Új Szó, 2006. augusztus (59. évfolyam, 176-201. szám)
2006-08-03 / 178. szám, csütörtök
2 Közélet ÚJ SZÓ 2006. AUGUSZTUS 3. www.ujszo.com RÖVIDEN Nagy Ildikó a Pátria rádió élén Pozsony. A közszolgálati rádió vezetése tegnap jelentette be az egyes adók élén történt változásokat. A Pátria vezetője Nagy Ildikó, aki korábban a közszolgálati televízió igazgatójának kisebbségi műsorokban illetékes tanácsadója volt, azelőtt pedig évekig a Kossuth rádió pozsonyi tudósítója. Lovász Attila, a Vasárnap eddigi főszerkesztője tanácsadói minőségben került a Pátriához, (ú) Titkolózni fog a kormány Pozsony. A jövőben nem készülnek hangfelvételek a kormányhivatal megbeszéléseiről, amennyiben elfogadják Igor Federič javaslatát. Az érvényben lévő rendelkezések szerint minden ülésen hangfelvételen rögzítik az elhangzottakat, amit a kormányhivatal alkalmazottai és a megbízott személyek hallgathatnak meg. Silvia Glendová kormányszóvivő kijelentette, a jövőben csak a kormányhatározatok meghozatalával kapcsolatos eseményeket rögzítik, azokat is csak szükség esetén. (TASR) Távozik a Speciális Bíróság alelnöke Hrubala lemondott ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Bazin. Távozik posztjáról Ján Hrubala, a Speciális Bíróság alelnöke, akit 2005 májusában nevezett ki Dániel Lipšic volt igazságügyi miniszter. Katarína Kudjáková, a bíróság szóvivője lapunknak elmondta: Hrubala hétfőn levélben tájékoztatta döntéséről Štefan Harabin igazságügyi minisztert. Kudjáková cáfolta, hogy Hrubala azért távozik, mert nem ért egyet a bíróságon tervezett változásokkal, a speciális bírók bérének csökkentésével. „Személyes okokra hivatkozott, ezeket nem fogja részletezni” - tette hozzá. Hrubala továbbra is a speciális bírói tanács elnöke marad. Korábban felmerült, hogy az új igazságügyi miniszter megszüntetné a speciális bíróságot. Dobroslav Trnka főügyésszel való találkozása után viszont kijelentette, csak átszervezi tevékenységét, s Ján Hrubala (Jón Krošlák felvétele) csökken a speciális bírók fizetése. Harabin szerint lényegesen jobb feltételeket élveznek, mint a kerületi és járási bírók, akik ezáltal diszkriminálva vannak. Lipšic szerint a bércsökkentés csak azt eredményezi majd, hogy a speciális bírók többsége felmond, (dem) Több ellenőrzésre és szigorításra van szükség Vita a balesetekről ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Dicséretes, hogy a kormány 2010-ig a felére akarja csökkenteni a halálos közúti balesetek számát, de Vladimír Palkó volt belügyminiszter ezt az ígéretet nem tartja reálisnak. Szerinte kétféleképpen lehet a kitűzött cél felé közelíteni: vagy több járőr lesz az utakon, vagy szigorúbban büntetik a sofőröket. „Az előző megbízatási időszakban gyakran szerveztünk országos közúti ellenőrzéseket, a lehető legtöbb rendőr volt a terepen, amit a jelenlegi belügyminiszter, Robert Kaliňák akkor ellenzéki politikusként bírált. Törvénytervezetet dolgoztunk ki a büntetések szigorításáról is, akkor az ellenzék azt sem szavazta meg” - emlékeztetett Palkó. Sárközy Klára, az MKP képviselője hozzátette: az utakon rengeteg gyermek hal meg, mert nem használnak gyerekülést, bukósisakot. Ezért szorgalmazták mindkettő kötelezővé tételét, de az ellenzék nem támogatta, arra hivatkozva, túl drága lenne a családoknak. „Úgy vélem, akinek telik autóra vagy biciklire, annak telik gyerekülésre és bukósisakra is. Aki