Új Szó, 2006. augusztus (59. évfolyam, 176-201. szám)

2006-08-03 / 178. szám, csütörtök

8 Kultúra - hirdetés UJ SZÓ 2006. AUGUSZTUS 3. www.ujszo.com VÚB Asset Management a Gruppo Banca Intesa tagja Azt növeltük, ami a legjobban érdekli Önt határidősbetét A VÚB Bank határidősbetétiével most évi 4%-os kamatot kap: * vedenia betét vezetése díjmentes * határidő előtt is kivehető * a betétvédelmi alappal biztosított A kamat nagysága a 12 havi futamidejű, 250 000 Sk feletti betétekre vonatkozik. www.vub.sk • KONTAKT 0850 123 000 banka BP-6-13275 Gyakran nem is kerültek koncentrációs táborba, azonnal végeztek velük Emléket állítanak a roma holokausztnak (Somogyi Tibor felvétele) Emlékműavatással, fotóki­állítással és nemzetközi konferenciával emlékeznek holnap Dunaszerdahelyen a roma holokausztra. Az em­lékmű felállításának kezde­ményezője, a bemutatásra kerülő fotók szerzője és a konferencia szervezője Dr. Ravasz József, a Romoló- giai Kutatóintézet igazgató­ja, vele készült az alábbi be­szélgetés. VOJTTK KATALIN Vannak pontos adatok a ro­ma holokauszt szlovákiai áldo­zatainak számáról? A szlovákiai áldozatokról nin­csenek pontos adataink, a holo­kauszt összes roma áldozatának számát sem tudjuk pontosan, a kutatók becslései 300 ezer és 500 ezer között ingadoznak. Az áldo­zatok számának megállapítását nehezíti az a körülmény, hogy sok településről dokumentálás nélkül hurcolták el a romákat. Gyakran nem is kerültek koncentrációs tá­borba, azonnal végeztek velük, a falu szélén a velük megásatott tö­megsírokba lőtték őket. 1945 ja­nuárjában Nyárasd és Vásárát ha­tárában hatvan romát lőttek a Kis- Dunába a nyilasok. Gyalog hajtot­ták őket erőltetett menetben - fel­tehetően Németország volt a vég­cél. Nagymegyeren a vasútállo­mással szemben, a széntelepen éj­szakáztak, és másnap Dunaszer- dahely felé folytatták az útjukat. Lehet, hogy a kegyeden hidegben nem akaródzott a csapatot kísérő katonáknak tovább menetelni, de lehet, hogy más oka volt a mé­szárlásnak. Tény, hogy a Kis-Duna partján a folyóba lőtték a foglyo­kat. A visszaemlékezők elmond­ták, hogy jégtáblák úsztak a ví­zen, körülöttük pedig holtteste­ket vitt az ár. Senki sem menekült meg? Dunaszerdahelyen él egy lovári család, a családfő abban a hat­vanfős csoportban volt. A romákat általában a helyi csendőrségeken gyűjtötték össze, onnan indították tovább. Ez a várkonyi születésű férfi akkor tizenhárom éves volt, a többi várkonyi romával együtt a hősi csendőrségre vitték, onnan pedig a nagymegyeri gyűjtőtábor­ba. Úgy sikerült megmenekülnie, hogy a nagybátyjával együtt söté­tedés után legurultak az árokba, Sikerült kiépítenünk egy olyan csapatot, amely fel­vette a kapcsolatot a ro­ma holokauszt neves ku­tatóival. ott bújtak meg. Szerencsére nem vették észre a szökésüket, mert helyben agyonlőtték volna őket. Ez az ember a háború után Duna- szerdahelyre költözött, nemrég készítettünk vele beszélgetést, pontosan el tudta mondani az út­vonalat és a részleteket. A vészkor­szak tragikus eseményeiről kuta­tóintézetünk a Müan Šimečka Ala­pítvánnyal közösen rengeteg érté­kes hanganyagot készített. A szlo­vákiai romák többségét Dachauba és Ravensbrückbe szállították, az ottani koncentrációs táborokba kerültek a dunaszerdahelyi és a környékbeli romák is. A nyugati