Új Szó, 2006. augusztus (59. évfolyam, 176-201. szám)
2006-08-24 / 196. szám, csütörtök
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2006. AUGUSZTUS 24. www.ujszo.com Alkimisták, illuzionisták, szabaduló művészek Mágia a moziban MTl-JELENTÉS Királyhelmecen rendezik meg szeptember 1-jétől 3-áig az első Csatrangos Országos Népzenei Fesztivált Hagyományőrző zenészek ünnepe (Fotó: Ifjú Szivek) Hollywood. A sort Woody Allen nyitotta meg a Scooppal, amelyben a holtakkal beszél és eltünteti az embereket. A mozikban alkimisták, illuzionisták, szabaduló művészek, okkultisták tömege jelenik meg. Ők az amerikai filmek új supermanjei, akik képesek meggyőzni a nézőket arról, hogy az illúzió tudomány és napjaink rossz dolgaira a mágia komoly ellenszer. Nagyszerű színészek, köztük Nicholas Cage, játszik a Következő című filmben, és titokzatos erőkkel győzi le a terrorizmust. Christopher Nolan a rendezője a Presztízsnek, amelyben Michael Caine és David Bowie talál ki mindenféle trükköket és elképzelhetetlen gépeket. „Félelmetes, hamis és mesterséges világban élünk, amelyben a mágia egyfajta védelem a növekvő bizalomvesztés ellen, mivel nem tudunk racionális választ adni válságban lévő életünk megannyi problémájára” - magyarázta a rendező a mozi legújabb témaválasztásának okát. Neil Burger Az illuzionista című filmjében Edward Norton visz végbe csodákat a XX. század eleji Bécsben. „Minden mágus feladata emlékeztetni a létezés misztériumára. A mágia ezenkívül szorosan kapcsolódik a mozihoz, mert a képzelethez szól, és vigasztal bennünket a sötét időkben” - nyilatkozta a színész a Corriere della Sera című olasz napilapnak. A filmet már bemutatták a Sundance fesztiválon és pozitív kritikákat kapott. Készülőben van két film a nagy, magyar származású szabaduló művészről, Harry Houdi- niről. Gillian Armstrong filmjében Catherine Zeta-Jones és Guy Pearce játszik. A másodiknak Tom Cruise lesz a producere, de úgy hírlik, ő akarja megszemélyesíteni a nagy mágust is. A Fox készít filmet Jean-Eugé- ne Robert Houdin francia illuzionistáról, aki a XIX. században lépett fel egy párizsi színházban, és akit a francia kormány még Algériában is felléptetett, hogy bizonyítsa a nyugati mágia felsőbbségét az iszlámmal szemben. És mintha mindez még nem lenne elég, a Velencei Filmfesztiválon szerepel egy „varázsfilm”, A forrás, amelyben természetfeletti környezetben folyik az örök ifjúság titkainak keresése. Premierre készül Király- helmec. Szeptember 1-jől 3-áig ugyanis itt zajlik majd a Csatrangos Országos Népzenei Fesztivál, melynek fő rendezője a Hagyomány Alap, társrendezője pedig az Ifjú Szivek Magyar Táncegyüttes. Farkas Józseffel, a Hagyomány Alap ügyvezetőjével, az Ifjú Szivek menedzserével a fesztivál megszületésének miértjeiről és a programról beszélgettünk. MISLAY EDIT Miért vágtak bele egy országos népzenei fesztivál rendezésébe? Agócs Gergely barátommal az utóbbi években rendszeresen visszajárunk a Bodrogközbe néprajzi anyagot gyűjteni. 1999-2001- ben a Fonó Budai Zeneház szervezésében folyt az Utolsó óra programsorozat, ennek keretében a hagyományos népi kultúrát reprezentáló cigány zenészeket, táncosokat, énekeseket vittünk Budapestre. Huszonöt falu zenei anyagát vettük föl akkor, szlovákokét, magyarokét, cigányokét, ruténekét. Valóban az utolsó órában történt a gyűjtés, hiszen ezeknek a zenészeknek a többsége ma már nem él. Ezzel a fesztivállal egyrészt az „utolsó mohikánoknak”, azaz azoknak a hagyományőrző zenészeknek szeretnénk országos fórumot teremteni, akik még köztünk vannak, mivel ilyen jellegű rendezvény, amelyen a cigány hagyományőrző vonósbandák jelennek meg, a mai napig nincs Szlovákiában. Miért Királyhelmecet választották helyszínül ? Bodrogköz valahogy mindig fehér folt volt a néprajzi gyűjtők számára. Igaz, eljutott oda Martin György meg mások, de nem nagyon születtek a régióról sem publikációk, sem kiadványok, sem zenei felvételek. Amikor Agócs Gergellyel a hagyományos pásztorkodás nyomait keresve bejártuk szinte az egész vidéket, már csak emlékek révén tudtuk rekonstruálni ezt a