pedig üyen anyagiasán közelít a kérdéshez, gondolkodjon el azon is, vajon mennyibe kerül egy gyerek élete!” - mondta lapunknak a magyar képviselő, hozzátéve: ellenzéki pozícióban a Smer sem szavazta meg e megelőző intézkedést, (sza) Mintegy ezer kolléga és a hozzátartozók kísérték el utolsó útjukra tegnap az autóbalesetben elhunyt két rendőrt Bazinban. A szertartáson Robert Kaliňák belügyminiszter is részt vett. A 39 éves Roman Horvátik, két gyerek apja, és a 27 éves Pavol Jablonovský július 20-án került kórházba, hétfőn mindketten belehaltak sérüléseikbe. A rendőrök kocsijába egy valószínűleg szabálytalanul közlekedő tartálykocsi rohant bele, súlyos égési sérüléseket szenvedtek testük 80 százalékán. (TASR-felvétel) A kormány összedobatja velünk 300 ezer kapzsi ember elúszott pénzét; 12 ezret kaphatnak fejenként Veszélyes precedens a BMG-sek kárpótlása ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Az új kormány által lépten-nyomon hangoztatott szolidaritás kimondott megcsúfolása a pénzügyi szolgáltatók pórul járt ügyfeleinek tervezett, a program- nyilatkozat szerint részleges kárpótlása. A rendőrség adatai szerint a pénzügyi szolgáltatók összesen 24 milliárd korona kárt okoztak mintegy 300 ezer ügyfelüknek. Robert Fico még ellenzéki politikusként az előző megbízatási időszakban 3,6 milliárdot követelt kárpótlásukra. Igor Šulaj, az adó- igazgatóság új vezetője szerint csak annyit lehetne erre fordítani, amennyit a csődbe ment cégek adó formájában befizettek. A miniszterelnök az összes kárvallottnak legalább jelképes összeget ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Mélyreható pénzügyi elemzést még nem volt ideje készítenie az ellenzéknek, hiszen a kormányprogramot csak egy nappal a parlamenti vita megkezdése előtt kapta kézhez, de első ránézésre is nyilvánvaló: az új garnitúra mindenfelé osztogat, azt azonban nem árulja el, honnan lesz erre keret. - „Ha csak a szociális szférában ösz- szeadjuk, mennyibe kerülne az összes beharangozott intézkedés, máris milliárdokkal túllépik a rendelkezésre álló keretet” - mutatott rá Sárközy Klára, az MKP szociális ügyi szakértője. Július Brocka (KDH) rögtönzött számításai szerint a Fico-kabinet intézkedései a bevételi oldalon 15 milliárdos kiesést jelentenének, miközben legkevesebb 20 müliárddal emelkednének a kiadások, s az így keletkezett óriási hiányt a nemzeti vaadna, számítások szerint fejenként körülbelül 12 ezer koronáról lehetne szó. Elemzők számításai alapján ez minden egyes adófizető polgárnak 670 koronájába kegyonalap tartalékaiból fedeznék. Vagyis az előző garnitúra által levezényelt magánosításból befolyt hasznot nem az államadósság csökkentésére vagy a nyugdíjreform fedezésére fordítanák, hanem az ország egyszerűen felélné. Robert Fico éppen ezért tervezi, hogy hozzányúl a második nyug- díjpülérhez, és azoktól, akik beléptek valamelyik magánnyugdíjpénztárba, elveszi majdani nyugdíjuk egyharmadát, hogy ő most osztogathasson. „Az új koalíció mindjárt az első naptól sokba kerül mindenkinek: gyengült a korona, drágultak a hitelek, emelkedtek a kamadábak” - emlékeztetett Brocka. Szerinte ismét személytelen és igazságtalan szociális politikát akarnak folytatni. Az, hogy 15 ezer koronát ajándékoznak az ifjú házasoknak az első gyermekük megszületésekor, nem oldja meg azt a problémát, rülne. „Ez a szolidaritás elvének megcsúfolása! A