Új Szó, 2006. augusztus (59. évfolyam, 176-201. szám)
2006-08-01 / 176. szám, kedd
6 Külföld ÚJ SZÓ 2006. AUGUSZTUS 1. www.ujszo.com HRW-vélemény Kanéról New York. Az izraeli hadsereg teljes mértékben felelős a dél-libanoni Kanéban meghalt több mint ötven emberért, de a Hezbollah síita szervezet is vétkes háborús bűnökben, mert rakétákkal támadja az izraeli polgári lakosságot. Ez a New York-i székhelyű Human Rights Watch (HRW) embeijogvédő szervezet állásfoglalása. A HRW bejrúti közleményében kiemelte: az 52 halálos áldozattal járó kanai bombatámadás azt sugallja, az izraeli hadsereg Dél- Libanont szabadon lőhető övezetnek tekinti. Kenneth Roth igazgató szerint az, hogy ismételten nem különböztetik meg a polgári lakosságot a Hezbollah-fegyveresektől, kimeríti a háborús bűn fogalmát. Az pedig, hogy felszólították a lakosságot a menekülésre, nem ad az izraeli hadseregnek szabad jelzést a támadásra - tette hozzá. (MTI) Hadászati leszerelés Moszkva. Idő előtt teljesítette a hadászati támadófegyverek számának csökkentéséről kötött START-1 szerződést Moszkva és Washington. A Moszkvában tegnap nyilvánosságra hozott adatok szerint Oroszország idén január elsején 927 célba juttató eszközzel és 4279 hadászati nukleáris robbanótöltettel, az USA pedig 1225 hordozóval és 5966 töltettel rendelkezett. A Szovjetunió 1991-es felbomlása előtt kevéssel aláírt START-1 1994 végén lépett hatályba. Előírta: a felek hadászati robbanótölteteik számát 15 év alatt legkevesebb 6000-6000- re kötelesek csökkentem. A hordozóeszközök számát maximum 1600-1600-ban állapította meg. (MTI) Már az unió sem számít Belgrád. Szerbia soha nem fog lemondani déli tartományáról, Koszovóról, ahol már csak elenyésző kisebbségben élnek szerbek a túlnyomórészt albán lakosság mellett. Ezt a szerb miniszterelnök jelentette ki tegnap egy belgrádi lapnak. Vqjiszlav Kostunica szerint kormánya „még az EU-hoz való gyorsabb csatlakozás kedvéért sem” tenné meg, hogy lemondjon a szerbség bölcsőjének tartott Koszovóról. (MTI) Környezeti katasztrófa Moszkva. Ökológiai katasztrófával fenyeget Oroszország nyugati részén, a btjan- szki térségben a Barátság vezetékből kiömlő kőolaj. Ezt a moszkvai természeti erőforrások minisztériuma jelentette be. A közlemény szerint a Barátság kőolajvezeték megrongálódása miatt a bijanszki térségben - az előzetes adatok szerint - mintegy tíz négyzet- ldlométemyi területet, termőföldet, folyóvizeket, erdőket szennyezett be a kőolaj. A tárca bizottságot küldött a helyszínre a baleset okának és a szennyezés mértékének megállapítására. (MTI) Rice szerint van esély a BT-határozatra - nem lesz könnyű feladat a tartós rendezés politikai elveinek elfogadtatása Már a héten megszülethet a tűzszünet A kanai tragédia miatt az arab és ázsiai országok többségében izraeli és amerikai zászlókat égettek a tüntetők (Reuters-felvétel) Jeruzsálem. A héten létrejöhet a tűzszünet Libanonban; tartós megoldás születhet a térségben kialakult válságra. Condoleezza Rice amerikai külügyminiszternek ezt a Jeruzsálemben kifejtett véleményét tegnap az EU is osztotta. ÖSSZEFOGLALÓ Rice asszony újságíróknak hangoztatta: „Most, amikor Washingtonba indulok, egy kibontakozó konszenzust viszek arról, mi szükséges a sürgős tűzszünet és a tartós rendezés