romákat Auschwitzba vitték, ahol 1944. augusztus 2-án 4 ezer ro­mát megölve felszámolták a ci­gánytábort. Ezért lett augusztus 2. a roma holokauszt nemzetközi emléknapja. Dunaszerdahelyen mégis au­gusztus 4-én lesz a megemléke­zés. Miért? Épp azért, mivel augusztus 2. Auschwitzé. Úgy tervezzük, hogy minden évben koszorúzási ünnep­séget tartunk a dunaszerdahelyi emlékműnél, amely kapcsolódna az auschwitzi megemlékezéshez. A holokauszt- és romaságkutatók Oswiecimből hozzánk jönnének, és részt vermének a nemzetközi konferenciánkon. Kutatóintéze­tünk egyik programja ugyanis a holokausztkutatás. Sikerült kiépí­tenünk egy olyan csapatot, amely felvette a kapcsolatot a roma holokauszt Európa-szerte működő neves kutatóival, köztük Romani Roséval, aki ugyanazt jelenti a ro­mák, mint a nemrég elhunyt Si­mon Wiesenthal a zsidóság szá­mára. Nagyon jó barátom Roman Kwietkowski, az oswiecimi holo­kauszt múzeum igazgatója. Hol­nap ő is itt lesz Dunaszerdahelyen, és azt ígérte, hoz egy olyan anya­got, amely közelebbi részleteket tartalmaz a Szlovákiából elhurcolt romák sorsáról. Hogyan született a roma em­lékmű gondolata? A Romológiai Kutatóintézet 1999-től foglalkozik a roma holokauszttal. A kutatás során megismert tragédiák erősen fog­lalkoztattak, ezek adták az indít­tatást. És az a tény, hogy a közvé­lemény ma is nehezen hajlandó tudomásul venni a roma holo- kausztot. Minket, romákat hosszú ideig zavart, hogy ha holokauszt- ról esett szó, a roma áldozatokat meg sem említették. Pedig beszél­ni kell róluk, mert azok az előíté­letek, rasszista indulatok, ame­lyek a megsemmisítésükhöz ve­zettek, ma is itt vannak, éreztetik hatásukat, Damoklész kardjaként ott függnek minden roma ember felett. Ezért tartom példaértékű­nek a dunaszerdahelyi önkor­mányzat hozzáállását: maximáli­san támogatta a tervet, megadott minden segítséget. A parcella, amelyen az emlékmű áll, közpon­ti helyen van, nem pedig valahol a periférián. Ez azt jelenti, hogy Dunaszerdahely városa elfogad minket, fontosnak tartja, hogy a romákkal szemben megtegye ezt a gesztust. És nem először: tavaly, ugyancsak a városközpontban, a roma kultúra kiemelkedő alakja, Bihari János kapott szobrot a Dunaszerdahelyi Roma Zenészek Dunaszerdahely városa elfogad minket, fontos­nak tartja, hogy a ro­mákkal szemben megte­gye ezt a gesztust. Társasága kezdeményezésére. Ezért is gondoltam arra, hogy Dunaszerdahely a legalkalma­sabb egy roma szellemi központ megteremtésére. Az alapok már megvannak: itt van a Romológiai Kutatóintézet és a Szlovákiai Ro­ma írók Társaságának székhelye, itt készül a szlovákiai romák lap­jának önálló magyar melléklete. A roma holokauszt dunaszer­dahelyi emlékművét ki alkotta? Mivel Mag Gyula szobrászmű­vész tervezett alkotásának felállí­tása háromnegyed mülió koroná­ba került volna, és nem kaptunk rá pénzt a kulturális minisztéri­umtól, más megoldást kellett ta­lálnunk. Csáky Pál volt miniszter­elnök-helyettes hivatala 250 ezer koronával támogatott, ehhez já­rult hozzá a Roma Közösségek Ci- vü Szervezeteinek Tanácsa és az Európai Roma Munkaügynökség. Talán jobb is, hogy így történt, mert ennek köszönhetően eredeti roma alkotás született, Dunajská Lužná híres roma díszműkovácsai készítették el a roma holokauszt emlékművét.

Next

/
Thumbnails
Contents