piramisjátékok összeomlása nem természeti katasztrófa, hogy a felelősségteljes emberek adóját is a felelőtlenek hogy sokan csak egy gyermeket vállalnak. Nem helyesli, hogy a szociális helyzetre való tekintet nélkül mindenki egyforma támogatásban részesüljön, hiszen a szegényebbeknek többre lenne szükségük, a gazdagabb családoknak pedig sok esetben nem hiányozna a megígért pénz. Ezenkívül máris elhangzott a rosszmájú megjegyzés: vajon a támogatás a szegényebb családokból származó, főleg roma lányokat nem ösztönzi-e majd korai gyermekvállalásra - például már 13-14 éves korban s nem a válások és az újbóli házasságkötések elszaporodását ered- ményezi-e, hogy minél több legyen az úgymond első gyerek? „Ráadásul a 15 ezer korona diszkriminatív. Ugyan miért ne járna a támogatás a második, a harmadik vagy a sokadik gyerek után is?” - jegyezte meg az Új Szónak Sárközy Klára, (sza) megsegítésére kelljen fordítani!” - adott hangot felháborodásának Július Brocka, a KDH szociális ügyi szakértője. Az SDKÚ és az MKP is kezdettől fogva ellenzi a kárpótlást. „Nem igazságos, hogy a nagyobb haszon reményében kockáztató emberek számára az összes adófizető dobja össze a pénzt. Ez veszélyes precedens lenne, az emberek nem tanulnának hibáikból, mert abban bízhatnának, ha felelőtlen pénzügyi műveletet csinálnak, majd akad egy kormány, amely mindent megold. Kissé megnyugtató, hogy majd a költségvetés lehetőségeihez mérten kárpótolják őket, ugyanis abban vélhetőleg nem lesz rá pénz, mivelhogy a kormányprogram nagyon bőkezű” - mondta lapunknak Sárközy Klára, az MKP képviselője, (sza) Jó műszer, jobb fejpénz Gyűjtik az ügyfeleket Pozsony. Mintegy 65 ezer ügyféllel kötött már előzetes szerződést az Európai Egészségbiztosító (EZP), év végéig 100 ezerre szeretné növelni számukat. A J&T pénzügyi csoport által alapított biztosító tavaly kapta meg működési engedélyét. Nem tör piacvezetői pozícióra, inkább a minőségre helyezi a hangsúlyt, tájékoztatott Boris Pro- cik, az igazgatótanács elnöke. Nem az egészségügyi szolgáltatókkal aláírt szerződések száma a mérvadó, hanem az ügyfél elégedettsége, a szolgáltatások színvonala. Az EZP szerződést kötött a Magánorvosok Társulása által működtetett Zdravitával. Elsősorban az ambuláns, illetve az egynapos sebészeti beavatkozásokat támogatják. A biztosító az úgynevezett fejpénzt a rendelő műszerekkel való ellátottságától és az orvos szakképzettségétől teszi függővé, (-cz-e) A csődbe ment pénzügyi szolgáltatók Cég kár milliárd koronában ügyfelek száma BMG Invest. Horizont Slovakia 14.458 169 518 AGW, s.r.o.. Košice 2,5 15 000 NICK - Finance Košice 0.398 2 100 TRENDS Trading Slovakia 0,367 535 GOLDFIN Invest Bratislava 0,286 1 985 CORRAX Bratislava 0,12 772 A táblázat csak a nyomozók által lezárt ügyek számát tartalmazza Forrás: rendőrség; TASR-táblázat Mérhetetlenül drága lesz a kabinet; Ficóval egykettőre feléljük gyerekeink jövőjét Szociális szféra: 35 milliárdos hiány? ELLENZÉKI VÉLEMÉNYEK A KORMÁNYPROGRAM EGYES FEJEZETEIRŐL: Ellenzék: Kormányprogram: Ellenzék: Kormányprogram: A gazdasági növekedés évente meghaladja az 5 százalékot Megvalósítása - Ivan Mikloš (SDKÚ) volt pénzügyminiszter szerint 50-100 milliárd koronás költségvetési hiányt fog okozni. Csak az orvosságok hozzáadottér- ték-adójának csökkentése évi 5 milliárd veszteséget eredményez, az egészségügyben tervezett változások további 10 