megteremtéséhez. Meggyőződésem, ezen a héten mindkettőt elérhetjük.” Rice-nak sikerült Jeruzsálemben elérnie, hogy Izrael 48 órára felfüggessze légicsapásait Dél-Libanonban, miután vasárnap egy izraeli légitámadásban 54 ember vesztette életét. Ezzel kapcsolatban az amerikai diplomácia vezetője hangoztatta, mélységes fájdalmat érez a tragédia, különösen a gyermekek halála miatt. Izrael abba is beleegyezett, hogy 24 órára lehetővé tegye a déllibanoni lakosok számára a menekülést a területről. Rice reményét fejezte ki, hogy sikerül ennek időtartamát esedeg meghosszabbítani. Az Európai Unió bizik abban, hogy az ENSZ BT még a héten döntést hozhat a libanoni tűzszünetről - jelentette be tegnap Erkki Tuomioja, az EU soros elnöki tisztét betöltő Finnország külügyminisztere. Tüomioja támogatja Rice- nak az ENSZ BT döntését szorgalmazó erőfeszítéseit. „Remélhetőleg megvannak az előfeltételei az egyhangú döntés lehetőségének” - közölte a finn külügyminiszter. Egyébként Rice kifejezetten bizakodó volt a tűzszünetet és tartós rendezést célzó BT-határozat kilátásait illetően. Szerinte a héten megszülető határozat rendelkezne egy nemzetközi stabilizációs erő létrehozásáról is. „Olyan rendezésre van szükség, amely szavatolná Izrael lakossága számára, hogy biztonságban éljen, mentesüljön a Libanonban működő terrorcsoportok támadásaitól.” Arra vonatkozóan nem árult el jelentős részleteket, miként oldaná meg a BT-határozat a két állam közti bonyolult politikai problémákat. Az amerikai elképzelés szerint három részből állna az átfogó rendezés: tűzszünetből, a tartós rendezés politikai elveinek elfogadásából és olyan nemzetközi stabilizációs erő létrehozásából, amely segítené a libanoni fegyveres erőket az ország belső rendjének, békéjének fenntartásában és a milíciák leszerelésében. A határkérdésről csak azt közölte, a rendezési elképzelés szerint egyelőre Izraelnek és Libanonnak is vállalnia kellene, hogy tiszteletben tartja az úgynevezett kék vonalat, amely jelenleg elválasztja egymástól a két országot. A nemzetközi stabilizációs erő feladatai közé tartozna a kék vonal őrzése, járőrözés Libanon és Szíria határán, a harcok elől elmenekült libanoni polgári lakosok visszatérésének segítése, valamint a libanoni lakosság humanitárius segélyezése is. Rice hangsúlyozta, hogy a milíciákat, elsősorban a Hezbollah síita fegyveres szervezetet be kell tiltani azokon a libanoni területeken, amelyekre nemzetközi erőket vezényelnek, továbbá le kell szerelni a Hezbollah fegyvereseit, de elismerte, ez nem lesz könnyű feladat. Mindenekelőtt azt kell megakadályozni, hogy a libanoni síita szervezet újabb fegyvereket kapjon külföldről. Végezetül: Rice kifejezte reményét, hogy a zsidó állam meghosszabbítja majd a légitámadásokra vállalt 48 órás moratóriumot. Úgy vélekedett, fontos, de csak ideiglenes lépésről van szó, mert az erőszak tartós beszüntetésére van szükség. (MTI, t, ú) Nagyon igyekszik az unió is Brüsszel. Rendkívüli külügyminiszteri tanácskozást tartanak ma az EU tagállamai a libanoni válság miatt. A rendkívüli ülés összehívásával (augusztusban szünetet tartanak az EU-mtézmények, miniszteri tanácskozások sincsenek) a finn elnökség jelezni akarta: az unió megpróbál mindent megtenni a válság megoldásáért. Ez