ez is egy olyan kihívás lett, mint az előbb említett Valmont, amelynek az alapjául Choderlos de Laclos drámája szolgált - de nemcsak neki, hanem a nála sokkal merészebb Stephen Frearsnek is, aki ugyanebből az anyagból ugyanabban az időben Veszedelmes viszonyok címen forgatott filmet. Akkor, amikor Forman már tudta, hogy madridi kollégáját, Saurát is erősen foglalkoztatja az újító szellemű, elképesztő mennyiségű képet festett Goya alakja, ő egy másik filmre készült. A japánok miatt meghiúsult Pokoltábor és az amerikaiak miatt dugába dőlt Rossz hírek után azonban ebből a tervéből sem lett semmi. Az idő azonban neki dolgozott. Saura filmje nem kavart nagy port a vüágban, érthető módon csak a spanyolokat nyűgözte le. Az évek múlásával aztán ők is egyre kevesebbet beszéltek az alkotásról, majd egyre fokozottabb kíváncsisággal várták, mikor kezdi el forgatni Forman a maga Goya- verzióját. Tavaly aztán zöld utat nyert a produkció. A hetvenhá- rom éves amerikai-cseh rendező, akkor már cannes-i kitüntetettként, a francia Becsületrend lovagjaként egy madridi palotában startolt a stábjával. A parádés szereposztás most sem maradt el: a címszerepet a dán Stellán Skars- gard kapta, akit elsősorban Lars von Trier Hullámtöréséből és a Szabó Istvánnal forgatott Szembesítésből ismer a közönség. Goya múzsáját Natalie Portman alakítja, Lorenzo testvért pedig, aki szerelmi viszonyba bonyolódik a festő múzsájával, Javier Bardem, az Oscar-díjat nyert Belső tenger mozgássérültjeként brillírozó spanyol színész formálja meg. Bár a film utómunkálatai még most sem értek véget, Müos Forman a minap már a Jól fizetett séta szereplőválogatásán vett részt Prágában, s noha felnőtt ikerfiai, Petr és Matéj (édesanyjuk Vera Kresadlová, a Semafor egykori üdvöskéje) prágai lakosok, és szoros kapcsolatban áll velük, a fáradhatatlan rendező most is kedvenc szállodájában, egy Vencel tér melletti szecessziós palotában szállt meg. Rövid telefonbeszélgetésünket természetesen a Márai-re- génnyel kezdtük. Mi az oka annak, hogy A gyertyák csonkig égnek című regényből, amelyről olyan lelkesen nyüatkozott, végül mégsem lett film? Én még mindig nem tettem le róla. Nekem ez a történet továbbra is nagyon tetszik. Hat hét választott el a forgatástól, kész volt a szereposztás, tudtuk, hol zajlanak majd a felvételek, három gyönyörű prágai kastélyban is forgattunk volna, amikor a fülembe jutott, hogy Sean Connery, a film egyik főszereplője visszalépett. Meggondolta magát. De miért? Nézeteltérése akadt a producerrel. Megegyeztek valamiben, a szerződése viszont bizonyos pontokban eltért a megbeszéltektől. Ezen jól összevesztek, Sean Connery a végén felállt, és bejelentette: ő ezzel a filmmel végzett is akkor. Erre a szponzorok is visszaléptek, és mint egy kártyavár, az egész összeomlott. Én azonnal találtam volna más színészt a szerepre, de a kassza akkor már üres volt. A forgatókönyvet viszont továbbra is őrzöm, és abban reménykedem, hogy még nincs veszve minden. Nagyon a szívemhez nőtt a történet: igaz, őszinte és feszültséggel teli. Goya 1746 és 1828 között élt. Mennyit mutat belőle a film? Ez nem egy életrajzi film lesz. Még akkor sem, ha a festő életének meghatározó szakaszát mutatja be. A Goya szeüemei Spanyolország 1792 és 1809 közötti időszakát ábrázolja a festő szemével, vagyis az inkvizíció végétől a napóleoni invázióig teljed a történet. Inest, a festő múzsáját eretnekséggel vádolják, és tömlöcbe vetik. Ezt a szerepet Natalie Portmanre bíztam, aki ráadásként kapott egy másik feladatot is. Ines prostituált lányát is ő játssza a filmben. Stellán Skarsgardra hogyan akadt rá? Nem akartam túlságosan ismert, hoüywoodi produkciókban szereplő színészre osztani a szerepet. Steüanra, bevallom, a producerek hívták fel a figyelmemet. Több fűmben is megnéztem őt, és én is mindben kitűnőnek láttam. Első körben egyébként Javier Bar- demet ajánlották a címszerepre. Sokak szerint ő az eszményi Goya. Igen, ez kézenfekvő megoldás lett volna. Spanyol színész játssza a spanyol festőt. De ha neki adom a szerepet, már a spanyolokat sem tudom meglepni, hiszen Javier igazi sztárnak számít hazájában. Lorenzo testvér szerepére azonban ideális választás volt. És az a másik főszerep a fűmben. Ráadásul meglehetősen ellentmondásos figura. Hét év telt el legutóbbi filmje, az