milliárdot, a pénzügyi szolgáltatók ügyfeleinek kártérítése több tízmilliárdot. A program legalább 60 lépést javasol, amely növeli a kiadásokat. Emelkedni fog az államadósság. Milliomosadó A volt pénzügyminiszter még az elnevezést sem helyesli, mivel már az 50 ezer koronát keresőket is érinteni fogja. Különösebb haszon nem lesz belőle - maximum 2,5 milliárd korona -, úgyhogy elsősorban büntetés lenne a sikeres polgárokkal szemben. Deformálná a piacot, elriasztja a külföldi befektetőket. Bizonyos termékek esetében módosul a hozzáadottérték-adó. Az SDKÚ szerint az egykulcsos adó eltörlése működésképtelenné, átláthatatlanná teszi az adórendszert, kiesést jelent az államkasszának. Július Brocka szerint az alapélelmiszerek után 30 milliárd- dal, a gyógyszerek után 5,3 milliárddal kevesebb vándorolna az államkasszába, miközben a kívánt szociális hatás elmarad. Bérlakások a fiatal családoknak. Gyurovszky László exminiszter szerint noha a cél ambiciózus, az építésügyről mintha megfeledkezett volna a programnyilatkozat, nem olvasható ki belőle a kabinet elképzelése. A KDH-nak is hasonló a véleménye, sőt úgy véli, a túl általános és nagyszabású tervek e téren is a költségvetési deficit növekedéséhez vezethetnek. A kormány nem folytatja a stratégiai fontosságú vállalatok magánosítását, előbb meghatározza, mely cégek számítanak stratégiai fontosságúnak. A kormányzás második-harmadik évében nem lesz fedezet a nyugdíjreform finanszírozására. E célra évente körülbelül 20 milliárdra van szükség. Noha azt ígérik, nem lesz semmilyen privatizáció, hogy pénzhez jussanak, a KDH szerint várhatóan eladják a kisebb, nem stratégiai vállalatokat, vagy állami kötvényeket bocsátanak ki. A kabinet mindent elkövet, hogy 2009-ben Szlovákia beléphessen az eurózónába. A kormány kiemeli, hogy mindent elkövet, de azt nem meri megígérni, hogy az eurót tényleg be is vezetjük. Az új garnitúra maga is tudatosítja, osztogató politikája mellett képtelenség teljesíteni a gazdasági feltételeket. Ivan Mikloš pozitívan értékelte, hogy szeretnék tartani a 2009-es dátumot, ám a program alapján meggyőződése, az eurót később fogjuk bevezetni. Nincs konkrét elképzelés, az oktatási rész is általánosságokat tartalmaz. Nincs tisztázva, mit ért a kormány többforrásos finanszírozás alatt. Martin Frone (KDH) csalódott, hogy az oktatásra mégse jut több pénz, az ígéretek ellenére. Diszkrimináció, hogy a nappali tagozatos felsőfokú képzés díjmentes, de a levelező tagozaton bevezetik a tandíjat. A kormány a pedagógusok fizetését az országos átlagbér szintjére akarja hozni, Franc szerint ez már megtörtént, és a kabinet sok esetben olyasmit ígér, ami már teljesült. Ingyenes felsőoktatás, magasabb pedagógusbérek. Gyurovszky László szerint a strukturális alapokkal kapcsolatos fejezetben hatalmas a zűrzavar. A szerzők alapvető hibákat követtek el, például a mezőgazdaságot a stratégiai referenciakeretből kívánják pénzelni, noha ez nem lehetséges. Martin Franc volt oktatási miniszter is nevetségesnek tartja, hogy olyan oktatási projekteket is az uniós alapokból támogatnának, melyeket nem lehet, a tudásalapú társadalom létrehozására pedig az ígértnél jóval kisebb összeget szánnak. Európai uniós alapokból fogják enyhíteni a szegénységet és a régiók közötti különbségeket, finanszírozni a tudásalapú gazdaságot, az infrastruktúra fejlesztését, valamint a mezőgazdaságot.