azonban megfigyelők szerint csak szimbolikus gesztus: az EU csupán egy a konfliktus megoldásán munkálkodó nemzetközi szereplők közül, ráadásul - mint pl. Javier Solana uniós főképviselő nem sok sikert hozott térségbeli találkozói mutalják - nem is a legfontosabb, (m) Tovább lövik Dél-Libanont a szárazföldi csapatok, folytatódik a tartalékosok behívása - tegnap is folyt a mentés a romok alól Izrael megsértette saját, 48 órás moratóriumát ÖSSZEFOGLALÓ Bejrút/Jeruzsálem. A nagy nemzetközi felháborodást kiváltó vasárnapi kanai bombázás után bejelentett 48 órás izraeli bombázási szünet ellenére tegnap is folytatódtak - mint azt az izraeli hadsereg közölte - a légitámadások az olyan Hezbollah-egységek ellen, amelyek közvetlen fenyegetést jelentenek izraeli katonákra vagy civilekre. Vasárnap éjszaka Adam Ereli amerikai külügyi szóvivő Jeruzsálemben jelentette be: Izrael két napra szünetelteti katonai légi tevékenységét a dél-libanoni térség fölött, hogy lehetőség nyíljék a Kana elleni tragikus bombázás körülményeinek a kivizsgálására. A zsidó állam azonban azt is közölte: fenntartja magának a jogot arra, hogy felújítsa csapásméréseit, ha tudomására jut, hogy támadás készül ellene. A vasárnap reggeli kanai bombázásban a legfrissebb adatok szerint 54 személy, köztük harminc gyermek vesztette életét. Kanában tegnap is folyt a mentés a romok alól. George Bush amerikai elnök Washingtonban a gyermekek érdekében tartós béke megteremtését követelte a Közel-Keleten, miután tudomást szerzett a dél-libanoni tragikus bombázásról. „Az USA-nak, barátainak és szövetségeseinek együtt kell fáradozniuk azon, hogy- különös tekintettel a gyermekekre- létrejöjjön a tartós béke” - fogalmazott Bush. Elemzők felhívták a figyelmet: az elnök nem tett említést azonnali tűzszünetről. Az ENSZ BT vasárnapi rendkívüli ülését Kofi Annan ENSZ-főtitkár hívta össze Fuad Szinjóra libanoni kormányfő kérésére, aki azt szerette volna, ha a BT határozatot hoz a haladéktalan tűzszünetről. A 15 tagú testület egyhangúlag elfogadott nyilatkozatában ugyan mélységes sajnálatát és fájdalmát fejezte ki a Kana elleni izraeli légicsapás embervesztesége miatt, de nem marasztalta el Izraelt, és azonnali tűzszünetre sem szólította fel a feleket. Az izraeli tüzérség tegnap ismét támadást intézett dél-libanoni települések ellen. A Szúrtól (Türosz) délre található Dzsebbin és Kafra településeket, valamint Libanon délkeleti részén Arkúb és Rasája el- Fahar térségét lőtték az izraeli szárazföldi csapatok. Az izraeli köz- szolgálati rádió a szárazföldi hadműveletek kiszélesítésének tervéről adott hírt, és zajlik a tartalékosok korábban bejelentett behívása. Háim Ramon igazságügy-miniszter pedig kijelentette, a légitámadásokban elrendelt szünet nem jelenti a Hezbollah elleni harcok végét. „Ellenkezőleg, ez a döntés lehetővé teszi, hogy megnyerjük a háborút és csökkentsük a nemzetközi nyomást” - fogalmazott. Később Izrael a moratórium ellenére légicsapást hajtott végre a déllibanoni Taibe falu közelében. Ezt maga az izraeli hadsereg jelentette be. A katonai szóvivő szerint a légicsapások csupán a térségben harcoló szárazföldi alakulatok védelmét szolgálják, s nem irányulnak meghatározott célpont ellen. A hadsereg fenntartotta magának a jogot, hogy a levegőből