hajdan elteijedt, ellentmondásos foglalkozást. Útjaink során találtunk viszont hagyományőrző zenészekkel, táncosokkal. Királyhel- mec mellett szólt tehát az is, hogy Bodrogköznek megvannak a maga néprajzi értékei, és olyan helyen szerettük volna megrendezni ezt a fesztivált, ahol a hagyományos népi kultúrának a mai napig fellehetők a forrásai. Szeretnénk a Bodrogközre irányítani a hazai néprajzosok, néptáncosok figyelmét is. Mert van mit gyűjteni. Ekés példaként szolgálnak azok az emberek, akikkel az utóbbi években gyűjtéseink során találkoztunk. Soha senki egy centiméter filmet nem készített róluk, egy hangfelvételt nem rögzített velük. Továbbá nem akartuk duzzasztani a nyugat-szlovákiai fesztiváldömpinget, és nem utolsósorban: néprajzi gyűjtőútjaink során nagyon a szívünkhöz nőtt a Bodrogköz. Mit takar a Csatrangos megnevezés? Bodrogközben csatrang a neve a kolompnak, amelyet a marha nyakába akasztanak. Van egy ilyen nóta is: „Elszaladt a gulya, csörögnek a csatrangok...” Hogyan fogadta a város vezetése az országos fesztivál ötletét? Örültek neki. Minél távolabb megyünk Pozsonytól, annál nyi- tottabbak az emberek. Nyilván rajtuk is áll majd, merre halad a rendezvény a jövőben. Nem titkolt szándékunk, hogy hagyományt szeretnénk teremteni, és idővel nagy nemzetközi fesztivállá „fejleszteni”, olyanná, mint mondjuk a diósgyőri Kaláka fesztivál. Olyan attrakcióvá, amely vonzóvá teheti Bodrogköznek ezt a vidékét akár a turisták számára is. A program összeállításakor melyek voltak a fő szempontok? Bartók Béla születésének 125. évfordulójához kapcsolódik a fesztivál. Az Ifjú Szivek ugyanis októberben nemzetközi Bartók-konfe- renciát rendez Pozsonyban. Úgy is fogalmazhatnék, hogy a Csatrangos egyfajta „előrendezvénye” lesz a pozsonyi konferenciának. Ezt az is jelzi, hogy a Magyar Köztársaság Kulturális Intézetével közös szervezésben pénteken Bartók-emlékkiál- h'tással nyitjuk meg a fesztivált, hiszen Bartók Béla és Kodály Zoltán a Bodrogközben is végzett gyűjtéseket. Vándorkiállításról van szó, amely Budapestről érkezik Király- helmecre, innen Prágába, majd Pozsonyba utazik. Kiket hívtak meg a fesztiválra? Olyan rangos hazai és magyar- országi zenészeket, akik reményeim szerint növelik majd a fesztivál népszerűségét. Akár a Fonó népzenei együttes, amely Túlparton című, Bartók által ihletett lemezét mutatja be a szombat esti gálaműsorban. De említhetném a budapesti Egyszólam együttest, amely a Kárpát-medence utolsó élő dudásával, a 87 éves Pál Istvánnal együtt lép fel a Csonkavár színpadán. A szombat esti gálát az Ifjú Szivek Felföldi levelek című műsora zárja majd, amely ugyancsak Bartók és Kodály leveleire épül. A vasárnapot családi programmal indítjuk, lesznek kézműves-foglalkozások, játszóház, táncház. A helyiek körében is szeretnénk népszerűsíteni a bodrogközi táncokat és muzsikát. Az ország egyik legrangosabb kórusa, a kassai Csermely Bartók és Kodály kórusműveiből összeállított műsorát mutatja be a római katolikus templom udvarán. A fesztivált záró gálán bodrogközi, zempléni, sá- rosi és magyarországi hagyományőrző zenekarok lépnek fel. Lesz egy meglepetészenekar is, a Técsői banda Ukrajnából, akik hagyományos kárpátaljai magyar népzenét játszanak. Nicholas Cage titokzatos erőkkel győzi le a terrorizmust, Edward Norton a XX. század eleji Bécsben visz végbe csodákat (Képarchívum) Igazi egyéniségekkel találkozhat a táborlakó, s persze lelkes amatőrökkel, elborzasztó álzsenikkel, álentellektüelfélékkel - hangulatképek a 34. Tokaji írótáborból Borvirágtermesztésre nem jut itt idő SZÁSZl ZOLTÁN Az írótáborban való részvételre meghívást kapni érdekes módon ma egyeseknek kitüntetés, másoknak kellemeden, megint mások teljesen normálisnak tartják, hogy minden magyarországi, határon túli üyen jellegű fórumon ott legyenek, tájékozódjanak és találkozzanak a mai magyar irodalmi élet jelentős képviselőivel s megtárgyalják az éppen aktuális témák adta problémákat. A különböző felfogások okát sok minden előidézheti, annyi bizonyos, nincs egységes álláspont, nem igazán lehetne mostanság közfelkiáltással