Ember a Holdon bemutatója óta. Hét év után milyen érzésekkel várja, hogy a Goya szellemeivel visszatér a vüág mozijaiba? Késő ősszel lesz a vüágpremier. Természetesen örülnék, ha a közönség szeretné a fűmet. Ha sikeres lesz, azonnal belevetem magam a következő fűmbe, amelyet Amarillo Slim címen Nicolas Cage főszereplésével forgatok majd. Tavasszal azonban Prágában rendez, méghozzá dzsesszoperát. Én ezt a műfaji megjelölést még nem is hallottam. Ne vegye azt olyan komolyan. Egy kis ez, egy kis az. Egy könnyed hangvételű opera. Egy komolyabb dzsesszdarab. Keűemes a zene és szeűemesek a dalszövegek. Jirí Suchýt órákon át képes vagyok haűgatni. A Semafor-beli régi előadásait éveken át lemezről haű- gattam Amerikában, de annyira féltem, hogy elkopnak, hogy előbb hangszalagra, utána pedig CD-le- mezekre másoltam át. Színházban nem is rendezett soha Amerikában, csak valamikor régen Prágában, a Laterna Magicában és az E. F. Burian Színházban. Izgulok is rendesen. A Nemzeti nagy kihívás lesz számomra. Remélem, az öröm sem lesz kisebb. PENGE ___________________ ... ................... Grendel Lajos: Mátyás király New Hontban Kalligram, Pozsony, 2005 A Mátyás király New Hontban című regény a kötet fülszövege szerint a Tömegsír és a Nálunk, New Hontban című regényekkel együtt „egy laza trilógia záródarabjának is tekinthető”. A trilógia egyes darabjait azonban nem a szereplők rendszere, hanem a cselekménynek helyet adó tér fűzi össze: ez pedig a szlovákiai magyar kisváros, nevezzük akár New Honinak vagy bármi másnak. A szlovákiai magyar provinciális kisváros képe jelenik meg mindhárom regényben egyrészt ironikus, parodikus elbeszélőmódban tálalva, másrészt a némiképp rezignált, mindentudó elbeszélő nézőpontján keresztül, aki már beletörődött a helyG RÉM DELI Mátyás király New Hontban zet változtathatatlanságába. Mi is ez a helyzet? A (szlovákiai magyar) provincializmus szívós továbbélése, amely minden társadalmi berendezkedést túlél: túléli az első csehszlovák republi- kát, a Horthy-rendszert, a kitelepítést, a kommunista diktatúrát, és - úgy néz ki - nemcsak túléli, de kényelmesen berendezkedik az 1989 után kialakuló demokráciában is. Grendel Lajos antropológiai prózát művel, amely ennek a szociokulturális térnek az egyedi vonásait helyezi tá- gabb történelmi helyzetbe. A Mátyás király New Hontban éppen ezért egyrészt rendkívül szórakoztató regény, másrészt végtelenül keserű is. A könyv olvasása közben nemcsak az látszik meg, hogy a szöveg müyen gazdag és tudatos Értékelés: IKCMIM Németh Zoltán kritikai rovata írói műhely terméke, hanem az is, hogy írója mesterien bánik a történetszövéssel, a szálak mozgatásával, az egyes anekdoták elhelyezésével, adagolásával. Bevallom, a hetedüt fejezet táján, amikor már kicsit leült és vontatottá vált a történet, megijedtem, hogyan lehet innét folytatni a regényt. Nos, a nyolcadik és küencedik fejezet mesteri csavarni olvastán csak kapkodtam a fejem: egy meglepetésekre képes szövegvüág jelent meg előttem, amely az egész történet újragondolására kényszerített. Másrészt viszont nem lehet el- haűgatni azt sem, hogy éppen az anekdotizmus és a humoros bur- leszkfigurák miatt a regény szereplői meglehetősen elnagyoltak, mélyebb leüti folyamatokról ez a nyelv és történetszövés nem képes tudósítani. A Mátyás király New Hontban humora is néha meglehetősen erőltetettnek tűnik. A szokatlan hasonlatok, túljátszott szituációk meűett a nevek játéka is ide tartozik. Példaként a Döbrögi név Schillerre való fölcserélését említhetném. Két üyen meglehetősen „erős”, jelentésteli név felhasználása némiképp indokolatlannak, hatásvadásznak tűnik, s ezt még az a többértelműség sem oldja fel, hogy a „Schiller” nemcsak híres német drámaíró, de bor is lehet. Gyakran pedig az egyes szereplők felszínes füozofálgatása tűnik fárasztó tehernek a regény nyelve számára. Ennek eüenére a Mátyás király New Hontban című Grendel-re- gény az egyik legmerészebb könyv tájainkon, amelyet a szlovákiai magyar provinciáról, a hajdani kommunisták átváltozásairól és mai társadalmi viszonyainkról írtak. Óriási tapasztalat és tudásanyag birtokában van Grendel Lajos: legújabb regénye olyan, jó értelemben vett „intellektuális lektűr”, amely önvizsgálatra késztet. O Colin Firth és Meg Tilly a Valmontban (Képarchívum’