válaszoljon a lakosságot vagy a szárazföldi csapatokat fenyegető veszélyekre. Egy kormányilletékes közölte: Izrael már megsemmisítette a Hezbollah Irántól kapott hosszú hatótávolságú rakétáinak kétharmadát. Közben a Hezbollah is folytatta rakéta- támadásait Izrael északi része ellen, Kiijat-Smonát lőtték. Hajnalban Izrael nemcsak dél-libanoni, hanem egy kelet-libanoni terület ellen is légicsapást intézett, s vita folyt a felek között arról, hogy ezt a moratórium életbelépése előtt tette-e vagy pedig utána. (MTI, s ú) Munkában az izraeli tüzérség. A légicsapások moratóriuma nem befolyásolja a szárazföldi erőknek a Hezbollah-állások felszámolására indított offenzíváját (Reuters-felvétel) Átvette a biztonsági ellenőrzést Afganisztán déli része fölött az 1SAF A legnehezebb NATO-misszió MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Irakban megállíthatatlan az erőszakhullám Emberrablás, merényletek MTl-HÍR Kandahár. A NATO által irányított nemzetközi biztonsági erők (ISAF) átvették tegnap a biztonsági ellenőrzést az amerikai vezetésű nemzetközi koalíciótól Afganisztán déli része fölött. Az ISAF mandátuma immár az ázsiai ország háromnegyedére terjed ki, benne a mindennapos harcoktól sújtott déli övezetekkel. Ez minden eddiginél veszélyesebbé teszi majd a NATO afganisztáni akcióját. A szövetség egyik helyi szóvivője egyenesen úgy vélekedett a minap, hogy a hidegháború vége óta ez lesz a NATO legnehezebb missziója. Most mintegy nyolcezer ISAF-katona - főleg brit, kanadai és holland - vonult be Afganisztán déli részébe. Amerikai katonák is maradnak a térségben, de már NATO-parancs- nokság alatt. Legkevesebb nyolcán meghaltak tegnap az afganisztáni Nangarhar tartomány egy mecsetjének kertjében elkövetett pokolgépes merényletben. A támadás nyüvánvaló célpontja, a helyszínen tartózkodó tartományi kormányzó nem sérült meg. A nyolc halotton kívül 16-an megsebesültek. Az afgán erők 23 tálib fegyveressel végeztek két rajtaütésben az ország déli részén fekvő Hilmend tartományban. A rajtaütéseket az afgán hadsereg és rendőrség alakulatai hajtották végre a pakisztáni határ közelében fekvő Garmszer település mellett. A koalíciós erők légi támogatásával indított hadművelet helyszíne az a körzet volt, amelyet a tálib erők július közepén ideiglenesen ellenőrzésük alá vontak. Bagdad. Elrabolták az Iraki- amerikai Kereskedelmi Kamara vezetőjét és 11 munkatársát az iraki biztonsági erők egyenruháját viselő fegyveresek tegnap Bagdad al-Araszát negyedében. A fegyveresek tizenöt terepjáróval vonultak fel. Egy szemtanú látta, amint a terepszínű egyenruhás férfiak a kétoldalú kereskedelem fellendítésére 2003 májusában alapított kamara épületéből mindenkit lehurcoltak, megbilincselték őket, és bekötötték a szemüket. A szemtanút, aki az emberrablás idején az épület első emeletén tartózkodott, valamint öt társát csak azért nem hurcolták el, mert nem volt több hely a gépkocsikban. Más források szerint ösz- szesen 25, illetve 29 embert raboltak el, a többiek feltehetően a szomszédos mobütelefon-üzlet alkalmazottai voltak. A rendőrség közlése szerint kommandós egyenruhába öltözött fegyveresek egy milliomost és két fiát is elrabolták. Az erőszakhullám tegnap is folytatódott, legkevesebb 20-an haltak meg Irakban.