elfogadtatni valamit. Hiányzik ugyanis a köz és annak véleménye. Csak egyéni vélemények vannak, egyéni látásmódok, ami rendjén van. A más véleményen való álláspont elfoglalása azonban nem jelenti, nem jelentheti azt, hogy áld nincs velem, az ellenem van. Tokaj, az itteni írótábor kiváló olvasztótégely, véleménycserélő hely. Mellesleg igazi egyéniségekkel találkozhat itt a táborlakó, s persze, találkozhat magukat írónak tartó írogatókkal, lelkes amatőrökkel, elborzasztó álzsenikkel, álentellektüelfélékkel és teljesen normális, az irodalom iránt őszinte tiszteletet és vonzalmat érző emberekkel is. Tokaj csodálatos helyszín, a tábor idei feszített programja miatt azonban csupán egy alig másfél órás sétára volt lehetősége a magát fegyelmezettnek tartó vendégnek. A napi legkevesebb hat-hét előadás, azok megvitatása sok energiát kiszed a figyelőből. Tokajban állítólag a nép-nemzeti irányvonal képviselői szoktak írótáborozni. Nem tudom, mit jelenthet ez, és kinek a szemszögéből nézve kellene ilyennek látszania a tábornak. Fentebb már írtam, Tokaj nagy befogadó, talán a szűrőn kellene kicsivel sűrűbbre tenni a vásznat. Viszont azt sem tudom, van-e igazán szűrő, vagy szabad a jelentkezés? Nem baj, mindezek ellenére a táborozó az írótábor előadásaiból oly hatalmas mennyiségű információhoz juthat, amely a mennyiség mellett sokszínű, sokszor egymásnak ellentmondó vagy egymással kulturáltan vitatkozó, sokszor meg egymást gerjesztő, egymást támogató. Érték és befogadás. Bartók Béla irodalomra kifejtett hatásait hónapokig elemezhetnénk, kiváló előadások tették is ezt. 1956 máig sokfajta megközelítési lehetőséget ad, igazából ennek a témának a tárgyalása, elemzése során az volt az izgalmas, ki hogyan, milyen szemszögből képes újat mutatni, másképpen megközelíteni a forradalom eseményeit. Sok a szemszög, a szempont, sokfajta a megközelítés, aki majd teheti, szerezze be magának az írótáboron elhangzott előadásokból készülő almanachot. Igen tanulságos olvasmány lesz! Amint igen tanulságos a tavalyi évben elhangzott előadásokból összeállított könyv is, amely a József Attila centenáriumra készült. Külön figyelemre méltó az idei harmadik téma, az irodalmi nevelés problémaköre. Anyaországon belül, határokon túl nyilvánvalóan gond van ezzel a kérdéssel. Alapkérdés: nevelés vagy oktatás folyik-e, irodalmat vagy irodalomtörténetet tanítanak-e, mit tanul meg a valódi irodalomból a diák, kiből és hogyan lehet, lesz irodalmat szerető és befogadó ember. Ugyancsak felkavaró, tényfeltáró, sok kérdést feltevő volt Kukorelly Endre szókimondó, kemény hangvételű előadása, amelyben az ún. nagybetűs életből vett példákkal illusztrálta az előadó a magyar irodalom oktatásának jelenlegi helyzetét, az iroAz írótábor kitartó közönsége dalmi nevelésre és magának a nevelésnek az elfojtására tett kísérleteket. A Vajdaságból Vajda Gábor, Kárpátaljáról Vári Fábián László, Erdélyből Egyed Emese, az északi peremvidékről pedig jómagam mondhattuk el az irodalmi neveléssel kapcsolatos vagy éppen annak hiánya miatti feszültségekből származó tapasztalatainkat. Kalász Márton megbetegedése miatt az irodalmi-zenei est helyett a nyíregyházi gimnázium leánykórusa énekelt volna, ám csupán három Bartók-feldol- gozásig jutottak el, mivel karmesterük összetévesztve az írótábort egy általános iskolai nevelő koncerttel, sokat szónokolt és keveset mondott. A második estén Antall István, a Magyar Rádió szerkesztője rendezésében szabadság versek hangzottak el a költők tolmácsolásában. Az elhangzott versekből rádiófelvétel készült, amelyet szeptember elején hallhat a nagyközönség. A Disznókő Szőlőbirtok és Pincészet ismét felejthetetlen borászati élményt nyújtott, a hangulatot hajnalig szóló éneklésbe víve át. Az idei írótábor az emlékezés falánál 1956-nak és Bartók Bélának állított emléket egy-egy bronzból készített emlékKukorelly Endre megmondja a magáét (Szekeres Éva felvételei) táblával. Borvirágtermesztésre ilyen sűrű program mellett nemigen maradt idő. Talán majd máskor. Mert Tokajban lenni jó! Ha hívnak, ha nem. De jobb, ha hívják az embert!
